Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-28 / 98. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXV. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM Ara: 1 forint A MEGYEI PÁRTblZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MA; VASÁRNAPI SFORTTUDÓSfTASOK (7—8—9. oldal) LOTTÖTÁRGYNYEREMÉNY- SORSOLÁS (10. oldal) Ünnepség Vesxely-em lék műnél A család és az Iskola kapcsolata a nevelés lényeges összetevője Szarvasi vendégek a békéscsabai nőtanáesnál A Békéscsabai Város NótaA jő munka jutalma Sokéves hagyomány, hogy május 1-e, a munka ünnepének előestéjén az előző esztendőben kiemelkedő termelési sikert elért vállalatoknak, közös gazdaságoknak és kisipari szövetkezeteknek odaítélték a megérdemelt jutalmat Most is nagy érdeklődéssel vártuk a híreket arról, hogy megyénk termelőegységei hogyan állták meg helyüket az országos versenyben, örömmel állapíthattuk meg, hogy féltucatnyi kollektíva a legjobbak között van. A napokban a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajával tüntették ki a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatot, a Békéscsabai Vasúti Csomópontot, a Békés megyei Gabonafélvásárló és Feldolgozó Vállalatot Külön öröm, hogy a Minisztertanács vándorzászlajával kitüntetett kisipari szövetkezet címet nyerte el a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz, melynek korszerű termékei hazánkban is, keleten és nyugaton is kelendőek, s hogy a kormány elismerő oklevelét kapta meg az orosházi Űj Élet és a nagy- bánhegyesi Kossuth Tsz. A magas kitüntetések természetesen nemcsak a tavalyi példamutató, hatékonyabb munkát és gazdálkodást ismerik el, hanem azokat a mindennapos erőfeszítéseket is, amelyeket a dolgozókról való gondoskodásban tettek. Vagyis, az elbírálásnál sokoldalúan érvényesítették azt a növekvő követelményt, mely az elismerés magasra állított mércéjéből és rangjából következik. A mostani kitüntetések erkölcsi értékét növeli, hogy az arra érdemesek ezt éppen fel- szabadulásunk 25. évfordulóján kapják meg. Olyan dicsőség és büszkeség ez, amely önmagáért szól. Ügy, mint ahogyan a rangos elismerésben részesített kollektívák múlt évi eredményei sem igényelnek külön magyarázatot. Talán csak annyit: becsületesen dolgoztak, növelték munkájuk hatékonyságát, s minden idegszálukkal arra törekedtek, hogy többet és jobbat adjanak az országnak, a megyének és saját dolgozóiknak. Ehhez hasonlóan cselekedtek a szerényebb, ám mégis igen értékes kitüntetések nyertesei is: az állami és szövetkezeti gazdaságok, a tanácsi vállalatok, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek s Nem kis szerepe volt a múlt évi eredményességben a felszabadulásunk 25. évfordulójára kezdeményezett szocialista munkaversenynek, amit a leg jobbaknál a párt X. kongresszusának tiszteletére szervezett verseny váltott fel, mert már a jövőre gondolnak. A jó munkának pedig egyik legbiztosabb forrása ezután is, akárcsak eddig, a sikereket gyarapító, az embereket magával sodró vetélkedés. P. P a Vasárnap délelőtt ragyogó napsütésben ünnepséget rendezett a KISZ Békés megyei és Gyulai Városi Bizottsága a Ve- szely-emlékműnél, az 1919. április 26-án kivégzett gyulai direktóriumi tagok emlékére. Az ünnepségen Kozma. Antal, a Gyulai Városi KISZ-bizottság titkára méltatta az 51 évvel ezelőtt meggyilkolt kommunisták hős életét. A Tanácsköztársaság gyulai mártírjainak emlékére emelt obeliszknél koszorút helyezett el Jámbor István, a Gyulai Városi Pártbizottság első titkára, Fabulya Balázs és Várai Mihályné, a KISZ megyei bizottságának titkárai, valamint a KISZ-alapszervezetefk küldötted. A honvédzenekar pattogó indulóinak hangjainál, az ünnepség előtt osztották ki a megyei természetbarát szövetség által rendezett tájékozódási futóverseny győzteseinek járó érmeket és okleveleket. A részvevő 38 versenyző közül minden számban a sarkadj gimnázium tanulói szerezték meg az első helyet. A jő idő beálltával meggyorsult a mezőgazdasági munka a földeken. Bár még nagy területien csillog a mélyebb táblákon a belvíz, de ahol lehet, hajnaltól napestig, sőt éjjel is dolgoznak a gépek. Hozzávetőleges számítások szerint megyénkben naponta mintegy 10— 11 ezer holdon teszik földbe a tavasziak magját. A Mezőhe- gyesi Állami Gazdaságban példáid 25 vetőgéppel naponta mintegy 700 holdon fejezik be a kukorica vetését. Számos helyen alkalmazzák a korszerű, szemenként vető gépet. Ahol lehet, jó ütemben haladnak a vegyszeres gyomirtással is. Ez a tevékenység azonban sajnos leginkább a mélyebb fekvésű táblákon, a talaj nedvessége miatt marad Kozma Antal emlékezett meg a direktórium gyulai mártírjairól. el, holott ott lenne legszükségesebb a rohamosan növekvő gyomok irtása. Ismét Élíizem lelt az Orosházi Gépjavító Állomás Az Orosházi Gépjavító Állomás a múlt évben hetvenkét- millió forint termelési értéket teljesített, amelyből több mint 24 millió forint volt a nyereség. Ezzel az eredménnyel ismét, immár nyolcadszor nyerte el az Élüzem címet. A megtisztelő cím átadási ünnepségére ma délután fél háromkor kerül sor, ahol többen kapnak Kiváló Dolgozó Jelvényt és mintegy hatvanezer forint jutalmat osztanak ki a dolgozók között. nács Pedagógiai Bizottsága április 27-én tapasztalatcserére hívta meg a szarvasi Pedagógiai Bizottság tagjait. A megbeszélésen mintegy 50 szarvasi és csabai szülő, pedagógus vett részt. Osete József né, a békéscsabai Pedagógiai Bizottság vezetőjének megnyitója után Bartyik Istvánná, a békéscsabai 9-es számú általános iskola igazgatója tartott előadást Család és iskola kapcsolata címmel. Az igazgatónő iskolájának tapasztalatairól számolt be. Kiemelte a családlátogatások jelentőségét, hiszen ez a legjobb eszköz arra, hogy a pedagógus megismerje azt a környezetet, ami a gyerek fejlődésére a legnagyobb hatással vám. A szülő és a tanár közötti kapcsolat erősödése növeld az iskola hitelét, eredményességét. A családlátogatás mellett fontos szerepe van a szülői értekezleteknek. Legnagyobb nyereségük, hogy fejlesztik a szülők pedagógiai kultúráját, tudatosságát. A 9-es számú általános iskolában megoldották, hogy minden hátrányos helyzetű gyereket, aki napközi otthonba jeleik ezett, felvegyenek. A családi nevelés azonban nem pótolható semmivel, így aztán sokszor jelentkezik ellen tmonAz idén is megrendezték városunkban a hazai román tannyelvű iskolák között az évenként szokásos kultúrversenyt, ezúttal a felszabadulás negyed- százados évfordulója tiszteletére. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége által rendezett seregszemlén tíz hazai iskola: a gyulai, a kétegyhá- zi, az eleid, a pusztaottlakai, a battonyai, a magyar Csanádi, a . körösszakálli, a körösszegapáti, a bedéi és a méhkeréki iskolákból jötték össze a legtehetségesebb versenyzők, akik szombaton délelőtt a Jókai Művelődési Házban mérték össze tudásukat. A szövetség a vetélkedő jelentőségének megfelelő zsűrit hívott össze Székely Jánosné, a Gyulai Városi Tanács Művelődésügyi Osztálya vezetőjének elnökletével. Tagok voltak: dr. Szántó Pálné, a Foaia Noastra újság munkatársa, Kozma Mihály, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, Martyin György tanulmányi felügyelő és dr. Szántó György, a román kollégium igazgatója. A résztvevők négy kategóriában versenyeztek, versmondásból, kamarakórus és ének, népi tánc és színjátszásból. A legjobb szavaiénak két gyulai és egy magyarcsanádj tanuló bizo= dás, kettősség az otthoni és az iskolai nevelés között. A pedagógusok feladata, hogy megértessék a szülőikkel: a család olyan embert nfevéljen, amilyenre a társadalominak szüksége van. Ehhez pedig a jelenleginél sokkal nagyobb Tudatosság kell. Baukó Mihály, a 611-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese hozzászólásában elmondotta, hogy a család és iskola kapcsolata nálufk kevésbé direkt, mint az általános iskolákban. Évente csak kétszer hívják össze a szülőket, egyéni beszélgetések formájában tartják a kapcsolatot velük. Ipari tanulónak többségében valamilyen értelemben hátrányos helyzetű gyerekek jelentkeznek, 4-esnél jobb átlagú tanuló viszonylag kevés akad közöttük. Medovarszki János igazgató- helyettes a Rózsa Ferenc Gimnázium tapasztalatairól számolt be. A többi hozzászóló konkrét példák sorával illusztrálta a család és az iskola jó kapcsolatának fontosságát, jelentőségét. A szarvasiak is elmondották problémáikat, tapasztalataikat. A hasznos megbeszélést közös gyárlátogatás követte, a tapasztalatcsere részvevői a hűtőházzal ismerkedtek meg. nyúlt, az első dijat Rúzsa Éva nyerte. Minden dicséretet megérdemelnek azok a falusi iskolák, amelyek szerény lehetőségeik mellett is komoly zenekarokat, tánccsoportokat és irodalmi színpadokat létesítettek. Külön színt jelentett a vetélkedőn a magyarcsanádi iskolások zenekarának műsora, énekkaruk magyar, román és délszálv népdalt adott elő. A csoportot Jasity Lázár igazgatóhelyettes vezeti és eddig már több alkatommal sikeresen szerepeltek. A méhkerékiek ragyogó népi táncukkal hívták fel magukra a nézők figyelmét. Sikeresen szerepeltek a többi iskolák tanulói is. Az elekiek ének-duóval vívták ki az elismerést, a gyulaiak pedig a szavalatokon kívül második díjat nyerteik a színjátszók kategóriájában. A seregszemle befejezése után a zsűri elnöke megállapította, hogy a román iskolák kultúr- versenyc az idén nívósabb, tartalmasabb, színesebb volt, mint más esztendőkben. A vetélkedő megrendezésében pedig a több mint száz versenyző és a kísérő pedagógusok nemcsak az anyanyelv művelésének jelentőségét látták, hanem az együtt élő népek anyagi és szellemi támogatását is. Ivános Illés A tájékozódási futóverseny győztesei és helyezettjei a hat, illetve tizenegy kilométeres táv izgalmas eseményeit elevenítik fel, már az érmek átvétele után. (Fotó: Veress Erzsébet) Naponta több mint tízezer hold tavaszi vetés megyénkben Tíz román tannyelvű iskola kulturális seregszemléje Gyulán
