Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-19 / 115. szám
Tudomány — Technika Professzor az alvásról Adám professzor kísérlet közbe», (Bsztergály Keve A tudományban néha nem hetők, melyek a szemgödör keH tisztelni a hagyományo- köré ragasztott elektromos kát, olykor csak az tud elő- jelzőberendezések segítségérelépni, aki bátran állít fel új hipotéziseket. Így tette ezt Áciám György professzor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem összehasonlító Élettani Tanszékének vezetője, a Magyar Tud. Akadémia egyik legfiatalabb levelezőtagja is. Szinte fantasztikus regénybe illő kérdésekre keresi a precíz, tudományos választ, de előtte természetsen bátran kérdez! „Lehet-e az agyba mesterségesen, elektromos úton információkat, tudásanyagot bejuttatni? Képes-e az agyvelő, az agykéreg, idegsejt szervezeten kívül is életben maradni, esetleg emlékeket tárolni és visszaadni.” ■— Ezek azok a kérdések, a többi között, melyek rendkívüli módon izgatnak engem és kutatótársaimat. Alapos utazást tettünk a tudomány terén, az érzékelés, a tudat, az emlékezés birodalmában. Ádám professzor néhány tudományos eredményét nemrégen közzétette Érzékelés, tudat, emlékezés- biológus szemmel című népszerű tudományos könyvében, amely a Medicina Kiadó gondozásában jelent meg. Külön fejezetben foglalkozik az alvás biológiai funkciójával. — Az alvás sajátos, öntudatlansági állapot, az ébrenlét, az alvás váltakozása, a szervezet legjellemzőbb periódiküs működése, amely az egész életet végigkíséri; — mondja a professzor. — Bár már tudjuk az alvás lefolyásának törvény- szerűségét, sok kérdés még megválaszolatlan: mi teszi szükségessé, hogy az ember életének egyharmadát alvással töltse? Hatvanéves korunkra ezek szerint húsz évet átaludtunk, ebből 5 évet mély, sivár, álom nélküli alvásban, öt évet pedig képekkel és érzelmekkel dús álmokban. Az utóbbi évek kutatási eredményei közelebb vitték a tudósokat a mindeddig ismeretlen terület: az álomlátás megértéséhez.' Több tudós megfigyelte és megállapította, hogy az álomképek alatt gyors szem mozgások észlelval kitűnően észlelhetők és rögzíthetők. — Téves szemlélet uralkodott egészen a közelmúltig — mondja Adám professzor —, azt állították, hogy csak az álom nélküli alvás pihentet. Több ezer, egymástól különálló macskakísérlet bebizonyította, hogy éppen az álomlátás idején az állatok izmai teljes petyhüdt- séget mutatnak. Szemben az álom nélküli alvással, melynek idején sokkal feszítettebb az izomzat. Ma már ezt az emberi vizsgálatok is bizonyítják. — Ezek szerint vannak olyan emberek, akik nem álmodnak? — Eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy normális körülmények között minden ember álmodik. A statisztikai adatok szerint legfeljebb arról lehet szó, hogy egyes emberek „visszaidéző” típusúak és ébredés után emlékeznek álomképeikre, a másik típus pedig a í,nem visszaidézők” tábora. Az utóbbiak állítják magukról, hogy nem szoktak álmodni. Egyébként tudományos bizonyítékaink vannak arra is, hogy ha elektromos hatásra megzavarjuk az álomképződést az agyban és néhány hétig mély alvásban altatjuk a pácienst, amint kiküszöböljük a külső ingert, a szervezet automatikusan pótolja az elveszett álomképeket. —■ Csak arról álmondhatunk, amit már megismertünk személyesen? — Ez a kérdés egyben már a tanulás folyamatainak biológiai problémájához vezet. Az agy képes az évszázadok alatt kialakult ismereteket, mintegy veleszületett ismeretet raktározni. Nem feltétlenül szükséges a csecsemőt se megtanítani a táplálkozásra, ösztöne nem más, mint az agyban rögzített ismeretanyag. Kísérleteket végeztünk majmokkal, hogy bizonyos kar elmozdítására néhány szem cukor esett egy csőből az állat elé a tányérra, amelyet örömmel fogyasztott el. Egyszer véletlenül állkapcsával