Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

Szeptember 4-én mutatkozik be Békés megye a Budapesti Mezőgazdasági Kiállításon „Művelődés falun” pavilonjában Augusztus 28-án nyílik Buda­pesten a mezőgazdasági kiállí­tás. Idén is lesz „Művelődés fa­lun” pavilon, ahol megrendezik a megyei napokat. Minden me­gye összeállít egy programot, és ebben bemutatja falvainak kul­turális helyzetét, művelődési vi­szonyait. Megyénk szeptember 4-én mutatkozik be a bábosok és a táncosok folklór-műsorával, a népművészek mestereinek fel­léptével. tárgyi népművészeti ki­állítással, s A közművelődés helyzete falun című fotótárlat­tal. A Békés megyei nap ven­dégei a megyékről szóló doku­mentumfilmeket is megtekint­hetik, s a program csúcspontja­ként a megye vezetői tájékozta­tót tartanak községünk művelő­dési helyzetéről. Mozgó zsaluzat a pécsi tv-tornyon; ■ Hazánkban még eddig nem alkalmazott építőipari eljárással * építik meg a pécsi tv-torony ny°lc erkélyét. A 75 tonnányi, több ■ mint 20 méter átmérőjű acélszerkezetet a földön szerelték ősz- j sze, és a tornyon 92 méteres magasságban elhelyezett hat da- [ rab emelőberendezés húzza fel a magasba. A kúszózsalu se­gítségével — amelyet a Miskolci Építőipari Vállalat szakembe- ; rei emelnek fel — nyolc betonerkélyt építenek meg a 172 méter magas betonkolosszuson. Képünkön: A fölfelé kúszó S acélváz az adotonyon. (MTI fotó—Bajkor József felvétele) ! papunk! Már attól féltünk, hogy valami baja esett! Három nap­ja nem mutatkozott már! — Ugyan — legyintett moso­lyogva a cérnaember —, rossz pénz nem vész el. És kérem, Madame, ne csapja be vendége­it. Tíz éve zártak ki a rendből, csak amolyan illegális hitbuz- galmi munkát folytatóik, arany­ásó vagyok, mint a többiek. Legfeljebb kevésbé szorgalmas, mindig csavargók. Tudniillik, még zúgfelcserkedéssel is fog­lalkozom, diploma nélkül. Kész véletlen, hogy még szabadlábon vagyok. Az asztalhoz lépett, kezet fo­gott a Cartagena volt utasaival, aztán zöldkötényes kísérőjére mutatott: — Ismerkedjenek meg senhor Diasszal, a róla elnevezett Nagyáruház főnöke és teljes személyzete ő. Ez pedig Riva barátunk — intett az öreg felé. — Fuvarozási szakember és vállalkozó. Becenevén Doido, azaz a Bolond, de higgyék el ne­kem, egyetlen dologtól eltekint­ve, nem bolondabb, mint bár­melyikünk. Senhor Dias és az öreg Doido is kezet rázott mindenkivel, le­telepedtek az asztal mellé, a lányok italt hoztak nekik is. — Nagyjából mindent hallot­tunk — kezdte a padre —, nem mintha hallgatózni akartunk volna, köszörültük is párszor a torkunkat, de amíg a senhora — Anna asszony felé intett — nem teremtett egy kis csendet, nem juthattunk szóhoz. Először is gratulálunk szerencsés meg­menekülésükhöz, az a legfonto­sabb, hogy épségben evickéltek ki ebből a szörnyű kalandsoro­zatból. Azért hangsúlyozom ezt, ! mert pillanatnyilag nem sok jó- ■ val kecsegtethetem önöket a to- ; vábbutazást illetően. A gőzbár- : ka ugyanis éppen tegnap in- ■ dúlt Manausba, két hét múlva ; érkezik vissza. De csak akkor, ! ha megint fent nem akad va- | lamelyik zátonyon az ördög- ■ gázló környékén. Akkor várnia • kell egy nagy esőre, amely fel- > duzzasztja a folyó vizét. Per- : sze, nem olyan ijesztő gond ez, • mifelénk gyakoriak a nagy, tar- tós esők. majd önök is tapasz- • talják. : — Sajnos, egyelőre üzenetet • sem küldhetnek — tette hozzá ! a szatócs, és lustán megvakarta i szőrös mellét. — Senhor Carbó- j nak, tudják, ő nálunk a külön- ■ leges megbízott, rendőr, telek- j könyvvezető, adófelügyelő va- * dászati, halászati felügyelő, : minden kutyafüle, most éppen j gyengélkedik, szóval neki van • egy rádió adó-vevője, de az pil- | lanatnyilag nem szuperál. Vala- • mi csöveket rendelt Manausból, ■ azokat is az Ilha hozza majd a • visszajövet. Addig nincs sem ■ utazás, sem üzenet. Bele kell : nyugodniuk. — Nyugszik a fene! — csat- ■ tant fel Bobo. — Nekünk a jö- ! vő hónapban már díjmérkőzé- : seink vannak, leszerződtünk, ■ szőri tóba kell állnunk, előtte ■ pedig edzenünk is kell! ' A padre szemüvegének vas- ! tag lencséje mögül ránézett Bo- : bóra, aztán tekintete a másik ; két hallgatag mulatt fiataléin- S bérré, Jucaréra és Pinchóra sik- t lőtt, bólintott. (Folytatják) i Dhon? a népi ellenőrük látták A Békés megyei Népújság aj közelmúltban foglalkozott a bé-j késcsabai lakásszövetkezet mű.' ködésével kapcsolatban felme-; rült különböző kérdésekkel. A március 2-án megtartott köz­gyűlésen a tagság egy része, va­lamint az igazgatóság kérte, hogy a Békés megyei Népi El­lenőrzési Bizottság vizsgálatot folytasson. A vizsgálatra ez év márciusában került sor és a la­kásszövetkezet csaknem teljes tevékenységére kiterjedt. A vizs­gálatnál egyik alapvető szem­pont volt, hogy a szövetkezet fejlődése milyen irányban halad, megfelel-e az általános fejlesz­tési irányelveknek. A békéscsabai lakásszövetke­zet fejlődésére jellemző. hogy jelenleg (1969. december 31-1 adatok szerint) mintegy 90 mil­lió forint értékű lakásállomány­nyal rendelkezik és a közös tu­lajdont képező lakások száma 778. Évenként átlagosan a la­kásszövetkezet több mint 110 lakással gyarapodott. Az erőteljes lakásállomány növekedése möeött nem fejlő­dött kielégítően a szövetkezet szervezete. A fejlődés gátló tényezői között kell megemlíteni: — az ellenőrzések hiányát és a — szövetkezet tevékenységét és működését szabályozó jog­szabályok hiányát. A lakásszö­vetkezet vezetősége 1969. márci­usáig négy alkalommal cserélő­dött. A vezetőség sűrű váltako­zása azzal járt, hogy a szövet­kezet, mint szervezet, megfelelő bázist nem tudott kiépíteni ma­gának, így az ügyintézés irányí­tásával megbízott gondnokság nem tudott megfelelően fejlőd­ni. Az igazgatóság mellett mű­ködő felügyelő bizottság is csak formális szerepet töltött be. Hi­ányoztak a tartalmas és elemző vizsgálatok. A külső szervek ré­széről szintén elmaradtak az el­lenőrzések, ped;g néhány „meg­honosodott” hiányosságra még a kezdet-kezdetén fel lehetett vol­na hívni a szövetkezet figyel­mét. A lakásszövetkezet az épületek fenntartása körében rendszeres gazdálkodást végez. Javító-szol­gáltató tevékenységüket állan­dóan bővítik. Ám a népgazda­ság tervszerű gazdálkodásába való bekapcsolódása tisztázat­lan, a létszám és bérgazdálko­dásra vonatkozó kérdések nin­csenek rendezve. A szövetkezet nincs törzskönyvezve — ennek hiányában az adóhivatal sem végezhet ellenőrzést, pedig a la­kásszövetkezetnek az állammal szemben kötelezettségei is van­nak. (Pl.: levonásos adó, jöve­delemadó. stb.). Tekintettel azonban arra, hogyi a lakásszövetkezet különféle j szolgáltató tevékenységet is vé- s géz tagjai számára, a fenti nyil­vántartási rendszer elégtelennek: bizonyult. Ezért a szövetkezeti igazgatósága kettős könyvelési! — de nem átíró — rendszert va­lósított