Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-19 / 91. szám
Élet a százalékok mögött Család az ebédlőasztalnál A tipikus családot természetesen Kovácséinak hívják. Vasárnapi ebédjüket fogyasztják éppen. Húslevest, jugoszláv leves porból, gyárilag készített cérnametélttel, mélyhűtött csirkét rántva, szárított burgonyát köretként, konzerv savanyú uborkát, s almakom pótot. Az étrend nemcsak Kovácsok életéről árul el »kát, hanem arról is, hogy lényegesen megváltoztak táplálkozási szokásaink, mert megváltozott, alapjaiban más lett az élelmiszeripar. Vegyük sorra ismét: iparilag feldolgozott áru a levespor, a cérnametélt, a csirke, a burgonya, a savanyú, s az al- makampót sem mentes az ipar közbejöttétől, hiszen éppen most kér még cukrot a családfő mert a kompót neki nem elég édes— Maradjunk a cukornál. Magyar- országon 1031—1835 között éves átlagban 100 ezer tonna cukrot készítettek. 1061—1065 között ez a mennyiség 409 ezer tonna volt, kerek háromszázezer tonnával több! Az egy főre jutó fogyasztás a háború előtt hat kg volt Napjainkban meghaladja a 30 kg-ot. Manufaktúra helyett ipar Ezekben a hetekben öles hirdetések tudatják a háziasszonyokkal, hogy vásárolhatnak főzővajat, kilogrammját 36 forin- . tért. Csinos, s mosolygós hölgy biztat arra, a plakátokon, hogy . főzzünk kávét ilyen meg amo- ' lyan keverékből. Alufóliái s mirelit ételek kínálják magukat, időnként konzerv-vásárt hirdetnek az üzletek, nemrég került forgalomba a műanyagba csomagolt fölszeletelt szendvicskenyér,’ közkedveltté váltak a különböző gyümölcsökkel ízesített krémtúrók, és yoghurtok... Az élelmiszeripar valóban iparként ontja a termékek bő választékát. Élelmiszerekre és él- vezeti cikkekre 1960-ban 32,4 milliárd forintot fizettünk ki a kiskereskedelem pénztárainál. 1965-ben már 44,5 milliárdod 1069-ben pedig 60,9 milliárd értékű volt vásárlásunk. Tavaly t kilenc százalékkal nőtt az élelmiszerforgalom. 1970-ben nyolc százalék a tervezett emelkedés. Élelmiszerek, melyek a való életből az emlékek birodalmába szaruinak: kukorica, liszt, köles, száraz borsó— Élelmiszerek, melyek viharos gyorsasággal hódították meg a háztartásokat: a „zacskós csirke”, azaz a mélyhűtött, tisztított baromfi, a gyá- “• fi száraz tészták, réteslapok, a liofllizált zöldségek, a bébi ételek... Minőségében más napjainkban a fogyasztás, mint volt korábban, minőségében más te- • hét maga a termékeket földolgozó, előállító ipar la csokoládévásárlós, s míg nyolc esztendeje csupán 1216 tonna pörkölt kávé vált Illatos nedűvé a különböző főzőmaadnákban, ad. dig a múlt esztendőben ez a mennyiség mér — 13 ezer tonnára rúgott...! A látszatra össze nem tartozó példák nagyon is logikus láncot alkotnak. A hazad és a külföldi piacokra történő szállítások növekedése mellett lényegesen megváltozott az élelmiszeripar termékszerkezete: előtérbe kerültek az iparilag feldolgozott áruk, s megnőtt az élvezeti cikkek fogyasztása. Hiszen 1950-ben mindössze 1369 tonna csokoládét produkált az ipar, 1968-ban viszont 17 000 tonnával ... márpedig a csokoládé nem tartozik az alapvető „élelmiszerek” közé. Ha erre jut — márpedig jut rá — pénz, miért ne futná a valóban alapvető élelmiszerekre? Meat hiba lenne elfeledni: nemcsak az élelmiszeripari termelésének növelése volt a feladat. hanem a fizetőképes kereslet bővítése is. Az például, hogy Kovációknak, akiket bevezetőben említettünk, ne okozzam gondot a gyárilag földolgozott baromfi megvétele. S nem okozhat gondot, hiszen Kovácsék, s a kovácsok, nagyok, kissek megvásárolják ezt a zacskós csirkét. Az Ipar 1966-ban még csak 19 554 tonnás mennyiséget szállított ki a gyárkapukon. 