Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-23 / 119. szám
Stoph Berlinben Berlin Willy Stoph, az NDK miniszter tanácsának elnöke péntek délelőtt Kasselből visszaérkezett az NDK fővárosába. A küldöttséget, amely Kasselben részt vett Willy Brandt nyugatnémet kancellárral és a nyugatnémet küldöttséggel folytatott tárgyaláson, a pályaudvaron Alfred Neumann, a minisztertanács elnökének első helyettese, Péter Florin külügyi államtitkár és dr. Rudi Rost államtitkár, a mi. nisztei-tanács irodájának vezetője fogadta. A kasseli találkozó lényeges mozzanata Moszkva Grigorjev, a Pravda tudósítója a két német állam kormányfőjének találkozását kommentálva egyebek között a következőket írja: „Ismeretes, hogy a Rajna partján sokan még nem akarják levonni a szükséges következtetéseket a reális valóságból. De maga az a tény. hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormányfőjét hivatalosan fogadták a Német Szövetségi Köztársaság területén, kétségtelen nem kis sikere a német szocialista állam következetesen békeszerető és konstruktív politikájának. Ez a kasseli találkozó egyik lényeges mozzanata”. Brandt visszaérkezett Bonnba Bonn Willy Brandt kancellár pénteken hajnalban a kasseli tárgyaláson részt vett NSZK-küldött- ség egy részével visszaérkezett Bonnba. A pályaudvaron újságíróknak kijelentette: „a megbeszélések az NDK-va! folytatódnak. Szándékosan nyitva hagytuk azt a kérdést, hogy a további tárgyalások milyen szintűek lesznek. Nem összpontosítottuk a figyelmet egy újabb csúcstalálkozóra, hanem nyitva hagytunk minden lehetőséget”. Nyilatkozott a kancellár csütörtök este is közvetlenül azelőtt, hogy Kasselből hazaindult volna. Kijelentette, ha az erfurti és a kasseli találkozót egymással összefüggésben tekintik, akkor azt kell mondani, hogy a két fél most többet tud egymásról. Van különbség abban, hogy az ember csak dokumentumokat olvas, vagy személyesen cseréli ki az érveket. A négy nagyhatalom a közel-keleti válság rendezéséért New York A négy nagyhatalom ENSZ- kópviselőinek helyettesei csütörtökön ismét tanácskozták, hogy közös memorandumot dolgozzanak ki feletteseik számára, amely tartalmazná a közel-keleti válság rendezésére szolgáló egyezmény főbb pontjait. A tanácskozás befejezése után nem adtak ki nyilatkozatot, tájékozott körökben azonban kijelentették, hogy a helyettesek mégegyszer tanácskoznak, mielőtt a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia ENSZ-födelegá- tusai jövő hét keddjén összeülnének. Lord Caradon, Nagy-Britan- nia képviselője kijelentette, véleménye szerint lehetséges és feltétlenül szükséges is, hogy a nagy hatalmak előrehaladásról tegyenek jelentést. U Thant főtitkárnak május vége előtt, és ily módon Gunnar Jarring, az ENSZ közvetítője visszatérhessen a Közel-Keletre s újrakezdhesse tanácskozásait a válságban érin- *' tett felekkel. ■ .......... : E gy hét alatt 217 amerikai katona esett el Indokínában Saigon Péntek reggeli hírügynökségi ! jelentések szerint a kambodzsai hadműveletek egyik központja változatlanul a Phnom Penhtől északkeletre fekvő Kompong Cham és a vele szemben a Me- kong-folyó túlpartján levő Bet város térsége. A fővárosban hivatalos közleményt adtak ki ugyan Tonle Bet bevételéről, a harcok színhelyéről érkező jelentések viszont arról számolnak be, hogy a városban továbbra is elkeseredett küzdelem folyik. Saigonban az amerikai főhadiszálláson közölték, hogy az elmúlt héten a vietnami és kambodzsai harcokban összesen 217 amerikai katona halt meg, közülük 77 a kambodzsai hadszíntéren. Ez egyébként az amerikaiak legnagyobb egy heti vesztesége az utolsó kilenc hónapban. Tokió A Vietnami Tájékoztató Iroda csütörtökön kiadott hadijelenté, se közli, hogy a kombodzsai partizánerők május 12-én, 15-én és 16-án több ízben megütköztek az 2 Mi® jffjmss! 1970, MÁJUS 23, ■ amerikai—saigoná csapatokkal « Kompong Cham, Memot és Kom- : pong Chang tartományokban * Ezekben a harcokban 850 ellen. ■ séges katonát, köztük 250 ame- • rikait semmisítettek meg. ■ ■ Befejeződött a KGST-országok j szakértőinek magyarországi tanácskozása A KGST-országok sertéstenyésztési szakértői három napig hazánkban tanácskoztak. A meg. * beszélésen jugoszláviai ás viet- ■ nami szakértők is részt vettek. I Az iparszerű sertéshústermelés ■ eddigi tapasztalatait, a fejlesztés • lehetőségeit vitatták meg. A KGST mezőgazdasági ál- 1 landó bizottsága állattenyésztési • munkacsoportjának múlt évben ! Potsdamban megtartott tanács- : kozását úgy ítélték meg, hogy • Magyarországon a legnagyobb az ! előrehaladás az új módszerek ! alkalmazásában. Ennek alapján ; került sor a tanácskozásra. S Megyénk dolgozóinak felajánlásai az árvízkárosultak megsegítésére (Folytatás az 1. oldalról) sárnapi többlettermelés összegén felül, amely mintegy 200 ezer forint, egynapi fizetésüket ! ajánlották fel. A Battonyai ÁFÉSZ igazgatósága gyűjtést rendezett s a szövetkezet dolgozói 10 ezer forintot adtak az árvízkárosultak megsegítésére. A I békéscsabai AKÖV 50 ezer fo- j forinttal, a Csanádapácai ÁFÉSZ dolgozói 50 ezer forint értékű áruval segítik a bajba jutottakat. A dobozi Petőfi Tsz 100 mázsa takarmány őszi árpái; a sarkadi Lenin Tsz 5 vagon lucernát küld Szabolcsba. törőházban vasárnap megrende- A békéscsabai Ifjúsági és Űt- zertdő 5 órai tea bevételét is az árvízkárosultakat segíti. A Békés megyei Lapkiadó Vállalat és a Népújság szerkesztőségének dolgozói egynapi átlagkeresetüknek megfelelő összeggel támogatják az árvíz sújtotta szabolcsi családokat. Az Országos Vízügyi Hivatal tájékoztatója A gazdálkodó szervek részéről az 1970. évi árvízkárok helyre- állításával kapcsolatban megnyilvánuló tömeges érdeklődésre és felajánlásra figyelemmel, a Pénzügyminisztérium közli, hogy a hozzájárulás pénzügyi forrásait illetően az alábbiak szerint lehet, eljárni: Állami vállalatok, állami gaz. daságok, állami erdő- és halgazdaságok, szövetkezeti vállalatok és kisipari termelőszövetkezetek nem adózatlan eredményük, hanem részesedési és fejlesztés)' alapjuk terhére vállalhatnak a károsultak segélyezésé“ hez és a károk helyreállításához hozzájárulást. A részesedési alap terhére vállalt hozzájárulásukat az OTP V. kerületi fiókja mnb-nál vezetett 218—98055 számú számlájára teljesíthetik. Az összeg rendeltetéséül „részesedési alapból 5350 számú csekkszámla javára” szöveget kell feltüntetni. A költségvetési szervek az előző évben elért pénzmaradványaik, a tanácsok emellett saját fejlesztési alapjuk terhére járulhatnák hozzá az árvízkárok helyreállításához. A gazdálkodó szervek fejlesztési alap terhére vállalt hozzájárulásait, valamint a költségvetési szervek, befizetéseit, az 1970. évi árvízkárok helyreállításához Budapest 232— 00190—0202 számú számlára lehet teljesíteni. A cseh szaktanács csütörtöki ülésén foglalkoztak a szakszervezeti konszolidáció kérdésével, s ezzel összefüggésben több sze. mélyi ■ változást hajtottak végre. Jan Pillér, a Csehszlovák Szak- szervezetek Központi Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteket meg kell tisztítani a jobboldali opportunistáktól és mindazoktól, akik passzivitásukkal hozzájárultak a szakszervezeti munka torzulásaihoz. A vitában felszólalt a cseh szaktanács öt tagja, valamint Rudolf Pacovsky, távozó elnök, aki önkritikusan elismerte a torA Mteros mentén és a Tisza középső szakaszán péntekre virradó éjszaka megfeszített erővel folyt a védekezés. Hajnalra a Maros Makóhál a tetőzés óta 31 centimétert apadt, de még mindig 13 centiméterrel magasabb, mint a korábbi maximumok. Nagy erőket vontak össze a Makó alatti buzgárcsoportnál. Műanyagfólia szigeteléssel, ho- mokzsákterheléssel és szádfalazással több buzgárt elfojtották, de a veszély még nem múlt el. A jelentések szerint befejeződött Maroslele lakosságának átköltöztetése, és éjszaka Makóról is zulásokért reá háruló felelősséget. Megállapította, hogy sem ő, sem pedig más vezető funkcionáriusok nem tanúsítottak erélyes magatartást a jobboldali erőkkel szemben. Az ülésen elfogadtak a tanács 27 tagjának és jelöltjének lemondására előterjesztett javaslatot. Hasonlóképpen elfogadták az eddigi elnökség lemondását. Végül titkos szavazással megválasztották az elnökség új tagjait, a titkárságot és a titkárokat. Elnökké Josef Havlickát, titkárokká pedig Josef Krizt, Vladimir Marikot és Marie Ruzidkovkát választották. elszállították az asszonyokat, gyerekeket és öregeket. A Tisza Tokajnál éjfél óta tetőzik, lejjebb árad. A Középsó-Tisza mentén megerősített figyelőszolgálat