Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
Világhírűek a békésszentandrási szőnyegek A Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet története úgy kezdődött, akár egy mese. Több mint ötven évvel ezelőtt, az első világháború után, Erdélyből ide menekült felesége. Akkor még senkii sem gondolta volna, hogy hírnevet szereznek Békésszentandrásnak. A férfi adóügyi jegyző lett, a felesége pedig mivel is tölthette volna idejét akkoriban, mint kézimunkával. Erdély hírneves népművészetéről, és Farkasné a szőnyegszövést is ott tanulta. E tudásnak hódolt, amikor lakásában megkezdte a perzsaszőnyeg készítését. Zongorázni is nagyon szereűzték a perzsaszőnyegszövést. A kereseti lehetőség — az egyébként is nagy munkanélküliségben levő község lakossága körében — komoly vonzóerőt gyakorolt. A termékek iránt pedig tovább nőtt az érdeklődés. Ezt kihasználva a háziaspár most már arra törekedett, hogy a termelés korszerű módon történjék. Perzsaszövő állványokat készítettek, s a szükséges mintákat, illetve műhelyrajzokat együtt tervezték, eredeti török- országi mintakönyvből. ,A jól jövedelmező vállalkozás — akkoriban egy szőnyeg ára felért egy családi ház árával — most már perzsagyártássá fejlődött, és 1920-ban nagyobb Kerek perzsákat mutat be Máté László, termelési osztályvezető és Csonki Mihály perzsagyártásvezető. tett, a faluban volt egy kislány — az akkor még alig 14 éves Gergely Mária —, aki pedig szerette a zenét, ha tehette, ott sétált a jegyzőék ablaka előtt és hallgatta a zongorajátékot. Egyszer meg is kérte Farkas nét, en_ ged je, 'Tfogy kezével megérintse^ a billentyűket, játszhasson. Xz~ asszony szívesen tett eleget a kislány kérésének, de cserébe azt mondta; gyomláljon' majd a virágoskertben. Áz alku megtörtént, mindketten jól jártak. De amint a kislány elkezdett gyomlálná, egyszer csak más hangokra lett figyelmes. Furcsa, ütemes, tompa puffanások szűrődtek ki a lakásból. Vajon mi lehet ez? Kíváncsi természetének köszönhette, hogy behívták. Farkasné egy faráma előtt ült, s a kislány csodálkozva nézte, mát csinál. Meg is kérdezte, s az asszony válaszolt; perzsaszőnyeget szövök. Mária soha nem hallott perzsáról, nagyon érdekelte e csodálatos munka. Addig kérlelte az' .asszonyt, míg megengedte neki, hogy leüljön és megmutatta a csomózást is. Gergely Mgria fogékony tanulónak bizonyult, hamar kitűnt kézügyessége is. Farkasné — mint kiderült, jó üzletasszony volt — gondolt egyet, mivel szőnyegjei iránt érdeklődés mutatkozott a kereskedelmi szakemberek részéről, úgy látta, jó ha segítséget kap a munkában. .Megtanította hát a kislányt a szőnyegszövés mesterségére és más falubelieket is. Röxidesen mér húszán ismerték meg ezt a nehéz, de nagyon szép munkát, s a békés, szentandrásl lányodJigyesJiezű munkásoknak bizonyultak. Nemsokára már szinte üzemszerűen 28 sißygSüL un0. MÁJUS 1. műhelyt kellett bérelni, 1924-ben pedig részvénytársaság alakult, s a húsz főnyi munkásgárda kétszázra növekedett. A részvénytársaság a Holt-Kőrizs partján felépítette a most is meglevő központi üzemet, mely a mai szövfiQsézétnek szintén «a köz. pontja. A külsőleg is szép, angol stílusban épített szőnyegház a perzsaszövés követelményének megfelelően lett kivitelezve. Nagy ablakokkal, sok fénnyel, hiszen az ezerszínű szőnyegek készítéséhez ez nagyon is szükséges volt. A kereskedelem részéről az érdeklődés egyre nőtt, s ekkor megkezdték a bedolgozás megszervezését is. Ennek elsősorban a sokgyermekes anyák örültek, mivel így othon jutottak keresethez. A bedolgozás ma is fő bázisa a szövetkezetnek, az 1123 munkás közül 627 bedolgozó. Az egyre inkább fejlődő szőnyegszövés országos hírnévre tett szert, s eljutott a kis üzem híre a határokon túlra is. így honosodott meg hazánkban elsőnek Békésszentandráson a perzsaszőnyeg. A .második világháború után sokáig stagnált, nem volt sem a belföldi, sem a külföldi piac úgy megszervezve, hogy üzemszerűen készíthették volna a gyönyörű, sok színben pompázó szőnyegeket, bár a faluban most már alig akadt olyan család, ahol ne ismerték volna e szép mesterséget^.. foglalkoztatottság hiánya egyre sürgetőbben követelte, hogy tömörüljenek áf szőnyegszövés mesterei, s ez 'adta aztán azt a gonolatot, hogy megalakítják a szövetkezetei, így 1951-ben 16-an választották a közös utat_A kez- detfévek sok-sok döccenővel jártak és a régi hírnév visszaszerzése korántsem ment simán. Baj volt a vezetéssel, a munkafegyelemmel, s bár értek el eredményeket, ez nem volt kielégítő. Jó vezetésre, üzleti érzékkel rendelkező irányítókra volt szükség, hogy a perzsasző- nyegiszövés valóban igazán jól jövedelmező iparág legyen. Ez a képesség a mai vezetőkben és Nagy Béla szövetkezeti elnökben — akit 1967-ben. választottak meg — egyaránt megvan. Mellettük