Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-14 / 111. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. MÁJUS W., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 111. SZÄM Kongresszusi versenyben A naptáraik piros betűit kékek követik, az ünnepek után, ismert hétköznapok jönnek. A jubileumi esztendőt, hazánk felszabadulása huszonötödik évfordulóját éppen aiz avatta nemes fényű ünneppé, hogy nem volt idegen tőle a hétköznapok alkotó hevülete sem, sőt: az ünnep még magasabbra hevítette hőfokát. A jubileumi verseny ipari és mezőgazdasági üzemekben, kereskedelmi és szállítási vállalatoknál valóban aiz egész közösséget többre, jobbra sarkallta. A lapok, a rádió, a televízió híradásai napról-napra új eredmények örömét oszthatták szét az egész országnak, hiszen bárhol születik is a több, a jobb, mindannyian gyarapodunk. A termelőmunkában való nemes, értékeket létrehozó, s embert egyaránt formáló vetélkedés mellett sokféle más mozgalom is — így az „Emlékművünk az ország” jelszavát valló, a lakóhely szépítéséért kibontakozó — bizonygatta: a gazda, a dolgozó nép tettekkel, cselekvéssel, önzetlenül nyújtott, önként vállait többel teszi emlékezetessé az ünnepet, gazdagítja a jelent. Gyárakban, termelőszövetkezetekben, a szellemi munka műhelyeiben tíz- ás százezrek tettek kötelességükön felül, s az egyén apró eredményei végül is a közönség cselekvésének nagy egészében forrtak össze. Nem frázis: egy egész ország akart és tudott többet nyújtani, mert éppen a fölszabadulás negyed- százada tanította meg arra, hogy minden szónál ékesebben beszél a tett, hogy hit és hűség bizonyítéka a cselekvés. Ezért nem kellett nagy szervezés ahhoz, hogy a fölszabadulás nagy ünnepe után természetesen, mondhatni, ösztönös módon a jubileum tiszteletére kezdeményezett verseny kongresszusi versennyé váljék; a pért X. kongresszusát köszöntse, A párt egy-egy kongresszusa a szó teljes értelmében mérföldköve társadalmunk és gazdaságunk fejlődésének. Jó, hogy e mérföldköveket a mitn- kasi kerek, az alkotás csúcsai is jelzik. A VII., a VIII., a IX. pártkongresszus tiszteletére folytatott verseny eredményeit hazánk minden táján megtaláljuk: határidő előtt átadott ipari létesítményekben, iskolákban, művelődési házakban, s természetesen ezer más dologban is. Termelési költségek csökkentésében, jobb minőségű termékekben, a mezőgazdasági hozamok emelkedésében, a szocialista brigádok közös életének gazdagodásában, mindabban, aminek szülője az a kezdőmondat volt: a pártkongresszus tiszteletére vállaljuk... Ninos ez másként napjainkban sem. A kongresszusi verseny természetes és szerves folytatója mindannak, ami a jubileumi versenyben, a fölszabadulás tiszteletére történt. Ápolója és továbbfejlesztője az eredményeknek, biztatója a kezdeményezéseknek, bátorítója az öntevékenységnek. Nem új verseny kezdődik, hanem ahogy a napok kapcsolódnak egymáshoz, a vetélkedés is úgy folytatódik. A szocialista cím megszerzéséért vagy megtartásáért, a szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata cím elnyeréséért, s azért a természetes örömért, amit a becsülettel elvégzett feladat nyújt, s amibe, mi tagadás, egy kis jogos hiúság is vegyül, hiszen jó érzés elsőnek lenni, másodiknak, kitűnni a többiek kö-> zül, elismerést szerezni az egész kollektíva előtt. A verseny nem létezhet lelkesedés, odaadás nélkül. Ez az érzelmi alapja, s értelmi indítéka, hogy szükség van mindarra, ami a versenyben születik, amit emberek gondolkodása, s keze hoz éltre Á versenynek azonban vannak szervezeti feltételei is, s hiba lenne elfeledkezni ezekről. Nem gondolunk — legalábbis elsősorban nem ama —, hogy