Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

Kitettek magukért serdülő és ifi cselgáncsoxóink Hursán Zsófia remekül szerepelt az NDK válogatottja ellen A Szolnoki MTE, Kilián SE, Bcs. Dózsa, a Szalvai SE ver­senyzőinek részvételével orszá­gos serdülő és ifjúsági meghí­vásos pontszerző cselgáncsver­senyt rendeztek Szolnokon. A csabai fiatalok az alábbi ered­ményeket érték él: Serdülők. 40 kg. 1. Ancsin, 2. Kovács (mindkettő Bcs. Dózsa). 48 kg. 2. Cser, 3. Luptovics (mindkettő Dózsa). 56 kg. 1. Uhrin (Szalvai SE), 3. Kunos (Dózsa). 60 kg. 3. Szeredi (Dó­zsa). 64 kg: 3. Prekop (O. Dó­zsa). Nehézsúly. 1. Román (Szalvai SE), 2. R. Szabó (Dó­zsa). A súlycsoport nélküli „TV" kategóriában 1. Román (Szal­vai SE), 2. R. Szabó (Dózsa). Ifjúságiak. 58 kg. 3. Tipi és Cs. Kovács (mindkettő Dózsa), 75 kg: 1. Benkő (Szalvai SE), 2, Tárnok, 3. Cikó (mindkettő Dó. zsa). 65 kg. 1. Döme (Szalvai SE), 3. Prekop J. (Dózsa). Ne­hézsúly. 3. Török (Dózsa). Budapesten került sorra a májusi bolzanoi vb-re való fel­készülés jegyében a magyar— NDK férfi, női tekeviadal, me­lyen részt vett Hursán Zsófia, a Bcs. Spartacus versenyzője is. Női válogatottunk 2454:2406, a férfiak 5318:5169 arányban nyertek. Számunkra örvendetes, hogy kitűnően szerepelt a csa­bai versenyzőnő. A mérkőzés legeredményesebb dobói: Czé- her 429, Hursán 415, Nádasné 413, ill. Er. gel man 429. Uhle 414 fával. Felvételi a csabai sportiskoláitól — Nicsakl Jól látnak szemeim? Maga az, Benő?! —> A teljes életnagyságban, Szer­kesztő úri Itt vagyok, ragyogok! — Mondja, Benőkém, hol volt Ilyen sokáig? — Meg vagyok lepve! Hát nem tetszett megkapni a párizsi üdvöz­lőlapomat? — Kaptunk . . . kaptunk egy képes­lapot Párizsból, az Eiffel-torony volt rajta. A másik oldalra pedig oda­írta valaki: üdvözletem küldöm BB! Es mi azt hittük, Brigitte Bardot irt nekünk! — £n voltam a tettes! De most már itthon vagyok, jól kipihentem magam, oly élesek a füleim, mint még sohasem! Tessék elképzelni, va­sárnap leszálltam a vonatról, kimen­tem a pályára ... — Tudjuk, tudjuk, mit akar mon­dani! A közönség egy része tünte­tett a hazai kapus ellen, kérte le­cserélését! — igen, éppen ezt akartam mon­dani, de még mást is, például azt. hogy a Dobó most már meggyógyult, viszont most a Lajos fájlalja a lábát, a csabai konzerves pingpongozókruil bajok vannak, mert Baracsí elfelej­tette azt, mit 'köszönhet a klubnak, meg aztán, nincs elég pálya a kis­pályás focihoz, és, és . ■. —> Lassabban, lassabban. Benő. Maga egy hónapig sztrájkolt, most egyszuszra akar mindenről beszá­molni? — Hát. . . annyi minden történt a sportéletben, hogy csak pislogtam. De megtudtam valamit, ami egyálta­lán nem derített jókedvre! m Bökje ki, de gyorsan, mert már lapzárta van! — Szerkesztő úr, képzelje el, egye­sek fúrnak! Azt mondják, nincs rám szükség! —s Ezt meg honnan veszi, Benő? Mi a Maga munkáját mindig nagy­ra értékeltük, a híreinek örültünk! Tetszik látni, ez megnyugtat, mert már majdnem elment az ön­bizalmam. Pedig az én híreim biz­tosak! A múltkor — éppen szombati nap volt — nekiszegeztetn a Gy. MEDOSZ elnökének a kérdést: mi­kor lesz náluk edzőcsere? ö azt mondta: erről szó sincs! Es mi tör­tént? Hétfőn leváltották a trénert, s új edző került a helyére. Tessék mondani, hát rosszul vagyok én in­formálva? — Nézze, Benő, az igazság sokszor kellemetlen. De az olvasót érdekli az, mi történik a kulisszák mögött! Es nyugodjon meg, mi számítunk Magára! — Köszönöm a bizalmat, Szerkesz­tő úr! Es ígérem, a jövő héten tele Ottónkkal =• jelentkezem. Az elmúlt hétfőn 273 fiú és lány jelentkezett a Kórház utcai sport­telepen felvételre, a Bcs. Városi Sportiskolába. Közülük mintegy 166, a követelményeknek megfelelt tanulónak holnaptól értesítést kézbesít a posta: mikor és hol kel] jelentkezniük az első edzésre. Képünkön: Ko- váts Tibor szakfelügyeló-edzó, a 66 méteres futás eredményeit vezeti fel a gyerekek felvételi lapjára. — Mama, felvettek! — mutatta büszkén édesanyjának eredménylapját Gyemengyi Jancsi, a 6. sz. általános iskola harmadik osztályos ta­nulója. Az alapképességek felmérésekor a Jelentkezők helyből és nekifutásból is ugrottak távolba. Egy csöppnyi sportiskolás-jelölt a levegőben. Fotó: Demény Gyula A jó öreg fogaskerekű, tele vidám fiatalokkal, kocog fel a Széchenyi-hegyre. A végállomás mellett, oldalt kis házikó. Min­denki dohányboltnak nézné. Amikor beljebb kerülünk, a pult mögött régi, kedves ismerőst Borzási Imre NB I-es játékveze. tőt üdvözölhetjük. A kis bolt telve kedves emléktárgyakkal. De mégis mintha a sport, de különösen a labdarúgás és a já­tékvezetői „szuvenirok” leimé­nek többségében. Az egyik áll­ványon kikötött hálóban pety- tyes labda és egy pár mini foci- cipő. Amott egy igazi labda, nevesebb magyar és külföldi vá­logatott játékosok aláírásával. Oldalt a falon sportképek, em­lékezetes NB I-es és nemzetkö­zi mérkőzésekről, melyeken Borzási Imre, mint játékvezető vagy partjelző működött. Büsz­kén teszi élénk eredetiben a JB márványlapom fekvő arany­sípját — majd egy dobozt tele aranysíppal. Állandóan nyílik az ajtó, jön- nek-mennek a magyar és kül­földi vásárlók, de azért két ve­vő között Borzási Imre elmond­ja, hogyan született meg a JT aranysípjának gondolata. — Bállá Károllyal, a JT el­nökhelyettesével még a nyáron beszélgettünk arról, hogy a JT szeretné méltó módon jutalmaz­ni az ötven évet betöltött játék­vezetőket. illetve az 1962-es „korhatárrendelet” folytán a 45 éven felüli, aktív működé­süktől visszavonuló, de azért a játékvezetők nagy családjában továbbra is társadalmi munkát végző játékvezetőket. Már akkor ígéretet tettem Bállá Károlynak, hogy megtervezem, elkészítem, majd a játékvezetők tatai edző­táborában bemutattam elnöksé­günknek az aranysíp mintada­rabját. — Miből áll az ön által terve­zett ajándéktárgy? — Egy márvány! apra felsze­relt aranyplakettből, melyre be­véssük az ajándékozott nevét; az aranysíp lánccal, az MLSZ és a JB jelvényével, s oldalt, mint­egy hét centiméter átmérőjű ke­retbe foglalt arany-foci. Erűnek hátlapján „A Magyar Labdarú­gó Szövetség Játékvezető Bi­zottsága” — felirat olvasható. (Azóta az országos JB már meg is jutalmazott jó néhány játék­vezetőt a képünkön látható em­léktárggyal, illetve aranysíppal.) A souvenir „bemutatása” után — másról beszélgettünk. — Általában milyen sport-jel- legű ajándéktárgyakat vásárol­nak a boltjába betérő külföldi turisták? — Nagyon kedvelik élvonal­beli klubcsapataink zászlóit, emblémáit, jelvényeit és sport-j fényképeit. A napokban betért! A mai nap kiemelkedő Békés megyei sporteseményei a következők: Röplabda. NB II. Bcs. Kötött—Sze­gedi Kender női, 10. sz. iskola, 11.00, Gyomai TK—Jászberény női, 9.30. Torna. Férfi—női III. o. felnőtt, II— in. ifjúsági, I—II. o. serdülő megyei csapatbanj okság, Békéscsaba, Üj Gimnázium, 9.00. Kosárlabda. NB n. Mezőberényi Vörös Meteor—Kecske­méti Petőfi, 10.00. Kézilabda. NB n. Szarvas SC—Budakeszi, férfi, 10.00. Labdarúgás. NB II. Szarvas SC—Ceg­léd, 15.30. NB III. Mezőkovácsházi MEDOSZ—Sarkadi Kinizsi. 16.30, Me- zőhegyesi MEDOSZ—Csongrád, 16.00, Bcs. Agyagipar—Hódmezővásárhely, 16.30, Bcs. VTSK—Szentesi Vízmű. 16.30. Természetjárás. Felszabadulási csillagtúra. Koszorúzás: 11.00 órák'-»” a vészelyhídi emlékműnél. uvenír A JB aranysípja üzletembe egy argentin FIFA­játékvezető, aki a JT aranyai p- ját szerette volna megvásárolni. — Milyen idegen nyelveken beszél? — Angolul, németül és romá­nul, de jelenleg olaszul is tanu­lok. Nyelvtudásomnak már ab­ban az időben is hasznát vet­tem, mikor még nem nyitottam meg az üzletemet. Több alkalom­mal kísérője voltam a Buda­pestre érkező külföldi FIFA-já­tékvezetőknek. Egyik „kíséret­hez” nagyon kedves emlékem is fűződik. A Royal-szólló étter­mében ebédeltünk külföldi já­tékvezető vendégeinkkel, amikor egy előkelő japán küldöttség vonult el az asztalunk mellett. Sőt, a küldöttség vezetője előt­tem mélyen meghajolva fejezte ki személyem iránti hódolatát, amit én természetesen ugyanúgy udvariasan viszonoztam. Nem tudtam mire vélni a dolgot. Utólag derült aztán ki, hogy ja­pán barátunk állítólagos „man­dulavágású” szemeim miatt né­zett honfitársának... — Hogyan tudja egyeztetni játékvezetői hivatását üzleti el­foglaltságával ? — Nincsenek különösebb ne­hézségeim. A tatai országos tá­borban elkészített edzésterv alapján mindenkor egyénileg készülök fel mérkőzéseimre. Hogy miből áll ez? Bemelegítés­ből, terepfutásból és a Széche- nyi-hegyi magaslati levegőn végzett gimnasztikái gyakorla­tokból, majd a lakásom előtti parkban levő tisztáson, a kör­nyékbeli srácokkal kiadós kis­pályás fociból. Ezenkívül szíve­sen vezetek hétközben edzőmér­kőzéseket is. Ha a futballszer- dákon vagy vasárnapokon távol vagyok — feleségem helyettesít. Aki a megértő sportfeleségek mintaképe és nemcsak otthoná­ban méltó segítőtársa, hanem amikor férje valahol Diósgyőrött vagy Szombathelyen bíráskodik — ott áll a pult mögött, a souveniorok birodalmában. Somos István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents