Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-27 / 122. szám
Jubileumi számvetés a körösi halászoknál 25 éves a gyomai Viharsarok HTSZ Jubileuma közgyűlést tartott Budapesten a Halászati Termelőszövetkezetek Szövetsége abból az alkalomból, hogy hazánk első halász szövetkezetei negyedszázaddal ezelőtt alakulták. Ott volt az ünnepelték között a gyomai Viharsarok HTSZ küldöttsége is. A körösi halászok negyedszázados fejlődéséről, az eredményekről, a tervekről csináltunk rövid számvetést Bujdosó Imre elnökkel. — A Viharsarok Halászati Szövetkezetnek két elődje volt. 1945-ben a Hármas-Körös és a Kettős-Körös HTSZ külön alakult s az egyesülés 1952-ben történt. Még mindig vannak aktív halászok az alapító tagok között, de egy részük már nyugdíjas. A kezdet rendkívül nehéz Napirenden a korszerű zöidségtárolás A zöldség-gyümölcs kereskedelmi egyesülés igazgató tanácsa keddi ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a tagvállalatok 1970. évi termelésfejlesztési programját. Egyebek között megállapodtak, hogy a szaktanácsadás hatékonyságának növelése érdekében az érintett tudományos intézetekkel és termelőüzemekkel 1971-től ötéves időtartamra kötik meg a szak- tanácsadásra és kísérletekre vonatkozó szerződéseket. Az igazgató tanács úgy határozott, hogy a fogyasztók igényeinek megfelelő mennyiségben kell termeltetni az olcsó sárga burgonyából, és fejleszteni kell a burgonya tárolását, előrecsomagolá. sát és korszerű forgalmazását. Az igazgató tanács végűi határozatot hozott a tagvállalatok érintett szakembereink továbbképzéséről. a legújabb gyakorlati és tudományos eredmények ismertetéséről, tapasztalatcserék, bemutatók szervezéséről és tájékoztató kiadványok megjelentetéséről. (MTI) üveg... Minden építőanyag- termelése gyorsan bővült az 1950—1970 közötti két évtizedben, a felhasználás azonban még dinamikusabban emelkedett. 1950-ben 797 ezer tonna cementet termeltek hazánkban, 1969-ben 2 564 000 tonnát, s ez még a jelentős importtal együtt is kevésnek bizonyult! Az azbesztcement nyomócső termelése megnégyszereződött, az égetett cserépé megháromszorozódott, az öntött síküvegé meghatszorozódott, s mégis: kevés, kevés, kevés. 1969-ben az építőanyagipar a belkereskedelem rendeléseit — pl. cementből, falazóanyagokból — már eleve csak csökkentett mennyiségekkel fogadta el teljesítésére, ám a vállaltak egy részével is adós maradt. S hiába, hogy például a beton- és gáz- szálikát kézi falazóelemekből volt kínálat — ezek kevésbé ismertek és kedveltek —, az építtetők téglát, s megintcsak téglát kerestek. S hiába futott he nagyobb mennyiségű importanyag, akkor már késő őszt, tél- kezdetet mutatott a naptár, az építőanyagok piacán levő feszültséget most már a téli tárolás gond jai is tetézték... KIELÉGÍTHETETLEN ÉHSÉG A szakmabeliek, s a közgazdászok világszerte az építőanyagok iránti kielégíthetetlen éhvolt, ahogyan a megsárgult okmányokból és a veteránok visz- szaemlékezéseiből tudjuk. Spárgából kötözgették a hálókat maguknak. Eleinte saját holmijukat adták el, hogy az állam iránti kötelezettségnek eleget tegyenek. — A halászélet nem könnyű. A halászok az időjárás viszontagságaitól sokat szenvednék. Sárban, szélben, havas esőben egyaránt menniük kéll. Aki vérbeli halász, az ki sem bírná odahaza. Csakis az ő rendkívüli szorgalmuknak, helytállásuknak köszönhetjük, hogy a Viharsarok évről évre jobb eredményeket produkál. Ma már nemcsak természetes vizeken halászunk. Halastavat építettünk 324 holdon, most adtuk át rendeltetésének az új 11 holdas ívaitó tavat. Ezentúl már az ivadékok előállítására is magunk vállalkozunk. — A körösi halászok a szó igazi értelmében halgazdálkodást folytatnak. Tervszerűen gondoskodunk ugyanis a természetes vizek benépesítéséről is. Az idén például többek között 500 ezer csuka-ivadékot helyeztünk a folyókba és holtágakba, 350 ezer angolnát, de szereztünk növényevő halivadékot és egyéb halfajtát, hogy a választék nagyobb legyen. Köztudott, hogy a tiszta vizű Körösökben élnek a legízüetesebb húsú halak. A vevők nagyon keresik, mi pedig igyekszünk minél többet adni. — Az elmúlt évben például 43 vagon élő halat adtunk közfogyasztásra, aminek többsége első osztályú volt. A szövetkezet vagyona meghaladja a 13 és fél millió forintot. A tagok évi átlagkeresete 26—27 ezer forint körül alakul. Szeretnénk a tagok élet- és munkakörülményein miniéi többet javítani, a lakosságnak pedig az eddiginél is több jó halat adni. A békéscsabai Halászcsárdánk igen látogatott, 1 év alatt csupán az ételforgalom 1 millió 900 ezer forint volt. Most egy új halászcsárda tervén dolgozunk s ha sikerül az elképzelés, még ideólisabb környezetiben fogadhatjuk a vendégeket néhány év múlva. Ary ségről beszélnek. Az építőanyag minden országban nagyon keresett cikk, az ágazat a legdinamikusabban fejlődők közé tartozik. (Hazánkban sajnos, nem.) Ha hazánkban az un. idősort tekintjük, az abszolút számok elismerést keltőek. 1950-hez mérten 1968-ig megötszöröződött a termelés. A termelési- növekedés azonban erősen hullámzott. 1960 és 1969 között például évi egy százaléktól 15- ig terjedt az alsó és felső határ, nagyon gyors volt 1964—1967 között, egy százalékkal nőtt csak 1968-ban, s csökkent (!) 1969-ben. Az építőanyagipart 51 vállalat alkotja, ezekből azonban 30 olyan akad, amelynek évi termelési értéke nem haladja meg a 100 millió forintot; kis- és közepes vállalatok tehát. Ez egyben a koncentráció fokára is utal. Arra, hogy a hazai építőanyagiparon belüli a kelleténél kevésbé nyílt mód a nagy mennyiségek nyújtotta előnyök kihasználására, a modem és komplex gépesítésre — napjainkban vált erre át a téglaipar, a termelés és a kereslet közötti távolság csökkentésére. Mindez érthetően nem csupán az iparág ügye. Okok és okozatok jóval túlterjednek az 51 vállalat alkotta ágazaton. Mészáros Ottó (Következik: Például a cement ...) Felié 1*3? várni at életre kelt (Folytatás az 1. oldalról) Ezután van egy kis idő beszélgetésre. R kárfelmérés még tart — mondja Németh -Sándor tanácselnök —, de már eddig 550 házról tudunk, ami összedőlt, ! ugyanennyi azoknak a száma, amelyek annyira megrongálód- j tak, hogy nem lehet beköltözni. Ez a hatezer lakosú község házainak kétharmada. Éppen júliusban lettünk volna nagyközség... Azután a megyei küldöttséget dicséri. — A békési elvtársaknak bizonyára szomorú tapasztalataik vannak az árvízről, mert két nap alatt annyi hasznos tanácsot adtak, s annyi mindent elvégeztek, hogy mi egy hét alatt sem győztük volna. Hát ami a tapasztalatokat illeti, vannak... — Azt a megbízást kaptuk a megyei operatív bizottságtól, hogy segítsünk itt az élet megindításában — magyarázza Mizó Mihály. — Egyelőre csak harRögtönzött megbeszélés az étterem udvarán; Mizó Mihály, a Békés megyei Vegyesipari Vállalat dolgozóival ismerteti a programot. Munkában a szippantókocsi. Valamennyi szennyezett közkútból kiszivatják a vizet, fertőtlenítik a kutat. mincan vagyunk, köztünk a Sarkadi Cukorgyár, a gépjavító, az áillatkórház. a vegyesipari vállalat, a kertészet, a gyulai kórház dolgozói. Elsősorban a lakosság visszatelepítéséhez biztosítjuk az egészségügyi feltételeket, azután a középületeket tesszük alkalmassá