akadnak helyek, ahol formális, lélektelen a verseny értékelése, a győztesek jutalmazása, s hiányzik a nyilvánosság. Még arra sem, hogy egy-egy termelői közösségben csupán a munkások ügyének tartják a versenyt, úgy vélik, vetélkedni csak a gépek, termelőberendezések mellett lehet. Arra gondolunk, hogy kár- baveszhet a nemes akarat, lelohadhat a tebtvágy, ha megszületnek a vállalások, de teljesítésüket meghiúsítja a szervezetlenség, az anyaghiány, az állásidők növekedése, a műszakok indokolatlan cserélgetése, a brigádok oktalan szétzilálása. Arra, hogy nemcsak kérni lehet, hanem adni is. Adni, mégpedig mindent, ami a folyamatos, egyenletes munkához kell, ami reálissá teszi a versenyt, ami nem kedvet szeg, hanem igyekezetei serkent. Az év végén összeülő X. párt- kongresszus méltó zárópontja lesz a jubileumi esztendőnek, annak a negyedszázadot fölmérő időszaknak, amelyet napjainkban élünk. S nincs okunk kételkedni abban sem, hogy a jubileumi versenyből kinőtt kongresszusi verseny méltó lesz a hagyományokhoz: új sikerek kovácsává válik, hozzájárul a harmadik ötéves terv sikeres befejezéséhez, s a negyedik ötéves terv szilárd alapokról történő megkezdéséhez. M, O. * Uj gyermekotthonok épülnek — Nagyobb törődés az állami gondozottakkal — Évente 22 ezer válás Ünnepélyes keretek között nyitották meg Békéscsabán a Gyermekvédelmi Napokat Tegnap délelőtt Békéscsabán, ünnepélyes keretek között nyitották meg a megyei tanács nagytermében a gyermekvédelmi napokat. Az ünnepségen Enyedi G. Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára mondott megnyitót, majd László József, a Művelődésügyi Minisztérium Gyermekvédelmi Osztályának vezetője mondott beszédet. Részt vett az ülésen Nagy János, a megyei tanács vb elnökhelyettese, valamint a társadalmi és tömegszervek vezetői, a gyermekintézmények igazgatói, járási és városi tanácsok képviselői. László József előadásában tájékoztatót adott a gyermek- és ifjúságvédelem időszerű kérdéseiről, problémáiról. Beszédének bevezető részében ismertette az eddig elért eredményeket. Többek között elmondotta, hogy a gyermekgondozási segélyt évről évre egyre többen igénylik. A rendelet megjelenése után, 1967-ben 34 ezren, 1969-ben viszont már 144 ezren vettek igénybe azt a nagyszerű lehető, séget. hogy az édesanya éppen abban az időben lehet együtt gyermekével, amikor erre annak a legnagyobb szüksége van. Az előadó beszélt a gyermek- intézmények, elsősorban az állami otthonok helyzetéről is; elmondotta, hogy 1960 óta az elmúlt 10 év alatt 24 új otthon épült, s ezáltal 4 ezerrel több lett a férőhelyek száma. Az elmúlt évben adták át a 320 férőhelyes, reprezentatív gyermekotthont Komáromban. Ehhez hasonlókat az elkövetkezendő években is építenék. A cél ezzel az, hogy a gyermekek 3—18 éves korig egy helyen nevelkedjenek. Ez igen lényeges, hiszen a gyermekek életében éppen a sűrű környezetváltozás — vándorlás egyik gyermekotthonból a másakba — okoz sokszor törést. Szólt továbbá a fiatalkorú bűnözésről, s az ezzel kapcsolatos tennivalókról, melyben elsődleges szerepe van a megelőzésnek. Többek között elmondotta még hogy évente 22 ezer válás van Magyarországon, s ezzel a számmal Európában a második helyen állunk. Ennek következménye rendszerint a gyermekek állami gondozásba helyezése, miAr hullám a Körösökön A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szerdán délután a romániai vízügyi szervektől kapott tájékoztatás alapján az alábbi jelentésit adta: A Körösök ro-1 mániái vízgyűjtő területére | kedden és szerdán lehullott csa- j padék helyenként az 52 milli- { métert is elérte, melynek követ- j keztében a Fehér-, a Fekete- és a Sebes-Körös áradásnak indult. Amennyiben magyar területen csapadék nem hull, a Körösök árhullama másodfok körüli színiét ér el. í vei a rendezetlen családi körülmények ezt hozzák magukkal. Az állami gondozásba vételek 40 százaléka a válások miatt történt. Ezután szó volt a jelenlegi feladatokról, s az előadó kihangsúlyozta, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi munka soha sem lehet kampányszerű. Az előadás utáni hozzászólások témája és sokasága bizonyította. mennyire időszerű ezzel foglalkozni és milyen gondok várnák megoldásra megyénkben is. K. J. Lapunk tartalmából: SZÁMVETÉS egy ÉVTIZED MÉLTÁN (3. oldat) SZERKESSZEN VELÜNK (4. oldal) KÜLFÖLDIEK MEGYÉNKBEN (S. oldat) BUKARESTI SZÍNJÁTSZÓ NAPOK (5. oldal) TUDÓSÍTÁS A BCS. ELŐRE— SZÁLLÍTÓK LABDARUGÓ. MÉRKŐZÉSRŐL «. oldal) Két országos, négy területi helyezett szövetkezet a megye déli részén Miután megtörtént az 1969. évi gazdálkodási verseny országos értékelése, a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége napirendre tűzte a tag-tsz-ek gazdálkodási versenyének értékelését, a helyezések megtételét. A nagy területű termelőszövetkezetek kategóriájában országosan 14. helyre került az orosházi Üj Élet Tsz, a kis területű tsz-ek közül pedig 11. lett a nagybán- hegyesi Kossuth TSz. Mindkét tsz-nek elismerő oklevelet adományoztak. A területi szövetség versenybizottsága és elnöksége a további helyezéseket a következők szerint ítélte oda: a kunágotai Bercsényi, a nagybánhegyesi Zalka, a tótkom lóéi Viharsarok és a nagyszénás Lenin Tsz gazdálkodási eredményével kiérdemelte a területi szövetség legjobb szövetkezete címet, a megyei tanács vb díszoklevelét, valamint a területi szövetség versenydíját. A Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége az 1969. évi gazdálkodási verseny helyezettjei között 50 ezer forint pénzjutalmat oszt ki. Sárréti Napok Honismereti-helytörténeti tanácskozás Szeghalmon A Sárréti Napok programja keretében Szeghalmon tartotta meg kedden II. negyedévi ülését a Hazafias Népfront megyei bizottságának Honismereti-Hely. történeti Bizottsága. A kihelyezett ülés résztvevőit — közöttük a Hajdú-Bihar megyei Honismereti-Helytörténeti Bizottság elnökét és titkárát: dr. Szend- rey István egyetemi tanárt, illetve dr. Komoróczy György levéltárigazgatót dr. Horváth János, a járási tanács vb elnök- helyettese köszöntötte, maid dr. í Bakay Kornél, a Magyar Tudo-j mányas Akadémia munkatársa j és dr. Tábori György, a békési | múzeum igazgatója tartott igen! értékes előadást. Dr. Bakay Kornél megyénk! régészeti kutatástörténetét, az eddig végzett ásatások eredményét foglalta össze. Kiemelten foglalkozott a nemrég megkezdett sárréti halomkutatásokkal, telepásatásokkal, amelyek eredményeként nyomon követhetők az ott élt emberek életmódjának, kulturális változásai. A most készülő régészeti topográfia tudományos jelentőségéről szólva kihangsúlyozta a részletes fel- térképezés során felkutatott új sárréti lelőhelyek fontosságát. Ezek az őskori, szkíta- és szarmata kori telepek, avar temetők, továbbá honfoglalás- és középkori falvak várhatóan gazdag leletanyagot rejtenek magukban. Ezután dr. Tábori György megyénk több mint 150 műemlékéről és védett területéről, Kovács Béla korreferátumában pedig a járási bizottság természet-, táj- és műemlékvédelmi munkájáról adott számot, majd több hozzászólás hangzott el a Sárrét gazdag irodalmi és néprajzi vonatkozású természeti értékeinek megőrzése érdekében. A „Békési” és a „Bihari” Sárrét helytörténetkutatói délután megtekintették a bemutatóval egybekötött „Kenderfeldolgozás a Sárréten” című, valamint a sárréti néprajzi kiállítást. M, M,
