Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-24 / 95. szám

Teljesítette tervét a Sarkadi Építőipari hisz (Tudósítónktól) I Április 23-án Sarkadon a ■ községi tanács végrehajtó bi- zottságának ülésén Szabó Mi- hály, a Sarkadi Építőipari Ktsz elnökének beszámolóját hallgatták meg a vb tagjai. Elmondta Szabó Mihály el­nök, hogy az elmúlt évi tervet teljesítették, s így az árbevé- j telük 32 millió forint volt. Át- J adtak 6 egyéni kislakást és 24 j többszintes OTP-lakást Sár- j kadon. Ebben az évben új! asztalosműhely építését kezd-l te meg a szövetkezet, ahol 150 asztalos szak- és betaní­tott munkást foglalkoztatnak majd. Április elsejével rádió-, televízió- és háztartási-gépja­vító, üveges, képkeretező, va­lamint villany- és vízvezeték­szerelő részleget hoztak létre, mely a sarkadiak ilyenirányú ellátását biztosítja. Ezt követően Novák János igazgatási csoportvezető je­lentése hangzott el a társadal­mi és családi események ün­nepélyes megrendezésével kapcsolatban. A jelentésből kitűnt, hogy 1963 óta ezek az események ünnepélyes formá­ban való megtartása kedvelt a községben: eddig 166 név­adó ünnepséget, 225 házasság- kötést bonyolítottak le. O. P. Épül a vízhálózat Méhkeréken jó ütemben halad a községet átfogó vízhálózat csöveinek fektetése. A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói szeretnék a mintegy 16 km hosszúságú víz­vezeték nagy részét még az idén átadni. A csőfektetési mun­kákkal egyidöben megkezdték az artézi kút fúrását, amely ellátja a vízműhálózatot. (Fotó: Béla Ottó) homokban. Másnap hallottuk, hogy egy hónappal azelőtt, at­tól a sziklától kicsit beljebb, egy újságírót megtéptek a cápák. Már nem tudták megmenteni. Ördögök és kommunisták Mindig bámulója vagyok a régmúlt idők nagyszerű művészi emlékeinek. Ámulva nézem a híres és névtelen mesterek cso­dálatos freskóit, a templomok fényűző pompáját. És még ér­dekesebb volt ez Görögország­ban. Lefkászon — üres óráink­ban — is sorra jártuk a templo­mokat. Az egyik templomban történt: Álltunk a főoltár előtt, áhítat­tal néztük a remek ikonokat. „Európai” szemnek különösen ritka látvány. A templomban ünnepélyes félhomály, érződött az évszázadok súlyos lehellete. Benn tartózkodtunk vagy egy órát. Már indultunk kifelé, ami­kor felfedeztük a pópát az egyik kis fülke sarkába húzódva. Mozdulásunkra az ajtó felé — füstölővel a kezében — előjött. És amerre mi elhaladtunk, ott tömjénnel közömbösítette a le­vegőt. Az utcából visszanézve még láttuk, ahogy az összes aj­tót kinyitja, kezében egyre lo­béivá az ördögűzőt. Attól félt, hogy lehelletünk megfertőzi a templomot? Való­színű. Mi mégis egy csodálatos ikon-emlékkel lettünk gazda- • gabbak és ezt az emléket nem S tudta kifüstölni belőlünk. ■ Kopott zakóban harminckét nyelvet beszélve Nehogy valaki azt higgye,: hogy ez túlzás. Az is igaz, hogy : nem nyelvészprofesszorról van : szó. Igyekeztünk az Athéni Nem- : zeti Múzeum bejárata felé. Mint • a bibliai Bábel tornyán, ezernyi : hangon, ezernyi nyelven kínál- : ták portékájukat a mozgóáru- : sok. A legtöbben képeslapokat, : diafilmeket árultak. Volt, aki j egészen silány emléktárgyakat. ■ Beszélgettünk, viccelődtünk. • Mellettünk megszólalt