Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

»70. MÁJUS 1., PÉNTEK Ára: 1.20 forint Világ proletárjai, XXV. ÉVFOLYAM. 101. SZÁM Éljen május 1., a munkásosztály nemzetközi seregszemléje! Szolidaritásiul k a világ haladó Uj művelődési központ Gyulán — Európai színvonalú tornacsarnok Békéscsabán Megyénk általános és középis-| újítanak fel 700 ezer forint ér- koláiban, valamint művelődési1 tőkben Szarvason, Battonyán, Szeghalmon és Gyomén. Békés­A Éommtmísta és mun­káspártok képviselői tavalyi moszkvai ta­nácskozásáról kiadott dokumentum mindjárt bevezetőjében szögezi le: „A kialakult helyzet megköveteli a kommunisták és az összes antiimperialista erők akcióegy­ségét avégett, hogy a mind újabb lehetőségek maximális kihasználásával, szélesebb körű támadást bontakoztassanak ki az imperializmus ellen, a reak­ció és a háború erői ellen". Ez a programadó dokumen­tum nemhogy vesztene aktuali­tásából, de napjaink esemé­nyeinek fényében mind na­gyobb időszerűségre tesz szert. Egyrészt azért, mert az impe­rializmus a tanácskozás óta el­telt idő alatt minden vonalon fokozta támadásait a nemzeti függetlenségüket védelmező né­pek, valamint világszerte a dol­gozók demokratikus vívmányai ellen. Igaz, az imperializmus képtelen visszaszerezni az el­veszített történelmi kezdemé­nyezést. Mi sem bizonyítja job­ban, mint a vietnami háború, hogy micsoda nagy különbség van az imperializmus agresszív tervei és a tervek megvalósí­tásának tényleges lehetőségei között. De tény az, hogy Wa­shington gyakorlatilag befa­gyasztotta a vietnami kérdés rendezéséről folyt párizsi tár­gyalásokat és az agresszió ki- | szélesítésére törekszik egész j Indokínában. A március 18-i j kambodzsai puccs mindennél világosabban leleplezi ezt a szándékot. Az imperialisták nem hagynak fel a területrabló Izraelnek nyújtott támogatással és ezáltal állandósítják a kö­zel-keleti válságot. Nem hagy­nak fel a forradalmi Kuba el- t&prásának terveivel. Európá­ban Washington és szövetsé­gesei mindent elkövetnek, hogy meghosszabbítsak a NATO éle­tét, erősítsék szervezetét, s fenntartsák az Egyesült Álla­mok „katonai jelenlétét” az eu­rópai kontinensen. A Földközi­tenger térségében a politikai és katonai nyomás állandó eszkö­zéül szolgál a 6. amerikai flot­ta és az a katonai támaszpont­rendszer, amely veszélyezteti a béke ügyét ebben a térségben. Hogy mit jelent az amerikai je. leniét a Földközi-tengeren, ar­ra éppen eléggé jellemző a cip­rusi helyzet többszöri kiélező­dése, a görögországi fasiszta puccs és a puccsista ezredesek fenntartásához nyújtott NATO- támogatás. D élkelet-Ázsiában és a Távol-Keleten a SEA- TO, az ANZUS, az úgynevezett amerikai— japán biztonsági szerződés je­lent szüntelen fenyegetést a tér­ség népeinek nemzeti függet- > erőivel lenségére és háladó vívmányai­ra. Különösen szembeszökő ki­hívás az imperializmus távol­keleti politikája a koreai nép ellen, amely hazája békés újra­egyesítéséért küzd. Latin-Ame- rikában a „Szövetség a hala­dásért” program, s különösen annak nixoni értelmezése vezet oda, hogy katonai junták szá­molnak le a demokratikus és szabadságtörekvésekkel. Mindez a kihívás, fenyege­tés, erőszak és elnyomás a né­peket és a demokratikus moz­galmakat világszerte az ellen­állás fokozására készteti. Hiába volt a kambodzsai puccs, az amerikaiak ezzel csak siettet­ték Indokína népei egységfront, jártak létrejöttét; azt, hogy vietnamiak, laosziak és kam­bodzsaiak váll-váll mellett küzdjenek a betolakodók és hódítók, s azok kiszolgálói el­len. Az arab egység növekedé­se ,a Palesztina! felszabadító szervezetek megerősödése. a földközi-tengeri haladó erők akcióegységet sürgető értekez­letei is hasonló folyamatokra utalnák. I gen nagy jelentősége van annak, hogy a fej­lett tőkés országokban, magában az Egyesült Államokban is erősödnek a demokratikus mozgal­mak ; mind szélesebb tömegek küzdenek a faji megkülönböz­tetés, a rendőri kegyetlenség, a szellem szabadságának elnyo­mása ellen. A tőkés kizsákmá­nyolásra válaszul harcos