1969-ben 70 724 tonna baromfi került le a földolgozó szalagokról . A több helyett inkább mást Az ENSZ statisztikai évkönyve szerint 1958 és 1967 között az élelmiszer-termelés Afrikában egy, a Közép-Keleten, 3,1, Észak- Amen kában 6,1, az európai szocialista országokban 15,5, s a nyugat-európai országokban 18,9 százalékkal emelkedett. Magyar- ország az egy főre jutó kalória- fogyasztást tekintve a világ- ranglista- vezető helyeinek egyikén áll, s ma már nem az a fő teendő, hogy többet egyenek az emberek, hanem az, hogy mást fogyasszanak! Élelmiszer-termelésünk — s ami ettől elválaszthatatlan : élelmiszeriparunk — legfőbb fogyatékossága, hogy a kelleténél nagyobb szerephez jutnak a szénhidrátok, s kisebbekhez a fehérjék, s túl nagy az évszakoktól való függőség Évente 3—4 százalékkal nőtt 1965—1969 között az élelmiszer ipar termelése, a múlt évben 19 százalékkal volt több, mint 1965- ben. Ezen belül azonban a konzervipar megkétszerezte termelését, az egészséges fogyasztásban nagy szerepet vivő tej- és tejtermékek, valamint hús- és húskészítmények előállítása más élelmiszeripari termékekhez mér ten gyorsabban növekedett. Az élelmiszergazdaság, tehát a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttműködésének kialakítására tett erőfeszítések növekvő eredményekkel kamatozni kezdenek ... Az ebédlőasztalnál ülő család napról napra lemérheti, az adatok, százalékok mögött miként változott az élet. Elég, ha ránéznék az asztalra, ha jó étvággyal elfogyasztanak egy kiadós, több fogásos vasárnapi ebédet, vagy e>gy gyorsan elkészített, ízletes, egészséges vacsorát. Mészáros Ottó Heti étrend- javaslatunk KÉSZÍTETTE: KALMAR GYULA, A HOTEL „KÖRÖS” KONYHA- FONÖKE Hétfő: Borsópüré leves, vág. dalt steack, paradicsommártás, tiroli almás rétes. Kedd: Kelleves, vírsllkarikák paprikás lében, spagetti, fejes saláta cdtrommaL Szerda: Csontleves, reszelt tésztával, zöldborsós hátszínszelet, rizs, piskóta-szelet borhabbal. Csütörtök: Gombaleves, magyaros tojáspörkölt, tört burgonya, vitamin-saláta. Péntek: Szemesbableves, füstölt oldalassal, túrógombóc vajas morzsával. Szombat: Zöldséges halleves, rakott karfiol reszelt sajttal, sonkás fánk. Vasárnap: Vegyes gyümölcs- leves, velős palacsinták konyha- főnök módra, majonéze® fejes saláta, tejszínes moccakrém babapiskótával. ÉS EGY RECEPT: Velős palacsinták konyhafőnök módra: 10 db sós palacsintát sütünk és a következő töltelékkel töltjük: 15 dkg sertésvelőt hártyáitól megtisztítunk, megmossuk és apró darabokra vagdalva egy kis fej hagymával kevés zsíron megpirítjuk. Ezután 4 tojást 1 dl tejföllel felverünk és ráöntjük a lepirított velőre. Tűzre téve állandó keverés mellett besűrítjük. Sóval, borssal, petrezselyemzölddel ízesítjük. A kapott tölteléket tízfelé osztva, betöltjtik a palacsintákat úgy, hogy téglalap alakú szeleteket kapjunk. A kapott szeleteket pa- nírozzuk és bö, forró zsírban kisütjük. Sült burgonyával vagy burgonyapürével forrón tálaljuk. Külön tartármártást is adhatunk hozzá. A majcmézes fejes saláta készítésekor a salátát vékony metéltre vágjuk és így keverjük a majonézmártással. Ha sir a gyerek... Sír a kisbaba. Sír éjjel, sír nappal. Mi lehet a baja? Aggódik a kétségbeesett édesanya. Fáradt az anya, fáradt az egész család. A kisgyermekes családok Setét sokszor keseríti meg gyermekük állandó felsírása. A tájékozatlan édesanya ilyenkor addig ringatja a kicsit, míg az el nem csendesedik. Mások meg bizonyos tájékozottságra hivatkoznak ás hagyják végletekig ordítani. „Nem Jó ha megszokja az állandó riogatást” — mondják. Az első módszer valóban a túlzott elkényeztetéshez vezethet és ebből szokott a legtöbb kellemetlenség származni. Viszont a második módszer túl merev alkalmazása sem helyeselhető. Azért szükséges erről szólnunk, mert a közfelfogás az előbbit illetően már bizonyos tájékozottsággal rendelkezik. Miért kell vigyáznunk mindLépésváltás, sokféle módon A közelmúltban a fővárosban bemutatót rendeztek a világhírű svájci élelmiszeripari konszern, a Nestle, s a magyar élelmiszeripari együttműködéséről. A magyar élelmiszeripar exportja 1960-ban 2268 millió devizaforintot tett ki, 1969-ben az export értéke 5611 millió devizaforintra rúgott. A választék bővítése érdekében ugyanez idő alatt megkétszereződött az Import, s 1969-ben 2494 millió de- vizaforintót ért el. Nyolc év alatt 1,2 milliárd forinttal emelkedett a cukor- és cukorka-, ■ Tavaszi divatkokttl gyermekeknek I Talán még sohasem volt ennyi lehetőség a gyerekek változatos és divatos öltöztetésére, mint manapság. Az OKISZ Labor márciusi divatbemutató-sorozatában is méltó helyet kaptak a kicsinyek 16. A gyerekruhák színösszetétele és anyaga majdnem megegyezik a nőt ruhák színeivel. A pasztellszínek dominálnak, amelyek valamely erősebb tónusú színnel keverednek. így a sárga, a narancssárga, a kék — különféle árnyalatokban —, piros és a fehér. I A kicsiket leginkább könnyű kötött, pamut, Jersey anyagú kelmékbe öltöztessük. Divat a kockás mindenféle formája, a csíkos és a kockás merész ösz- szevegyítése, a tiroQj ég a pettyes is. Sok műbőr ruhát is láttam, amely nagyon praktikus, mert csupán vizes ruhával kell lemosni. A ruhák vonalvezetése laza, kicsit trapézos vagy glöknis. A kötényruha és az ingruha kiegészítője a mindenhez viselhető u.n. blézer-kabátka, valamint a felnőttekéhez hasonló mellény. A kisfiúk nadrágja lefelé bővülő szárral készül, akárcsak a női pantallók. A ruhák díszítéséhez fémcsat- tot, rézveretet, hímzést és műbőrt alkalmaznak. Csinosak a kötött és műbőr svájcisapkák. ! * Talán a legjellemzőbb a ma gyerekruhájára, hogy színes, élénk j és laza. i Csak az alkalmi ruháknál láttunk fodrot — ami a régi romantikus stílust idézi vissza — azonban az öltözkködés ma inkább egyszerűbb és praktikusabb. Formájánál, színeinél fogva elmondhatjuk, hogy a mai gyermekdivat neveli a kicsinyek ízlését. t Két rajz ízelítőül a mai kor gyermekdivatának beumtatásá- ra: 1. Sportos összeállítás kis. Var*i«v^, fiúknak. Bőrrel díszített öltöny, hozzá bőrrel díszített öves — ugyanazon anyagból készült — tavaszi kabát, divatos rézszegekkel. Kiskabát helyett kikötés blúz egészíti ki az öltönyt. 2. Trapéz vonalú kötényruha, bőr paszpóllal és rézszegekkel. Felette egyenes vonalú tavaszi kabát, elején bőr díszítéssel, rézszegekkel és karikával. Gáspár Judit V két esetben, miért helyes most is, ha azt a bizonyos „közép utat” választjuk a szoktatásnál? (Tehát szoktatásról azaz nevelésről van szó ez esetben. Ha a gyermek azért sir, mert valami baja van, mert beteg, orvosi segítséghez kell fordulni természetesen.) Az emberi magatartás a feltételes reflexekre épül fel. A reflex egy adott válaszcselekvés az egyén szervezetét érő ingerhatásokra. Bizonyos meghatározott ingerhatásokra sajátosan reagál a csecsemő is, s ha valamilyen speciális hatás szabályos időközök bén és rendszeresen éri gyermekünket, kapcsolat alakul ki idegrendszere és az őt érő állandó ismétlődő hatás között. Például, ha mindig déli tizenkét óra körül etetik (ez az ingerhatás), megszokja ezt, és állandóan tizenkét óra körül lesz éhes (ez a válaszcselekvés, válaszreakció). Nos, ilyen típusú kapcsolat alakul ki az éjszaka és a ringa- tás között is, ha a szülő minden egyes felsírásra öl beveszi csecsemőjét. Megszokja a gyermek, a például hajnali két óra körüli ringatást, ami ha ezután már csak egyszer is elmarad, sírni kezd. Következésképp módján ken bánni az éjszakai ringatósokkal — de lehetünk-e túl szigorúak? Az anya azzal a hittel, hogy nem akar gyermekében egy rossz szokást kialakítani, hagyja, hadd sírjon a csecsemő. „Majd rájön, hogy hiába minden és abbahagyja!” — mondják ilyenkor és, ha különben egészséges a gyermek, el Is fog hallgatni. S aztán másnap felsír újra, és azon módján abbahagyja ismét. Majd megismétlődik ez harmadszor is, negyedszer is és a tájékozatlan szülő nem is sejti, hogy gyermeke és a környezet között egy új kapcsolat alakult ki. Az éjszaka jelzései számára a sírást fogják már jelenteni. Üj kapcsolat létesült az éjszaka és a sírás között Mint ahogy a déli tizenkét óra mindig az etetést jelentette, úgy lesz gyermekünknek, a például hajnali két óra a sírás ideje: azt szokja meg, hogy ilyenkor ,.sírnia kell”. Látható tehát, hogy bár nem helyes az állandó ringatós, a kényeztetés, az előnyös idegkapcsolatok (jó szokások) kialakításánál nem lehetünk merevek, túl szigorúak. Gyermekünk nevelése, szoktatása nem idomí- tás. Bősz Jenő
