Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

m MÄJUS 30., SZOMBAT

Ara: 1 forint

XXV. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM

MA;

A DICSÉRET DIALEKTIKÁJA (4. oldal)

A BÉKE

SZOLGÁLATÁBAN (5. oldal)

HETI

TV-, RÁDIÓMŰSOR (10. oldal)

Hét szekcióülés — Sok felszólaló — Tartalmas vita

A Közgazdász Vándorgyűlés második napja

Á második napon a szekcióülésekkel folytatódott, a IX. Közgazdász Vándorgyűlés. A hét szekcióülés helyén, az egésznapos tanácskozás szüneteiben a Békés megyei vállalatok, üzemek, termékbemutatóját tekinthették meg a részvevők. Erre a kikapcsolódásra szükség is volt, hiszen a pénteki nap zsúfolt programja — előadások, viták, hozzászólások — alaposan igénybe vették a vándorgyűlés j vendégeit. Este egyébként, a j fárasztó nap végső feloldására, ! a Balassi Táncegyüttes jól si- \ került műsort adott a szimpó-! ziunt részvevőinek tiszteletére.1 ***

Az Ifjúsági Ház nagytermé- j ben tartotta ülését a „Vertiká-1 lisan szervezett nagy iparvál- ! lalatok” szekciója dr. Kovács I István, a KGM miniszter első j helyettese elnökletével. A szim- | pózium előadói: Dombi Sándor, j Végh László ,és Bándi József , voltak, képviselve a gépipar, a könnyűipar és a nehézipar nagyvállalati problémáit. Az előadások után a hozzászólók —- némelyik szinte önálló előadást tartva — elemezték a vállalati üzletpolitikát, a tervezés fontos kérdéseit, a vál- lalatvezétés élő próbléináit, ki- • térve a káderfejlesztésre is. Foglalkoztak az információ jelentőségével, annak felhaszná- j lási területeivel. j

A II. szekcióban a horizonté- j lisan szervezett nagy ipari vállalatok képviselői vettek részt. A vállalaton belüli egységek ha- I tásköréről és anyagi érdekeltségéről szóló előadás anyagát Nagy Gábor, a Villamos Berendezés és Készülék Művek j gazdasági igazgatója készítette. I A beszámoló szerint a belsői mechanizmus kialakítása során messzemenően szem előtt tartották, hogy a vezérigazgatósági szervezete, döntési köre és funkciói úgy kerüljenek kialakításra, ahogyan az a vállalat szempontjából optimális, ugyan- ■. akkor a gyárak is megtartsák1 vállalkozási, fejlesztési, termelési rugalmasságukat.

A szekció vitáján szó volt az Országos Gumiipari Váll. távlati tervezéséről és a Bőripari Vállalat belső anyagi érdekeltségi rendszeréről. Az utóbbi különösen érdekes, mert sok olyan tényt tartalmaz, melyből más [ üzemek vezetői is hasznos ta- j pasztalatókat szerezhettek az anyagi érdekeltségek kialakí- j fására vonatkozóan.

A közép, és kisipari vállala- \ tok, szövetkezetek szekcióvitáját az MSZMP Oktatási Igazgatóságának nagytermében tartották meg. Rév Lajos, az OKISZ elnöke nyitotta meg az ülést, majd Szamosi Pálné, az j OKISZ Közgazdasági Főosztá- j iyának vezetője a kis- és kö-1 zépüzemek helyzete, működésük fő vonásai címmel tartott j előadást. Utána Zalavári Alá- i jós, az OKISZ Szolgáltatási Fő- ! osztályának vezetője ismertette a javító-szolgálató tevékenység ellátásában a kisipari szövet-; kezetek szerepét. A harmadik' előadó Karmos Viktor, a Hab-1 selyem Kötöttárugyár főmér-1 nőké volt, aki a vállalati fejlesztés és üzletpolitika kérdéseivel foglalkozott.

A Közgazdász Vándorgyűlés hallgatóinak egy csoportja.

Az előadások után a háromtémakörhöz kapcsolódva több referátum hangzott el. A fel-: szólalok a gyakorlatból merített tapasztalatok alapján javaslatokat tettek néhány közgazda- í sági szabályozó megváltoztatá-1

sara. A vita során felmerült

kérdésekre és javaslatokra Rév Lajos, illetve Marosi Miklós, a Közgazdaságtudományi Egyetem docense adott választ.

Az Ifjúsági Ház első emeleti (Folytatás a 3. oldalon)

Ülést tartott az Elnöki Tanács

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. számú tvr. módosítását, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa kezdeményezett. E szerint július 1-től a betegségi biztosítás keretében a dolgozók családtagjai is — az eddigi 90 nap helyett —, időbeli korlátozás nélkül kaphatnak díjtalan kórházi, gyógyintézeti ápolást.

Az Elnöki Tanács felhatalmazása alapján a kormány ezzel egyidejűleg rendeletében kiterjesztette fentieket a nyugdíjasokra és azok családtagjaira is, akik tehát július 1-től a betegségi biztosítás keretében szintén időbeli korlátozás nélkül jogosultak díjtalan kórházi, gyógyintézeti ápolásrá.

Az Elnöki Tanács továbbá

területszervezési ügyekben döntött. Megállapította, hogy a közös tanács, mint szervezeti forma bevált, elősegíti a kisközségek tanácsainál a helyi gazdasági és szellemi erők koncentrálását, a falusi lakosság ellátásának javítását. Az Elnöki Tanács tizenhat megyét érintő, községi közös tanácsok szervezésére vonatkozó határozata július 1-én lép hatályba.

Az Elnöki Tanács Hajdúvid községi tanácsot Hajdúböszörmény városi. Nagyhegyes községi tanácsot Hajdúszoboszló városi, Balatonfűzfő nagyközségi közös tanácsot pedig Veszprém városi tanács irányítása alá rendelte. Az Elnöki Tanács 5 megye területén 16 község egyesítését határozta el.

Az Elnöki Tanács végül egyéb időszerű kérdéseket tárgyalt. (MTI)

Az oktatás negyedik ötéves terve a Pedagógusok Szakszervezete Központi vezetőségének ülésén

Az oktatásügy negyedik ötéves tervidőszakában várható fejlődéséről tartott tájékoztatót ipénteken délelőtt dr. Pó- linszky Károly művelődésKormányhatározat az árvíz- és belvízkárok felméréséről, a kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdéseiről

Az árvíz és a belvíz által okoz*ti tömeges vagy nagyobb területre kiterjedő károk felmérésével, a kártalanítással és a helyreállítási intézkedésekkel kapcsolatban a rendkívüli árvíz-, illetőleg belvízvédekezés során követendő eljárásról a kormány az alábbiakat határozza :

Szervezeti

rendelkezések

1 Az országos vízgazdálko- dási bizottság az árvíz és

a belvíz által okozott károk felmérésével, a kártalanítással és a helyreállítási munkákkal összefüggő gazdasági és államigazgatási kérdések megvizsgálásával, az ezekre vonatkozó állás- foglalások kialakításával, valamint a több minisztériumot (országos hatáskörű szervet) és a tanácsokat érintő feladatok ösz- szehangolásával kapcsolatos központi feladatokat az országos helyreállítási albizottság útján látja cl.

2 Az árvízkárok fclmérésc- “• nek megszervezésével, a

kártalanítással és a helyreállítással kapcsolatos intézkedések kezdeményezésével és összehangolásával, illetőleg megtételével felmerülő területi feladatok ellátására az árvíz, és belvíz- védekezési területi bizottság keretén belül;

a) kártólmérési és kármegállapítási, valamint

b) helyreállítási albizottságot kell szervezni.

Mindkét albizottság elnö- ' ke annak a megyei tanács végrehajtó bizottságának a gazdasági ügyeket irányító elnök- helyettese, amelyen a területi bizottság működik. Az elnök- helyettes egyben a területi bizottságának is tagja.

/% A KÁRFELMÉRÉSI

ÉS KÁRMEGÁLLAPlTÁSI albizottság tagjai:

— A megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága, építési, közlekedési, s vízügyi osztályának,

— mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának,

— pénzügyi osztályának vezetője, illetőleg annak helyettse;

— az állami gazdaságok megyei főosztályának vezetője, továbbá :

— a termelőszövetkezetek illetékes területi szövetségei,

— az Állami Biztosító megyei központja és

— a területileg illetékes vízügyi igazgatóság képviselője.

C A HELYREÁLLÍTÁSI

*-*' ALBIZOTTSÁG TAGJAI:

— A megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága, közlekedési- és vízügyi osztályának;

— a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának,

— pénzügyi osztályának helyettes vezetője, illetőleg vezetője,

— megyei pénzintézetek megyei bizottságának vezetője, továbbá:

— a helyreállítási munkákban részt vevő tervező, kivitelező és ellátó szervek képviselői.

fa Az albizottságok megszer^ * vezését és működésük megkezdését — a szükséghez képest — az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság vagy az országos vízgazdálkodási bizottság helyreállítási albizottsága rendeli el.

A területi bizottság működésének megszűnése után az albizottságok — ha feladataikat még nem végezték el —, mint tanácsi önálló bizottságok a megyeit megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága gazdasági elökhelyettesének irányításával a szükséges ideig (Folytatás a 2. oldalon.)

ügyi miniszterhelyettes, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének ülésén. A fejlesztési elképzelésekről elmondotta, hogy 1975- ig az óvodai ellátást országosan legalább a jelenlegi 52—■ 53 százalékos színvonalon kell tartami, ezen belül nagyobb összhangra kell törekédni az egyes területek ellátottságában. Ez az új lakótelepen épülő óvodákkal együtt országosan 36—38 ezer intézeti hely létesítését követeli meg. Az általános iskolákban, ahol a tanulók száma országosan mintegy 30 ezerrel csökken a következő öt évben, az oktató-nevelő munka színvonalának emelésére fokozatosan mérséklik a települési viszonyokból fakadó hátrányos körülményeket, mégpedig a szakrendszerű oktatás szélesítésével, az általános iskolai diákotthoni hálózat gyorsabb ütemű bővítésével. Megjegyezte ezzel kapcsolatban a miniszterhelyettes, hogy a megyék előzetes javaslatukban az általános iskolai tanteremhálózat fejlesztésének gyorsítására törekednek, és a lakótelepeken megépülő 1380 osztálytermen felül mintegy 1000 tanterem és 6500—7000 kollégiumi hely létesítését tervezték. Az építendő új tantermek javarészt a körzeti iskolahálózat megerősödését, továbbá a városi iskolák zsúfoltságának csökkentését szolgálják.

Megszilárdítják a gazdasági, társadalmi igényekkel összehangolt középiskola; szerkezetet, növelik a szakközépiskolák arányát.