Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-12 / 85. szám
Tud-e foltozni? Hirtelen támadt ötlet volt csupán. Megkérdeztem néhány nagylányt és fiatalasszonyt, tud. nak-e ruhát foltozni? Néhányan olyan csodálkozó tekintetet vetettek rám, mintha azt kérdeztem volna tőlük, hogy sétáltak-e már a Holdon? Mások kurta tagadó választ adtak vagy semmilyent. Hamarosan abba is hagytam a kérdezősködést. Ehelyett figyelni kezdtem, járnak-e még emberek és gyerekek foltos ruhában? Ehhez sem volt szerencsém. Hol van már az az idő, amikor az asszonyok estéjük jó részét ruhafoltozással töltötték. A szemetrontó, szaporátlan és unalmas művelet közben azzal vigasztalták magukat, hogy „szebb a foltos, mint a rongyos. Már amennyire szép volt az az akkori kényszerdivat. Most bez. zeg, az Iskolás gyerekek k azott Is nagyon elvétve akad foltos ruhájú és cipőjű. Egyszerűen nem veszik fel még a kisebbek sem azt, amin folt vagy stoppo- lás van. Hát még a nagyobbak, akik szinte divat-versenyt rendeznek! Jól van ez így? Jól. Nem kell túlzottan erőltetni az emlékezőtehetséget, eszünkbe jut, hogy foltos nadrágban járkáltak az első párttitkárok, tanács- és tsz- elnökök, s természetesen azok többsége is, akik nekilendültek az új Magyarország felépítésének. Egyszer-másszor hiba csúszott a vezetésbe, foltozni kellett a nagy nekihevülés közben keletkezett réseket, szakadásokat. Az eredmény az, hogy lányaink, asszonyaink zöme már nem tud ruhát foltozni. S az a jó, hogy nincs is rá szükség. Pedig epes borúlátók csaknem fél évszázad időt tartottak szükségesnek, csupán a kifosztott, rombadőlt ország újjáépítéséhez. K. 1. FelniltfiWa'ás a Debrecen-Pallagi Mezőgazdasági Szakközépiskolában Felnőttek részére levelező tagozatú oktatást kezdenek Debrecenben a Pallagi Mezőgazda- sági Szakközépiskolában. Az iskolára jelentkezésről, a továbbtanulás lehetőségének biztosításáról Flóderer Jenő igazgató a következőket mondotta: Növénytermesztési és állattenyésztési szakon egy, kertészeti szakon pedig két osztályt indítanak termelőszövetkezeti elnökök és függetlenített helyetteseik részére. A növénytermesztési, állattenyésztési osztályba azok a mező- gazdasági dolgozók jelentkezhetnek, akiket képesítési rendelkezések köteleznek szakközépiskolai végzettség megszerzésére, szakmunkás-képesítés nélkül, vagy szakmunkásképző iskolai i végzettséggel. A szakmunkás-ké- I pesítés nélküliek csak eredmé- I nyes felvételi vizsga után vehe- I tők fel. Követelmény, hogy legalább hároméves nagyüzemi gyakorlattal rendelkezzenek a jelentkezők. A kertészeti szak két osztályára termelőszövetkezeti elnökök és függetlenített helyettesek jelentkezhetnék, akik a szakmunkásképző iskola „A” típusú — hagyományos — tagozatát, vagy az ezzel azonos szakiskolát elvégezték és a különbözeti vizsga letételét vállalják. A levelező tagozatra jelentkezők felvételi kérelmükhöz mellékeljék az általános iskolai bizonyítványt, a születési anyakönyvi kivonatot, orvosi bizonyítványt, szakmunkásbizonyítványt, saját kézzel írott kérelmet és rövid életrajzot. Az iratok megérkezése után az iskola jelentkezési lapot és tájékoztatót küld az érdeklődőknek. laaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaai a muzsikot a szabadságára, megtanítani arra, hogy ésszerűen dolgozzék, átalakítani gazdálkodását, s ennek segítségével gyors ütemben előbbre vinni az országot. Mindezt csak úgy lehetett elérni, ha a falu ösztönösségét valóban alávetik a város szervezett értelmének. A forradalom legelső feladatának olyan körülmények megteremtését tartottam, amelyek előmozdították volna az ország kulturális erőinek növekedését. Ebből a célból javasoltam, hogy létesítsenek munkásiskolát, a reakció éveiben. 1907— 1913-ban Capriban, erőmhöz mérten igyekeztem minden úton-módon fokozni a munkások szellemi frissességét. Ezért mindjárt a februári fordulat után, 1917 tavaszán megalakult „A pozitív tudományok fejlesztésének és terjesztésének szabad társulása”, amely azt tűzte ki feladatául, hogy egyrészt tudományos kutatóintézeteket szervezzen Oroszországban, másrészt pedig nagy arányokban népszerűsítse a munkások körében a tudományos és technikai ismereteket. A társulás élén kiváló tudósok, az Orosz Tudományos Akadémia tagjai, V. A. Sztyek- lov, L. A. Csugajev, Fersmann, Sz. P. Koszticsev. A. A. Pet- rovszkij és mások álltak. Szorgalmasan gyűjtötték az anyagi alapokat; Sz. P. Koszticsev már helyet is keresett a zootechni- ka kérdéseivel foglalkozó kutatóintézet építéséhez. A világosság kedvéért elmondom, hogy egész életemben elkeserített, milyen nyomasztó túlsúlyban van a tudatlan falu a várossal szemben, iaBBBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaai milyen állatiasan önző a parasztság, s mennyire hiányzik belőle szinte minden szociális érzés. Nézetem szerint a tudományos és műszaki értelmiséggel szoros szövetségben álló, politikailag képzett munkások diktatúrája volt az egyetlen megoldás ebben a súlyos helyzetben, melyet különösen megnehezített a háború, mert még nagyobb anarchiát teremtett a falun. A kommunistákétól eltérő véleményem volt az értelmiségnek az orosz forradalomban betöltött szerepéről, hiszen a forradalmat éppen ez az értelmiség készítette elő, ehhez tartozott minden „bolsevik”, aki százával nevelte a munkásokat a szociális hősiesség és magas fokú intellektualitás szellemében. Az orosz értelmiség — mind a tudományos, mind a munkásértelmiség — volt, maradt és lesz még sokáig az az egyetlen igásló, mely Oroszország történelmének súlyos szekerét húzza. A néptömegek esze, minden ösztönzés és lelkesítés ellenére továbbra is olyan erő, amelynek külső vezetésre van szüksége. így gondoltam 13 évvel ezelőtt, és így — tévedtem. Emlékezéseimnek ezt a lapját, tehát ki kellene tépnem. Ámde: „amit leírt a tollad, fejszenem vágja ki”. Ezenkívül: „tévedéseinkből tanulunk” — mondogatta gyakran Lenin. Hadd ismerjék hát az olvasók ezt az én tévedésemet. Jó volna, ha tanulságul szolgálna mindazoknak, akik hajlamosak megfigyeléseikből elsietett következtetéseket levonni. (Folytatjuk.) \ : a a : ■ a a ■ : ■ ■ : ■ * : ■ ■ ■ ■ * ■ « a ■ ■ I : 9 Földi felvételek, légi azonosítás — Beszél a történelem — Az elfelejtett barográf ben új finomhengermű épül, s a házgyár évi 4200 lakás építését teszi lehetővé. Tok Miklós, a városi tanács vb-elnökhelyette- se elmondja, hogy 183 ezer helybeli és 24 ezer bejáró dolgozó él Miskolcon, s a több mint kétszázezer ember kulturális igényeit is igyekeznek kielégíteni. A meglevő művelődési létesítményeket gyarapítja majd