meg. A kettős könyv-1 viteli rendszer meghonosításával kapcsolatban több hiányosság merült fel. A korábbi közgyűlési ieevző- könyvekből megállapítható, hogy a szövetkezeti taesáe ré­szére a lakásszövetkezet több­fajta tevékenységet nyújt. A je­lentkező i eén vek mértéke elté­rő. íev eeyélőre kisebb része igényli a konyha üzemeltetését, a nagyobb része nem. Ugyan­akkor a tagok nagyobb része igényelte a gázbevezetést, mely­nek anyagi és pénzügyi feltéte­lei nem voltak biztosítva. Az igazgatóság eljárt az ille­tékes szerveknél és tagjai részé­re a gázbevezetés cellára több övre szóló OTP-hitelt biztosított Köz'zvnlósí ióvábagvássa1 a fel­újítási alaotartalékból biztosí­tottak 450 ezer forintot a gáz alap. és felszálló-vezeték szere­léséhez, a bekötés tervezéséhez és egyes tagok saját-erő kiegészí­téséhez. A közgyűlési határozat­nak megfelelően a lakásszövet­kezet 1969-ben 250 szövetkezeti lakásba vezettette be a gázt Megfelelő kivitelezői kapacitás hiányában a gázszere­lő munkát részben a DÉGÁZ, részben a szövetkezet saját kivitelező részlege és egy kisiparos végezte. A műszaki hozzáértés hiányának tudható be az, hogy a saját részlegükkel elvégeztetett munkák számlázá­sa nem szakszerű, ennek követ­keztében nem áttekinthető. Hi­ányzik a tételes felsorolás, he­lyette összevonást alkalmaztak, amii azt eredményezte, hogy hol a tulajdonos károsodott, hol a lakásszövetkezet fizetett rá. A számlázásijói megállapítha­tó, hogy összegszerűségében a lakásszövetkezet a tulajdonoso­kat nem károsította meg, olyan egységárakat alkalmaztak, ame­lyek az ÉKN normáknak megfe­lelnek. A kisiparos számláin csiak összevont tételek szerepel­nek, egységár gyűjtemény és az egységre eső ár megjelölése nél­kül. E számlákat a műszaki el­lenőrök nem vizsgálták felül. A számlareklamációk alkal­mával készült számlaegyez­tetési jegyzőkönyvek szak­szerűtlenek, mivel azokból nem tűnik ki, hogy a lakás- tulaidonos reklamációja mi­re irányul, de az sem tűnik ki, hogy az esetleges engedmény milyen té­telre vonatkozik. A lakásszövetkezet a gázszere­lést a szövetkezeti tagok részére nem mint generálkivitelező vál­lalta, hanem annak szervezésé­re, összehangolására tett ígére­tet. Ehhez szükséges megoldás miatt igénybe vette a kisip>arost, mivel a közgyűlés határozatát teljesíteni akarta. Ennek követ­kezménye az volt, hogy azon gázszerelési munkáknál, ahol a kisiparos dolgozott, nagyobb egységárakat alkalmazott, amely többletkiadást jelentett a szö­vetkezeti tagok részére. A gáz- szerelési munkákkal kapcso­latban a célszerű az lett volna, ha a DÉGÁZ elvállalja vala­mennyi lakás gázszerelési mun­káit és a lakásszövetkezet fel­adata csupán annyi lett volna, hogy lépcsőházanként és eme­letenként megszervezze az akci­ót, illetve a saját erő megelő­legezését biztosítsa azon tagok számára, akik ezi előteremteni nem tudják. A DÉGÁZ azonban kapacitás és anyaghiány miatt a munkát nem vállalta. 