a betelepülők fogadására. És itt van a legnagyobb gondunk, a kórház... A falu legszebb épülete a 280 ágyas kórház. Dombra épült, de a kiszolgáló egységek így sem menekültek meg. A gépház külső falánál még most is ott a ten- j ger. — Még ma sem tudom, mikor í fogadjuk a betegeket — mondja dr. Roml-iányi Tibor igazgató főorvos, s közben elnézést kér, hogy halkan beszél, de még a kitelepítéskor berekedt. Kétszázhetven beteget kellett elszállítani. — Szennyvíz van a vízvezetékrendszerben, a kútból bűzös iszap jön felfelé. Pedig milyen nagy szükség lenne most a kórházra ! — Holnap megkezdjük a helyreállítást kiszívatjuk a szennyvizet a kútból —, de jó ez a két szippantókocsi ! — Aztán megnyomatjuk1 a vezetéket, s ha jó, nem lesz semmi baj. Már villany is van! Nemcsak a produktív segítség kell ide, hanem a bátorítás is. TI: Kedden délelőtt Barbu Po- pescu mezőgazdasági miniszterhelyettes, a központi ár- vízvédelmi bizottság elnöke sajtóértekezleten tájékoztatta a Bukarestben akkreditált állandó tudósítókat és az árvíz . alkalmából Romániába érkezett amerikai, angol és nyugat-német újságírókat a katasztrófa méreteiről, az okozott károkról, az árvízvédelmi parancsnokság tevékenységéről. Elmondotta, hogy az ara-; dat eddig 1100 helységet, mintegy 80 000 lakóházat önHitet önteni az emberekbe, hiszen nincsenek magukra hagyva. A katonai parancsnokság előtt kétéltű. Orosházáról jött, vezetője Gyulai Imre. — Már több mint egy hete vagyunk itt, de két-három napja tudunk aludni is valamit. Tegnap még meleg víz is volt a mosakodáshoz, .. Az utcákon ostrom utáni állapot. Takarítják a romokat, tisztítják a csatornákat, ruhaneműket osztanak, nyitják az üzleteket — a falu élni akar Az utcákon katonák, munkásőrök, polgári védelmi alakulatok, férfiak százai nyüzsögnek. Köztük a mi maroknyi lelkes csoportunk, amelyet újabbak követnek- hiszen Békés megye vállalta Fehérgyarmat teljes helyreállítását. A kis szabolcsi falu vagy kétszázötven kilométerre esik tőlünk. Az emberiesség azonban nem ismer megyeházákat és távolságokat. Seleszt Ferenc I zőgazdasági épület rongálódott meg súlyosan. Az árvízsújtotta területekről 90 ezer családot, mintegy 270 ezer embert költöztettek ki. 1050 híd dőlt össze, vagy rongálódott meg, használhatatlanná vált 1800 kilométer közút és 300 kilométer vasúti vonal. Kb. 1000 kilométer villanyáram- és 55 kilométer magasfeszültségű vezeték ment tőnkre. Eddig 854 ezer- hektár mezőgazdasági terület került víz alá. 256 ipari vállalat szenvedett kisebb-na- gyobb károkat, köztük 61 országos jelentőségű. 98 ipari egységben még csökkentett kapacitással sem indult be a termelés. A hivatalos közlés szerint az árvíznek 145 halálos áldozata van. 28 személyt pedig eltűntnek nyilvánítottak. A miniszterhelyettes szólt az országnak nyújtott külföldi segítségről. Kérdésre válaszolva elmondotta, hogy Románia kormányszinten nem kért segélyt egyetlen külföldi államtól sem. (MTI) A PAMUTTEXTILMÜVEK BÉKÉSCSABAI GYÄRA felvesz 16 éven felüli női dolgozókat •• " /. f r . rr szovo-atkepzos I lánccsévélő munkakörbe Heti munkaidő 40 óra, betanulás idejére kedvezményes ebéd- térítést biztosítunk. Vidékről bejárók részére utazási költség- hozzájárulást. Továbbá felveszünk 14 évet betöltött női dől. gozókat 6 órás munkakörbe. Kereseti lehetőség 8 órás munkakörben, ill. körökben a betanulás után 1400—1800 Ft, 6 órás munkakörökben 750—850 Ft h avonta. x I Romániai árvíz-jelentés Nyilatkozott ax árvízvédelmi bizottság elnöke KOPREDA DEZSŐ, AZ| tött el és ezekből 33 000 ösz- MTI TUDÓSÍTÓJA JELEN-1 szedőit. Körülbelül 30 000 me-