a népkerti kulturális centrum, s az új megyei könyvtár alapjait már lerakták. Szeptemberre sportcsarnokot adnak át, és szállodát is kap a város. A csillagtúra résztvevői érdeklődéssel figyelik a múltat, a jelent, a jövőt. Túránk utolsó állomása Miskolc. Elérkezik az első startot követő negyedik nap, amikor a rossz idő ugyan megakadályozza a repülést, de az állapié jókedv most is megmarad. Autóbuszra ülünk, irány: Budapest. Felelevenednek az élmények. Hogy is volt csak? Persze, amikor a pilóta elfelejtette bekapcsolni a barográfot, ami jegyzi az útvonal repülési magasságát. Kesergett: nem értékelik aznapi teljesítményét. Ám az újságíró megszólalt: — Ne bánkódj, én nem feledkeztem el róla ... * » • A sok segítséget igyekeztünk visszaadni a repülőgépvezetőknek. Hogy milyen lesz a verseny végső eredménye, nem tudjuk, hiszen a lapokban megjelenő élmásodik csoportját meggátolta a versenyfeladatok végrehajtásá-1 ban. Ám most már járnak a mo-1 torok. Feltűnnek a szovjet versenyzők is, akik igen jó ered-1 ményt értek el a túra első két napján. Itt van Poljanszkij százados, Andrejev főhadnagy — a verseny helikopter-vezetői — és Oparin őrnagy, újságíró. Indulnak a gépek az Esti Hírlap, a Magyar Hírlap, a Televízió, a Rádió, a Magyar Nemzet, a Tükör, valamint más országos és megyei lapok csaknem negyven riporterével. A cél most Miskolc, természetesen — mint már megszoktuk — nem egyenes, hanem térkép szerinti „görbe vonalú útvonalon”, s így a távolság több mint 250 kilométer. A versenybíróság most fényképeket is kioszt: szélmalom, vasútállomás, templom, hidroglóbusz — földi felvételeken. Nekünk a levegőből kell felismerni s a térképen pontosan bejelölni a tereptárgyakat. Nehéz feladat, hiszen a másodpercekért is folyik a harc, nem lehet visszaforulni, hogy „nézzük meg még egyszer”. A Duna—Tisza köze homokdombos vidékét alföldi síkság, majd az Északi Hegyvidék lába követi, s végül feltűnik Miskolc, az ország második ipari központja, a Budapest utáni' legné- ( pesebb város. Környékén Lillafüred, Tapolca, Diósgyőr, s itt folyik a Szinva-paták, és vajon hiányán csodálták már meg a Garadna. és a Csanyik-völgyet, a Szeleta. és az István-barlan- got? | A televízió munkatársai és a szovjet versenyzők. Hadsereg csapatai bevonultak | Miskolcra. Beszél a történelem, de szól-1 junk a jelenről is. Ma már dolgozik a Tiszai Vegyi Kombinát, j az Északmagyarországi Vegyiművek, a Borsodi Vegyi Kombi- I nát. A Lenin Kohászati Művek- j ménybeszámolókat is pontozzák. Igyekezí'ink becsülettel helytállni, s végigkísért bennünket a négy napon át: nem a győzelem, a részvétel a fontos. Mert a felszabadulási csillagtúra nagyszerű élmény volt. Vitaszek Zoltán A dunaújvárosi repülőtéren startra sorakoznak a gépek. A jó idő most feledteti a tegnapi szélvihart, villámlást, jégesőt, ami a felszabadulási csillagtúra résztvevőinek később induló, A második világháborúban a megye 46 községét és városát érte légitámadás, s a mostani Lenin Kohászati Művek üzemére és lakótelepére 720 bomba hullott. Lerombolt, leszerelt gyáKiszállás az AN—2-esből. rak, felrobbantott hidak, megrongált utak, kifosztott üzletek maradták 1944 végére, amikor Moszkvában 224 ágyú húsz-húsz üdvlövése köszöntötte a decem- j bér 3-i fegyvertényt: a Vörös I
