Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-09 / 82. szám

Darvas József-: Szakadék

Agárdy Ilona és Tolnai Miklós a Szakadék egyik jelenetében.

„A hűség a néphez sohasem. váliík időszerűtlenné” — vallja j Darvas József eddigi életművé- j nek igazolásával még 1942-ben j írt, első színdarabjának békés- j csabai bemutatója előtt most, j 1970-ben. Valljuk meg őszintén, a több mint másfél évtized alatt, mióta önálló színház van Békéscsabán, művének előadására lett volna lehetőség bármelyik évadban. A számos indok közül elég a legfontosabbat megemlíteni: Darvas művészetében megkülönböztetett helye van a néphez hű értelmiségi figurák között az osztálya iránt nemcsak felelősséget érző, hanem érte a harcot is vállaló tanítónak. Ez a szenvedélyes lobogás, a harc vállalása a legfőbb értéke darabjának, amellyel ma is időszerű, csak most máshogy, mint abban az időben, amikor megírta. S éppen ez a nagyszerű a műben!

Aki a fáklya szerepre vállalkozott a harmincas évek Magyarországában, annak lélekben fel kellett készülnie a mártírom- ságra még akkor is, ha a tanítói cím „rangot” jelentett. Aki nem állta a harcot a közönnyel, az j értetlenséggel, mindazzal, amit a vagyonosok tekintélyuralmának, szellemi sötétségnek, miegyébnek nevezünk, vagy asszimilálódott, vagy elmenekült. De hová? Hová menekülhetett volna egy olyan fiatal tanító, mint a Szakadék főhőse, aki látszatra megpróbált felkapaszkodni egy anyagi biztonságot nyújtó házasság révén, pedig ez állt tőle a legmesszebb, hiszen a gazdalányhoz való vonzódása őszinte szerelem, nem pedig a korban szokásos nősülés. Ez a darab egyik konfliktusa. Ebből következik a másik, a számára legfájóbb élmény: elveszti a falusi szegények bizalmát, akik közül maga is származik, mert azok menyasszonyában és az emberségtelen zsírosparaszt apósjelöltben azt a veszélyt látják, ami végleg kiszakítja közü- I lük. Már-már tragikussá válik a történet, hiszen nemcsak el- j fordulnak tőle, hanem ellene is fordulnak a falu szegényei. Ezen a fronton válik a tanító különös hőssé. Nem az fáj neki valójában, hogy nem engedik a gyerekeket a nagy nehezen létrehozott napközi otthonba, hogy beverik lakásának ablakát, hanem az, hogy a falusiak olyan embernek tartják már. aki föléjük nőtt. A társadalmi szakadék, amit át akart hidalni a józan ér- I telemmel, a filantróp érzelmek [ 1 feltámasztásával, emberileg is i

gában erőt találni a véres viszály elhárítására. Hogy is lehetne ezt elérni? Általános európai munka «sztrájkkal? Ehhez nem eléggé szervezett, nem eléggé öntudatos. Egy ilyen sztrájk a polgáháború kezdete lenne: mi reálpolitikusok vagyunk, erre nem seámíthatunk.

Megállt és cipője talpával a padlón csoszogva, komoran mondta:

— A proletariátus persze rettenetesen megsínyli majd, egyelőre ez a sorsa. De ellenségei egymást fogják meggyengíteni. Ez is elkerülhetetlen.

És hozzám lépve, mintegy maga is csodálkozva, igen nyomatékosan, de halkan kijelentette:

— Igen. Gondolja csak meg: miért hajtják a jóllakottak az éheseket egymás mészárlására?

Ismer-e ennél idiótább és undorítóbb bűnt? A munkások szörnyű árat fizetnek majd ezért, de végeredményben ők győznek. Ez is elkerülhetetlen.

Gyakran emlegette a történél, met, de beszédeiben sohasem éreztem, hogy fetisista módon meghajolt annak akarata és ereje előtt.

A beszéd felizgatta, az asztalhoz ült, megtörölte izzadt homlokát, hörpintett a hideg teából, és váratlanul megkérdezte:

— Miféle botrány volt magával Amerikában? Az újságokból

m

m

i

■

tudom, miről van sző, de hogyan ■ történt?

Röviden elmondtam neki ka- • landjaimat. :

Nem találkoztam még senki- 5 vei, aki olyan ellenállhatatlanul; nevetett volna, mint Lenin.! Szinte furcsa volt, hogy egy • ilyen szigorú realista, aki jól ■ látja, mélyen átérd a nagy: társadalmi tragédiák elkerülhe- j tétlenségét, s kérlelehetetlenül; és rendíthetetlenül gyűlöli a tő- ■ kés világot — gyermek módjára, : könnyesen fulladozva tud nevet. ; ni. Nagy és egészséges lélek • kellett ahhoz, hogy így nevet- j hessen.

