Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-20 / 116. szám

Felajánlások az árvízkárosultak megsegítésére A KISZ Békés megyei Bi­zottsága fehívással fordult me­gyénk ifjúságához, KISZ-fia- taljaihoz és alapszervezetei­hez, hogy erejükhöz mérten nyújtsanak anyagi segítséget Készülődés Kasselben Éppen két héttel a május 21-i kassseK NDK—NSZK kor­mányfői találkozó előtt baszéit Brandt kancellár a Bundestag­ban a náci hadsereg feltétel nélküli fegyverletételének év­fordulóján a múltról, és éppen két héttel Kassel előtt erősö­dött fel a kereszténydemokra­ta ellenzék hangja is. A jobb­oldal, fő képviselője, Kiesinger személyében újra, s minden eddiginél élesebb hangon „a német érdekek kiárusítását” emlegeti; a CDU/CSU-nafc még az az ellentmondásokkal ter­hes Viszonyulás is soknak tű­nik, amellyel a szociáldemok­rata-szabaddemokrata kiskoalí- oió a két német állam kapcso­latait megközelíti. Ha már a múltát is szóba hoztuk, érdemes egy pillanatra elidőzni a második NDK— NSZK kormányfői találkozó! színhelyének néhány történel­mi emlékénél is. A .találkozó színhelye, a wilhelmshöhei ter­mészetvédelmi területen levő Schloss Hotel csak 1955-ben épült újjá: a romokkal telj Kasselben sokáig nem akadt vállalkozó a szálloda felépíté­sére, úgyhogy végül a város vette 'kézbe a munkát. Az igaz­gató, Heinz Schröder, újság­íróknak elbüszkélkedett vele, hogy szállodás-pályáján volt már egyszer konferancia-ven- déglétó: a müncheni Regina­szálló vezetőjeként Hitlert és Chamberlaint fogadta.,. Egé­szen közel a Schloss Hotelhez van az az öreg kastély, amely­nek egyik szobájában adta ki 1918-ban, a vilmoscsászári né­met hadsereg vereségének nyil­vánvalóvá válásakor visszavo­nulásra a parancsot Hinden- burg tábornagy. Vajon eszébe jut-e majd a nyugatnémet tárgyaló küldött­ség valamelyik szociáldemokra­ta tagjának, hogy a weimari Németország végnapjaiban ép­pen Hindenburg adta Hitler kezébe a hatalmat? Vajon fei- rémlik-e akár csak egy bonni diplomatában is, hogy az a hírhedt müncheni találkozó volt az egyik lépés a második vi­lágháború felé, amely fél Eu­rópa mellett éppen Kasselt is romiba döntötte? Akár emlékeznek erre, akár nem: a történelem mégiscsak jelen lesz Kaissélben, először is abban a tényben, hogy a fasiz­mus visszavonhatatlan bukása nyitott utat a német nép, min­denekelőtt a német munkás- osztály legjobb erőinek a konst­ruktív jövő felé. Kassel előtt negyedszázaddal indulhatott meg az egykori Németország földjének egy részén az a fej­lődés, amely több mint két év­tizeddel ezp'lőtt létrehozta g az­óta megerősítette a szocialista közösség egyenjogú és megbe­csült tagját alkotó német mun­kás—paraszt államot, a Német Demokratikus Köztársaságot Az NDK: szuverén szocialis­ta ország — ez ma már törté­nelmidé érett realitás. Kassel akkor felelhet csak meg az iránta világszerte megnyilvá­nuló várakozásnak, ha ott a nyugatnémet tárgyalófél az en­nek a realitásnak megfelelő következtetéseket vonja le; s ezúttal már politikai lépések- bes (és nem úgy, mint eddig, csak szép szavakban) fejezi ki a már Brandt kancellár kor­mánynyilatkozatában nyíltan el­ismert tényt: a két német ál­lam létének tényét. Megvan ennek a nemzetközi jogban, az egyenjogú, szuverén országok közötti nemzetközi-diplomáciai kapcsolatokban régóta kiala­kult formája. S