állnak a kiváló szakemberek, mint például Kovács Pál műszaki vezető, aki az ország legrégibb és iegjobb szőnyegszakértője, Szijjártó Sán- dorné gyártásvezető, aki már gyermekkora óta itt dolgozik, Sárkány Lajos festő, akinek az apja is a szőnyegszövő munkása volt és innen ment nyugdíjba. Rajta kívül még nagyon sokan vannak, akik évtizedek óta itt dolgosnak és a szakma valóságos művészei. A régiek új gárdát is kineveltek, különösen a torontáli szövésénél találhatunk sok fiatal lányt. Nem csoda hát, hogy a munkafegyelem javulásával — az új vezetőség elsősorban ezt tartotta fontosnak — javult a termelés is, s ezzel párhuzamosan nőtt a hírnév, magasabb lett a dolgozók jövedelme. Ma már nem egy olyan munkás van, aki megkeresi a 2500 forintot hard átlagban. A szövetkezet ötven országba exportálja termékeit, elsősorban perzsát, mely a termelés 50 szá- zalékát ffeszi ki. De nagy keletje van a_ torontálinak, a merinói szőnyegeknek, a szőtteseknek és díszpárnáknak is. Jelenleg 8 féle termékéf gyártanak, s a termelés 50 százalékát exportálják. A központi üzem _ mellett több részlegükvan, így Öcsödön, Ti- szasason. Endrődön és Szarvason. Érdemes néhány számadatot is közölni, melyek jól mutatják az űj vezetőség sikeres erőfeszítéseit, a dolgozókkal jól összehangolt munkáját, s azt, hogy az új premizálási rendszer, amit bevezettek, milyen ösztönzőleg hatott a termelésre. Három évvel ezelőtt, 1967-ben egész évi termelésük 16 millió forint volt. Az idén már 28 millió forint árura szerződtek, de több is lehetne, ha nem küz- denének kapacitáshiánnyal. A hírnévre vall, hogy úgy belföldön, mint külföldön mindenütt keresik a békésszentandrási szőnyegeket. Még a perzsák hazájába is szállítanak és számos más országba. ^Ausztriától—Ausztráliáig, Afrikától—Kanadáig,IT a világ_minden tájára eljutnak a Kiállításon a legszebb szőnyegek. hékésszentandi-ási szőnyegek. Az 1968. évi eredményes munKajú- kért-elnyerték a Kiváló Kisipari Szövetkezet címet. A vendégkönyvben nem egy külföldi látogató, országos vezető véleményét olvashatjuk, a legszebb elismerő szavakat és biztatást a további jó munkára, A szövetkezet perzsái tavalyt .eljutottak a Kiváló Áruk Fórumára, s meg is kapták ezt a rangot. Az idén már minden ilyen termékükön ott díszük az arany embléma, jelezve a kiváló minőséget Ez év ben a párizsi szőnyeg világkiállításra is eljutottak a szövetkezet terméked, s ennek eredménye újabb külföldi megrendelés. Az országban egyedül ők készítik a faranciáknak a különleges kerek perzsákat. Nem félnek az új, a klasszikustól eltérő és a modem emberek igényeinek megfelelő mintázatú szőnyegek gyártásától sem. Tervezőjük Ardai Ildikó, aki az Iparművészeti Főiskolát kitűnő eredménnyel végezte el, s már két alkalommal nyert díjat kiállításokon saját tervezésű szőnyegeivel. A jó hírnévhez hozzátartozik az is, hogy nem véletlenül rendezték meg az idén, éppen Bé- késszentandráson az országos szőnyegszövő versenyt. A kiváló szakgárdát mi sem igazolja jobban, minthogy a perzsa- 'és torontáli szövésben is a két első békésszentandrási dolgozó lett. A jő munka jutalma, elismerése természetesen nem marad el sem a dolgozóknál, sem a vezetőknél. A dolgozók közül összesen 18-an kaptáik meg.a Szövetkezet Kiváló Dolgozója kKunte- "tést, az ezzel járó kétheti' fizetést és 6 nap jutalomszabdsá- got. Az elnök pedig április 4-e akal mából kapta meg a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója ki. tüntetést. A helyes vezetés, a jó gazdálkodás eredménye az is, hogy az elmúlt évi munkájuk után — az eltöltött időtől függően — 27—40 napi fizetésnek megfelelő összeget kaptak a dolgozók. Ez önmagáért beszél. Javulták a munkakörülmények is, az épületek fűtését teljesen átépítették, s ma már központi fűtés van a műhelyekben is. A munkatermeket átfestették, új öltözőket és mosdókat építettek. Kialakult a jó munkatársi szellem, mely a versengő kedvet is magával hozta. A jövedelem, az emberekkel való bánásmód pedig jó hangulatot teremtett. Az utóbbi években ezért fellendült a kulturális és sportélet. Népitánc csoportjuk sok sikeres szerepléséről számolhat be, május 9-én Hódmezővásárhelyen lépnek fel a Nemzetközi Szövetkezeti Népi Együttesek területi versenyén. A sportvonaJom már 3 éve jó eredményeket mutat a labdarúgó csapat, melyben az elnök is játszik, és a kézilabdá- sok is sok sikert értek el. Ez év elején megalakult saját sportkörük. s alig néhány hónap alatt 150 pártoló tagja lett. Mindez azt bizonyítja, hogy a vezetés figyelme nemcsak a termelésre terjed ki, hanem az emberekkel való helyes bánásmódra, a gondoskodásra is. Többszörösen üsnepelhetnek tehát, s joggal lehetnek büszkék eredményeikre a Békésszentandrási Háziipari Szövetkezet dolgozói és vezetői egyaránt. Munkában a szövök. (x) I
