Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-05 / 103. szám

A szovjet kormány nyilatkozata elítéli az amerikai csapatok kambodzsai Alekszej Koszi gin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke hétfőn délután megkezdődött sajtóértkezeletén nyilatkozatot olvasott fel az amerikai csapa­toknak Kambodzsába való beha­tolásával kapcsolatban. *•* A Koszigin által a sajtóérte­kezleten felolvasott szovjet kor­mánynyilatkozat megállapítja: az Egyesült Államok a kambod­behatolását zsai nép ellen elkövetett agresz- sziójával megtetézte azt a sú­lyos felelősségét amelyet a viet­nami háborúért visel. A szovjet kormány természe­tesen levonja politikájára névé az összes szükséges konzekven­ciákat az amerikaiak délkelet­ázsiai cselekményeinek ilyen alakulásából —, hangoztatja a szovjet kormány nyilatkozata. (MTI) „Ki az agresszorokkal Indokínából!” Oz Országos Béketanács elnökségének és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának állásfoglalása Az Egyesült Államok kambod­zsai intervenciója és a Vietnami Demokratikus Köztársaság újabb bombázása kapcsán az Országos Béketanács Elnöksége az alábbiakban rögzítette állás- foglalását: „Nagy nyugtalansággal; mély­séges felháborodással értesült a magyar közvélemény az ameri­kaiak mostani agressziós cselek­ményeiről. Ismételt bizonyítéka az ag- resszorok újabb háborús lépése annak, hogy az amerikai impe­rializmus nem a háború befeje­zésére, hanem annak kiterjesz­tésére törekszik. Nixon döntésé­nek célja a katonai győzelem ki­erőszakolása, hogy így kénysze­rítse rá az amerikai imperializ­mus uralmát a vietnami, a lao­szi és kambodzsai népre. A Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen inté­zett újabb terrorbombázás sú­lyosan sérti az ország szuvere­nitását, biztonságát, és hitszegő megsértése annak az ígéretnek.1 amelyet Washington tett a VDK bombázásának teljes beszünteté­séről. Az Egyesült Államok ezekkel a lépéseivel mélyíti a válságot és a nemzetközi helyzet további rosszabbodását idézi elő. A Magyar Országos Béketa­nács elnöksége, a magyar nép határozottan elitéli az Egyesült Államok fegyveres indokínai in­tervencióját. Követeli, hogy az Egyesült Államok az 1954. és az 1962. évi genfi egyezményeknek megfelelően vonja ki csapatait Vietnamból, Laoszból és Kam­bodzsából, és szüntesse be a Vi­etnami Demokratikus Köztársa­ság bombázását. Üdvözölte a Magyar Országos Béketanács Elnöksége az indokí­nai népek vezetőinek áprilisban megtartott értekezletét, és tá- . mogatja az értekezleten képvi­selt indokínai népeknek azt az : eltökéltségét, hogy harcolnak j függetlenségükért, a békéé-' és semlegességük elismeréséért. A magyar nép követeli: „Ki az agresszorokkal Indokínából!” Állást foglalt az újabb ame­rikai agresszióval kapcsolatban a Hazafias Népfront Országos Tanácsa is: „Bebizonyosodott — hangzik ■ az állásfoglalás —, hogy Nixon vietnamizálási terve csupán az emberiség félrevezetését célzó cinikus játék volt és az indkínai térség elleni imperialista agresz- saió leleplezését szolgálja. Az agresszió célja is világos: to­vábbra is fenntartani Indokíná­ban az Egyesült Államok gyar­mati uralmát, könyörtelenül el­fojtani e térség népeinek azt a törekvését hogy szabadon és függetlenül éljenek. Jogaikért igazságukért, füg­getlenségükért harcoló népeket azonban nem lehet legyőzni. Az Egyesült Államok a dél-vietnami fronton haditechnikai fölénye el­lenére sem tudott győzni. Most három olyan ország népével kell