aligha ismerik e formákat jobban másutt, mint éppen Bonnban, ahol az azóta jobblétre szenderült Hall- stein-doktrína idejében olyan kínos precizitással ügyeltek az NSZK számára akkor látszólag előnyös diplomáciai protokoll- szabályok legapróbb részletei­re is. Az elmúlt napok sajnos, nem sok biztatást adnak a kasséli találkozótól konkrét eredmé­nyeket váró világnak. Az NDK, a nemzetközi jog szellemében újította meg felvételi jelentke­zését több nemzetközi fóru­mon, például a Világegészség­ügyi Szervezetben. Hiába tá­masztja alá az NDK jogos igé­nyét a tagságra a józan érte­lem mellett a szervezet eredeti működési szabályzata is, a bon­ni kormány teljes erőbedobás­sal lépett fel az NDK ellen. Igaz ugyan, hogy Bonn végre (elég későn) hatályon kívül he­lyezte a hírhedt bilincstör­vényt, amely a rajnaparti ál­lam leghide gháborúsa bb nap­jaiban azért született, hogyan­nak segítségével ^eljárhassa­nak” a másik német állampol­gáraival és vezetőivel szemben. Kasselben egyébként gondo­san előkészítették Stoph mi­niszterelnök és Brandt kancel­lár szobáit, hosszasan vitáztak, hogy a tárgyalóasztalt a barokk esküvői teremben vagy a nagy étteremben állítsák-e fel, el­lenőrizték a bárban berende­zett hírszolgálati központ táv­író-, telex, és telefonvonalai­nak mennyiségét; Egy dolog azonban fontosabb .ezeknél az egyébként szükséges előkészületeknél: Vajon meg­született-e már a bonni elha­tározás, hogy Kasselben a két német állaim egyenjogúságának és szuverenitásának nemzetkö­zi jogi érvényű elismerésével nyissanak utat a valóban gyü­mölcsöző tárgyalások, majd a két állam közötti egészséges viszony felé? Ezen az elhatá­rozáson múlik, hogy a kasséli találkozó valóban betölthesse hivatását. \ G. M. Mi látszik ki a templomtoronyból — Gumicsizmás séta a Száraz-érben Battonyáról kelt hírek nyomában Tegnap a délelőtti órákban Békéscsabán lélegzetelállító hí­reket hallottunk Battonyáról. Négyszáztíz családot árvíz mi­att kilakoltattak. Mások, az egész község kitelepítését is megkockáztatták. Voltak, akik azt állították, hogy a templom- toronyból már csak a kupola és a kereszt látszik ki. Tegnap, a déli órákban a helyszínen néz­tük meg és érdeklődtünk a battonyai vezetőktől, mi a való­ság. Molnár András, a községi ta­nács vb-titkára ezzel fogadott: — Hozott gumicsizmát? — Hoztam. — Akkor menjünk le és sé­táljunk át a Száraz-éren. Megtehettük volna, de ami­kor a partjához értünk, láttam, hogy a vízmagasság nem több 30—40 centiméternél. A meder jóval a talaj felszíne alatt hú­zódik, legalább 2 méterre. A Battonyáról Stelt hírek te­hát valótlanok. Annyi azonban biztos, hogy a Maros magas vízállásával, az ott folyó árvíz­védelmi munkákkal összefüg­gésbe hozták a Száraz-eret. 1941-ben, amikor utoljára pusz­tított árvíz ezen a környéken, akkor a Száraz-ér nyitva ha­gyott. vagy felnyitott zsilipje engedett szabad utat a Maros vizének. Ekkor víz alá került „ a mezőkovácsházi járás jelen- j tős része. Most nem nyitották fel a zsilipet. A Maroson a Száraz-ér Arad környéki torko­lata körül nem szakadt el a gát, ezt különben a vízügyi szervek Battonya tehát biztonságban van. A község vezetői mindezek ellenére felkészültek a várható legmostohább, legrosszabb hely­zetre: az árvízre. Forgó László kormánybiztos utasítására elké­szítették a község részleges és teljes kiürítési tervét, melyet a lakossággal széles körben is­mertettek, hogy senkit se érjen meglepetés, ha esetleg elszakad a Maros töltése. Az árvíz elleni védintézkedé- sek szervezetten folynak. A ha­tármenti Száraz-ér zsilipet 300 méteres nyúlgáttal erősítették meg. Szállítójárműveket tarta­nak készenlétben. Heszler Jó­zsef, iskolaigazgató szerint 1941- ben, amikor nem volt olyan erős a Száraz-ér határmenti vonala, mint most, a községet akkor sem fenyegette árvíz, mert el­húzódott a mélyebb fekvésű részeken. A biztonság érzése mégis jó. a7 emberek megnyu­godtak. Kedden a reggeli órák­ban munkába álltak. A földeken egyelték a cukorrépát, forgat­ták a kövér lucernarendeket. Szerdán, azaz ma, az iskolák­ban is elkezdik a tanítást, a má­jus 20-i gyermekvédelmi napok körzeti programját szántén megtartják. Dupsi Károly az árvízkárosultaknak. A baj­ba jutott családok segítésére szánt pénzt a fiatalok a „Sza­bolcsi Árvízkárosultaknak” 440—98005—1544 sz. csekk­re fizethetik be. Nemcsak a fiatalok, hanem megyénk felnőtt dolgozói is segítőkezet nyújtanak a termé­szeti csapás által sújtott te­rület lakóinak. A Békés me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat békéscsabai nyomásfoko­zó üzemének dolgozói május 18-án röpgyűlést tartottak és felajánlották, hogy az árvíz ál­tal legjobban sújtott Tunyog- matolcs lakóinak megsegítésé­re egynapi fizetésüket juttat­ják el. Az UNIVERZÁL Kis­kereskedelmi Vállalat békés­csabai 2-es számú üzletének dolgozói 1100,— forintot gyűj­töttek és küldenek el Sza­bolcsba. Egyben felhívással fordultak a vállalat többi bolt­jának dolgozóihoz, hogy kö­vessék példájukat. Telexen kaptuk a hírt, hogy a Sarkadi Cukorgyár dolgo­zói együttes elhatározással egynapi keresetüknek megfe­lelő összeget ajánlottak fel az árvízsújtotta területek lakosai­nak megsegítésére. „Kérjük Békés megye dolgozóit — Ír­ják a sarkadiak —, hogy csat­lakozzanak felhívásunkhoz és valamennyien nyújtsanak se­gítséget a károsultaknak”. Harc az árral helikopteren tett árvízvédelmi 2 figyelőszolgálata is tanúsította. : Ülésezett a Békés megyei 1 Tanács V. B. A megyei tanács végrehajtó S bizottsága május 19-i ülésén ■ többek között a megye tűzren- ■ dészeti helyzetét és az önkéntes ; tűzoltótestület tevékenységét ■ tárgyalta meg. Nem tartotta ki- ; elégítenek a lakóházak tűzren- ■ .dészetének alakulását. Bár az itt * adott jelentés szerint a tüzese- * tek száma az elmúlt évben e 5 területeken is csökkent, azon- ; ban a lakóházakban, udvarok- S ban még gyakori a tűzrendésze- ! ti szabályok megsértése, ennek j következményeként a tűzeset is.,: Felhívta az irányító és felügye- * lett szervek figyelmét a nagyobb * ellenőrzésre, a tűzrendészet! 5 rendelkezések érvényesítésére. ■ Ezt követően az Általános Fo- ■ . gyasztási és Értékesítő Szövet- 2 kezetek Megyei Szövetségének alapszabályát hagyta jóvá, majd a Békés megyei Jókai Színház tevékenységéről szóló jelentést tudomásul vette. Hatalmas árvíz pusztít a Szamos és a Túr völgyében. 30 falu­ból mintegy 30 000 embert men tettek ki a honvédség és a mun­kásőrség alakulatai és költöztettek biztonságos területre. A vé­dekező és mentő munkálatok nagy erővel folynak. Embert- állatot mentenek Csenger határában. (MTI-fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents