Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
Az országgyűlés jubileumi ünnepi ülése (.Folytató* az l. oldalról) v. a nap, amikor Európa csataterein végre elhallgattak az ágyúk, s eljött a béke csendjének első napja. Az első világháború, mint ismeretes. az imperialisták egymás között; harca volt a világ újrafelosztásáért. A második világháború. a szövetségesek harca '■f' a fasizmus erői ellen, a népek * felszabadító háborújává vált. ’■ Azért válhatott azzá, mert a fa- > sizmus elleni világméretű küzdelemben a szövetségesek között ott volt, és a háború fő terhét viselte a világ első munkás- paraszt állama, a szocialista világhatalom, a Szovjetunió. Az antifasiszta háborúban egész népek keltek harcra szabadságukért, s az egyes országok harcának élén a kommunisták, a legkövetkezetesebb demokraták, az igaz hazafiak küzdöttek. A küzdelemben résztvevő népek, a tömegek harcának célja a fasizmus megsemmisítése, a nemzeti függetlenség és társadalmi szabadság kivívása, a de. rmokra,tikus jogok kibővítése, a * tartós béke megteremtése volt Ez tette lehetővé a világméretű '* fasisztaellenes összefogást és hozta közelebb a fasiszta hatal- mák feletti győzelmet. A Szov- ,m jetunió, a szövetségesek győzelmi' me a második világháborúban, i?: nagy, elképzelhetetlenül súlyos >r, katasztrófától mentette meg az emberiaéget, s új helyzetet teremtett a világban. •V Ma emlékeznünk, és emlékeztetnünk kell: 1919-ben az imperialisták fegyveres erővel a ma- gyár nép nyakára ültették az el- y. lenforradalmi Hoirthy-rendszert, 1, amely középkori viszonyokat teremtett az országban. Fasiszta 'í, ideológiájéval negyedszázadon át fertőzte a tömegeket, kegyet- len terrorral üldözött minden haladó gondolatot, kizárta a po- 1 liidkai jogokból a dolgozó népet. Magyarország iparilag fejletlen volt, mezőgazdaságát feudális maradványok terhelték; a dolgozók milliói létbiaonytaJanaég- ban, nyomorban éltek. * A háborúban az ország amúgy is fejletlen iparának harmada megsemmisült, összes hídjait módszeresen elpusztították, ">< lakóházai súlyosan megrongálódtak. a föld nagy része müve. ■» letten maradt, az állatállomány íg’ nagy részét elhajtották. Az em• berek éheztek, ellátatlanok vol* tak. A 9 millió lakosságú Magyar- ország állampolgárai közül több ó? mint félmillió ember pusztult el a harcban és a fasiszta megsem- s, misftő táborokban. Összes há- ■;f borús embervesztesége ugyanannyi volt, mint az akkor 140 * millió lakosú Amerikai Egye- .1, sült Államoknak. A felszabadulást közvetlenül ** követő időszak rendkívül bonyo- *■' Mt és sokrétű feladatainak, a romok eltakarításának, a terűi melés beindításának, az ellátás > megszervezésének, a közlekedés helyreállításának megoldása 2,i mindenekelőtt a nép talpra állítását, önbizalmának vlsszaadá- , sát, a társadalom szétzilált erőinek elemi megszervezését, egy ,A új. demokratikus hatalom, szervezett állam megteremtését kívánta meg. .H: A sivár, vigasztalannak tűnő j kép láttán, amit az összeomlott állam, az atomjaira hullott tárat sadalom anarchikus helyzete, s ■a- a romokban heverő ország mu- tatott, sokan hitüket vesztették, s nem láttak kiutat maguk előtt. A kishitűség leküzdésére, a tömegek mozgósításához világos '■ utat mutató vezető erőre volt • szükség. Ezt a politikai erőt társadalmunkban a fasizmus negyedszázada alatt betiltott és üldözött, de mindvégig elszántan harcoló kommunista párt képvi•i- selte, amely az összes hazafias erő tömörülését, a társadalom demokratikus átalakításának szükségességét hirdette. Arra hívott fel, hogy a nép összefogásával, aktív harcával és munkájával, a reakciós erők szétzúzásával teremtsünk új hazát. Vallotta: Mohács óta nem volt lyen súlyos helyzetben az ar- izág, mindennek ellenére — .lesz magyar újjászületés”. A kommunisták pártja kezdeményeste a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front zászlóbontását, létrehozta a pártok koalícióját, szorgalmazta az új demokratikus állam első intézkedő szerveinek létrehozását, az ideiglenes nemzetgyűlés, az ideiglenes kormány, a nemzeti bizottságok megalakítását. Az építő munkához azonban biztosítani kellett a külső, nemzetközi feltételeket is. Az uralkodó osztályok a tömegek tudatát negyedszázadon át módszeresen fertőzték a nacionalista, soviniszta métellyel, és a „rokontalan nép”, az „egyedül vagyunk” csüggesztő érzését plántálták beléjük. A gondolkodásában és érzelmeiben amúgy is megzavart tömegekben nagy, létfontosságú kérdés volt, hogy a magyar fasiszta rezsim háborús bűnei után. nemzetközileg hol és kiben talál barátot, támaszt az a nép, amelynek országa a szövetséges hatalmak szemében még tegnap Hitler III. birodalmának csatlósa volt. Hazánk, népünk annyi megpróbáltatás és csalódás után a Szovjetunióban és népében végre igaz barátra talált (Tape.) A Szovjetunió mérhetetlenül sokat szenvedett a fasiszta agressziótól, a Hitler-fasiszta és csatlós megszálló csapatoktól, mégsem azonosította sohasem az egyes országok uralkodó köreit éa az adott országok népét Mint ismerete«, a Szovjetunió, mikor arról volt szó, kijelentette, hogy a Hitlerek jönnek és mennek, de a német nép marad. S az iru témádonaUsta, a népek kölcsönös megbecsülését és barátságát hirdető Szovjetunió Magyarország esetében is így járt el. A fasiszta magyar államot, amely Hitler csatlósaként a Szovjetunió ellen támadt mint ellensé. get visszaverte, a magyar népet azonban nem azonosította az ország reakciós, szovjetellenes uralkodó köreivel, nem azonosította Horthyval, Szálasivai. A Szovjetunió a magyar népet felszabadította, és segítette Magyarországot a békekötésre iiá- nyuló törekvéseiben, abban, hogy a legyőzött ország békét köthessen és rövid időn belül visszanyerje szuverenitását A Szovjetunió volt a magyar nép történetében az első nagyhatalom, amely a mi kis országunkat egyenjogúként kezdte, barátságába fogadta, majd szövetségeseként szerződést kötött vele. A legjobbkor jött az az anyagi segítség is, amelyet népünk a Szovjetuniótól a fel- szabadulás után nyomban és olyan időben kapott, amikor a szovjet nép sem a fölöslegből adott. Nem lehet szavakban kifejezni annak a sokoldalú támogatásnak nagyságát, erkölcsi, politikai értékét, amelyet a Szovjetunió országunknak, népünknek nyújtott. Kádár elvtárs ezután az első évek gazdasági, politikai küzdelmeiről szólott, majd így folytatta: Az a fejlődés, amely a felszabadulást követő években Magyarországon végbement, bebizonyította, hogy ha van világos cél, ha van megfelelő vezetés, ha minden haladó erő összefog a felszabadult nép ereje minden ellenállás, minden nehézség leküzdésére képes. Munkásosztályunk, népünk az új világ megteremtéséért folytatott kemény osztályharcban, a bányák, a bankok és a gyárak államosításával a nagytőkések, a földosztással a nagybirtokosok hatalmának gazdasági, társadalmi alapjait megsemmisítette. Felszámolta a régi buzsoá rendet, a kiváltságok minden előjogát, a feudalizmus maradványait, ét megnyitotta az utat előre, a szocialista forradalom győzelméhez. A negyedszázad alatt megtett utat áttekintve, hazánk akkori és mai helyzetét egybevetve, a harc és a munka eredményeit számba véve, a Magyar Népköz- társaság olyan vívmányokat mutathat fel, amelyek méltán váltanak ki elismerést. Hazánk gazdasága, termelésének jellege gyökeresen megváltozott Az egykori elmaradott, nagybirtokos-tőkés gazdaságú ország ipari-agrár országgá vált, szocialista iparral, szocialista, szövetkezeti mezőgazdasággal, kisipari és szolgáltató szövetkezetekkel. Népünk a romokból nemcsak újjáépítette az országot, hanem teljesen új, szocialista népgazdaságot teremtett Munkásosztályunk, dolgozó népünk az új erőművek, gyárak, üzemek sokaságát építette fel, új Ipari városokat alapított. A népi Magyarország huszonöt éve alatt megkétszereződött országunk termelőeszköz-állománya, a gépek, a felszerelések, a szállítóeszközök, az Ipari épületek száma. A nép munkája nyomán a nemzeti jövedelem háromszor olyan gyorsan emelkedik évente, mint a két világháború között, és ma már majdnem négyszer annyi, mint 1938-ban volt. Szocialista rendszerünkben, ahol már nincs kizsákmányolás, a nemzeti jövedelem egésze a népé, minden forintja az ország, a nép szükségleteit fedezi. A magyar munkásosztály a hosszan tartó politikai harcok időszakában, önfeláldozó munkával megteremtette és kifejlesztette a szocialista nagyipart, amely ma hét és félszer annyit termel, mint a kapitalista Magyarország ipara 1938-ban. A létszámában is megnövekedett magyar munkásosztály öntudata, felelősségérzete nagyot fejlődött; számára a munka nem egyszerűen termelési folyamat, hanem mindinkább a szocializmus tudatos építése. Ezt nagyszerűen mutatja a széles körű munkaversenymozgalom is, amely az egész országot átfogja, s az utóbbi években kibontakozott szocialista brigádmozgalom, amely a dolgozó ember új szocialista vonásait fejezi ki. Mezőgazdaságunk fejlődésének feltételeit megváltoztatta és forradalmi lépést jelentett előre a fölreform, amely 1945-ben megszüntette a félfeudális nagybirtokrendszert. Űjabb forradalmi lépés volt előre, amikor parasztságunk tíz évvel ezelőtt a termelőszövetkezetek létrehozásával a szocialista fejlődés útjára lépett A szocialista forradalom e döntő feladatának megoldása társadalmilag felemelte a parasztságot, nagy mértékben megerősítette államunk legfőbb politikai alapját, a munkásosztály és a parasztság szövetségét. A magyar parasztság szorgalmáról, tehetségéről, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényéről tanúskodnak szövetkezeteink, állami gazdaságaink eredményei. A magyar mezőgazdaság ma — egyharmadával kevesebb emberre) — egyharmadával többet termel, mint az uradalmakra, Illetve a rosszul felszerelt kis parcellákra felépült tőkés mezőgazdaság 1938-ban. A háború előtti Magyarországon hektáronként 14 mázsa búzát termeltek, most országos átlagban majdnem kétszer annyit, hektáronként 27 mázsát termelünk. Kukoricából a háború előtt hektáronként 20 mázsát, 1969-ben országos átlagban hektáronként 38 mázsát termeltek. Hazánkban az elmúlt 25 év alatt nemcsak a gazdaságban, hanem a kultúra területén is ki- .emelkedő eredmények születtek. A kulturális forradalom nyomán a műveltségből korábban kirekesztett dolgozó tömegek előtt megnyílt a tanulás, a művelődési lehetősége. Az iskoláztatás, a tudományos képzés, a könyvkiadás, a színházkultú- ra, a művészetek fejlődése mutatja népünk törekvéseit, növekvő igényét a művelődésre. A fejlődés egyúttal bizonyítja a magyar értelmiségiek, a tudományok művelőinek, a pedagógusoknak, a művészeknek, általában az alkotó értelmiségieknél* az eredményes munkásságát, a szocializmus, a nép iránti odaadását. Az általános fejlődésről, a megváltozott kulturális életről tanúskodnak az adatok. Amíg 1938-ban mindössze két es fél ezer könyv jelent meg Magyarországom 9 millió példányban, addig most. 1969-ben 4500 művet adtunk ki 48 millió példányban. Közép- és felsőfokú oktatásunk fejlődésének méreteit, mutatja, hogy az idei tanévben középiskoláinkban négy és félszer, az egyetemeken, főiskolákon ugyancsak négy és félszer any- nyi fiatal tanul, mint az 1937— 38-as tanévben, A hazánkban végbement társadalmi forradalom a közép, és felsőfokú tanintézetek hallgatóinak szociális összetételében is tükröződik. A felszabadulás előtt, a kapitalista rendszerben a középiskolákban, az egyeteme, ken és a főiskolákban mintegy 3—4 százalék volt csupán a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya a diákok, a hallgatók között Jelenleg a középiskolák tanulóinak kereken 52 százaléka, az egyetemek és főiskolák hallgatóinak közel 40 százaléka munkás- és parasztszülők gyermeke. A Magyar Népköztársaságban a művelődés és a kultúra területén a forradalmi fejlődés még nem fejeződött be, a szocializmus szellemében emelkedik tovább, mind nagyobb mértékben népünk műveltsége. Hazánkban a gazdasági és kulturális építőmunka nyomán, a szocializmus céljainak megfelelően, alapvetően megváltoztak népünk életkörülményei. A „hárommillió koldus” Magyarországa — amelyben a tüdőbajt morbus hungaricus”-nak magyar betegségnek nevezték, ahol a munkanélküliség, a népkonyha, a nyomortelep volt a dolgozó ember osztályrésze — már régen a múlté. A munkához való jog, a kulturális, szociális ellátottság, a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése társadalmunk jellemvonása. A reálbérek 1949- től, az elmúlt húsz év alatt 93 százalékkal növekedtek, csaknem megkétszereződtek. A régi rendszerben a lakosságnak csak egyharmada volt biztosított, most a dolgozók 97 százaléka, gyakorlatilag az egész lakosság társadalombiztosításban részesül. Az öregekről való gondoskodás intézményes. A szülő nőket, az anyákat, a gyermekeket, a serdülőkorúakat az állam külön védelemben és támogatásban részesíti. Az eltelt negyedszázad eredménye, hogy a dolgozók létbiztonságban élnek, életkörülményeik javulnak és hazánk minden polgára bizakodva nézhet a holnap elé. Kádár elvtárs ezt követően a múltban elkövetett hibákról szólott, majd hangsúlyozta: Amikor számot vetünk eredményeinkkel, joggal megállapíthatjuk, hogy munkásosztályunk minden áldozatot vállalva, még a legnehezebb körülmények között is helytállt. Eleget tett mindazon történelmi kötelezettségének, amely az elmúlt 25 évben reá, mint a társadalom, a nemzet vezető osztályára hárult. A munkásosztály forradalmi élcsapata, a pért tiszta lelki- ismerettel állhat a nép elé, mert eleget tett nagy küldetésének. A párt vezetésével munkásosztályunk, népünk teljes győzelmet aratott a7 osztályellenség felett; a kapitalista világból egy rövid emberöltő alatt eljutott a magasabb rendű, a kizsákmányolástól mentes, szocialista tár- sadalmi rendszerije. Ezután így folytatta: Kedves Elvtártak! Barátaink! Munkánk eredményeképpen megváltozott a helyünk a világban. Országunkat kiterjedt kapcsolatok fűzik « baráti, szocialista országokhoz, a fejlő, dő országokhoz, a világ különböző államaihoz. Harcunk, építőmunkánk eredményéképpen hazánk tekintélye megnőtt, tisztes helyet foglal el * nemzetközi életben, szavunk van különböző nemzetközi fórumokon. Nemzetközi tevékenységünkben a társadalmi haladás előmozdítására, a népek szabadság- mozgalmának támogatására, a béke megszilárdítására törekszünk. Az a feladatunk és célunk, hogy biztosítsuk népünk «zárnám a szocializmus építésé, nék kedvező külső feltételeit. Elveinknek megfelelően támogatjuk a nemzetközi munkásosztály harcát, a népek antümperl- alista küzdelmét Az államközi kapcsolatok terén a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének, rendezett viszonyainak, kölcsönösen előnyös kapcsolatainak megteremtése mellett vagyunk. A kommunistáknak céljaik eléréséhez nincs szükségük háborúm. Bár a7 imperializmus természetét jól Ismerjük, nem tartjuk végzetszerűen elkerülhetetlennek az új világháborút. Meggyőződésünk, hogy a békeszerető erők, a népek kellő éberség, gél és erőfeszítéssel el tudják hárítani az emberiség feje felől egy új világháború fenyegető rémét. A Magyar Népköztársaság a háborúk és a háborús tűzfészkek felszámolásáért küzd, és a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldásának híve. Népünk érdekeit szolgáljuk, az internacionalizmus elveit követjük, amikor részt veszünk a szo- (Folytatái a X oldalon)
