Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

xxv. Évfolyam, sí. szám Ära: 1,20 forint 1970. ÁPRILIS 26., VASÁRNAP Színpompás felvonulással ünneplik megyénk dolgosói a 26. ssabad május 1-ét Fáklyás felvonulások, fogadalomtételek, utcabálok április 30-án Ifjú Gárda szemle . Úttörő­bemutató Évfordulók sokasága torlódott össze erre az esztendőre, ám va_ lamennyit szíves, örömest ünne­pelték hazánk,'megyénk dolgo­zói. Bensőséges ünnepségek ke­retében emlékezteik meg hazánk felszabadulásának 25. évfordu­lójáról. Meleg szívvel hasonlí­tották össze mostani életkörül­ményeiket a negyedszázaddal korábbi testi-lelki nyomorral és jogtalansággal. Még melegebb szívvel emlékezték meg a világ proletáriátusának nagy tanítójá­ról, Leninről, születésének 100. évfordulója alkalmából. Az ün­nepségsorozat most tovább foly­tatódik. Április 30-án az ifjúsá­gé lesz az utca megyénk vala- i mennyi városában, és községé-1 Békéscsabán az Árpád-fürdő­ben pénteken ünnepélyes kere­tek között nyitották meg a vá­rosi kórház ortopéd osztályát. Az ünnepségen részt vett Koncz Imre, a Magyar Ortopéd Társa­ság főtitkára, dr. Haár Ferenc, a Debreceni Orvostudományi Egyetem főigazgatója. Ott volt Mizó Mihály, az MSZMP Me­gyei Bizottságának munkatársa, a pécsi, és Debreceni Orvostu­dományi Egyetem, valamint a megyei és városi tanács, az egészségügyi intézmények, tár­sadalmi és tömegszervezetek képviselői. • Az ünnepséget dr. Pirityi Ká­roly, a városi kórház igazgató főorvosa nyitotta meg, méltatva azt az erőfeszítést, melyet a met gyei és városi tanács nyújtott az új osztály létrehozásához, majd dr. Koncz Imre, az ortopéd ősz. tályök jelentőségéről, szükséges­ségéről szólt. Ezután dr. Szentpétery Jó-! zsef, osztályvezető főorvos be­mutatta a vendégeknek a kor­szerűen berendezett helyisége­ket. Az új osztályt 500 ezer fő­ben. Ugyanis fogadalom tételre . vonulnak fel, fáklyákkal világít­ják meg egyre szépülő városai- | kát, községeiket, utána pedig I több helyütt vidám utcabálon vesznek részt. Békéscsabán április 30-án es­te fél nyolc órakor kezdődik az I ifjúsági fáklyás felvonulás. A i Petőfi utcából a Tanácsköztár- j saság útján végig, a Kossuth té­rig vonulnak a honvédség fú­vószenekarénak vezetésével. A felvonulás után hosszabb ideig I hangzik majd a fúvószenekar térzenéje a városi tanácsháza | előtti tribünről. A május 1-i fel­vonulásra az eddigieknél is na- j gyobb lelkesedéssel készülnek Békéscsaba üzemeinek, hivatala­rintos költséggel létesítették, 12 ágyas, külön női. férfi és gyér- I mek-kórtermekkél. Igen jelen- fős, hogy saját műtővel rendel­kezik, melyet a legkorszerűbb berendezésekkel láttak el. Töb­bek között szovjet gyártmányú univerzális csontfúró és vágó, elektromos bőrvágóval kombi­nál); gépp>el. Ezenkívül a beren­dezésekhez tartozik egy hordoz- ! ható NDK röntgen, akkumuláto- 1 ros és hálózat árammal is mű­ködő műtőlámpa, valamint | egyéb berendezések. A vendé­gek elismeréssel nyilatkoztak az ! új osztályról, mely nagyban \ megkönnyíti a betegek gyógyí- I tását inak, állami és közös gazdaságai­nak dolgozói. A délelőtt tíz óra­kor kezdődő felvonulás előtt fél­lobogózzák, feldíszítik Ü2emeik, székházaik homlokzatát, s aztán zászlókkal, s nagyszerű munka­eredményeket hirdető feliratok­kal vesznek részt a felvonuláson, azután az ünneplők egy része a kisligetben, más része pedig a KISZ-táborban szórakozik majd. A KISZ-tábor és a Szent István tér között az AKÖV egész nap több autóbuszt közlekedtet. Orosházán fogadalomtételre, majd fáklyás felvonulásra sora­koznak fel április 30-án a fia­talok. Ütjük az 1891-es véres május 1-i emlékműhöz vezet. A megemlékezés jeleinek, koszo­rúinak elhelyezése után utcabált rendeznek. Másnap délelőtt tíz j órákor kezdődik meg a város la- : kóinak színpompás felvonulása. ] Az első sorokban a kitüntetett üzemek és gazdaságok dolgozód haladnak. Többek között a Szo­cialista Munka Gyára címet I nyert üveggyár, az Élüzem Bar- nevál és a téglagyár dolgozói, a Vörös Vándorzászlót kapott Új Élet Termelőszövetkezet tagjai. Megyénk legfiatálabb városá­ban, Szarvason az ünnepi felvo­nulás után a sportpályán gyüle­keznek az üzemek, a termelő- szövetkezetek, intézmények és az állami gazdaság dolgozói. A 25. szabad május 1-e alkalmával Varga László, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke köszönti őket, utána a város ál­talános, közép- és főiskolás spor­tolói tartanak nagyszabású be­mutatót. A délutáni órákban az Erzsébet-ligetben rendezett ma­jálison a helyi kultúrcsoportok szórakoztatják a város dolgozóit, színvonalas műsorral. Lövészeti- és járőrverseny A VI. Békés­csabai If­júsági Napok esemény- sorozatá­nak kere­tében ma, április 26-án dél­előtt fél 10-től vá­rosi Ifjú Gárda Szemlére kerül sor a Lencsési úti KISZ-táborban. A békéscsabai zászlóalj hat sza­kaszának fiataljai — konzerv­gyáriak, ipari tanulók, gimna­zisták, a közgazdasági és a víz­műépítési technikum tanulói — mérik össze félkészültségüket: ki milyen alakias, ki tud job­ban válaszolni a különféle poli­tikai, honvédelmi kérdésekre. Ezt követően lövészeti és járőrver­senyre kerül sor, s a legjobb két szakasz jut tovább a május 10-i megyei Ifjú Gárda szemlére. Hétfőn, április 27-én lesz az Ifjúsági és Úttörőházban a kul­turális szemlén arany minősítést kapott úttörők kulturális bemu­tatója. Este 6 órától 20 műsor­szám hangzik él, s itt dől él: ki képviseli majd Békéscsabát a május 2-i megyei úttörő kultu­rális szemlém A Gyarmati Ifjúság Napján Ortopéd kórházi osztály nyílt Békéscsabán Mini-könyvtárakat az iskoláknak Országos sikere volt a „Tele­víziót minden iskolának” mozga­lomnak. Mintájára most új tár­sadalmi akció van kbontakozó- ban: ajándék formában jussanak könyvtárhoz, írásművek mini­gyűjteményéhez az általános is­kolások. Első lépésként a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó mintegy 500 forint értékben 220 kötetes könyvtárat ajándékozott a Bács megyei Izsák község ál­talános iskolai diákotthonának. Külön értéke a mini-könyvtár-1 nák, hogy polcain zömmel a leg- i frissebb kiadású ismeretterjesz-1 tő és ifjúsági kiadványok sora­koznak. Az ajándékozók elmon­dották. hogy szeretnének ösztön­zést adni más intézményeknek, vállalatoknak is az általános is­kolák mim-könyvtárákkal való «Hatásához; Április 24-e, a Gyarmati Ifjús ü- Napja alkalmából mintegy 20 ázsiai és afrikai fiatal érkezett megyénkbe, hogy részt vegyen a KISZ-esek szolidaritási rendezvényein. Felvételünkön a ven­degek egy csoportja ismerkedik Békéscsabával, Fotó' Demény Jé hangulatot, az emberért A fogalmat — mikroklíma — a meteorológia szótárából köl­csönözte az üzemszociológia. Korábbi jelentése aligha szorul magyarázatra: a helyi szél járás és hőmérséklet komponenseinek összességét fejezte ki, bár új értelmezésében is pontosan ugyanezt tükrözi, hiszen azt ér­zékelteti: honnan fúj a szél, s rideggé jegesítik-e az üzemi, a vállalati szociális légkört bizo­nyos talaj menti fagyok... Sokirányú tudományos-szoci­ológiai vizsgálódás kutatja az utóbbi esztendőkben ezeket a hatásokat. Ha például a mun­kahelycserék tavalyi adatait vesszük szemügyre, érthető, mi­ért került a népvándorláshul­lám egyebek között a vállalati klímaviszonyok szempontjából is a tudományos vizsgálatok homlokterébe. Tavaly a szocia­lista szektorban összesen 1,6 millió esetben szűnt meg és ke­letkezett új munkaviszony. Ha mármost ezt a tényt egybevetjük például az egyik legnagyobb bu­dapesti vállalatnál végzett mun­kalélektani vizsgálódás eredmé­nyeivel, kitűnik, hogy a klíma­nem csekély hatású a munka­helyváltoztatási döntésekben. A megkérdezett dolgozók 22 száza­léka a munkatársak egymás kö­zötti viszonyával; 51 százalék a megbecsüléssel, 37 százalék a vezetőkkel való kapcsolattal volt elégedetlen. Közismert, hogy a termelé­kenység tavalyi stagnálása egész sor gazdaságirányítási té­nyezővé] is összefüggött, példá­ul a bérszabályozás akkor ér­vényben levő rendszerével, to­vábbá azzal, hogy a vállalatok kevésbé voltak érdekelték a munkaerőtakarékosságban, mint a beruházási eszközökkel, álta­lában az úgynevezett holtmun­kával való gazdálkodásban. A gondolatsorból értelemsze­rűen az következnék, hogy kizá­rólag a forintban kifejezhető vállalati és országos érdekek in­dokolják a munkahelyi klíma elemzését és jóirányú hőfoksza­bályozását. Ez így igaz is. nem is. A nyereségben, forintban ér­zékelhető, s a gazdaság fejlődé­sében testet öltő hangulati té­nyezők természetesen fontosak, azért is, mert hiszen bűvös kör­ről van szó; az így nyert forint ugyanis szintén visszahat a klí­mára, az üzemi hangulatra. Mégis, itt helyénvaló a megha­tározás: a munkahelyi hangu­lat javítása, ha úgy tetszik, ön­célúan — tehát a vállalati számlán kimutatható hatásoktól függetlenül is — fontos. Igen, öncélúan, pusztán az ember, a dolgozó érdekében; azért, mert — átköltve az ismert szólásmon­dást —: nemcsak forinttal él az ember... A jó üzemi hangulat, aj. alkotásra serkentő munka­helyi légkör, a konfliktusgócok programszerű kiiktatása, a veze­tők és vezetettek intézményesí­tett jó kapcsolata — mindez azért is fontos, mert hiszen éle­tünk java részét mindannyian munkahelyünkön töltjük. A7 igény, amit abban össze­gezhetünk, hogy jó hangulatot az emberért — természetesen alapvetően és eredendően tár­sadalmi jellegű. Nyilvánvaló, hogy az ember elsősorban két szerepkörben érintkezik a közös­séggel, a társadalommal: fo­gyasztóként és termelőként. Ami az első funkcióhoz kötődő han­gulati motívumokat illeti, ezek elemzése más kérdés, amely té­mánktól messzire vezetne — bár a második, termelői hangulat­tényezők bonyolult kölcsönha­tásban befolyásolják a fogyasz­tói pozíciót is. Olyképp termé­szetesen, hogy az üzemi klíma nyomán — végső soron — a ter­melt, következésképp értékesí­tett javak mennyisége, minősé­ge, ára is változhat. Egy-egy üzemi perpatvar mö­gött, a műhelybéli intrikus vagy kiskirály terjesztette jeges lég­körben, a munkatársak közötti ridegségben ilyen messzire ve­zető hatásokat, összefüggéseket sem árt észrevenni! T. A.

Next

/
Thumbnails
Contents