egy moz- : góárus: — Diafilmet vegyenek, néz- • zék, milyen szép! — nem akar- ■ tunk hinni a fülünknek. Hiszen • ez magyarul kínálja portékáját! : Pillanatokon belül közrefogtuk ! és örültünk, hogy magyar szót : hallunk. Sajnos, kiderült, hogy j nyolc-tíz mondatnál nem tud : többet. A többi nyelven sem, j kivéve az anyanyelvét, ö azt : mondja, harminckét nyelven • tudja áruját kínálni. Nem győ- j ződtem meg az ellenkezőjéről, j de biztosan sok nyelven megta- j nulta a szükséges kínáló szava- • kát. Hiába, az üzlet sok min- • dem megkíván. És még egy! Büszke voltam arra, hogy ma- j gyárul is tudta kínálni áruját, j Jelinek Lajos : Község a Hortobágy—Berettyó partján A Hortobágy mésztelen, szi­kes földje széles csíkokban le­húzódik Ecsegfalva határába is. Ilyen helyeken a gyér füvön kí­vül más alig terem. Fát is hiába ültetnek, elpusztul. Jó termőtalajból nincs bőség, ezért mindig nehéz volt az it­teni földművelők sorsa. Pedig mar talán ezer éve is éltek ezen a tájon emberek, aminek bizo­nyítéka egy Árpád-királyok ko­rában épült templom ma is lát. ható romja. A települést, amely nem messze van a maitól, Pusz- taecsegének nevezték, s élőbb a tatárok, aztán a törökök pusz­tították el. Az egyház tulajdonát képező birtokra később dévaványaiak és endrődiek települtek, akiknek a sorsa szinte elviselhetetlen volt. Nemkülönben a Horthy- család Borz és Ködmönös ha- tarrészi birtokán dolgozó uradal­mi cselédeknek sem. A felszabadulás ilyen körül­mények között érte Ecsegfalva lakosságát. Annak az időnek az emlékét őrzik még az Oncsa- házak, amelyeknek azonban mór inkább csak a soruk és az utcai frontjuk az ismertetőielük. Tu­lajdonosaik azóta bővítették, korszerűsítették azokat. Van egy be nem fejezett templom is, mely a szegénység állandóságát és a béketűrés erényének ma­gasztosságát lett volna hivatva hirdetni. És mintha a kiábrán­dultság miatt hagyták volna ott a templom környékét. A köz­ség a vasútvonaltól keletre in­dult fejlődésnek s ott épülnek ma is tucatszámra az új, két- háromszobás, fürdőszobás csa­ládi házak, melyeknek széles ablakain beragyog a napfény. Ha lenne 10 millió forint Misg lehet-e élni azon a föl­dön, amely egykor csak éhezést juttatott a verejtékes munkával dolgozó embereknek? Ecsegfal- ván a felszabadulás sem hozott mindjárt jólétet. Kétszeres mun­ka árán is fele annyi a termés, mint a jó földeken, az egyéni pa­rasztok, földhözjuttatottak tehát nehezen boldogultak. Később ti­zenegy tsz alakult, ami ugyan­csak nem jelentett megoldást. A nagyobb fejlődés 1959 feb­ruárjában kezdődött, amikor a községnek egy termelőszövetke­zete lett. Az az örökség, amit a többj tsz-től vett át, éppenség­gel nem volt gazdagnak mond­ható és ma is gond, hogy a gaz. daségi épületek szanaszét van­nak. Endrédi Dezső, a tsz elnöke ezzel is kezdi: — Nagyon jó lenne minden, ha kapnánk 10 millió forintot 10 évre. — Dotáció? — kérdezem. — Á, dehogy! Nem állunk már olyan rosszul. — Hanem? — Hitelt. Abból a pénzből szarvasmarha-tenyésztelepet. valamint juhtelepet létesítenénk. Évenként meg tudnánk kétsze­rezni a hús- és a tejtermelést — Mennyi lenne az? — Tíz—tíz vagon szarvasmar­ha és sertés, 3 vagon juh és 300 ezer liter tej évente. Persze na­gyobb gondot fordítanánk a le­gelőgazdálkodásra és a lucerna- termesztésre. — Ha nincs 10 millió? — Akkor saját erőből törek­szünk a fejlesztést megoldani, ami azonban lassú folyamat lesz. Ebből természetesen nem az következik, hogy anyagi'ag rósz már nem vándorolnak el az em­berek a jelenleg 2017 lakosú Ecsegfalváról. Tavaly a tsz-ben 180 tízórás munkanápra 15 ezer 600 forint átlagkereset jutott. A vezetőség a 3 éve szervezett ker­tészettel a nők foglalkoztatását is igyekszik elősegíteni és a le­hetőséghez mérten támogatja a háztáji állattartást. Vitték a malacot a vásárra — Négy fiam van és mind­egyikből tanult embert neveltem. Az első közgazdász, a második postatechnikus, a harmadik tsz- brigádvezető. a negyedik posta­technikumiba jar. Mint növény­termesztő, a szükséges pénzt képtelen lettem volna előterem, teni. Kellett a háztáji is. Oláh István tsz-gazda mondja ezt el. aki az istállóban ma is egy tehenet és egy üszőt, az ólakban pedig egy anyakocát, 13 süldőt és 8 malacot tart. — Kifizetődő? — Most igen, néhány éve azonban nem járt haszonnal. Emlékszem, vittük a malacot vásárra. Közben megálltunk egy csárdánál. Amikor kijöttünk, lá­tom ám, hogy eggyel több a ma­lac a ládában. Hát nem bele­csempészte valaki? Derül ma is, amikor erre az esetre visszagondol. Mostanában bezzeg nem tréfálják meg, pe­dig jó néven venné. Hogy mennyi hasznot várhat a háztájiból, azt éppenséggel még nem számolta. A felvásár­lási árak kedvezőek, reméli, hogy az a pénz, ami tavaly ke­rült a takarékba és ami még az idén hozzájön, takaros össze­get tesz majd ki. Igaz, nagy ré­szét az istálló és az ólak rend- behozatalára fordítja. Ezután pe­dig kezdődik a lakóház felújí­tása. Jó néhány éve van még nyugdíjig, de akkorra minden rendben lesz. Pénz van, orvos nincs Ecsegfalva — mint az ország többi községe — a felszabadulás óta igen sokat fejlődött. Emele­tes iskola, szép óvoda, orvosi rendelő, tűzöl tószertár épült a községben, s aligha található egy utca, ahol ne lenne járda és vi­lágítás. A lakosság hálát ts érez ezért társadalmunk iránt. Egy és másban azonban az igények­hez képest elmaradás mutatko­zik. Bogya Eleket, a községi ta­nács titkárát elsősorban a víz­hiány aggasztja: — Fürdőszobás lakások épül­nek, sokkal több vízre lenne szükség. Három kiöregedett ku_ tunk van, amiből kettő csak csö­pög. Saját erőből pedig nem tu­dunk új kutat létesíteni, mert évenként mindössze 200 ezer fo­rint községfejlesztési alappal rendelkezünk — mondja. Ez az oka, hogy vízmű létesí­tésére sem gondolhatnak egyelő­re, bár arra is megérett a hely­zet. A lakosság szívesen áldozna rá. Amikor nemrég Nagy János, a megyei tanács vb-elnökhelyette_ se tanácstagi beszámolót tartott a községben, felszólalt Kovács János községi tanácstag is, aki így kezdte a mondanivalóját: — Se kút, se orvos és vasút sem lesz... Különösen az orvoshiány bánt- ia most is, amikor találkozunk. Pedig alaposan kiböjtölte Ecsegfalva az orvost, ösztöndí­| bői, aki az egyetem befejezése után visszatért. Közben katona j is volt és végeredményben tel­jes évet sem töltött a községben, j amikor egy nap bement a vtv- titkárhoz és bejelentette, hogy Csabacsűdre távozik. Az ösztön­díjat Csabacsűd községi tanácsa visszatérítette. — Pénz van, orvos nincs — bosszankodik Kovács János, s vele együtt egész Ecsegfalva, — Hetenként két alkalommal jár át orvos Dévaványáról, de nincs ideje a vizsgálatra. Akinek ko­molyabb baja van, mehet privát orvoshoz. És még fejfájás miatt is Dévaványára vagy Kisújszál. lásra kell utazni gyógyszerért. Talán „hitelezzék” valamelyik községnek újra az ösztöndíjat? Jól működő szakkörök A fiatal pedagógusok is elkí­vánkoznak a községből, amely távol esik minden nagyobb vá­rostól. Szórakozási lehetőség alig van, a lakások sem a legjobbak. Mi marasztalná őket? A törzsgárda azonban, amely a 22 tagú tantestület 60 száza­lékát képezi, igen lelkesen töltí be hivatását. Mocskonyi István, az iskola igazgatója elsősorban a pedagógusok érdemének tudja be, hogy létrejött a zeneiskola, ahol 18 gyermek tanul zongo­rázni. Kitünően működik az út­törőcsapat, melynek vezetője Papp Gyufa, míg a kisdobos ve­zető Tímár Margit. A mezőgaz­dasági, az orosz nyelvi, a szám­tan, a fotó- és a sportszakkör­ben a taulók mintegy 30—35 százaléka tevékenykedik. Nagy Ferenc testnevelő tanár me­gyei szinten is kiemelkedő ered. menyeket ér el. Szalóki Júlia, az orosz szakkör vezetője min­den évben kiállítást rendez a szovjetunióbeli gyerekekkel való levelezés anyagából és a küldött ajándéktárgyakból. Az idén a Lenin-centenáriumra különösen sok anyagot gyűjtöttek a szakkör tagjai. Ősszel a 8-as számú AKÖV dolgozói tv-vel ajándékozták meg a Dosztály-i külterületi iskolát, ami igen nagy eseménynek szá_ mított — emlékszik vissza Miocs- kanyi István. A tanulók hálával gondolnak azokra, akik számukra is köze­lebb hozták a világot. És várják vissza őket. Mert ígérték, hogy az idén nyáron ismét ellátogat­nak és egy autóbuszkirándulást rendeznek számukra. Néhány bútort is felajánlottak az isko­lának. Készülődés május elsejére Ágfalvi Jánost, a község ég a tsz-párttitkárát a május 1 meg­ünneplésére valló előkészület is foglalkoztatja. — Már megvan a program, amelyben iskolai sportrendez, vény, az MHSZ lóversenye sze­repel. Aznap avatjuk fel a tsz és a község új klubhelyiségét. Este az ÁFÉSZ szabadtéri műso­ros este rendez — tájékoztat a fontosabb eseményekről. Am a tavaszi munkák elma­radása miatt a tsz-tagok közül többen a földeken lesznek. Az el­múlt évet jól zárta a tsz, az idei se legyen rosszabb. Ki nem látja ma már Ecsegfalván, hogy érdemes dolgozni. Ha a helyzet úgy kívánja, néha még ünnep­napon is. Mert a körülöttük egy­re szebbé formálódó világnak a szül áll a szövetkezet. Bizonyí­tásul szolgáljon, hogy manapság , jat alapított és nevelt magának munka az alapja. egyet, egy gyomai fiatalember- Pásztor Béla Fólia Otthon is sok pénzt kereshet Baromfitenyésztéssel, csirke, liba, pulyka és toll 1800x0,15-ös eladó. szerződésileg magas áron értékesíthető Ár: megegyezés szerint. a Szarvasi ÁFÉSZ-nél Kapható: a Medgyesegyházi ÁFÉSZ Vas-Műszaki, Vegyi és Háztartási Boltjában Házinyúl- és galambszerződés, felvásárlás. Kamatmentes előleg 10—50 Ft-ig állatonként. Szerződéshez a naposállatot biztosítjuk. Szerződéskötés- Szarvason, Csabacsüdön, Örménykúton és Kardoson a felvásárló telepeken.

Next

/
Thumbnails
Contents