1969. szeptember hónapban kellett az egyik részlegvezetőt felmenteni, aki helyett — mi-1 után fellebbezése folyamatban van — máig sem tudtak új sze­mélyt alkalmazni. (A szerk. megjegyzése: többszöri bírósági és döntőbizottsági tárgyalás nyomán megállapítható, hogy a részlegvezető ellen emelt vádak alaptalanok voltak és a szövet- \ kezetnek teljes egészében kárta­lanítania kellett a részlegveze­tőt. miután eredeti munkaköré-1 be visszahelyezték — anélkül.! hogy munkába állt volna — sza­badságra küldték, majd felmond­tak neki. Az egész „ügy” mint-j eg!y 30 ezer forintjába kerül a szövetkezetnek.) Az említettek alapján a la­kásszövetkezet javító, szolgál­tató részlege foglalkozik a fel­újítási munkák megszervezésé­vel is. Ellenőrzésünk során meg­állapítottuk, hogy a tevékenység megszervezéséhez hiányzik a megfelelő szakértelem. A konyhai kifőzés tevékeny­ségét a közgyűlésen történt jó­váhagyással indította a lakás- szövetkezet. Ez a szolgáltatás olyan feltételezéssel indult, hogy ha átmenetileg mutatkozik is deficit, de távlataiban bevételei­ből fedezni fogja a fenntartási költségeket A vizsgálat során nem lehetett megállapítani, hogy a kívülálló személyek mi­lyen részarányt képviselnek a konyhai szolgáltatás igénybe­vételénél, mivél az ebédjegyek kiadásánál nem jegyzik fel, hogy az igénybe vevők közül ki a szövetkezeti tag és ki nem. A szövetkezet igazgatósága — köte­lező központi előírások hiányá­ban — több ízben kísérelte meg, hogy a követelményeknek meg­felelő konyhai elszámolása, illet­ve nyilvántartási rendszert ve­zessen be. Ez csak részben sike­rült. s ennek tudható be, hogy a konyha tényleges eredmé­nyét hitelt érdemlően kimu­tatni nem lehet. A szolgálati lakások az állami költségvetés terhére épültek, amelyeket a városi tanács könyv jóváírással adott át a la­kásszövetkezetnek. A szolgálati lakások kijelölését a 16/1966. ÉM. körrendelet az igazgatóság hatáskörébe utalta, amit a fel­ügyelő bizottság jóváhagyásával az érdekelt személyek számára kijelölt. A lakásszövetkezet adminiszt­ratív munkájának hiányosságait illetően nagy mértékben közre­játszottak a már említett objek­tív okok, továbbá nem kis mér­tékben az a sajnálatos tény, hogy a szövetkezeti tagság elzár­kózik a közös munkában va­ló aktív részvételtől, sőt egy része — helytelen szemlélet­tel és tevékenységgel — a közös munkát végző szövet­kezeti tagokat is negatív irányban próbálja befolyá­solni. Ebből következik, hogy az igaz­gatóság és felügyelő bizottság munkaerejének nagy részét kénytelen arra fordítani, hogy a lakásszövetkezeti tagság gon­dolkodásmódját és szemléletét állandóan formálja. A vizsgálat befejeztével java­soltuk a lakásszövetkezet vezető­ségének, hogy központi ügyviteli rendszer kialakításáig, honosít­son meg, alakítson ki egy olyan ügyviteli rendszert, amely a la­kásszövetkezet sajátos gazdasá­gos eseményeinek rögzítésén kí­vül alkalmas arra is. hogy a szolgáltatási tevékenységek gaz­dasági eseményeit is regisztrálja és egyben a szövetkezeti közös tulajdon fokozott védelmét is biztosítsa. A vizsgálati jegyzőkönyv egy példányának megküldésével tá­jékoztattuk a SZÖVOSZ-t is, hogy az illetékes szervekkel együtt dolgozzanak ki a lakás- szövetkezetek részére olyan ügy­viteli rendszert, amely a mai helyzetnek megfelel, ugyan­akkor alkalmas legyen a pers­pektivikus fejlődés során jelent­kező sokrétű gazdasági esemé­nyek megbízható módon történő regisztráláséra, hogy a lövőben a most feltárt hiányosságokhoz hasonlók n« ismétlődhessenek meg. A vizsgáló csoport nevében: Oncslk András népi ellenőr nem nemi 1970. MÁJUS 17. 5 Gépkocsivezetőt érettségivel, 2 év gépkocsivezetői gyakorlattal, gyakorlati oktatói munkakörbe alkalmazunk Jelentkezni lehet: AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZET, Békéscsaba, Tessedik S. u. 21. 144900

Next

/
Thumbnails
Contents