Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

Tavasz a Centrumban A Centrum Áruház és a Népújság képtotó-pályázata Első díj 1 db 2130 forintos olajkályha 10. forduló Kérdés: A szintetikus szálú férfi, női, gyermek kötöttáru mi­lyen hőmérsékletű vízben mosható? Válasz: 1. Hideg vízben. 2. 40 fokos vízben. 3. 40 foknál melegebb vízben. (A helyes választ húzza alá!) Tavasz a Centrumban «•■■■•■■■■■■■■■■■■■■»■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■■•I — Gyért elk fiúk, majd én bemutatlak titeket a Borelli uraknak. Náluk érdeklődhet­tek. Valódi, hamisítatlan ola­szok. Felemelkedett a helyéről, el­indult a fivérek asztala felé. Mögötte Camacho, leghátul Gonzales. Odaálltak az asztal mellé. — Senhores — szólította meg a Borelli testvéreket Ernest —, ismerkedjenek meg a baráta­immal. Valamit szeretnének kérdezni önöktől mint szakér­tőktől. Az olaszok nem mozdultak, nem is válaszoltak, csak a sze­mük izzott vadul. Göndör hajú, harminc év körüli fiatalember volt mind a kettő, talán ikrek, annyira hasonlítottak egymás­hoz. Minthogy felelet nem étke­zett, Camacho rákönyökölt az asztalra, busa fejét a Boredlik közé tolta. — Miau? — fordult az egyik­hez. — Miau? — fordult a másikhoz. És elcsattant az ejgé pofon. A következő pillanatban már egymás hegyén-hátán volt az öt férfi. A három provokátor és két provokált. *** Amikor Bobo, Jucare és Pincho a terembe lépett, lát­ták, amint a megvadult Ernest a már félig eszméletlen Alberto Borelli fejét ütögeti oda a te­tőtartó gerendához, Camacho a másik olasz hasán térdél, a karjait fogja le, kicsi, menyét- képű cimborája meg üti, veri a védekezni nem tudót. Bobo Ernesthez ugrott, Ju­care és Pincho a mexikóiak­hoz. A laikus úgy véli, hogy a képzett ökölvívó mindig min­s e den körülmények között elő- ; nyös helyzetben van egy kocs- ! mai verekedésnél. Gyors, erős, £ jobbak a reflexei, pontosabban £ érzékeli az ütőtávolságot, job- ■ ban tudja, hogy hová kell ütni ! és mekkorát, mint egy civil fe- : negyerek. Tehát többször talál £ és hatásosabban. Ugyanaikkor ■ az energiáját is gazdaságosab- J ban osztja be, ügyesebben vé- £ dekezik és így tovább. Ez mind £ igaz. Vannak azonban olyan ■ tényezők, amelyek az ökölvívó • számára hátrányt jelentenek. £ Elsősorban nem is arról van [ szó, hogy a kocsmai verekedés • előtt nem tartanak mérlegelést. ■ itt a legkülönbözőbb súlycso- ! portok tagjai kerülhetnek szem. £ be egymással. A bajt inkább • a beidegzettség jelenti. A sport. ! szerű magatartás, ami a szó- £ rítöban érdem, de az ivóban : semmiesetre sem előny. Az £ ökölvívó nem üti meg azt, aki £ már a földre került, nem főj- • tógát, nem rúg, fel sem merül: benne, hogy öklein kívül olyan £ segédeszközöket is igénybe ve- £ gyen, mint székláb, pálinkás- * vagy szódásüveg. Emellett an- . - nak az ökölvívónak, aiki rend- ■ szeres edzésben áll, versenysze. £ rűen boxol, vérévé válik, hogy £ figyelmét csak egy ellenfélre £ összpontosítsa. Így aztán tulaj- : dóriképp védtelen a máshonnan £ jövő támadásokkal, a hátulról, £ oldalról rárohanókkal szemben. £ Miért lehetséges mégis, hogy s öklözőkböl gyakran félelmetes« kocsmai verekedők válnak, akik ■ egymaguk rámolnak ki egy-egy j hatalmas termet? A válasz egy- £ szerű. „Megszabadultak” a ■ sportszerű ökölvívás beidegzett- j ségeitöl ,a szorítóbeli szabályok ■ gátló határától, de a tudásuk, £ erejük még részben megmaradt. £ ■ (Folytatjuk) • 1 kormány vezetőinek tanácskozása a SZOT Titkárságával A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Május 25-én a kormány ] vezetői és a SZOT Titkársá-1 ga Fock Jenőnek, a Magyar; Forradalmi Munkás—Paraszti Kormány elnökének és Gás­pár Sándornak, a SZOT fő­titkárának vezetésével meg­tartották szokásos tanácsko­zásukat az Országházban. A tanácskozás részvevői tájékoztatták egymást arról, hogyan alakult a kormány vezetői és a SZOT Elnöksége közötti 1969. december 16,-i megbeszélésen tárgyalt kér­dések megoldása. Megállapí­tották, hogy a tárgyalt kér­désekben a megfelelő intéz­kedések megtörténtek. A munkaügyi szabályozók módosítása közrejátszott ab­ban, hogy növekedett a mun­ka termelékenysége, a válla­latok érdekeltsége az ész­szerűbb munkaerőgazdálko­dásban és a nagyobb telje­sítményekre ösztönző bérezé­si gyakorlat kialakításában. Intenzívebbé vált a minisz­tériumok irányító tevékeny­sége. A vállalatok nagy ré­sze korábbi elképzeléseit mó­dosítva, konkrét intézkedése­ket tett a létszámnövelés mérséklésére, a termelékeny­ség emelésének jobb megala­pozására, Mindezek hatására a termelés és a termelékeny­ség növekedése is meggyor­sult. A kormány és a SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy ez csak kezdeti ered­ménynek tekinthető. Egyet­értettek abban, hogy úgy kell továbbfejleszteni a közgazda- sági szabályozó rendszert, hogy az eddiginél jobban ösz­tönözze a vállalatokat a ha­tékonyabb, gazdaságosabb, termelékenyebb munkára. Mindezek eredményeként szükséges, hogy tovább ja­vuljon a lakosság áruellátása, jó minőségű és nagyobb vá­lasztékú termékek előállítá­sa és forgalmazása útján. Megállapították, hogy to­vább kell folytatni és tartós­sá kell tenni az alacsonyabb jövedelmű dolgozók igényei­nek megfelelő, olcsóbb áru- cikkek gyártását és értékesí­tését. A felesleges munkahely­változtatás csökkentése, ú bérlicitálás megszüntetése te- | rén, a nem kívánatos tenden­ciák mérséklésében is sike­rült kezdeti eredményeket elérni. Ez részben a már em- j lített intézkedések hatásának tudható be, másrészt a hely- j zet javítására további korúi-1 rét lépésekre is sor került. A ! vállalatok egy része önállóan, vagy más vállalatokkal együttműködve, intézkedése­ket tett a káros munkahely­változtatás lefékezésére, a törzsgárda fokozott megbe­csülésére, a munkaszervezés javítására, az új dolgozókkal kapcsolatos helyes jövedelem- politika kialakítására. Az egyenlősdi mérséklése, differenciált vállalati bérpo­litika terén több intézkedés született, mint a részesedési alapok új felosztási rendje, a korábbi prémiumalapok alap­béresítése, egyes szabálya zók módosítása. Nagyobb mértékben növekedett a bér- í színvonal is, amit a vállala­tok igyekeztek differenciálás- 1 ra felhasználni. Ez irányban hat a vállalati belső mecha­nizmus fejlesztésére irányuló törekvés is. Az új kollektiv szerződések szintén segítik e kérdésben az előrejutást. A kormány vezetői tájé­koztatták a SZOT titkárságát a következő évekre tervezett munkaügyi, szociálpolitikai és bérpolitikai intézkedésekről. Áttekintették a nők hely­zetének javítása, az ifjúság- politika és a lakásgazdálko­dás terén az MSZMP KB ha­tározatai nyomán adódó kö­zös feladatokat és megálla­podtak a határozatok végre­hajtása érdekében szükséges további intézkedésekben. Egyúttal felhívják a vállala­tok vezetőinek és szakszerve­zeti szerveinek figyelmét, hogy körültekintően tárják fel a helyi lehetőségeket és tegyenek intézkedéseket a jelenleg éjszakai műszakban dolgozó nők munkakörülmé­nyeinek javítására, különös tekintettel a gyermeküket egyedül nevelő aijyák és a többgyermekes anyák helyze­tére. A SZOT vezetői hangsú­lyozták, hogy az általános eredményeken belül nagy gondot kell fordítani arra, hogy a lakosság minden réte­gének tovább