meglökte az adagoló tartályt, fehE*. amely így -.terven felül” megajándékozta a csemegével. Ezután megfigyeltük, hogy a majom már nem a billentyűt nyomogatja, hanem mindenáron el akarja érni a csövet. Ez nem más, mint úgynevezett téves tanulás, az állatok babonája. Egyébként az a babonás jelenség az embereknél is nagyon jól megfigyelhető. Sokan már azt mondták, hogy föltalálták a biológusok az emlékezetátvitelt. Napvilágot látott ugyanis néhány kísérlet eredménye, mely erre engedett következtetni. — Közismert, hogy sokszáz patkányban kialakítottak fényingere táplálkozási reflexet, majd az elpusztított állatok agy velejének kivonatát beinjekciózták többszáz „tanulatlan” társukba. Az eredmény az volt, hogy az állatok a szokásos "Időnél sokkal hamarabb megszerezték a táplálkozási reflexet, tehát jelenleg — véleményünk szerint — ez nem emlékezetátvitel, ( hanem csupán senkentően hatott a tanulásra. — Szinte fantasztikus kimondani is, de elképzelhe- tő-e, hogy a tudomány eljut odáig, hogy valamilyen mesterséges úton juttathat az agyba ismereteket? — A tudomány nem ismer lehetetlent. Természetesen erre a kérdésre most igennel nem felelhet egy tudós. De hogy kutatjuk a választ, szerte a világon, az nem titok. Ahhoz élső- sorban azonban azt kellene megtudni, hogy milyen „titkosírás” kódjeleket használ az agy a külső információk befogadására és visszaadására. Ha ezt megfejtettük, akkor kezdődhet el csak a nagy kísérletsorozat, hogy mesterséges körülmények között, laboratóriumi úton ezeket a „titkosírásjeleket”, kódrendszert bejuttassuk az agyba. Ádám György professzor nem a fellegekben jár, kitartó munkával töri az utat az ismeretlenbe. Regős István Széf választóit ikrek Sziámi ikreiket, két összenőtt kislányt hoztak be az egyik klinikára. A kislányok hátgerincük kereszt- és farcsont részén voltak összenőve, külön szív_ és véredény- rendszerrel, külön kézzel, lábbal rendelkezdek, de végbelük közös volt. Születéskor két kiló és négyszáz grammot nyom. tak, hosszúságiik mesz- sza elmaradt a normálistól — 39 cm volt. Állapotuk aggodalomra adott okot Arcuk lila színe oxigénelégtelenségről tanúskodott. Az intézet munkatársai sürgős intézkedéseket tették a gyermekek megmentésére. A kislányok azonban csak két hónap múlva hagyhatták el az állandóan oxigénnel táplált védőruhákat és fek- hettek normális ágyba. Ez alatt az idő alatt megmutatkozott a gyermekek természetének különbözősége. Az egyik élénken reagált a környező világra, érdeklődéssel fordult a játékok felé. A másik flegmatikus volt, ő sokkal lasab- ban fejlődött mind fizikailag, mind szellemileg; Nehéz elképzelni az összenőtt gyermekek, méghozzá az ilyen különböző gyermekek helyzetét. A természet véletlen szeszélye örökre egymáshoz kötötte őket. Mennyi konfliktus, mennyi előre nem látott helyzet adódhat életükben! Hát sehogyse lehet őket szétválasztaná, helyrehozni a történteket? Az orvostudomány már többször is szembetalálta magát a sziámi ikrek szétválasztásának problémájával és a rrlütét ritkán járt sikerrel. Ennek ellenére a sebészeti klinika munkatársai mégis az operáció mellett döntöttek,; Semmilyen körülmények között sem engedik meg, hogy a gyermekek életfunkciói felmondják a szolgálatot, Feltétlenül kettéválasztják a hátgerincoszlopot és biztosítják a lábak mozgóképességét. És kettéválasztják a gyermekek közös végbelét. Végre elérkezett a műtét napja. Behozzák a gyermekeket. De hogy altassák el őket? Először elaltatták az egyiket, arra számítva, hogy a másik is elalszik; De nem így történt. A másik kislány csak rövid ideig aludt. Tehát külön-külön kellett őket elaltatni Rengeteg váratlan és szokatlan probléma merült fel a sebészeik előtt, a szétválasztás azonban mégis csak sikerült; De honnan vegyenek bőrdarabkákat a nagy seb bevarrására? Végül