sztráj­kokat rendeznek Olaszország­ban, Angliában, Amerikában. Az értelmiségiek, a szabadfoglal­kozásúak, az Egyesült Államok vallásos köreinek képviselői is egyre aktívabban kapcsolódnak be a társadalmi tiltakozás moz­galmába és a békemozgalomba. „Hogy véget vethessenek az imperializmus bűnös tevékeny­ségének, amely még szörnyűbb csapásokat hozhat az emberi­ségre — hangoztatta a moszk­vai tanácskozás dokumentuma — a munkásosztálynak, a de­mokratikus és forradalmi erők­nek, a népeknek egyesülniük kell és közösen kell fellépniök. Megfékezni az agresszort, meg­menteni az emberiséget az im­perializmustól — ez a küldetés jutott a munkásosztály és min­den imperialista-ellenes erő osztályrészéül, amely a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializ­musért harcol”. Az értekezleten képviselt kommunista és munkáspártok, történelmi felelősségük tudatá­ban egységes akcióra szólították fel mindazokat, akik készek harcolni a békéért, a szabad­ságért és a haladásért. A ta­nácskozás egész menete és az elfogadott dokumentumok vi­lágosan kifejezik annak a szük­ségszerűségnek a felismerését, hogy egy széles antiimperialis­ta összefogásnak magva és fő ereje a kommunista világmoz­galom. Az imperialistaellenes erőik harcának bázisa: a szo­cialista világrendszer, amelynek egysége, összeforrottsága — a küzdelem sikerének záloga. J elenleg a proletár inter­nacionalizmus új tar­talmat nyer, úgyis megjelenik, mint szo­cialista internacionalizmus, va­gyis mint a szocialista orszá­gok dolgozói széles rétegei nemzetközi szolidaritásának el­ve, amely kiterjeszti hatósuga­rát a világszerte folyó antiim- perialista küzdelemre. Lenin a mozgalmai arra figyelmeztette, hogy érezze át a munkásosz­tály nemzetközi küldetésével járó felelősséget. Ez a külde­tés az igazi internacionalista irányvonal következetes meg­valósítására kötelez. A dolog lényege, mint Lenin mondotta — „nem az internacionalizmus meghirdetése, hanem az, hogy még a legnehezebb időkben is képesek legyünk tettekben in­ternacionalisták lenni.” Ezek a tettek — a moszkvai tanácskozás máig érvényes ér­telmezésében — magukban foglalják mindenekelőtt a viet­nami nép sokoldalú támogatá­sát, az arab népek igazságos ügyének győzelméhez nyújtott támogatását, a fasiszta veszély ellen folytatott nemzetközi küz­delmet Európában és az egész világon. Az imperialistaellenes erők akcióegységének alapvető láncszeme marad az a harc, amelyet a háborús veszély, a népeiket továbbra is tömegpusz­títással fenyegető termonukleá­ris világháború veszélye ellen, a tartós békéért vívnak s ame­lyet szerte a világon demonst­rálnak a mostani május 1-i ünnepségek, felvonulások is. T ermészetesen — ahogy a moszkvai dokumen­tum is rámutat — sa­ját népünk érdekei­nek, a szocializmus közös ügyé­nek önzetlen és odaadó szol­gálata elengedhetetlen feltétele annak, hogy a kommunista és munkáspártok egységes akciói, összefogva a világ haladó erői­vel, eredményesek legyenek; hogy biztos legyen sikerük ki­tűzött történelmi céljaik el­érésében. intézményéiben a nagyszabású beruházások eredményeként részben befejeződték, rész­ben pedig most kezdődnek a sok milliós felújítások, bővíté­sek, illetve építkezések. Gyulán, a Szent István úti négytanter­mes általános iskola ebben az évben további négy tanteremmel bővül. Ugvancsak négy tanter­met építenek a szarvasi 2-es szá- mú általános iskolához, illetve befejezik az itteni szlovák isko­la elkezdett felújítási munkála­tait. Iskolai gépi berendezéseket, felszerelést vásárolnak, illetve I csabán a mezőgazdasági techni­kum három osztálytanteremmel bővül, továbbá elkezdik az évti­zedek óta hiányolt tornaterem építését is. Ebben az évben fejeződik be az orosházi 600 férőhelyes mű­velődési központ építése az elő­irányzott 20 millió forintos be­ruházásból. Medgyesgyeházán viszont befejeződött a 300 férő­helyes művelődési otthon építé­sének második szakasza is; a korszerű intézmény klubokkal, szakköri és Irodahelyiségekkel gazdagodik.

Next

/
Thumbnails
Contents