szembenéznie, amelyek eltökél­ték, hogy szoros egységfrontba ! tömörülve veszik fel a harcot a j közös ellenség ellen. A Hazafias Népfront Országos „ Tanácsa, népünk érzéseit kife- : jezve, erélyesen elítéli az Egye- \ sült Államok Kambodzsa elleni • agresszióját, a VDK ismételt • bombázását. Támogatja Viet- ; nam, Laosz és Kambodzsa népei- * nek szabadságuk, függetlenségük ■ kivívására irányuló igazságos ; követelését. A világ haladó köz- • véleményéhez csatlakozva köve- ; teli az agresszió azonnali és fel- * tétel nélküli beszüntetését, az • agresszorok csapatainak kivonó- • sát Dél-Vietnamból, Laoszból és ! Kambodzsából. Az agresszió • mostani újabb szakaszában a * Hazafias Népfront Országos Ta- ■ nácsa cselekvő együttérzéséről • biztosítja a békéért és a semle- « gességért küzdő Indokína né- ■ pert. (MTI) Vita a jugoszláv áremelésekről j A Jugoszláviában a múlt hé- [ ten elhatározott adópolitikai in- j tézkedések, vagyis egy sor áru­cikk forgalmi adójának — s ez­zel gyakorlatilag árának — eme­lése országszerte vitákat váltott ki. A horvát köztársasági parla. ment köztársasági tanácsának képviselői kifogást emeltek az ellen, hogy a fűtőolaj adójának felemelését nem tárgyalták meg előzőleg a legnagyobb fogyasz­tókkal, a hőerőművekkel és a városok távfűtési vállalataival, : hozzátéve, hogy „az üzemanya- j gok ilyen arányú megadóztatá- • sa túlzott”. A képviselők elégedetlenségü- [ két hangoztatták a jé minőségű * gépkocsik adójának növelése « miatt is, megállapítva, hogy „ez : az intézkedés nem fogja növelni : a hazai kiskocsik kelendőségét, ■ hanem további áremelésre fog- j ja késztetni a gyárakat”. Mitja Ribicsics, a jugoszláv j kormány elnöke, a belgrádi tele- j víziónak adott nyilatkozatában ! védelmezte ezeket az Intézkedé- > 'hIpújsábí 1970. MÁJUS 5. seket, hangoztatva, hogy „egy­beesnek 'a gazdasásmoUtikai megszpí-aoíjának irányvona­lával”. (MTI) Lenin igazságának hirdetői A vietnami szóvivő sajtóértekezlete Párizs Lehel Miklós, az MTI tudósí­tója jelenti: Nguyen Thanh Le, a párizsi tárgyalásokon résztvevő VDK-; küldöttség szóvivője hétfő dél- ’ előtti sajtóértekezletén kemény szavakkal bélyegezte meg az In­dokínában végrehajtott amerikai eszkaláció újabb megnyilvánu­lásait, mindenekelőtt a május első három napján a Vietnami Demokratikus Köztársaság terü­lete ellen intézett tömeges bom­batámadásokat. A VDK bizton­ságának, szuverenitásának és területi épségének ezek a súlyos megsértései — mondotta — sú­lyos kihatással lehetnek a Viet­namról tárgyaló párizsi négyes értekezlet további menetére. Az Egyesült Államoknak viselnie [ kell a teljes felelősséget mind­azokért a következményekért, amelyek a VDK biztonságának és szuverenitásának megsértésé- j bői, valamint a párizsi értekez-1 létén vállalt kötelezettségek sú­lyos megsértéséből erednek. Mint ismeretes, az Egyesült Államok kormánya kötelezte magát a VDK elleni bombatámadások teljes beszüntetésére. A VDK szóvivője az ameri­kaiak teljes felelősségét hangoz­tatta. válaszul minden olyan kér­désre, amely a VDK küldöttsé­gének a konferencia további ülésein való részvételét tudakol­ta. Azt azonban kijelentette, hogy Xuan Thuy miniszter, a VDK küldöttségének vezetője, aki jelenleg Olaszországban foly­tat tárgyalásokat különböző po­litikai körökkel, az elkövetkező napokban a reális helyzetnek megfelelően fog dönteni haza­utazásáról. Szíriába érkezett a magyar katona; küldöttség Damaszkusz A Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai küldöttség kai­rói látogatását befejezve, a Szí­riái Arab Köztársaság hadügy­minisztere, Hafez Asszad légi- marsall meghívására hétfőn reggel Damaszkuszba érkezett. A Pravda neve ma fogalom: kormányok figyelik világszerte, miről ír, hogyan foglal állást az SZKP központi lapja. Szinte el­képzelni sem tudjuk, hogy volt idő, amikor nehéz, illegális kö­rülmények között terjesztették ezt az újságot, amelynek első példánya éppen ma 58 esztende­je hagyta el a sajtót. „Az újsá­got V. I. Lenin alapította, 1912. május 5-én” — hirdeti napjaink­ban a Pravda fejléce. Nágy utat tett meg a Pravda, és vele az egész szovjet sajtó azóta, hogy azon a nevezetes századeleji májuson elhagyta a nyomdagépeket a lap első szá­mának negyvenezer példánya. Ezt az utat azon a sokatmondó számadaton Is mérhetjük, hogy az SZKP központi lapja napja­inkban több mint nyolc és fél millió példányban jelenik meg. Moszkva | Viktor Majevszkij, a Pravda hírmagyarázója a lap hétfői számában megállapítja: A kambodzsai puccsot az ame­rikai titkosszolgálat inspirálta, azzal a céllal, hogy az országot az Egyesült Államok imperialis­ta politikájának irányvonalába állítsa. A CIA azonban ezúttal is elszámította magát: Sziltanuk eltávolítása és a Kambodzsa ] semlegessége ellen elkövetett I merénylet hatalmas ellenállást váltott ki a kambodzsai hazafi­as erők részéről. Az országba polgárháború tőrt ki. A hazafi­as erők nyomásával szemben a reakció siralmas állapotba ke­rült. Ezután az történt, ami nyilvánvalóan következik az Egyesült Államok vezető körei­nek imperialista, rabló politiká­A Pravda első megjelenésének évfordulóját immár hagyomá­nyosan a sajtó napjaként ünnep­ük a Szovjetunióban. Jeléül an­nak a megbecsülésnek, ami a Szovjetországban a sajtó mun­kásait övezi. Ezt a tisztességet szovjet kollégáink azzal érde­melték ki, hogy a maguk fegy­verével — a tollal — részt vál­laltak a szovjet nép küzdelmei­ből, miként helytállnak a hét­köznapok kommunista építő­munkájában is. A Pravda neve azt jelenti: Igazság. S a szovjet sajtó mun­kásai fáradhatatlanul dolgoz­nak azért, hogy Lenin pártjának igazsága eljusson az olvasók százmillióihoz. Ezért köszöntjük ma a szovjet néppel együtt mi is szeretettel kollégáinkat és fegyvertársainkat, a szovjet saj­tó munkásait. szentesítette a kambodzsai in­váziót és Észak-Vietnam bombá­zását. Indokína népei önfeláldozóan harcolnak jogaik, jövőjük meg­védéséért. Az indokínai népek képviselőinek nemrégiben lezaj­lott tanácskozása is hangsúlyoz­ta e népek szilárd elhatározását, hogy harcolni fognak békéjükért és függetlenségükért. A Pravda hírmagyarázója vé­gezetül megállapítja, hogy a kambodzsai agresszió és a VDK újabb, barbár bombázása láttán az egész világ mélységes felhá­borodását fejezi ki. A szovjet nép megvetéssel sújtja az ame­rikai hadvezetés újabb bűnös kalandjait, amelyekkel a hábo­rút kiterjeszti az egész indokí­nai félszigetre. (MTI) •aMiamaiiHHHmni Indokína népei önfeláldozóan harcolnak jogaikért A Pravda cikke jának logikájából: Washington Az emberiség megmentéi Nyugati katonai politikai személyiségek a Szovjetunió szerepéről a U. világháborúban. *■ Amikar a hitleri Németország rátámadt a Szovjetunióra, a bur_ zsoé politikai és katonai szak­értők gyors győzelmet jósoltak a Wehrmacht számára. Az öröm korainak bizonyult, a Szovjetunió nemcsak felfogta a csapást, de szét is zúzta a III. Birodalmat. A szovjet emberek értékelik a fasizmus-ellenes koalíció és a szabadságukért küzdő népek hozzájárulását a győzelemhez, de az a történelmi igazság, hogy nekik a szovjet hadseregnek kellett megbirkóz­nia a legnagyobb fasiszta erők­kel. Ezt a tényt nem vonhatták kétségbe a nyugati katonai és politikai szakértők sem. Montgomery tábornagy így írt: „Oroszország szinte egyedül, súlyos párharcban küzdött a hit. leri hadsereg egész erejével és állta a harcot”. 