ellenőrzi a gátakat. Az egész térségben egyre több fakadó víz mutatkozik. Tokaj belterületen átázás miatt homokzsákterljeléa. sei erősítik a gátat. Az éjszaka folyamán keletkezett több kisebb buzgárt a védelem elfojtott. Az elmúlt napokban végrehajtott műszaki beavatkozás nyomán a Szamos menti területről meggyarsult a víz visszahúzódása. Eddig összesen mintegy 130 millió köbméter vizet vezettek a Tiszába, és az eltöntött terület 30 000 holddal csökkent. Jugoszláviai árvízjelentés A Tisza menten mind veszélyesebbé válik a helyzet Jugoszláviában is. A folyó déli szakaszán, Titelig óránként átlag 2 cm-rel emelkedik a vízállás. A polgári védelmi parancsnokság — együtt a jugoszláv néphadsereg egységeivel és az árvízvédelmi műszaki osztagokkal —, nagyszámú járművet és árvízvédelmi erőt csoportosított a veszélyes helyekre, akik éjjel-nappal erősítik a már rendkívül átátázott gátakat Mivel a Tisza menti települések egy részénél mar 40—50 cm a szintkülönbség a víz és a házak között, elrendelték a falvak egy részének ideglenes kitelepítését. Tisztújítás a cseh szakszervezetekben New York-i levél Szavak — Amerikában Néha az az érzésem, hogy megszűnők érteni a szavak jelentését. Van ilyen betegség, bár nem emlékszem rá, hogy mi a neve. Jeleit már régebben is észleltem. A „béke” itt gyakran „háborút” jelent, a „védelem” — intervenciót. Az utóbbi napokban ez a súlyos kór újult erővel jelentkezik. A krízis akkor lépett fel amikor a televízióban Nixon elnök, méginkább amikor Agnew alelnök beszédeit hallgattam. Amikor Spiro Agnew alelnök a stúdióban három újságíró kérdéseire válaszolt, szavainak jelentése mind homályosabbá, érthetetlenebbé vált, végül minden vagy majdnem minden szava ellentétes fogalmat jelölt. Ez annál is nyomasztóbb volt, mert tudósító-irodámban ülve úgy izgultam, mintha nem őt, hanem engem kérdeztek volna. Az alelnök viszont nyugodt volt, simára borotvált, sőt néha még mosolygott is. Először a demokratikus Vietnam ellen felújított légitámadásokról volt szó. Az alelnök ezzel kapcsolatban „önvédelemről” beszélt, természetesen nem a VDK légvédelmét, hanem értve ez alatt az amerikaiakat, akik két nappal korábban tömegesen bombázták Észak-Vietnamot. Agnew ezt a kifejezést használta: Ezt önvédelem céljából hajtották végre!” Azután áttértek az amerikai csapatok kambodzsai behatolására. Agnew ismét „önvédelemről” beszélt. Amikor az egyik újságíró azt firtatta, miféle önvédelemről lehet szó, ha Kambodzsa részéről senki sem támadta Saigont, vagy Washingtont, az alenök „népszerű” magyarázatba kezdett: „Képzelje el hogy a másik utcában lakó szomszédja bombákat gyárt és otthonában tárolja azokat. Vajon ön nem tenné meg a szükséges ellenintézkedéseket még akkor is, ha a szomszéd eddig még nem dobott bombát az ön hazára?” Az volt az érzésem, hogy megint minden szót ellentétes értelemben használt. Mióta lett Kambodzsa az Egyesült Államok szomszédja? Mivel fenyegeti az Egyesült Államokat? Vajon nem fordítva áll-e a dolog? Ha valakinek óvatossági rendszabályokra van szüksége tomboló szomszédja ellen —, akkor logikusabb volna Kambodzsa védekezéséről beszélni azok ellen az akciók ellen, amiket az ÜSA indít a Kombodzsával szomszédi* Dél-Vietnam területéről és nem fordítva. „Azért rendeltük el a kambodzsai hadműveletet, hogy csökkentsük a Dél-Vietnamban levő amerikai csapatok veszteségeit” — hallottam a televízióból. Már megint a szavak játéka: Hogyan lehet a háború kiterjesztésével csökkenteni a csapatok veszeségleit? Mr Agnew bizonyára nem csökkentésre, hanem növelésre, nem önvédelemre, hanem agresszióra gondolt, amely sok ezer mérföldre ván az Egyesült Államoktól (nem egy utcányira, hanem egy óceán- nyl távolságra) és soha sem fenyegette az Egyesült Államokat. A „demokrácia védelméről” beszélnek, de gyilkosságokat értenek alatta; a „vietnamizálásról'’ írnak, de az eszkalációra, a hadműveletek kiterjesztésére gondolnak; arról szónokolnak, hogy „megpróbáljuk elérni a békét” — de ez azt jelenti, hogy „megpróbálunk hőlitani”. Mégis bízom benne, hogy Agnew és társai nem tudják úgy átgyúmi minden amerikai vagy a többség agyát, hogy a rosszat jónak lássák, az agressziót önvédelemnek, a hazugságot Igazságnak fogadják el. Meggyőződésemet igazolják
