Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-16 / 113. szám
Hazaérkezett a magyar kormányküldöttség a KGST 24. ülésszakáról Fock Jenő nyilatkozata Péntek délelőtt hazaérkezett Varsóból a magyar kormányküldöttség, amely részt vett a KGST tanácsának 24. ülésszakán. A delegációt Fock Jenő, a kormány elnöke vezette. Tagjai voltak: Apró Anitái, a Minisztertanács elnökhelyettese, Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Bá^ ünt József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője és Papp László, a Magyar Népköztársaság KGST-képviselő- jének helyettese. A küldöttség fogadására a Ferihegyi-repülőtéren megjelent Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Péter János küL ílgymimiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- ás gépipari miniszter. Ott volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. A hazaérkezés «tán Fock Jenő e következőkben válaszolt a Magyar Távirati Iroda munkatársának kérdéseire: — Ml volt a kormányfők szintjén megtartott varsói KGST-iilésszak jelentősége? — A most lezajlott 24. ülésszak fő célja annak a munkának aíz áttekintése volt, amely az egy évvel ezelőtt Moszkvában a KGST-tagállamok pártós kormányvezetőinek részvételével megtartott ülésszak határozata alapján indult meg és arra irányul, hogy kidolgoztuk a szocialista gazdasági Integráció programját. E program jelentősége indokolta, hogy a varsói ülésszakon az országok delegációit kormányfők vezették. — Az ülésszaknak kettős jellege volt. Egyrészt a végrehajtó bizottság jelentése alapján megvizsgáltuk az integrációs program kidolgozására irányuló, rendkívül széles körű és bonyolult munka állását, eszmecserét folytattunk annak további irányáról és jóváhagytuk a kidolgozandó program rendszerét és szerkezetét. Másrészt konkrét határozatokat hoztunk több olyan kérdésben, amely a KGST- országok együttműködésének to. vábbfejlesztésére vonatkozik. Végül pedig a tagállamok tervhivatalainak vezetői tájékoztatást adtak az 1971—75. évi népgazdasági tervek koordinálásának eddigi eredményeiről. — A KGST 23. ülésszaka óta eltelt egy év a nemzetközi gazdasági kapcsolatok erősítését szolgáló munka jegyében folyt, ezt országaink közvéleménye 1s érdeklődéssel kíséri. A KGST- országok vezető gazdasági szakemberei .ideértve a kormányok illetékes tagjait is, rendkívül intenzíven kapcsolódtak be az integráció programjának kidolgozásába. F.z igen bonyolult és nem kis időt igénybe vevő feladat. Ezért bátran a munka eredményei közé sorolhatjuk, hogy már ezen az ülésszakon több fontos határozatot tudtunk hozni. A munka nagyobbik része azonban még hátra van. A viták során olyan problémák is felmerültek, amelyek töt énei ml- leg is újak amelyek megoldására nincs sablon, amelyeknek megoldására a szocialista közgazdaságtudomány i* csak most keresi az utat. — Milyen fő kérdésre utalt Pack elvtárs, amikor a konkrét határozatokat említette? — A konkrét határozatokat négy csoportra oszthatnám. Az első a gazdaságpolitika és a tervek koordinálására vonatkozik. Az ülésszak jóváhagyta a gazdaságpolitika egyeztetésére irányuló konzultációk rendszerét és meghatározta, hogy melyek azok a gazdaságpolitikai kérdések, amelyeket a nemzetközi konzultációk során előtérbe kell állí2 pftts Hicmsszi 1970. MÁJUS 16. tani. Ezt azért tartom lényeges eredménynek, mert a gazdaság- politika bizonyos mérvű összehangolásának még a tervek koordinációját is meg kell előznie, hiszen minden ország gazdasági fejlesztésének alapja a gazdaságpolitika. — Az ülésszakon jóváhagytuk a tervkoordináció továbbfejlesztésének irányairól szóló okmányt. Ez elsősorban azt célozza, hogy sokoldalú együttműködést szervezzünk meg a műszaki és gazdasági fejlődésre vonatkozó prognózisok kidolgozásában, összehangolásában, és ennek segítségével is megteremtsük az alapjait annak, hogy a népgazdaság fontosabb ágaiban hosszabb időre, 15—20 éves időszakra is egyeztessük a fejlesztési célokat. Ez mindenekelőtt azokon a területeken fontos amelyek döntően befolyásolják országaink fejlődését, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását. így különösen fontosnak tartjuk hosszabb távlatra szóló együttműködési Javaslatok kidolgozását a fűtőanyag- és energiagazdálkodás terén, a vaskohászatban, a feldolgozó ipar ágazatai közül a közúti járműipar, a számítástechnika, valamint a maűnvag- és rműszálter- melés területén. — A jóváhagyott okmányok másik csoportja megteremti az alapokat a KGST-országok gazdasági intézményei között az eddiginél szervezettebb és szélesebb körű kapcsolatok létesítésére. Különösen fontosnak tartom a közvetlen kapcsolatok rendszeréről szóló határozatot, amely ama irányul, hogy a KGST-országoknak az együttműködésben érdekelt szervei — és aláhúzom, hogy itt nemcsak minisztériumokról, hanem vállalatokról, kutatóintézetekről és más gazdálkodó intézményekről is szó van — közvetlen kapcsolatba lépjenek egymással, keressék együttesen az együttműködés lehetőségeit. A közös szervezetekről szóló határozat célja, hogy elősegítse olyan Intézmények létesítését, amelyek egy- egy adott gazdasági cél megvalósítására hivatottak. — Az integráció kibontakozása szempontjából nagy jelentőségűnek tartom a 24. ülésszak határozatát a KGST-onszágok beruházási bankjának létrehozó, sáréi. E bank feladata mindenekelőtt olyan beruházások finanszírozása. amelyek létrehozása több KGST-országnak közös érdeke, és amelyek különösen jelentősek az integrációs folyamat meggyorsítása szempontjából. A bank megalapításában Románia egyelőre nem vesz részt. Román részről egyébként nem elvi ellenvetések merültek fel a beruházási bank létrehozásával szemben, csak a bank működési szabályainak egves rendelkezéseivel kapcsolatban vannak fenntartásaik azt remélem. hogy mée a bankról szóló egvezmény aláírása előtt román részről is módot találnak arra. hogy csatlakozzanak hozzá. Ugyancsak irányelveket hagytunk jóvá a már meglevő nemzetközi gazdasági együttműködési bank tevékenységének továbbfejlesztésére. Ezek egyrészt a KGST-országok sokoldalú elszámolási rendszerének továbbfejlesztését célozzák, másrészt arra irányulnak, hogy a hitelkapcsolatok aktívabb és a külkereskedelmi forgalmat jobban ösztönző szerephez jussanak. — Végül határozat született olyan nemzetközi közgazdasági intézet létrehozására, amelynek feladata a szocialista világrend- szer tudományos problémáinak elméleti kidolgozása és a KGST- orezágok tudományos erőinek összpontosítása e cél érdekében, — Hogyan látja Fock elvtárs a varsói Ülésszakból adódó további feladatokat? — Azt hiszem, leghelyesebb abból kiindulni, hogy az integráció programjának kidolgozása nem kampányfeladat. Hosszú, nehéz, szívós munkát igényei a program kidolgozása, az álláspontok egyeztetése, amelynek során minden ország részéről további erőfeszítésire és megértésre van szükség A gazdaságpolitikai konzultációk és a tervek egyeztetése terén a határozatok konkrét végrehajtását kell előtérbe helyezni, tehát azt, hogy minél előbb hozzákezdjünk a legfontosabb ágazatokban a hosszú távra szóló együttműködési tervek kialakításához. Igen nagy munka van hátra az integráció külkereskedelmi, ár. és pénzügyi rendszerének továbbfejlesztése érdekében. Mi ezt nem önmagában tartjuk fontosnak, hanem a népgazdasági tervek koordinálásával való szerves összekapcsolását tartjuk lényegesnek. A rónak meghívására Aldo Maró, az Olasz Köztársaság külügyminisztere 1970, május 15-ig hivatalos látogatást tett Magyarországion. Magyanamzági tartózkodása során Aldo Maro olasz külügyminisztert fogadta Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke. A két külügyminiszter őszinte és szívélyes megértés légkörében tárgyalásokat folytatott a két ország kapcsolatairól, valamint a nemzetközi helyzet Időszerű kérdéseiről, A két külügyminiszter önömmel állapította meg, hogy a külkerekedelmi és árrendszer továbbfeljesztésével, egy fejlettebb pénzügyi és hitelrendszer kialakításával kívánjuk elősegíteni a termelési együttműködési és a nemzetközi munkamegosztás szélesítését, azt, hogy az összes érintett gazdasági szervezeteket, vállalatokat jobban érdekeltté tegyük a KGST-országok közötti együttműködés fejlesztésében. E téren is természetesen csak fokozatosan tudunk előrehaladni. Ha nem is számíthatunk gyors eredményekre, mégis további szívás munkát kell kifejteni, hogy ebben a vonatkozásban is megszülethessenek a szocialista gazdasági integráció kibontakozásának elősegítését célzó határozatok. — Szeretném hangsúlyozni, hogy az egész munka jellege, bonyolultsága nem olyan, amely hirtelen látványos eredményeket ad. Hosszabb folyamatról van szó, amelynek a mostani ülésszak is egy állomását jelenti. Ebből a felfogásból kiindulva hozott az ülésszak olyan határozatot, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyekben a következő hónapok folyamán megegyezésre kerül sor, meg kell tenni a gyakorlati együttműködés megvalósítását célzó lépéseket és nem kell megvárni az integráció teljes programjának végleges jóváhagyását. A KGST végrehajtó bizottságára, az ösiz- szes érdekelt gazdasági szervezetekre ezért ilyen értelemben is nagy feladatok hárulnak a következő hónapokban. Mivel Magyarország alapvető érdeke az együttműködés továbbiétileszté- se a KGST-ben részt vevő országokkal, az illetékes magyar szervek továbbra is kiveszik részüket az integráció programjának kidolgozásából, az együttműködés fejlesztésébe. (MTI! két ország kapcsolatai — mindenekelőtt gazdasági és kulturális téren — folyamatosan, kedvezően fejlődnek. A Budapesten 1989. november 15-én a két külkereskedelmi miniszter által aláírt hosszúlejáratú kereskedelmi és gazdasági megállapodás alapján kifejezésre jutott a két kormány azon törekvése. hogy a szokásos árucserén túlmenően elősegítsék a két ország gazdaságában rejlő összes lehetőségek széles körű kihasználását. E cél elérése érdekében a két miniszter megállapodott az ipari kooperáció fejlesztésének szükségességében. A felek megelégedéssel állapiKész a Stoph—Brandt program Mint Conrad Ahlers, a bonni kormány szóvivője pénteken közöíte, Stoph NDK miniszterelnök és Brandt kancellár kasseli találkozójának előzetes programja a következő : Brandt előreláthatólag 20- án este helikopterrel Kassel- be utazik. Stoph különvona- ton teszi meg az utat Berlinből Kasselba. Bebrá-nál lépi át a határt, ott száll fel a különvonatra a bonni kormány megbízottja, hogy üdvözölje az NDK kormányfőjét. Stoph különvonatán a többi között mintegy húsz NDK újságíró is helyet foglal. Stoph különvonata 21-én reggel 9 óra után érkezik meg Kassel Wilhelmshöhe-i állomására, ahol Brandt fogadja. A két kormányfő gépkocsin teszi meg az utat az állomástól a közel fekvő Schloss-hotelig, a tanácskozás színhelyéig A hotel előtt a két állam zászlaja fog lengeni, de katonai diszünnepségre nem kerül sor. A tanácskozás 10 órakor kezdődik, 13 órakor közös ebéd lesz, ezen a küldöttségek tagjain kívül részt vesz a hesseni tartományi miniszterelnök ée Kassel főpolgármestere is. A megbeszéléseket délután 16 órakor folytatják. A tanácskozás végének időpontja nincs megállapítva. Mint Ahlers közölte, eddig 1400 tudósítót akkreditáltak a találkozóra a világ minden részéből. Az NDK- ból mintegy 120 tudósító jelentette be részvételét. (MTI) tották meg, hogy a kulturális, valamint a műszaki-tudományos együttműködési kapcsolatokat szabályozó kétoldalú egyezmények alapján a kulturális kapcsolatok kielégítően fejlődtek, a műszaki és tudományos kapcsolatok pedig fejlődésnek indultak. Szükségesnek tartják a szerződések szellemének megfelelően e kapcsolatok továbbfejlesztését — hangzik többek között a nyilatkozat. Moro miniszter meghívta Péter János minisztert Olaszországban teendő látogatásra. Péter János a meghívást elfogadta azzal, hogy az időpontban diplomáciai úton fognák megállapodni. (MTI) Tárgyalás közben. (KS fotó) Befejeződtek a magyar—olasz tárgyalások Közleményt adtak ki az olasz külügyminiszter látogatásáról Péter Jánosnak, a Magyar Népiköztársaság külügyiül ni szte_
