Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-18 / 90. szám

Tudomány — Technika Gyógyító ionok lonterápiás kezelés hazai gyártmányú ionizálóval. A kezelést általában kétnaponként alkalmazzák. Mindenki tapasztalatból tud­ja, hogy a szervezet életműkö­dése és az atmoszférában leját­szódó jelenségek között kapcso­lat van. Más a kedélyállapotunk napos, vagy esős időben, és az időjárás frontális változásait is a legtöbb ember megérzi. Az is régi tapasztalat, hogy bizonyos környezetben: hegyek között, fenyvesekben, tengerparton az emberek ritkábban betegednek meg és a betegek gyorsabban gyógyulnak meg, mint máshol. Az ilyen helyeken üdülők ala­kulnak ki, szanatóriumok épül­nek. A tudósok sokáig kutatták a kedvezőbb hatás okát. Üjafo- ban azt is megfigyelték, hogy a városi környezetben gyakoribbá váltak egyes megbetegedések, bizonyos gépek mellett dolgozók könnyebben betegednek meg. Az egyik tudományos intézetben például megfigyelték, hogy az elektrosztatikus generátor mel­lett dolgozó kutatók aluszékony- nyá, idegessé váltak, kedélyál­lapotuk erősen hullámzott. Két­ségtelen, hogy ezek a biológiai és pszichológiai hatások az em­bert körülvevő környezetben le­játszódó jelenségeikkel függnek össze. Időjárás és ionok Még csak rövid idő telt el az­óta, hogy a kutatók kezdik meg­érteni az ezekhez hasonló jelen­ségek okát. A levegő nagy része semleges gázatomokból, illetve molekulákból áll, de ezenkívül kisebb-nagyobb mennyiségben elektromosan töltött részecskéik is vannak jelen: ezeket nevez­zük ionoknak. Ionok létrejöttét számos ok előidézheti: a levegő­ben vagy a föld kőzeteiben levő radioaktív anyagok sugárzása, a Nap ultra-ibolya sugárzása, a kozmikus sugárzás, légköri elektromos kisülések. Ezek a ha­tások a légkör egyes pontjain nem egyforma erősségűek, így a levegőben keletkező ionok szá­ma is helyről helyre változik. A keletkező ionok között van­nak pozitív, illetve negatív töl- tésűek: ezek egymáshoz viszo­nyított száma jelentősen külön­bözik. Mégis, a Föld felszínén — bizonyos okok miatt — normális időjárási viszonyok mellett lé­nyegesen több pozitív ion van, mint negatív. Ezt a helyzetet azonban az időjárás megváltozá­sa módosíthatja. Megállapítot­ták, hogy az ionok biológiai ha­tása nem annyira az ionok szá­mától, hanem azok töltésétől függ. Az olyan környezetben pél­dául, ahol az emberek jói érzik magukat (helyi üdülők), ott a negatív ionok vannak túlsúly­ban. Az időjárásváltozások, frontátvoruü ások során is adó­dik olyan helyzet, antíkar fel­szaporodnak vagy a negatív, vagy a pozitív töltésű ionok. A vihar előtti „feszült” időszak­ban például, amikor még a ke­vésbé időjárás-érzékeny embe­rek is rosszul érzik magukat, fel­szaporodnak a pozitív ionok. Amikor a zivatar kitör, és esni kezd az eső, negatív iontúlsúly álakul ki. A tapasztalat szerint ilyenkor az emberek megnyu­godnak, és kellemes élénkség, tevékenység-vágy vesz rajtuk erőt Ionok a szervezetben Arra a kérdésre még nem tu­dunk biztosan válaszolni, hogy a légköri ionok biológiai hatása hogyan nyilvánul meg. Egyesek szerint a negatív ionok bejutva a légzőszervekbe, ingerük a tü­dőben levő idegvégződéseket, részben pedig a vérbe jutnak, és a keringéssel elvándorolnak a szervezet minden pontjára és általános hatást váltanak ld. A módszeres vizsgálatok bebi­zonyították, hogy a negatív io­nok jelenléte kedvező, a pozitív ionok pedig kedvezőtlen hatást gyakorolnak az emberre. Pozitív iontúlsúly esetében gyakorib­bak a tüdővórzésék, emelkedik a vérnyomás, szaporább a pul­zus, megnő a keringő vér meny- nyisége — tehát felgyorsul a szervezet működése. Negatív io­nok jelenlétében viszont lassul a szervezet működése és ezzel mérséklődik a szív terhelése. Mesterséges ionok A kedvező hatások láttán fel­merült az igény, hogy mestersé­ges iongenerátort készítsenek. Ez utánozza a természetben előfor­duló ionizáló hatásokat. Az ion­terápiában a negatív ionokat előállító generátorok terjedtek el. Kétféle kezelést alkalmaz­nak. Az egyiknél rövidebb ideig tartó nagy ion-koncentrációt ál­lítanak elő és a betegnek ezt kell belélegeznie. A másik eljárás kisebbionkoneentrációt alkalmaz és ebben a pácienseknek huza­mosabb ideig keli tartózkodni­uk: például a bányászok éjjeli szanatóriumában ilyen ion-kon­centrációjú hálótermekben kell aludniuk a bányászoknak. Világviszonylatban folynak kí­sérletek egyre jobb hatású ion- generátorok előállítására. Ha­zánkban a MEDICOR Művek­ben is többféle készüléket állí­tottak elő. És nőivel a negatív iontúlsúly kedveié hatása nem­csak egyes betegségek gyógyítá­sára alkalmas, hanem a betegsé­gek megelőzésében, a munkatel­jesítmény fokozásában, a fáradt­ság csökkentésében is felmerült az ötlet, hogy a kondicionáló berendezésekkel ne csak a hő­mérsékletet, a levegő nedvesség- tartalmát szabályozzák, hanem befolyásolják az ionok számát is. Ezért már készültek olyan — műtőkben használatos — klíma- berendezések, amellyel ezt a célt is el tudják érni. Az ioni­záló berendezések különleges tí­pusa gépkocsiba szerelhető fel, ahoi a dúsuló negatív ionok kö­vetkeztében a vezető jobban el­viseli a vezetés fáradalmait. Bár az ionterápia még csak a kezdeti lépéseket tette meg, mégis feljogosít arra a remény­re, hogy az orvosok új, hatásos eszközhöz jutottak a betegségek elleni küzdelemben. II „Concorde” tűzbiztonsága A nyugati világ első szuperszónikus sebességű utasszállító repülőgépe, az angol-francia kooperációban készülő „Concorde” tervezőinek a biz­tonság érdekében sokmindenre kellett gondolniuk. Tűzveszély szem­pontjából a gép legkényesebb részei a magas hőfokon üzemelő hajtómű­vek, amelyeknek hibája, üzemzavara az utasteret is lángba boríthatja. Éppen ezért nagyérzékenységű elektronikus tűzbiztonsági berendezést terveztek a gép számára, amelynek fontos elemei a motortérben elhelye­zett detektorok, ezek érzékelik a túlmelegedési vagy a tüzet s azonnal riasztó jelzést adnak le a pilóta számára. Ugyanakkor automatikusan kinyílnak a képen látható gömb alakú, cseppfolyósított semleges gázt tartalmazó tartály szelepei, a tűz fészkére irányítván az oltóanyagot. Búcsú Veres Pétertől Elment a magyai falu legendás embere, a balmazújvárosi Gyepsoriak hűséges szószólója, a mai ma­gyar irodalom élvo­nalbeli mestere; éle­tének 74. évében el­hunyt Veres Péter. Ha valaki egy tá- voü kontinensen csak az ő sorsát, az ő mű­veit ismerné a ma­gyar haza tízmillió lakosának életéből, gondolataiból, az tisztán és árnyal, tan látná a XX. szá­zad honi küzdő pa­rasztságának törté­nelmi útját és hely­zetét. Veres Péter a komor társadalmi szélsőségek világá­ban született, 1897 január 6-án. Balmaz­újváros hiába épült a roppant tágasságú Hortobágy peremére, a kétkezi