növekedjék az életszínvonala. Ennek érdeké­ben szükségesnek tartják, hogy az elkövetkezendő évek során az előirányzott életszín­vonal-növekedés megvalósí­tása mellett intézkedések tör­ténjenek a személyi jövedel- ! mek, valamint a dolgozók; szociális, kulturális ellátott-! sága terén jelentkező társa­dalmi feszültségek és igazság­talanságok felszámolására. Mindezeket figyelembe vé­ve a SZOT vezetői egyetérte­nek azzal, hogy a termelési szférában a bérpolitikai in­tézkedések fő módszere a vállalati eredményekhez kap­csolódjon, a hatékonyabb, termelékenyebb munka függ­vénye legyen. De emellett politikailag szükségesnek tar­tanak — éppen a keletkező feszültségek enyhítése érde­kében — központi bérpoliti­kai intézkedéseket is. Ugyancsak helyesnek tart­ják a nyereségérdekeltségi rendszer további fejlesztését. A művelődésügyi miniszter | rendelkezése értelmében az 1970—71-es tanévben megkez- , dődik az ipari szakközépiskolák és szakmunkásképző iskolák ! gyakorlati oktatóinak szervezett j képzése. A képzés három és fél éven át tart. A hallgatók fél­évenként négy tantárgyból vizs­gáznak. A tantervi javaslat már elkészült, s a tanév kezdetére valamennyi tárgyhoz rendelke­Ezzel együtt azonban felhív­ták a figyelmet ara is, hogy a már ma is meglevő arányta­lanságok, a vállalatok továb­bi differenciálódása követ­keztében fokozódhatnak. Ezért szükségesnek tartják, hogy a szabályozási rendszer továbbfejlesztése során erre kellő figyelemmel legyenek. A SZÓT vezetői hangsú­lyozták, hogy amennyiben sor kerül a népgazdaságilag szükséges ármozgásokra, úgy azok kiegyenlítése bér- és szociális intézkedésekkel tör­ténjen. Árukompenzálás ese­tében pedig törekedni kell arra, hogy az hasonló jelen­tőségű ánikategórián belül történjen. A kormány és a SZOT ve­zetői az elért eredmények tartóssá tétele, az életszínvo­nal további növelésének megalapozása érdekében szükségesnek tartják, hogy tovább javuljon a munka szervezettsége, az állampolgá­ri és a munkafegyelem, a ve­zetés színvonala. Felhívják a vállalatok ve­zetőinek, dolgozóinak, a szo­cialista brigádoknak a figyel­mét, hogy az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére folyó szocialista munkaverseny mindezen célok sikeres meg­valósítását hathatósan segítse elő. A kormány és a SZOT ve­zetői megtárgyalták a Tisza- menti árvíz okozta helyzetet. Nagy jelentőséget tulajdoni-, tanak az árvíz sújtotta la­kosság megsegítésére kibon­takozó országos mozgalom­nak, , melynek keretében az egész társadalom, vállalatok, szövetkezetek juttatnak pénz­beli es természetbeni segélyt az árvízi károsultaknak. Meg­állapították, hogy a nagy ká­rok helyreállításában a leg­nagyobb segítséget mind a károsultaknak, mind az egész országnak az jelenti, ha a dolgozók összefogásával a termelőüzemek, vállalatok, szövetkezetek munkájuk ja­vításával a nemzeti jövedelem tervezettnél nagyobb növelé­sét érnék el. A kormány és a SZOT vezetői felhívják a vállalatok, üzemek, szövetke­zetek vezetőit, társadalmi szerveit, a szocialista brigá­dokat és minden dolgozót, hogy erőiket összpontosítsák e cél elérésére. (MTI) képzése zésre állnak a jegyzetek és tan­könyvek. Ugyancsak az 1970—71-es tan­évben kezdik meg az ipari szak­közép- és szakmunkásképző is­kolák szakmai elméleti tanárai­nak képzését a Budapesti Bánki Donát Gépipari Műszaki Főisko­lán, a Kandó Kálmán Villamos- ipari Műszaki Főiskolán, vala­mint a Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem Dunaújvárosi Kohó- és Fémipari Főiskolai ka­rán. ősszel kezdődik az ipari szakközép- és szakmunkásképző iskolák oktatóinak

Next

/
Thumbnails
Contents