— Eh, hiszen maga humoris- • ta! — mondta kacagva. Látja, : ezt nem gondoltam volna. Tud- : ja az ördög: nagyon mulatságos. ;

S a nevetéséből fakadít köny- ■ nyékét törülgetve, immár ko- • molyán, jóindulatú, szelíd mo- : sollyal mondta:

— Jó dolog az, hogy tréfásan j

viseli el a balsikert. A humor !

kitűnő, egészséges tulajdonság. :

Nagyon megértem a humort, •

bár belőlem hiányzik. Pedig az •

életben talán több a mulatságos :

dolog, mint a szomorú, igen, ;

több. :

■

Megbeszétük, hogy másnap • felkeresem, de rossz idő volt, • este sok vért köptem « másnap: elutaztam.

(Folytatjuk) ■

szakadékká lett közte és osztálya között. A befejezés a legszebb mozzanata a műnek, igazi katarzis-élmény, a néphez való hűség és a szerelem együttes kifejezésének nagyszerű pillanata: nem menekülés, hanem a harc vállalása a teljes emberi boldogságáért.

Miszlay István rendező munkájából érezni, hogy a két világháború közti falusi élet szinte kilátástalan komorságát igye. kezett felidézni egy olyan történelmi időszak ünnepi hangulatában, amikor felszabadulásunk negyedszázados évfordulóján végképp kimondhatjuk, hogy az a tömény szellemi és anyagi nyomorúság, ami a Szakadék megírásakor jellemzője volt a magyar falunak általában a dolgozó magyarságnak, örökre a múlté. De nemcsak ezt láttatja meg, hanem, s ez volt koncepciójának fő vonala, tanulságul szánta a művet, mert — szavait idézve — „a népből jött értelmiségnek ma sem mindig köny- nyű a helyzete... a néphez hűnek maradni, megmaradni annak, aki volt, és mégis értelmiségi hivatást betölteni, nem egyszerű feladat.” Rendezésével így lett majd harminc év után is időszerű a Szakadék bemutatása.

A rendező mű iránti szerete- te jól hatott a színészekre is. Körösztös István tipikus békési — ha úgy tetszik, orosházi — zsírosparaszt volt Horváth Lajos szerepében. Rideg és kegyetlen, aki ugyan lánya kedvéért hajlandó befogadni a famíliába a „koszos népségből” származó tanítót, de vad osztálygőgjével minduntalan érezteti, ha nem illeszkedik be vőjelöltje az „aki bírja, marja” világba, a szakadék megmarad közöttük tovább, ra is. Agárdy Ilona mint Horváth Klári elsősorban azokban a jelenetekben igazolta tehetségét, amikor a tanítóhoz való érzelmi vonzódását kellett kifejelnie, szerepében azonban több van a harmincas évek nagygaz- da-lányából, mint amennyit láttunk tőle. A legnehezebb feladata Tolnai Miklósnak volt, hiszen az író eszményképét, a néphez hű, önmagával és környezetével vívódó néptanítót kellett megformálnia. Játékán látni lehetett, hogy megértette a rendezői törekvést, hitelesnek hatott. Teljesítményének értéke, hogy a mű súlyos, társadalombíráló gondolatait közvetítve elkerülte a deklamáló előadásmód buktatóit. Nagy a közönségsikere azoknak, akik a falusi szegénység tipikus alakjait játszották. Cseresnyés Rózsa Baloghnéja tiszta szívű, naiv, kicsit pletykás bejárónő, aki ugyanolyan érzelmi konfliktusba került, mint gazdája, aki az ő szemében nem Pista már, hanem „tanító úr”. Szentirmay Éva mint Kovácsné a kor jellegzetes agrárproletár asszonya volt. Ürtisztelő, de kegyetlenül makacs, amikor úgy érzi, hogy hitéből kell kiábrándulnia. Meghatóan szép pillanatokat szerzett Simon Géza az öreg Mikus szerepében. A gyerekét kitaníttató agrárproletárt játszotta, aki büszke, hogy fia kilábalt a nyomorból, s még azt is megbocsátja néki, hogy az ajtót se nagyon nyitja rá. Gonda György ifjú Mikusként megfelelt a falusi hierarchiában felkapaszkodott. de a társadalmi gyökértől elszakadt kishivatalnok alakjában. Dicséret illeti Denies Piroskát Zsuzsa néni, Cserényi Bélát Beksics doktor megformálásáért, csakúgy, mint Lestyán Katalint Tavasziné, Kalmár Zsu. zsát Fehérné, Szerencsi Hugót Bak Sándor, és Csernák Árpádot Kovács Ferenc szerepében. Kedvesen hatott a darab két gyermekszereplője is, Kocsa Pál mint Pali, illetve Fodor Katalin mint Kovács Erzsiké.

Csányi Árpád díszletei most is kitűnő környezet-atmoszférát teremtettek. A tanítói szobát egyszerű megoldásokkal is szinte naturális hűséggel érzékeltette, a színpadi háttér remek, szimbolikus funkciót töltött be. Vágvölgyi Ilona jelmezei lényégében a kornak megfelelően táj- jellegűek voltak. Tóth Lajos

Évente egymilliárd forintot fordítanak mezőgazdasági meliorációs munkákra

A mezőgazdasági és élelme- | i zésügyi miniszter meliorációs j J tanács létesítésére adott utasí-. tást. A testület alakítja majd 3d a meliorációs — talajjavító- 1 si, talajvédelmi és vízrendezési í — munkák egységes irányéi- 1

AZ MTI HlRMAGYARAZOJA ÍRJA:

veit, fejlesztés programokat

kezdeményez é6 összehangolja a tudományos kutatást. A tanács ügyviteli teendőit az országos meliorációs egyesülés látja el.

Hazánkban különösen nagy szükség van a mezőgazdasági meliorációs munkákra. A fokozott talajvédelemre legalább

3,5 millió holdon kell berendezkedni, ellenkező esetben tovább pusztul az amúgy is vékony, szegényes termőréteg. 6,1 millió holdra taksálják azt a területet, ahol talajjavításra van szükség. (Ismeretes, hogy a 1 futóhomokos, szikes és más: rossz talajfajták rendbe hozása j a hazai mezőgazdaságban ide-1 stova egy évszázados problé- | ma.) A szakemberek szerint 2,5 millió holdon a belvízvédelmet I

kell megoldani, ez is hozzátartozik a meliorációhoz.

A hazai mezőgazdaságban évente 1 milliárd forintot fordítanak különféle meliorációs munkákra. A nagyüzemeket az állam jelentős mértékben segíti. A talajvédelmi munkákra fordított összegek 70, a talajjavítási költségek 50 százalékát központi alapból fedezik. Az összegek felhasználását, a munka hatékonyabbá tételét segíti majd a neves szakemberekből álló és a miniszter felügyelete alatt működő tanács. (MTI)

Első díj: egy 500 forintos vásárlási olalvány ■

Vízszintes: 2. Ki szerezte a Ha egyszer, húsz év múlva című film zenéjét? 12. Betű kiejtve. 14. Rá- bamentl város. 15. ...Tivadar, színművész. 16. Kerti munkát végez. 17. Ipari növény. 19. Égi jelenség. 21. Korszak, felcserélt ékezet. 22. Község Békés megyében. 24. Dínom Ikerszava. 25. Lendület idegen kifejezéssel (+’), 26. Régi nyomdászcsalád Békéscsabán. 2«. A vonat j útja. 29. Konyhai eszköz. 30. Visz- sza: vonatkozó névmás. 31. Indíték. 33. Diplomás röv. 34 Lóbizta- j tás. 35. Személynévmás. 36. Izmos. ' 38. Mókus. 40. JM. 41. Város az í NSZK-ban, a Duna bal partján. 42. Szovjet gépkocsitípus. 43. Kemény hangsor. 44. RV. 46. Villanófénylámpa. 48. Magához tér. 50. Saját kezűleg. 51. Duplázva ütőhangszer. 53. Vissza: Monte Christó börtöne. 55. Ilyen lap Is van. 56. I Tői párja. 57. Japán második leg- | nagyobb városa. 59. Nyelvtani fo- | galom. 61. USA-tagállam (—’). 63. Zola regénye. 64. Hegység Jugoszláviában. 66. Állott. 67. Háziállat, 68. Szakszervezeti Bizottság röv., első kocka kettős betű. 69. Szolmlzációs hang. 71. Régi fegyver. 72. Téli csapadék. 73. Idegen j pénzegység. 75. Vidámság. 77. Varrószerszám. 79. Ki a Ha egyszer, húsz év múlva című film egyik j női szereplője?

Függőleges: 1. Ki rendezte a Ha

egyszer, húsz év múlva című filmet? 3. Fa része. 4. Elhord, el... 5. Pünkösd nagyobbik fele. 6. Meg ritkított terület. 7. Folyó Alaszkában. 8. Kellemes érzés. 9. RAS. 1*. Kettős betű. 11. Ki rendezte a Boldogság című kisfllmet? 13. Kamill, Kossuth-dijas Érdemes művész. 16. Legnagyobb epikus költőnk, utónevének kezdő betűjével. 18. Ilyen ing is van. 20. Nem csak én! 21. Elhamvad. 23. Kicsinyítő képző. 25. Vissza: ellentétes kötőszó. 27. Régi bükkfa volt a Budai hegyekben, közkedvelt kiránduló- hely. 29. Egyéni. 32. Építőanyag. 33. 505 római számmal. 36. Eszme. 37. Fa ellensége. 38. Helyhatározó szó. 39. Bír. 45. Háztartási eszköz. 47. Kérdőszó. 49. Folyadék. 50. Nagyot lélegzik. 52. Erdei törpe. 54. Somogy megyei község. 56. Ilyen rózsa Is van. 58. Kicsinyítő képző. 59. papírmértek. 60. Tova. 62. Itt, németül. 64. A gond. 65. Közel-keleti kikötőváros. 68. Érzékszerv (első kocka kettős betű). 70. Országos Rendező Iroda. 72. Ilyen forrás is van. 73. Szolmlzációs hang. 74. Vissza: létezik. 75. Orosz helyeslés. 76. Ver. 78. A levegő hajósa. ...hajós.

Beküldendő a vízszintes 1, 73,

valamint a függőleges 1 és 1?