1944. augusztus 8-i alsóházi beszédében Churchill kijelentet, te: „...a világon nem volt még olyan erő, — hacsak néhány év múlva nem sikerült volna meg­szervezni —, amely képes lett volna megtörni és szétzúzni a német hadsereget, olyan kataszt­rófáiig veszteségeket okozva, mint tették ért a szovjetorosz hadseregek”. A Szovjetunió megtámadása­kor Hitler és tábornokai azt vár­ták, hogy az darabokra hullik. Már az első napokban kénytele­nek voltak azonban meggyőződ­ni arról, hogy súlyos hibát vé­tettek a számításban. Tippel- skich hitlerista tábornok kény­telen volt beismerni: „Meggyőző volt az ellenség szilárd ellen­állása... szó sem tehetett arról, hogy a „kártyavárat” gyors csa­pásokkal szétverjük”. 1941. július 4-én így irt a fa­siszta Völkischer Beobachter: „Vitathatatlan tény, hogy ellen­ségeink közül a német katona egyetlen olyan harcossal sem találkozott, mint az orosz kato­na, aki a leghajlíthatatlanabb, a legszilárdabb”. A szovjet hadsereg védelmi szilárdságára utat, — az Ameri­kai—Szovjet Barátság Nemzeti Tanácsának küldött táviratában Eisenhower: ...a világ tanúja lett a történetem egyik legdicsőbb védelmi harcának, amikor a szovjet hadsereg katonái felfog­ták a náci katonai gépezet egész csapását és véglegesen megál­lították”. A második világháborúban a német csapatok első vereségüket akkor szenvedték el, amikor szétverték őket Moszkva alatt. Szertefoszlott a hitleri hadsereg legyőzhetetlenségének legendája. Egyes nyugati katonai törté­nészek igyekeznek bizonyítani, hogy a világháborúban a fordu­latot az angol—amerikai csapa­tok észak-afrikai, olaszországi és nyugat-európai tevékenysége hozta meg. Ez tudatos ferdítés, közismert, hogy sehol méretei­ben olyan jelentős, stratégiailag olyan döntő csaták nem foly­tak, mint a szovjet—német fron­ton. A moszkvai után a sztáling­rádi csata toppantotta meg a fa­siszta hadsereg gerincét. „Hadjárat Sztálingrád ellen” című könyvébe így ír erről Dörr tábornok: „...1942-ben Sztáling­rád fordulópont volt a háború menetében. Németország számá­ra a sztálingrádi csata történel­mének legnyomasztóbb veresége — Oroszország számára a leg­nagyobb győzelem! E szavakat erősítette meg von Mannstein tábornagy: „N émetországban... szintén sokan vélekednek úgy, hogy a sztálingrádi csata döntő jelentőségű”. Az amerikai elnök — Roose­velt — írta a hős városnak, hogy a sztálingrádiak dicső győzelme „...megállította az Intervenciót és fordulópontot jelent a Szövet­séges Nemzetek háborújában az agresszió erői ellen”. György angol király Kalinyinnak küldött táviratában kiemelte a sztá­lingrádiak szilárd ellenállását, amely „...megfordította az ese­ményeket és döntő csapások elő­jele tett, kétségbeejtve a civili­záció és a szabadság ellensé­geit”. Gyökeres vál totóst hozott a háború menetében a kurszki csa­ta és a szovjet csapatok dnye- peri előnyomulása. Erről Chur­chill így nyilatkozott: „A Kursz­kért, Őreiért és Harkovért foly­tatott három hatalmas ütközet — mindössze két hónapon belül véghezvíve — a német hadse-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents