Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-23 / 119. szám
KRÓNIKÁJÁBÓL A megyei párt- és demokratikus sajtó megszületése és megjelenése körülményeiineik négy esztendejét — 1944-tól 1949-ig a történész alaposságával dolgozta fel dr. Szabó Ferenc az előbbi oldalunkon. 1949-től napjainkig kötetlenebb, szabadabb vonalvezetéssel, mindemellett a megye eseményeihez igazodva igyekszünk illusztrálni a megyei kommunista sajtó útját, amely először > Viharsarok néven jelent meg. Természetesen úgy, ahogy ez az út az országos és nemzetközi eseményekhez kapcsolódott és alakította, segítette formálná a megye történetét 1949 A termelés, az ország vérkeringésének felpezsdítésére egy- re-másra születnek kormányrendeletek, határozatok a dolgozók különböző rétegeinek segítésére. Február 12-én így ír a lap: „Részletvásárlási hitelakció a dolgozó parasztság és a kisiparosok részére. — Zár alá veszik a disszidálok vagyonát." A lenini nemzetiségi politika már a felszabadulást követő első években az itt élő népeik VMarmrofc '«aj; wv/.-X iviy .vSZá-ióidixwWíiiwídwiK-» címét, 1949. október 31-tói a megyei pártlapunk Viharsarok Népe fejléccel jelent meg. 1950 mrsssST Ez az esztendő a nagy kezdeményezések, a versenymozgalmak, tapasztalatcserék jefoan a túlzó beruházások, a felemelt ötéves terv irrealitása éreztetni kezdte hatását a megyében is. A levelezőik mind több bíráló levelet írtak a szerkesztőségnek, mintegy jelezvén, hogy valami nincs rendben, ne csak az eredményekre, összefogását biztosítja. Erről ad hírt a március 8-i szám: „Üj fejezet nyílt meg a magyarországi szlovákok életében — Békéscsabán felavatták az első szlovák népé kollégiumot. Az idén 33 községben megvaló- i stíl a szlovák nyelvű tanítás.” 1 Mint tudjuk, azóta 10 millió forintos költséggel újabb szlovák kollégium épült. A Viharsarokban már a fel- szabadulás évében megalakult az ország első tszcs-je — a sarkad! Lenin az újonnan föld- V höz juttatottakból. Később a tehetősebb rétegek érdeklődése is kezd a szövetkezés, felé fordulná. Az augusztus 4-i számban Nyíri Sándor gyulai középparaszt levelet irt ezzel a címmel: „Miért lépek be ősszel a termelőcsoportba-?” December 29: Közeledik az első ötéves terv indulásának történelmi dátuma, a tervgazI ■ ^ ' ■ ■ ™ ■ ■■-■■ ■'.. "tü. ...'"CT. . g yében telt. Az ötéves terv indulása mellett legnagyobb belpolitikai eseményt a tanácsválasztások jelenítették. A nemzetközi fronton pedig az ag- resszorok első helyi háborújukat indították meg Koreában. Néhány cím az év második feléből: Július fr „Komplex. és cél- brigádok készítik elő a terv-év második felét a Sarkadé Cukorgyárban.” Ugyanebben a számiban arról értesülünk, hogyan halad a tsz-ek magasabb fokra való szervezése és feljesztése. „Önálló termelőszövetkezet lett a mezőkovácsházi Dózsa.” Július 22: „Hétezer forint az Orosházi Állami Gazdaság dolgozóinak küldeménye a koreai harcosok megsegítésére.” Augusztus 17: „Ez ideig közel 1500 család lépett a meglevő termelő csoportokba.” vvitó *>.fc: : ft;: «• •: ■c-'víx- ■ ...» ■' S-É&Cij gxrt. . :.y;...: ' <'*A öt ke lityinek ÜAxUUU« » ékS;; " : Október 11: „Békés megyében október 22-én 8238 tanácstagot választunk.” A terv első éve sok jelentős kezdeményezést szült és ez tükröződött a lap hasábjain is. Az újítók munkáját például „Tapasztalatcsere rovaton” keresztül mutattuk be a Viharsarok N°oe olvasóknak s ezzel segítséget adtunk az újítások terjesztésében. Hasonlóképpen a mezőgazdaságban akkor meghonosodni készülő új és élenjáró agrotechnikai módszerékdálkodás megkezdése hazánk-jC nel^ *s széles körű terjesztője ■-- - .----------------J.J.Í n—: VOlt a lap. b an. A megyei pártsajtó is kiveszi a részét a dolgozók mozgósításából. Ott vannak tudósítói szinte minden megbeszélésen, melyen a tervidőszak előkészítéséről van szó, cikket írnak tapasztalataikról, s perspektivikusan a megye népe dé csillantják, milyen fejlődést is tesz meg a megye az ötéves terv befejeztével. Az újítómozgalom nevezetes állomásáról ad hírt a következő című, 1949. december 29-i tudósítás: „A Békés megyei újítók és élmunkások első konferenciája összeült Békéscsabán.” Az írás arról ad számot, hogy az újítók megtárgyalták az ötéves terv során rájuk háruló feladatokat, melyek minden bizonnyal lendületet adnak majd a termeléshez. *55* A Viharsarok másik megyéjében, Csongrádiján, 1949 őszén vált napilappá a korábban hetenként megjelenő lap és a VIHARSAROK nevet vette fel. Ekkor döntött úgy a megyei pártbizottság és a szerkesztőséé» hogy megváltoztatja a lap hartem a hibákra is figyeljen a párt, a kormány. íme néhány példa a Viharsarok Népéből: 1952 Július 6: „Mi bántja megyénk dolgozóit?” cím alatt a következő alcímekben számolnak be a levelezők a helyi állapotokról: „Elhanyagolt múnkásszállás” A levél egy téglagyári munkásszállásról ír, amelynek lakóitól joggal megköveteli a gyárvezetőség a jó munkát, de szállásuk higiéniájáról nem gondoskodik. „Elvesztett munkanapok” — Bíró János írja hogy végsőkig elkeseredik a, bürokrácia miatt. Négy—öt napig kell járni hivatalról hivatalra míg egyszerű kérelmét elintézik és egyes hivatalnokok úgy beszélnék vele, mint hajdan a jegyzők. „Üres ígéret” címen Michalik György írja Hosszútelekről, hogy fizetéséből hónapok óta hiányzik két munkanap elszámolása és a bérelszámoló hónapról hónapra csak ígéri annak kifizetését. De beszámol eredményekről is a lap. December 14-i példányszám: „Növekvő áruforgalom, növekvő életszínvonal” címen cikket közöl. Ez volt az az időszak, amikor a pestiek kitalálták a viccet: úgy emelkedik az életszínvonalunk, mint a repülőgép. Minél magasabban van, annál kevésbé venni észre. Aim a . statisztikának, ami megyénk termelésének 1 növekedéséről szól, mégis hihetünk. Eszerint 1950—52-ig a pamutáru termelése 145, a gyapjúszöveté 105, a konfekcióé 277, a kötöttárué pedig 113 százalékra növekedett. nak az Orosháza és Vidéke Földmű vesszövetkezet vezetője, «melyben arról panaszkodik, hogv már második hónapja nem kapjál meg a kiutalt burgo- nyamennyiséget csak ígérget nek a burgonya helyett. 1954 Főleg a mezőgazdasági beruházások nagyarányú növelésének az éve. Október 9: „Üj gépek a mezőgazdaságban” címmel arról ír a lap, hogy 400 ember munkáját elvégző cukorrépacsokrosító, saraboló, kapálógép és répakiemelő kombájnt mutattak be a Mezőhegyes: Cólgazdasá gban. A december 3-i számból: „Egymillió forintos beruházással bővítik az Orosházi Gépállomást.” 1955-1956 Ismét a tornyosuló hibák esztendei. A jó határozatokat nem hajtja végre senki, a pártban frakcióharc dűl, az ellenséges elemek ezt kihasználják s tudatosan tetőzik a hibákat. Augusztus 2-i szám: „A százalék mögött eltűntek az em- /berek.” A szeghalmi járás keserveiről szól a krónikás, ahol is a megkérdezettek elpanaszoL jak, mindig csak számokról, eredményekről hallanák a rádióban, újságban, a nagygyű- i léseken, de lassan kezd élfe- | lejtődni. hogy ezeket az ered- I menyeket kik teremtik meg. December 24: „Ahol nehezen fogadják el a dolgozók véleményét.” A Gyulai Vegyesipari Vállalat asztalos részlegében panaszkodnak így a dolgozók,'^ mert akármit is javasolnak körülményeik megjavítására. a munka megkönnyítésére, a vezetők azt nem veszik figyelembe» * Az utóbbi, immár tizennégy esztendőre, felszabadulás utáni történelmünk nagyobbik felére esik megyénk arculatának teljes megváltozása mind a mezőgazdaság, mind az ipar, mind pedig a kultúra s az általános fejlődés terén. Népünk derekas, jó mran’S4£, * *< . ‘ ******* * * * * •** \ik ...g&gmi 1951 Már arról .számolhatott be mind több példányszám, hogy az ötéves terv első esztendeje milyen változásokat hozott a megye életében» „Megyénk az ötéves terv tükrében címmel“ grafikonok, ötletes illusztrációs táblázatok szemléltetik, hogy miként emelkedett a terméshozam, mely ma már természetesen kevésnek tűnik, de akkor igen jelentős eredmény volt. A búza kát. holdanként! átlagtermése 9,7- ről 12 mázsára, az őszi árpáé 11-ről 13-ra, a csöves tengerié 17-ről 25-re, a cukorrépáé pedig 110-ről 140 mázsára emelkedett. Növekedett a vásárlóképesség is. Az eladott áruk értéke 1951- re 27 százalékkal nőtt, a boltok száma pedig 43 százalékkal. Rendkívül nagy beruházások történték megyénkben is. Ugrásszerű növekedésükre jellemző, hogy egy év alatt 760 százalékkal emelkedett a beruházási összeg. A következő években azon1953 A válságos évek kezdete volt. A Nagy Imre-féle politika bomlasztotta a nehezen szövetkező dolgozó parasztok kollektív üzemeit, bizonytalanságot hintett él közöttük és egész népünkben. Mígnem aztán a pártKöz- oonti Bizottsága elejét nem igyekezett venni a bomlasztás- nak és olyan intézkedéseket hozott, amelyek megvalósítása ismét fellendíthette volna a terv kátyúba jutott szekerét, ha azt következetesen végre is hajtották volna. Néhány szemelvény az 1953-ban megjelenő példányokból: Szeptember 12: „Megvédik szövetkezetüket az orosházi Dózsa tagjai.” „Nem hagyhatjuk — mondja egyik tsz-tag a riportban —, hogy egyes félrevezetett egyénék felbomlasszák szövetkezetünket. Megizzadtunk a közös vagyonért, sok forintunk van benne.” A döcögő áruellátás szintén dezorganizálta az embereket. Október 4: .,Ígérgetés helyett burgonyán” címmel írt a lapkája a szocializmus alapjainak lerakásával az életszínvonal állandó emelésének feltételeit teremtette meg. Mindez azért következhetett be, mert a tömegek egyetértettek a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájával, melyet fáradhatatlanul segített terjesztem, megértetni az új lapfgjjel^jnegejgai. J megyei kommunista sajtó. a Békés megyei jyépújiuís[ és két városi mutációja' a Gyulai Hírlap és az Orosházi Hírlap. Nem a teljesség igényével idézünk ezekből az évéltből néhány cikk-címet, melyek az ellenforradalom utáni fejlődés egy-egy mérföldkövét jelölték. 1956 November 5: „Megalakult a Magyar Forradalmi Munkás— Paraszt Kormány — Kádár János a miniszterelnök.” November 8: „Megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Intézőbizottsága.” November 10: „Munkára, harcra fel!” „Oldódjék fel a bizalmatlanság.” „Alakulnak a Magyar Szocialista Munkáspárt helyi szervezetei.” December 18: „Adjunk őszinte választ az embereknek." 1957 Január 5: „Befejezték a Keleti Főcsatorna építését." Január 19: „1500 dolgozó foglalkoztatását készítik elő a Békéscsabai Téglagyárban.” Február 26: „Megvédjük a népHez hű pedagógusoka t!” 1959 Március 4: „A bizalom eleven erő.” Március 13: „Küzdjünk a párt parasztpolitikájának eltorzító! ellen.” 1959 Január 8: „Egymillió három- százezer forintot tettek takarékba a Békés megyei termelőszövetkezeti tagok.” Május 4: „Üj üzemet avattak Orosházán.” 1960 Január 10: „December 1 óta tízezer 500-an léptek a termelőszövetkezetek be.” 1961 Június 12: „Hányán -üdülnek Békés megyéből? Eddig 379 beutalót kaptak az üzemek.” Július 29: „Fejlesztik a Békés megyei vízgazdálkodást.” December 14: „850 javaslatot terjesztettek a tanácsokhoz megvitatás végett.” 1962 Január 4: „Hogyan fejlődik az idén a megye kereskedelme és vendéglátóipara?" Február 11: „30 millió forinttal tiőtt tavaly megyénk lakosainak takarékbetét-állománya — 22 millió forint kölcsönt adtak családiház-építésre.” Február 20: „A második ötéves terv újabb 3 ezer munkást kér Békéscsaba fejlődő üzemeibe.” 1963—1970 „Átadták rendeltetésének az Orosházi Üveggyárat.” „Üj ötszáz-vagonos hűtöházat avattak Békéscsabán! „Megnyílt az ország egyik legnagyobb és legmodernebb gyógyfürdője Gyulán.” „Kádár János avatta fel Békéscsabán az új makó—debreceni műutat.” „Megkezdte működését a Békéscsabai Konzervgyár.” „Nagyszabású rekonstrukció megyénk üzemeiben. Új strandfürdő nyílt Békéscsabán, Gyopároson.” „Rekord a mezőgazdasági termelésben! Jól vizsgáztak a megszilárdult termelőszövetkezetek” „Szeghalmon, Békéssámson- ban, Sarkadon, Mezőkovácshá- zán új üzemek kezdték meg a termelést.” 1 „Mit jelent az új gazdasági mechanizmus ?” „Már elérte az egymilliárdot megyénk lakosainak takarékbetét-állománya. •55* S így sorolhatnánk tovább a címeket, a témákat, melyek megyénk fejlődésének újabb és újabb állomásaiként hűen tükröződtek a sajtónkban, azoknak a hibáknak a feltárásával együtt, melyek esetenként akadályozták a megye gyorsabb ütemű fejlődését. A megye dolgozói évről évre nemcsak mind szélesebb körben váltak a lap olvasóivá, hanem írásaikkal, leveleikkel segítettek érdekesebbé, olvasmányosabbá is tenni a lapot. Kettőszáztíz tudósító napról napra tájékoztatja a szerkesztőséget a megye városainak, községeinek életéről, a helyi eseményekről és segített és segít tömeglappá tenni a Békés megyei Népújságot. Ennek köszönhető, hogy 1957 óta megnégyszereződött az előfizetők száma, mely ma már eléri, sőt meghaladja a 28 ezret, az olvasók tábora pedig a 80—90 ezret. A megyei pártsajtó megjelenésének 25. évfordulóján, amikor szeretettel köszöntjük lapunk olvasóit, arra kérjük őket, a jövőben is segítsék leveleikkel, tudósításaikkal a szerkesztést, hogy továbbra is minél többet tudjunk szólni szűkebb hazánk, Békés megye eredményeiről, gondjairól, hétköznapjairól és ünnepeiről. Varga Dezső