ember ott is gyötrőn szegény volt. Veres Péternek már a negyedik elemi után munkába kellett állnia; gorki- jian hányatott ifjúsága során volt kiskondás, gulyásbojtár, napszámos, dolgozott a vasút­nál pályamunkásként, aratónak szegődött a Semsey uradalom­ba... A szociáldemokrata párt balmazújvárosi földmunkás szervezetének tagjaként került közel a szocdaHzmus elméleté­hez. A Tanácsköztársaság idején jó szívvel és minden ere­jével .tehetségével vállalta a forradalmi közösség szolgálatát. A reakció ezért előbb másfél éves romániai internálásra, majd miután onnan kiszabadult és hazatért, egyévi börtönnel sújtotta. Aligha volt még egy magyar író a két világháború közötti Magyarországon, aki a Veres Péteréhez hasonló társadalom alatti helyzetben az önművelés és önkifejezés hasonló eredmé­nyeit érte volna el. Veszélyes ellen-el ükre ismertek benne a hatalom emberei, a tollal és az élőszóval egyaránt pompásan bánó harcostársra a márciusi front vezetői. Hazánk felszaba­dulása szinte népmeséi fordula­tot hozott az egykori balmazúj­városi szegényparaszt életébe is. Az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökeként ő irányít­hatta az általa annak idején oly merészen támadott nagybir­tokrendszer szétzúzását. Elnöke volt a falusi szegénység egy ré­szét magába ölelő nemzeti pa­rasztpártnak, tagja az ország­gyűlésnek, miniszteri posztokat töltött be, az írószövetség elnö­kévé választották. Az Űj-Ma- gyarország közéletének egyik legtevékenyebb vezető személyi­sége volt. Az állama szolgálatból visszavo­nulva nópírói-közírói tevékeny­sége még színesebbé, szélesebb arányúvá lett, mint amilyen negyvenes évedben volt. Személyében tiszta tollú írót, kipróbált hűségű és tehetségű közéleti férfit és gondolkodót, felejthetetlenül puritán embert gyászol az ország. Búcsú Váci Mihály tői Élete virágában, 46 esztendősen meghalt Váci Mihály Kos- suth-díjas költő, a magyar országgyűlés tagja ,az Oj Írás cí­mű folyóirat szer­kesztője. Karácsony napján született; gondra, küzdelemre, sok-sok betegségre. fényes költői életútra. Pá­lyáját tanyai tanító­ként kezdte, később hosszú évekig dolgo­zott az oktatási ap­parátusban és vi­szonylag későn, 31 éves korában érte meg első verseinek megjelenését. Egy évvel ezután már József Attila-díjjal jutalmazták Eresz­alja című versköte­tét, a költői bemu­tatkozást követő ti­zedik esztendőben pedig a Kossuth-díj babérkoszorújával babérkoszorújával tüntette ki I az ország. Váci Mihály költészete népi fogan ta- tású, pártos, szocialista költé­szet. Lírájának középpontjában a jobb élet felé törekvő mai em­ber áll. szeretete a nehéz éle­tűek sorsát fonja körül a leg­melegebben, indulatai akkor a leghevesebbek, ha gondokra utal, ha cselekvési restséget os­toroz, ha az élet kiteljesedésé­nek akadályairól beszél. Negy­venhat esztendejéből csupán lf év volt *— ««ai a. Mwialmi ólLát: fórumain telt el. Ez a másfél évtized elegendő volt ahhoz, hogy megmutatkozzanak az egy­kori szabolcsi tanító kivételes képességei; őszinte, erőteljes, forróhangú költészetével hama­rosan sok fiatal pályatárs vá­lasztott példaképévé lett Váci Mihály. Sokat betegeskedett sokszor nézett szembe az elmúlás lehe­tőségével. Ügy nézett vele szem­be, hogy mindvégig hitt. az élet szép értelmében és azt vallotta: haláláig embernek kell lenni az emberekért

Next

/
Thumbnails
Contents