is az egyetlen helyes megoldáshoz folyamodtak, nem alkalmaztak donorokat, hanem hagyták, hogy a seb magától gyógyuljon be, azaz a gyermekek saját bőre hegesztette be a sebet. A műtét sikerült. A sebészek, a gyermekgyógyászok izgalma, a súlyos műtét utáni időszak már a múlté. Természetesen a szétválasztott gyermekek orvosi felügyelete tovább tart. Az orvosok még évekig fogják figyelni a gyermekek izom- és csontrendszerének fejlődését; Tavasz a Centrumban A Centrum Áruház és a Népújság képtotó-pályázata Első díj 1 db 2130 forintos olajkályha 2. forduló például a hűtőszekrények Kérdés: A nagy értékű házhoz szállítását ki fizeti? Válasz: 1. A vevő; 2. Az áruház. 3. Megosztva fizetik. {A helyes választ húzza alá!) Tavasz a Centrumban Televízió BUDAPESTS 17.58 Hírek, 18.95 A tolvaj szarka. Olasz rajzfilm. I8*K öten az elsők közöl. 18.35 Reklám- műsor. 18.45 Esti mese. 18.55 Bánk bántól a Magyar kérdés-ig. 20.00 Tv- híradó. 20.20 A város dala. Szovjet zenés film. 20.50 Telesport. 21.50 Tn- híradó — 2. kiadás. BUKAREST: 27,05 Gyermek mesejáték. 17.30 Ifjú tehetségek népi í muzsikája. 18.20 A volánnál. Gép-j kocsivezetők műsora. 16.35 Biológiai ismeretterjesztő műsor. 29.00 Diderot: Ramau unokaöccse. Színilázi est. 21.30 Tv-glóbusz. Kolumbia. 21.50 Könnyűzene. BELGRAD: 18.38 Jugoszláv labdarúgó-kupa: Oíipi j a—Crvena Zvezda. 18.15 Jogi, a medve — rajzfilm. 18.25 Kis világ. 18.50 Telesport. 19.20 Tv-poeta. 19^50 Villanófény. 20.36 Rövidfilm. 20.50 Játékfilm. Rádió KOSSUTH RADIO: 8.20 Zenés játékokból. 8.59 ítartan a kürtszó! 9.34 A rendíthetetlen ólomkatona. 10.05 Operarészletek. 11.00 üskolará- dió. 11.35 Mozart-művek. 12.30 Melódiakoktél. 13.45 Oj Georgikon. 14.00 Kóruspódium. 14.09 A kék sirály. Rádiójáték gyermekeknek. 14.51 Három dal. 15.10 Rádióiskola. 16.05 Orosz JúHa énekel. 16.18 Mi is az a gyorsolvasás? 16.38 Népdal- gyűjtőúton. 17.05 Kassel előtt... 17.20 Operarészletek. 18X3 Égő arany — 50 OOO ember kenyere. Riportműsor. 18.28 Könnyűzenei híradó. 19.25 A Szabó ^család. 19.55 Egy rádiós naplójából. 20.40 Népdalfeldolgozások. 21.03 Kilátó. 22.20 | Beszélgessünk zenéről. 22.40 Egy ; falukutató jegyzetfüzetéből. nr. [ 22.50 Tánczene. 23.15 Operarészletek. í PETŐFI RÁDIÓ: 8.05 Mendelssohn: ra. „Skót” Szimfónia. 3-46 Külpohtikai figyelő. 9.00 Chopin-muveü, 9.30 Ritmus és melódia. 10.40 Útikalauz üdülőknek. 11.45 Az első egér. 12.00 Buzsáki KlSZ-lakodal- mas. 12.21 Kórusmuzsika. 12.45 Törvénykönyv. 13.08 Balettzene. 14.00 Fúvósindulók. 14.M Pol-beat. 14.20 André Segovia gitározik. 14.35 Tánczenei koktél. 15.20 Offenbach.; Hoffmann meséi — részlet; 15.33 Népdalok. 15.48 Szimfonikus táncok. 16.04 Mai témák — mai dalok. 16.15 Hangverseny a stúdióban. 16.33 Csúcsforgalom. 18.10 Osvátii Júlia énekel. 18.30 Az emberi társadalom biológiája. 10.55 Népzene. 19.11 t)j könyvek. 19.14 Hangverseny a stúdióban. 20.00 Kapcsoljuk a prágai Smetana Termet. Közben, kb. 20.50 Gondolatok filmekről. Kb. 21.50 Operettmuzsika. 22.30 Táncdalok. 22.40 Kathleen Ferrier ének«. 23.15 Verbunkosok; nóták. Mozi Békési Bástya: ítélet. Békéscsabai Brigád: fél 6 órakor; Vietnam amerikai szemmel, fél 8-kor: Minden dalom a tiéd. Békéscsabai Szabadság: A kalandor csődje. I., H. Előadás kezdete: csak 6 órakor. Békéscsabai Terv: Fél 6-kor: Juan kalandjai, fél 8-kor: Szüzet a hercegnek! Gyulai Petőfi: Verseny a javából, I„ n. Előadás kezdete: csak 5 órakor. Gyulai Erkel: Fehér farkasok. Mezőkovácsházi Vörös Október: Stan és Pan, a nagy ne- vettetők. Orosházi Béke: Az Angyal vérbosszúja. Orosházi Partizán: Az Angyal vérbosszúja. Szarvasi Táncsics: Bábu. I., n. Előadás kezdete: csak 6 órakor. Szeghalmi Ady,: A fal. Színház Május 19., kedden este fél 8 órakar az Aradi Állami Román Színház vendégjátéka: Stoenescu: AZ UTOESÓ VÁGÁNY HALAUA