Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

Békés nagyközség Pataki István, a nagyközség tanácsának elnöke. ahol alul üzletihelyiségeket lé­tesítenek. 217 házhely kialakí­tásával új lakótelep épül az Epreskertben. Sajnos, a szaná­lás bizony nagy költséget je­lent a tanácsnak, mivel a tu­lajdonosok rendkívül magas árat kémek. A tanács a Décse- ri-kert és a Gőzös-zug közötti volt körgát területét is kije­lölte építkezésre, mivel ez az állam tulajdonát képezi, s itt nem szükséges a kisajátítási eljárást lefolytatni. A fiatalok máris nagyon érdeklődnek a telkek iránt, építeni akarnak, letelepedni, itt Békésen. A ta­nács máris 42 telket tud bizto­sítani. Végül röviden: irc történik még a községben? A lakosság régi kívánságának megfelelően ez évben megkezdik a Malom- asszonykert villamosítását, az ottani lakosság önkéntes hoz­zájárulásával; Az összes költ­ség 1 millió forint. A Körösi Csorna út szilárd burkolattal való kiépítését is tervezték, azonban ezt a község saját erő­ből megoldani nem tudja. Terv­be van véve 1970-ben a Rákó­czi úton haladó szennyvízcsa­torna, valamint a vele kapcso­latos út felújítása miatti tere­lőút építése. Ez a terelőút a Fábián utcán épül, a Csikós utcától az Irányi útig. A Rá­kóczi úti kövesút korszerűsí­tésére csak ezt követően kerül sor. A tíz munkahelyes SZTK- rendelőintézet ez év közepén kezdi meg működését. Folytat­ják a szennyvízcsatorna-háló­zat építését. Az OTP-vél és a kereskedelmi szervekkel koo­perálva további új, többszintes lakóépületek építését kezdik meg és fejezik be 1970-ben. Íme egy csokorra való közös ügy, ami mind-mind hozzáse­gít nemcsak a nagyközség, de a városkép kialakításához is. Rocskár János (Fotó; Veress Erzsébet» a község fejlesztése a lakosság­gal. A községpolitikáról nagyon sók a mondanivalója. Egy, ami­re büszke, hogy az ipar már igenis meghatározó szerepet ját­szik Békésen, hiszen a mező- gazdaságban jelenleg a munka­képes lakosságnak csupán 28 százaléka dolgozik. Az ipari ter­melés során sokat fejlődött. Ezek közül néhány, legjellem­zőbbet említünk meg. Békés legjelentősebb ipari üzeme a kosárgyár, mely jelentős helyet foglal él országosan is. Termé­küket főleg külföldön értékesí­tik. A helyben dolgozó több mint háromezer ipari munkás­ból csaknerii 1400-at foglalkoz­tat. Lehetne több is — mondja az elnök, csak kevesen jelent­keznek felvételre. A község új ipari létesítmé­nye a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Békési Gyáregysége. Dolgozóinak létszáma 1967-ben még 291 volt, jelenleg 460. Az üzem, az elmúlt években 15 millió forintos építkezést vég­zett él. Ügy vélik, hogy ebben az évben legalább 600 dolgo­zót tudnak foglalkoztatni. Ter­mékeik ismeretesek már Indi­ában és az NDK-ban is, külö­nösen az új konstrukciójuk, a „Kuli”, mely mindenféle sze­mes terméket összeszed. Fontos szerepe van a községben a Víz- és Csatornamű Vállalatnak, va­lamint a nők elhelyezése szem­pontjából a békéscsabai kötött­árugyár helyi részlegének, úgy­szintén a vegyesipari ktsz-nék és másoknak. Az iparilag fejlődő nagyköz­ségben azonban gondok is van­nak. A felsoroltak csak enyhí­tették a foglalkoztatási problé­mát, de még nem oldották meg. Az viszont örvendetes, hogy se­gítettek a nyolc osztályt vég­zetteknek, ipari tanulóként va­ló elhelyezkedésében is. Ko­rábban könnyebb volt gimná­ziumba bejutni, mint itt ipari tanulónak elhelyezkedni. Ez már lassan-lassan megoldódik. Más a helyzet a leányok el­helyezkedésénél. Ebben a sza­bó ktsz helyi részlege nyújt né­mi megoldást. Lehetetlen e nagyközség tel­jes bemutatása e cikkben, és belezsúfolni mindazt, amit a tanács tett az ipar fejlesztése érdekében. Tény, hogy törek­vése továbbra is a helyi mun­kaerők elhelyezése, másrészt a Békéstől távol dolgozó családos munkások helybeni foglalkoz­tatása. Az iparosodással az utóbbi időben a község képe is meg­változott. Épületei rendezették, több mint 6 ezer 800 egyszintes és 40 többszintes épülete van — s tovább épül a városiasodó község. Pontos számszerűség­gel nem írjuk meg mennyi la­kást építenek, mert az lehet több, kevesebb, csupán annyit; az elmúlt 5 évben 140 OTP- társasházat adtak át Most a tanácsháza mellett megkezdő­dött 48 lakásos épület építése, A gépgyár új terméke a „Kuli”, nagy mennyiségben exportál­ják Indiába és az NDK-ba. — Néhány év múlva új, kor­szerű házak lesznek itt is, ott is, üzletek sorakoznak majd a porban ülő házak helyén, el­tűnnek a vízállásos sáros aljak, a járhatatlan gyalogjárók. Par­kok, terecskék, széles utcák dí­szítik majd a környéket. Igaz, messzi vagyunk még ettől — mondja —, de közös a gond, ség lakossága az 1848 és 1944 között eltelt csaknem 100 év alatt mind a függetlenségi harc­ban, mind az elnyomás elleni küzdelemben bebizonyította ha­ladó szellemét és a szabadság eeeméjéhez való ragaszkodás itt is 1944. október 6-án szűnt meg a szovjet Vörös Hadsereg győzelmével. Megnyílt az út a legális kommunista párt alakí­tásához, a szabad emberi élet megkezdéséhez. Egy percet sem késlekedtek, hogy szavukat hál- A felemás Békés látképe, sát, így a Forradalmi Kormány­zótanács a 2/1919. évi rendele­tével várossá nyilvánította a községet. Sajnos, ez csak rövid életű lehetett, mert a Horthy- rendszer ismét községgé nyil­vánította. Ezen csöppet sem, le. hét csodálkozni, hiszen a köz­ségben — éppen a Horthy-rend- szer ellen — egymást érték az Házsor a Fáy A. utcából, ahol 164 lakás épül. Békéscsabától északkeletre a Fehér, és a Fekete-Körös ösz- szefolyásánál helyezkedik él a megye egykori székhelye, Bé­kés. Ma járási székhely. Üde- ség, egyszerűség: erre gondola szemlélődő, ha ebben a nagy­községben széjjelnéz. A község öltözködésben, lakáskultúrában, minden másban a legmaibb, kissé felemás, de mai. Ez a fe­lemásság így sem bántó. Ren­geteg a gyermekkocsi és a szé­pen öltöztetett kisgyerek. Csi­nos asszonyok, jól öltözött fér­fiak özönlenek haza az üze­mekből. Békés különös helyet foglal el a nagyközségek sorában. Moz­galmasabb, zsibongóbb az élet, mint általában a községekben szokott. Két magyarázatot ta­lálhatunk erre. Először is az or­szág legnagyobb községe: 21 ezer 760 lakossal. Másodszor, ami sok mindent megmagya­ráz: alig 16 kilométerre fekszik a megye székhelyétől és igen sokan járnak be Békéscsabára dolgozni. A község területi fek­vése miatt vonzási köre kiter­jed Tarhos, Bélmegyer, Mu­rray, Kamut és Csárdaszállás községekre. Ez az ősi telepü­lés évszázadok viharában is kiállta a próbát, érdemes rövid visszapillantást tenni múltjára. Írásos emlékeink között 1219- ben találkozunk nevével <Vá- radi Regestrum), az Árpád­korban felemelkedett a legelső helységek közé. 1640-ben már önálló város volt. Azonban a mai Békés alapítását 1711-re te­hetjük. 1732-ben a megye szék­helye lett. 1848-ban rendezett tanácsi várossá vált. 1870-ben ismét nagyközség. Mivel a köz­lassák. A község 1944. decem­ber 22-én a debreceni Nemzet- gyűlésbe elküldte képviselőit: B. Szabó István, Sóstarics La­jos és Vári András személyé­ben (az utóbbi 1950-ben a köz­ség első tanácselnöke lett). Az örök kizsákmányolás alatt élő, földre éhes szegény népnek 1945 tavaszán a földosztó bi­zottság 10 ezer 569 katasztrális földet osztott ki, Jantyik Mi­hály és Kürti László vezetésé­vel. Hatszázötvennégy ember kapott házhelyet. Hálájukat a párt politikája iránt úgy is ki­fejezésre juttatták, hogy a fel­szabadult Budapest nehéz hely­zetben élő lakosságának három vagon élelmiszert szállítottak. Ennyit kivonatosan a múltról és a ma előzményeiről. Ma már ismét nagyközségi rangot ka­pott Békés. Pataki István, a nagyközség tanácsának elnökével szemben ültünk, az irodájában. A tanács munkájáról, terveiről, gondjai­ról érdeklődtünk. A válasz egy­A vegyesipari ktsz forgácsolórészlege, amely az Egyesült Iz­zónak termel. elégedetlenkedő megmozdulá­sok; Hogy csak egy példával éljünk: az 1934—35-os úgyneve­zett Kaszáskeresztes perben 113 békési szegényembert állí­tottak bíróság elé. Az effajta küzdelemsorozat értelmű volt: városiasodni, ipart, kultúrát teremteni. Valóban az ipar hosszú ideig nem játszott meghatározó sze­repet ebben a községben sem. Most azonban más a helyzet. Az elnök ezt így summázza: — A község akkor még régi volt; hámló falú földszintes há­zak, düledező kerítések, kátyú­val, döccenőkkel teli utcák, por ég sár. Minden mondata felidézés, átélés és meg nem oldott gon­dok miatti aggódás. A község térképére mutatva magyarázta:

Next

/
Thumbnails
Contents