Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

éves a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Orssóg'os jelentőségű ipari létesítmények — Évről évre megvalósuló lakásépítési program — I örzsgárdatagok, neves szocialista brigádok — Egyre korszerűbb építkezés Békéscsabán, a Kulich Gyula Lakótelepen és környékén eddig csaknem 1700 kényelmes, szép la­kás épült a hozzá tartozó kommunális létesítményekkel. Évente további 300—400 lakás építésé* re lehet számítani. Békés megyéiben már 1945 elején tömörült az építőipari dolgozók jelentős része és meg­alakította az Építőipari Mun­kások Szövetkezetét. Ez a szö­vetkezet azonnal bekapcsoló­dott az ország újjáépítési mun­kájába, majd 1948 áprilisától mint állami vállalat folytatta tovább tevékenységét. A Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat tehát immái negyedszázados múltra tekint­het vissza. Ez idő alatt nagy­ban hozzájárult a felszabadu­lás előtt teljesen elmaradott megye arculatának átformálá­sához. de esetenként részt vál­lalt Szolnok és Borsod megye egyes jelentősebb beruházásá­nak megvalósításában. A megyében már alig' van oyan helység, ahol a vállalat kisebb-nagyobb objektumot ne épített volna és ezek közül is különösen büszkék a dolgozók arra, hogy munkájuk nyomán olyan országos jelentőségű ipa­ri létesítmények születtek, mint az Orosházi Üveggyár, a Békés­csabai Hűtőház, a Békéscsabai Konzervgyár, a Szerszám és Gépelem Gyárak békéscsabai forgácsoló- és szerszámgyára, valamint a Kner Nyomda. Hatalmas lakótelep létesült Ezenkívül egész sor egyéb ipari, mezőgazdasági és kom­munális jellegű beruházást va­lósított meg a vállalat. Az el­ső nagy munka az endrődi köz­úti híd volt. amelynek létreho­zásához gépek, eszközök még alig álltak rendelkezésre. Kö­vetkezett a Berettyóújfalui Tej­porgyár. majd a Békéscsabai Ruhagyár, a Hidasháti. vala­mint a Mezőhegyesi Állami Gazdaság hibridkukorica-üze­mének építése, a Békéscsabai Kötöttárugyár rekonstrukciója. A vállalat építette Orosházán és Szarvason a magtisztító üze­met, a Gyulai Várfürdőt és Park-szállót, az orosházi 400 ágyas kórházat, a Szarvasi Mű­velődési Házat, az orosházi ga­bonatároló silót, a békéscsabai tv-tomyot, Szarvason a Tesse- dik Sámuel Felsőfokú Mezőgaz­dasági Technikumot és kollégi­umot, Gyulán a SZOT-szállót. A jelentősebb létesítmények közé tartoznak a kiskereskedel­mi áruházak Békéscsabán. Orosházán, Gyulán, Szarvason és Békésen Sok állami gazda­ságban és tsz-ben a korszerű gazdálkodás feltételeit terem­tették meg azok a magtárak istállók és egyéb építmények melyek a vállalat munkája nyomán jöttek létre. Végül és nem utolsósorban a lakásépítési program megva­lósítása érdemel említést, amit a vállalat minden évben túl­teljesített. Igen jelentős az OTF-lakásépítési akció kereté­ben létesült lakások száma is. Néhány év alatt hatalmas la­kótelep alakult ki Békéscsa­bán és szinte gomba módra nő­nek ki a többemeletes lakó­tömbök Orosházán. Gyulán, Szarvason és Békésen. Az elmúlt évek során egyre inkább előtérbe került a mű­szaki fejlesztés és a korszerű technológiai eljárások alkalma, zása. Tavaly — jórészt saját erőforrásaiból — nagypanel- szerkezeteket gyártó üzemet lé­tesített a vállalat Békéscsabán. Az üzem — a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat­tal együttműködve — helyileg gyártott kerámiabetétek és tég­latörmelék adalékú beton fel- használásával korszerű pane­leket készít, melyekből éven­ként 400—600 lakás összeszere­lését tudja biztosítani Munkában kovácsolódtak össze A most épülő lakóépületek egyelőre még csak ötszintesek, hamarosan lehetővé válik azonban, hogy 8—10 szintes la­kóházak is épüljenek az új módszerrel. Egyébként az ilyen szerkezetek kialakítása és ösz- szeszerelése Magyarországon először Békés megyében való­sult meg. A vállalt fejlődése ma már lehetővé teszi azt, hogy a lé­tesítményeket túlnyomórészt generálvállalkozásban, teljes be­fejezéssel építse meg. Törődik a dolgozók szociális körülmé­nyeinek állandó javításával, ami megmutatkozik abban is. hogy a megye négy városában korszerű munkásszállást épített és tart fenn. Fennállása óta a vállalat t953-ban nyerte el a Minisz­tertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajáért hirdetett verseny harmadik helyezését, 1959-ben az Élüzem cimet, s ezenkívül három esetben ka­pott miniszteri és szakszerve­zeti dicséretet. Az eredményes munkát elősegítették az immár megyeszerte jó himévnek ör­vendő, többszörösen Szocialista címet nyert brigádok, amelyek hosszú évek alatt kovácsolód­tak össze és a legnehezebb fel­adatokat is megoldják. Közé­jük sorolhatjuk Reinhardt And­rás kőműves-, Antali Gábor ács-, Oláh Albert vasbetonsze­relő. Várai András vízvezeték­szerelő, Gubucz János villany- szerelő. Fekete Sándor segéd­munkás-. Hajkó János és Vári János vegyesbrigádját. A bri­gádvezetők közül egyesek ma már művezetői beosztásban dolgoznak. A 25 éves évfordulón érde­mes megemlékezni az alapító tagokról, azokról, akik a leg­nehezebb időkben összefogtak, hogv megkezdjék a háborúban lerombolt ország újjáépítését. Közöttük volt Drienyovszky János, a vállalat igazgatója, Győri János gazdasági igazga­tó. Varga János vállalkozási osztályvezető, Uhrin Pál mű­szaki előadó, Birkás Bálint, Fi- lipinyi János, Bócsik Mihály. Zsilák Mihály és Hrabovszki Mihály nyugdíjas. Sok kitüntetés, elismerés A korszerűen berendezett 400 ágyas orosházi kórház építése 1966-ban fejeződött be. Sokan két évtizede dolgoznak a vállalatnál és munkájukban Jubileumi oldalkiadvány mindvégig helytálltak, Közéjük tartozik: Medovarszki Mátyás, a kalkulációs csoport vezetője, Regős János, a termelési osz­tály vezetőhelyettese. Paulay Mihály, a szervezési és ellen­őrzési osztály vezetője, Iga Ist­ván, a vállalati pártbizottság titkára, Korek Ferenc műszaki igazgató, Reinhardt János bri­gádvezető, Kertész Ferenc fő­művezető. Kovács Pál műveze­tő, Vári János brigádvezető, Kerepeczki Pál főművezető, Szabados József művezető, Ba­logh Mihály művezető, Bene Pál építésvezető. Boros Ádám művezető, Mikula Jánosné, Buzi Margit és Petróczki And­rásié kisegítőnő, Lindeisz And­rás művezető, Andó György személyzeti osztályvezető Má­zán László főrevizor, Sztankó András számviteli osztályveze­tő, Monori Ferenc termelésirá­nyító, Sajben András szakok­tatási előadó, Liker András művezető, Mikulai Jáno6 mű­vezető, Opauszkl Mihály üzem­vezető. Riegler Béla vasbeton­szerelő, Obsuszt Pál portás, Kis Juhász János kőmű vés, Koszta Sándorné szállógondnok. Soós többen kormány- és miniszteri kitüntetésben részesültek és sokan többszörös Kiváló dolgo­zók lettek. Becsületes helytállással Az építési igények nőnek a megyében, ami meghaladja a vállalat kapacitását, de továb­bi műszaki fejlesztéssel, kor­szerű technológia alkalmazásá­val, a termelékenység emelésé­vel a feladatok megoldhatók lesznek. Azért hozott létre a vállalat tervezőcsoportot is, hogy a sokszor igényelt kisebb létesítmények tervezését gyor­san lebonyolítsa. Negyedszázad a történelem­ben nem hosszú idő, az elmúlt 25 esztendő azonban óriási fej­lődést eredményezett az ország­ban és szűkebb hazánkban is. Ehhez pedig kezdettől fogva jelentősen hozzájárultak és hoz­zá járulnak továbbra is a vál­lalat dolgozói szorgalmas, oda­Szarvason 55 millió forint költséggel épült a Tessedik Sámuel Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum és kollégium. Az 1969- ben átadott létesítmény a hasonló Intézmények között orszá­gosan is a legszebbekhez és a legkorszerűbbekhez tartozik. s* * * * . *> f w mi mw r mm mm m m m m m mm j m m m m m m< m m m mm m mm mm | uh <*f ff fát m t»s m i*t m mmmm í m «10« fi w w f ff** ww ntif« «f m «ti iw fi «A "* * «•m ® m 8 aHlf" m 0 *« »SÉBSyff A modern, 9 emeletes. 400 ágyas gyulai SZOT-szálló az idén készül el. A város egyik ékessége lesz. Béla művezető, Felegyi Károly tmk-vezető, Medovarszikj György gépészeti előadó. Idő­közben nyugdíjba került töb­bek között id. Csepregi And­rás, id. Galovicz János, Kiszelv György, Kovács János és Csi- csely János . A törzsgárda tagjai közül adó munkájukkal, becsületes helytállásukkal. (x) mjMssss 25 1970. MÁJUS b

Next

/
Thumbnails
Contents