Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-25 / 96. szám
Kádár János a Lenin-kiállításon A Lenin-centenáriumra a Szovjetunióba érkezett magyar pártküldöttség, Kádár János vezetésével, csütörtökön megtekintette a Lenin-kiállítás képeit és szobrait. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) Hazaindult Moszkvából a magyar pártkiildSttség Moszkva | Péntéken hazaindult Moszkvából az MSZMP küldöttsége, j amely az SZKP Központi Bízott- ságának meghívására részt Vett az SZKP Központi Bizottsága, { valamint a Szovjetunió ég az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsa Lenin-centenáriu- mi díszülésén. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a magyar pártdelegáció vezetőjét, Komócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság títBerlin A Német Demokratikus Köztársaság sajtójában pénteken is több bíráló cikk jelent meg a nyugatnémet politikáról és a bonni kormánypolitikusok meg- ny i latkozásai r ól. Az NSZEP központi lapja, a Neues Deutschland Brandt kancellárt bírálja élesen, mert a Spiegel című nyugatnémet politikai hetilapnak adott nyilat* kozatában kitartott a szövetségi köztársaság alkotmányában megállapított, revansista igényt kifejező állampolgársági meghatározás mellett, amely a „német” (értsd: nyugatnémet) álíampolSaigon A dél-vietnami partizánok pénteken hajnalban rajtaütöttek az amerikaiak egyik táborhelyén ’hét kilométerre Hűé városától. Az erről beszámoló amerikai katonai szóvivő részleteket nem közölt, csupán annyit jelentett be, hogy egy amerikai katona meghalt, tíz pedig megsebesült. Az éjszaka folyamán egyébként a dél-vietnami partizánok összesen tíz tüzérségi támadást indi- | tottak az amerikai katonaság és j • saigoni hadsereg állásai ellen. I kárát és Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagját, a Budapesti Pártbizottság első titkárát, a küldöttség tagjait, a szovjet főváros: kijevi pályaudvarán Dmitrij Paljonszkij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, Konsztan- tyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságnáak titkára, Mihail Leszecsko miniszterelnökhelye't- tes, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint a nagykövetség számos diplomágárság fogalmát kiterjeszti az egykori német birodalom területére. így hatálya alá tartoznak az NDK-ban élő németek s más szocialista országokban az egykori birodalom területén élő, a fasiszta törvények szerint németnek minősülő lakosok. A Berliner Zeitungban Kalus Wilczynski a bonni külügyi államtitkárt, Dahrendorf profesz- szort ítéli el éles szavakkal, mert az NDK fővárosa „elismerésének” fejében azt kívánta, hogy az NDK szavatolja NyUgat-Ber- lin és a szövetségi köztársaság összetartozását Ezek közül az egyik Quang Tri tartomány északi részében érte az egyik ott elhelyezett amerikai állást: 45 lövedék hullott az állás területére. A B—52-es amerikai nehézbombázók Dél-Vietnam középső részének nyugati területeit bőm- i bázták hat hullámban. Ebben a térségben fekszik az amerikai úgynevezett különleges erők Ben Het-i tábora, amely körül a partizánok az utóbbi időben ismét élénk tevékenységet fejtenek ki. Közel-Keleti harci cselekmények Kairó Kairói jelentés szerint az egyiptomi nehéztürzérség lövegei a Szuezi -csatorna nyugati partjáról tüzet nyitottak az izraeli állásokra. Az egyiptomi hadsereg szóvivője közlöte, hogy az ütegek több telitalálatot értek el és lángba borítottak ellenséges állásokat. Eltalálták egyebek között a csatorna térség északi részén állomásozó izraeli csapatok főhadiszállását is. Amman Az A1 Fatah, gerilla egységei csütörtökön rakétáikkal megsemmisítettek két izraeli katonai szállítójárművet a megszállt szíriai Golan magaslatokon* Ra- fid és Kunéitra helységek kö. aött. A palesztinaá fegyveres harc parancsnokságának közleménye szerint a rakétatámadás után a partizánerők 15 perces tűzharcot vívtak a helyszínre érkező izraeli erősítésekkel, majd visszatértek támaszpontjukra, magukkal víve egy sebesült baj társukat. Amman Izraeli bombázó gépek pénteken regegl két nem katonai körzetet támadtak Jordániában, megöltek öt polgári személyt, hármat pedig megsebesítették — közölte Ammanban a jardániai hadsereg szóvivője. Az öt civil áldozat között volt két kislány is, valamint az édesapjuk. Az izraeli bombázókat végül a jordániai légvédelem űzte ki az ország légiteréből. Magyar—NDK gazdasági tárgyalások Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese és Walf- gang Rauch fuss, az NDK minisztertanács elnökhelyettese a magyar—német gazdaság és műszáki, tudományos együttműködési bizottság elnökei péntek délelőtt tárgyalásokat folytattak a két ország gazdaság kapcsolatainak továbbfejlesztéséről. Áttekintették az 1971—75. évekre folytatott tervegyeztetés eddig eredményeit és az 1970. évre megkötött külkereskedelmi árucsereforgalmi megállapodás realizálásának állását, és meghatározták a magyar—német gazdaság és műszaki tudományos együttműködési bizottság feladatait. Lázadás Kolumbiában Bogota Bogotában, Kolumbia fővárosában megbízható forrásokból Ismeretessé vált. hogy hétfőn a hadsereg négy tisztje két őrnagy és két százados lázadást kísérelt meg. A lázadókat azonban letartóztatták. A négy tiszt a fővárostól 120 kilométerre délnyugatra levő Tolemaira katonai támaszpont legénységét próbálta fellázítani. Azt tervezték, hogy letartóztatják a támaszponton állomásozó 10. dandár parancsnokait, és Bogotában vonulnak, hogy Rojas Pinilla tábornok kezébe adják az elnöki hatalmat. Ismeretes, hogy a vasárnapi elnökválasztásokon Rojas vereséget szenvedett a koalíciós pártok jelöltjével, Misáéi Pastrana Borreroval szemben. Az NDK sajtó bírálja a nyugatnémet politikusok megnyilatkozásait Partizánok tüzérségi támadása Találkozás az Elbán Evekkel ezelőtt nálunk is játszották a filmet: „Találkozás az Elbán”. Aki látta, még emlékezhet rá, hogy a hitleri Németország ellen vívott háború végnapjaiban milyen felszabadult örömmel köszöntötték egymást a folyóhoz Keletről és Nyugatról clőrenyomoult szovjet és amerikai katonák. Diadalmas, szép pillanat volt: érdemes felidézni, hogyan látta az eseményt egyik résztvevője, Goloborodko szovjet tartalékos főhadnagy. „1945. április 25-én hajnalban — írta Goloborodko emlékezésében — századunk elérte az Elbát. A folyó túlpartján, ahová most nem vezetett híd, mert a hitleristák visszavonulóban mind a hármat felrobbantották, tőlünk nyugatra ott feküdt a ködös, szinte ncptelen Torgau városa. Megfigyelőink később közölték, hogy a várost minden bizonnyal elfoglalták az amerikai katonák. Tehát a német frontot keletről és nyugatról átvágtuk és nem volt előttünk többé ellenség! Ekkor a mi oldalunkon vezényszóra felrepült a megállapodás szerinti vörös rakéta. Válaszul az Elba túlsó partján zöld rakéta röppent fel. Torgau utcáira kl- őzönlöttck fedezékeiből az amerikaiak és futni kezdtek a part felé. Világosan hallottuk az üdvözlő kiáltásokat: „Oroszország, Amerika!” A nyugati partról hamarosan ladik indult él. A csónakon amerikai csoport érkezett hozzánk. Parancsnokával keményen kezet szorítottunk...” Huszonöt év telt el azóta. S e negyedszázad elteltével már tudjuk, hogy ott, akkor az Elbán az a bizonyos április 25-e nemcsak találkozás volt, hanem — elválás is. Néhány hét múlva a náci Németország kapitulált, s mire a lombok lehullottak, felbomlott a Hitler, elleni háborús szövetség a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Roosevelt elnök meghalt és utódja. Truman azon erők eszközének bizonyult, amelyek már a háború napjaiban is a későbbi hidegháborút készítették elő. Még fél esztendő sem telt el az elbai találkozót követően, amikor az amerikaiak 1945 augusztusában Hirosimára és Nagaszakira ledobták az atombombát. Ma már tudjuk, hogy nem azért, mert így akarták megrövidíteni a háborút, hanem mert így tudták a legvilágosabban kirobbantani azt. amit néhány esztendeig .atomzsarolás” néven ismert a történelem. Ha ott az Elbánál az a kézszorítás egyszersmind búcsú is volt, — az amerikai vezetés hibájából tör. tént. Mint ahogyan visszapillant, va, azt Is világosan látjuk, hogy a Truman-elvtől a hidegháború megannyi doktrínáján át, kinek a bűne a világ katonai tömbökre szakadása, a féktelen fegyverkezési hajsza, a hideg- és melegháborús helyzetek szinte folyamatosan ismétlődő váltakozása. Az elbai találkozó napja azonban nemcsak a visszapillantásé, hanem az előretekintésé is. Mert a búcsú előtt ott volt a találkozás Is: és ennek a találkozásnak — úgy érezzük — napjainkban is eleven a tanulsága. A Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak akkor is különböző volt a társadalmi berendezkedése, amikor a Hitler elleni koalícióban szövetkezett egymással az emberiség közös ellenségének visszaverésére. Ez a háborús együttműködés és 6zövetségesi viszony nem „törölte el” a szocializmus és a kapitalizmus közötti különbségeb mégis lehetséges volt, mert a fasizmus világuralmi tervei potenciálisan az Egyesült Államokat is fenyeget, ték. Ma a világon olyan helyzet van amely — bár más minőségű —. nem kevésbé vészterhes fenyegetést jelent az emberiségre, minden államra, köztük a Szovjetunióra, és az Egyesült Államokra nézve Is. Földünk az amerikai „rajtú” fegyverkezési verseny következtében eljutott az „overkill' állapotába. Más szóval: a nagyhatalmaknak többszörösen elegendő tömegpusztító fegyverük van ahhoz, hogy mind egymást, mind az egész földgolyót a levegőbe röpítsék. Ez a helyzet parancsolóan szükségessé teszi, hogy az elbai kézfogás két résztvevője, a Szovjetunió és az Egyesült Államok megtalálja — a békés egymás mellett1 élés biztosításának út- jait-módjait. A Szovjetuniónak — Lenin óta — külpolitikai alapelve a békés egymás mellett élés. Rendkívüli jelentőségű, hogy az az állam, amely egykor tizennégy ország intervenciójával vette fel a küzdelmet, időközben olyán világhatalommá nőtt, amely a testvér szocialista országokkal szövetségben, az összes antümperia- lista erőkre támaszkodva, rá tudja kényszeríteni a békés egymás mellett élés elfogadását a tőkés világra. A Szovjetunió immár évtizedek óta harcol a leszerelésért, s következetesen küzd a kollektív biztonsági rendszer megteremtéséért: mind Európában, mind Ázsiában. Nem „ultimátumokkal”, hanem új meg új javallatokkal, amelyek mindig a lehetséges megegyezés, a reális tárgyalások útját egyengetik. A véletlen úgy hozta, hogy az elbai találkozó évfordulója egy. beesik a bécsi szovjet—amerikai tárgyalásokkal a rakétafegyverkezési verseny korlátozásáról. A Szovjetunió — mondhatni — az elbai találkozó szellemében ült le a tárgyalóasztalhoz. Kérdés, hogy az Egyesült Államok az utóbbi negyedszázad oly sok vargabetűje után képes lesz-e ilyen „szellemidézésre”. S. P. A IKSZ elnöksége a nemzetközi helyzetről, Jugoszlávia belpolitikájáról Belgrad Belgrad ban csütörtök este nyilvánosságra hozták a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnökségének állásfoglalását Jugoszlávia nemzetközi helyzetéről és az ország belpolitikájának egyes kérdéseiről. Nemzetközi kérdésekkel foglalkozva a JKSZ elnöksége, az aktív békés egymás mellett élés és az el nem kötelezettség politikája mellett szállt síkra, ezt tekintve „az egyetlen útnak, amely a szabad, önálló szocialista fejlődést szavatolja” Jugoszláviának. A JKSZ elnöksége hangoztatja: „Jugoszlávia nagyon fontosnak tartja, hogy fejlessze kapcsolatait a szocialista országokkal, az egyenjogúság, a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartása alapján* A JKSZ elnöksége nagy hangsúllyal foglalkozott a jugoszláv föderációs rendszer problémáival, mivel „módosul a köztársaságok egymás közötti, illetve a köztársaságok és a föderáció közötti viszony”. A határozat szerint a jugoszláv szövetségi szervek működésének a jövőben négy főterülete lesz. 1. Megőrizni és fejleszteni az egységes társadalmi, gazdasági és politikai rendszert; 2. biztosítani az egységes jugoszláv piacot és gazdasági rendszert, s ezeken belül a köz. társaságok egyenjogúságát; 3. Jugoszlávia honvédelmének megszervezése és a nemzetközi kapcsolatok ápolása; 4. a kevésbé fejlett köztársaságok, területek fejlesztése.
