Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-17 / 89. szám

Vizsgázott a konzervfagylalt — Kávéfogyasztásban 12. hely az európai ranglistán Árubemutató Békéscsabán Néhány gondolat a megváltozott tanácsi munkáról Beszélgetés Barna Pál elvtárssal, a Gyulai Járási Tanács VB-el nőkével A Szolnak—Békés megyei Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalat április 15-én Békéscsa­bán fagylalt- és kávébemutatót tartott a megye kereskedelmi és vendéglátóipari szakemberei­nek. r Uj termék a BÓV orosházi konzervgyárában Hazánk egyetlen baromfiipari konzervgyárában, Orosházán évente 100—120 vagon terméket állítanák elő. A speciálisan fű­szerezett orosházi konzervek iránt azonban külföldön és ide­haza egyaránt megnőtt a keres­let. Érdeklődésünkre, hogyan növelik a termelést, Csizmadia Sándor, a konzervüzem vezetője a következőket mondotta el: — Csakis a technológia fej­lesztésével léphetünk előbbre. Ezt a célt szolgálja a közelmúlta ban üzembe helyezett automa­tikus pástétomvonalunk is, amelynek a teljesítménye 30 szá­zalékkal magasabb a korábbi félautomata-berendezésnél. Mű­szakonként 30 ezer doboz pásté, tomot gyártunk a leghigiéniku- sabb körülmények között. De legalább ennyire fontos nálunk a választékbővítés is. . — Ezért is vigyázunk nagyon a magyaros ízekre. Eddig mint­egy 15-féle konzervipari termé­künk volt, most újabbakkal je­lentkezünk hamarosan a boltok­ban. A KERMI által elfogadott taraj-pörkölt, a tejfeles csirke­paprikás, a tájjellegű orosházi tyúkhúsleves reméljük, nagyon megnyeri a háziasszonyok tetszé­sét A bemutató érdekessége volt, j hogy a résztvevők első ízben | kóstolhatták meg az úgynevezett | konzervfagylatot, melyet a Bá- taszéki Búzakalász Termelőszö­vetkezet több száz holdas gyü­mölcsösének termékeiből, saját feldolgozóüzemében készített. A fogyasztásra kész masszát — mint Hirt László, a tsz képvise­lője mondotta — Mackó néven ötliteres üvegekben hozzák for­galomba. Jelentősen megköny- nyííik ezzel a vendéglátóipari egységek munkáját és biztosít­ják a fágylaltkészitmények for­galmának folyamatosságát. Az üvegekben 1 évig tárolható a massza, s felbontás után 18—20 percen belül a fogyasztók már ízlelhetik a finom málna, eper, őszibarack, szamóca és egyéb gyümölcskrém-fagylaltot. Most próbálkozik a szövetkezet kó­kusz és mandula ízű fagylalt előállításával. A bemutatón a résztvevők már ezt az újdonsá­got is megkóstolhatták. Az új kezdeményezést általában öröm­mel fogadták, s reméljük, a Bé­kés megyed fogvasztóközönség is hamarosan megismerheti eme újdonságokat. A bemutatón a Csemege-Édes­ipari Gyár termékeit, az Amigó, az Ali baba és más kávékészít­ményeket Tátrai Kálmán, a gyár osztályvezetője ismertette. Ér­dekes és újszerű volt, hogy az európai országok kávéfogyasztá­sát is közölte, összehasonlítás­képpen, s a sorrendben Magyar- ország a 12. helyen áll. A rész­vevők a tájékoztató alapján megismerkedhettek a kávéter­mesztéssel, a pörkölés folyama­tával, és jó tanácsokat is hall­hattak az elkészítését illetően. Ezt a tájékoztatót is kóstoló kö­vette. A társadalmi életünkben vég- ] bement változások egyre jobban sürgetik a városi, a nagyközségi és a községi tanácsok növekedő hatósági szerepét, önállóságát, ami új követelményeket támaszt irántunk. Lapunk munkatársa ezekről a folyamatokról kért rö- 1 vid tájékoztatást Barna Pál elvtárstól, a Gyulai Járási Ta­nács V. B. elnökétől. — Hogyan válnak a helyi ta­nácsok területük gazdájává? — E kérdés elemzésénél vi­szonylag könnyű helyzetem van. Nemrégiben a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának ve­zetője, dr. Papp Lajos minisz­terhelyettes a Tv politikai tan­folyam keretében országos vo­natkozásban beszélt a tanácsok növekvő szerepéről, a tanácsi demokratizmus kiszélesítéséről. Én azonban a járási, de főként a községi tanácsokról teszek em­lítést. Ügy gondolom, amit a mi tanácsainkról elmondok, nem ellentétes Papp elvtárs megálla­pításaival. A szocializmus teljes felépíté­sének időszaka jelentősen meg­változtatja a tanácsi munka gaz. dasági és politikai oldalát és új követelményeket támaszt a ta­nácsok iránt. Ezt a követelményt fejezi ki az MSZMP Központi Bizottságának az állami életünk, s a tanácsi szervek továbbfej­lesztésére vonatkozó határozata, amely a tanácsi önállóság ki­bontakozásával a szocialista de. mokrácia továbbfejlesztésével függ össze. Ügy vélem, hogy a tanácsi munka egészének legfőbb jel­lemzője a tervszerűség és az ön­állóság kibontakozása. A hatás­körök bővülése, az önállóság nö. vekedése igen jelentős ösztön­zés volt a tervek célirányosabb elkészítésére és gondosabb ösz- szeállítására. Kétségtelen tény, hogy a munka programszerűb- bé válása együtt járt a demok­rácia elemeinek a kiszélesedésé­vel is. Utaltam már arra, hosrv sokat javult a testületi munka színvo­nala. Jellemző például, hogy a korábbi tanácsi ciklusokban, kü­lönösen a ciklus utolsó éveiben nagy visszaesések voltak a tes­tületi munkában. Most viszont az aktivitás nem csökkent — el­lenkezőleg — inkább emelkedés­ről tehetek említést. Az elmon­dottaknak bizonyítéka, hogy a tanácsüléseken a megjelenési át­lag 80 százalékon felül van és a vitában a részvételi arány 20— 40 százalék között van. — Hogyan jelentkezik ez a tartalmi munkában? — A terület gazdájává válás bizonyítéka, hogy tanácsaink részben a felsőbb szervek által történt szabályozás — másrészt saját öntevékenységük útján számos formai elemtől mentesül­tek, és így mindinkább előtérbe került a tartalmi munka. Lénye­gesen kevesebb határozatot hoz­nak és több figyelmet fordíta­nak azok végrehajtására. A ho­zott határozatok időszerűek és mindinkább a település lakossá­gának közvetlen érdekeit szol­gálják. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy előfordul még elvieskedő, önmagáért való általánosságot kifejező deklara­tív határozat is. Ami a határo­zatok végrehajtását illeti, el­mondhatom, hogy tanácsaink többsége nagy figyelmet fordít úgy, az általuk, mint a felsőbb szervek által hozott határozatok realizálására, következetesek a határidők betartásában és nem kendőzik el az esetenként elő­forduló sikertelenséget sem. Ügy vélem, említést kell ten­nem arról is, hogy az utóbb} két- három évben számos kormány- intézkedés segíti a tanácsokat abban, hogy még inkább válja­nak területük gazdájává. Ugyan­akkor — véleményem szerint —- még számos területen lehetne egyszerűsíteni sok mindent. In­dokolatlannak tartom például, hogy a kisközségek (két-, há­romezer lakosú) kéthetenként tartsanak vb-üléseket. A tanácsok bizottságainak munkájában igen jól érvénye­sül a központi szabályozás hatá­sa. Az óllandóbizottsági munka kötöttségének megszüntetése nem csökkentette — ellenkező­leg — növelte aktivitásukat. Ta­nácstagjaink munkája jó. Nagy felelősséget éreznek választóke­rületükért, 90 százalékuk szá­molt be választóinak a tanács­ban végzett munkáikról. A meg­növekedett aktivitás fokozta a választók érdeklődését is elsősorban a tanácsi munka iránt. Mind több azon választó- polgárok száma, akik részt vesz­nek a tanácstagi beszámolókon és nagy erőfeszítéseket tesznek a jelölőgyűléseken elhangzott ja­vaslatok megvalósításáért. — Miként tudja a tanács biz­tosítani a lakosság helyi szolgál­tatását? — Azt hiszem, nem túlzóm el e téren a tanácsok szerepét, de úgy vélem, hogy tanácsaink a fejlesztési célkitűzések megva­lósításában váltak a testületük igazi gazdájává. Csak a leglé­nyegesebbek megemlítésére szo­rítkozom. Községeink nagy több. sége viszonylag korszerű útvo­nalakkal és jó közlekedési felté­telekkel rendelkezik, Ma már mintegy 15 kilométer a belterü­leti utak hossza. A községek központjai korszerű betonjár. dákkal rendelkeznek mindenütt. Egynéhány településrész kivé­telével teljes a villanyhálózat. Több nagyobb községben folya­matban van a korszerű városias közvilágítás kiépítése. Mintegy 350 ezer négyzetméter parkosí­tott terület emeli a községek esz­tétikai képét. Üj orvosi rende­lők és várók, új fogorvosi kör­zetek és rendszeres területi szakrendelések szolgálják az egészségügyi ellátás szintjét, korszerűségét. Szeretném nyomatékosain ki­emelni azt a nagy erőfeszítést, amit a korszerű ivóvízellátás megteremtéséért tesznek. A já­rás 16 községének több mint fe­lénél vízművek szolgálják a la­kosságot Most van folyamatban a korszerűsítés Eleken, Újkígyó­son, Kétegyházán és Méhkeré­ken, de elképzeléseink vannak Dobozon is. Szeretnék néhány gondolat­ban utalni lakásviszonyainkra. Erre a legfrissebb adatot a kö­zelmúltban lezajlott népszámlá­lás szolgálja. Lakásviszonyaink kielégítőek. A járásban 58 ezer ember, 17 ezer 872 lakásban la­kik. Javult a kettő-, vagy több­szobás (komfortos) lakások ará­nya, kb. 50 százalék. A magán­építkezések zöme az OTP útján biztosított hiteltámogatással tör­ténik. Új színfoltként jelentke­zett járásunkban (Sarkadon) a többszintes társasházak építése, amely szépen illeszkedik bele a község esztétikai képébe. Ugyan­csak a népszámlálási adatokra hivatkozom, melyből megálla­pítható, hogy a külterületi né­pesség az utóbbi 10 évben a fe­lére csökkent a járásban. Ezért a belső részeken a jövőben még inkább számolnunk kell azzal, hogv mintegy 6 ezer 200 lakos beköltözik a belterületre. Taná­csaink segítik ezt a beköltözés! szándékot, elsősorban azzal, hogy a telekellátottság minde­nütt biztosított. Ami a konkrét szolgáltatást illeti, végrehajtó bizottságunk megítélése alapján .sikerült to­vább javítanunk. Az ipari szol­gáltatást egyrészt a magánkis­ipar, másrészt a kisipari terme- lőszövetkzetek végzik. Mintegy 489 kisiparos folytat a járásban szolgáltató tevékenységet. Egye­lőre nem megnyugtató a hely­zetünk a gumijavító-, a cipész-, a férfiszabó- és kisebb közsé­geinkben a fodrászipari ellátás területén. Véleményem szerint reime miatt. Pedig, ha jól tu­dom, harmadízben tartóztatják le. Jó volna, ha tanácsolná neki, hogy utazzék el abból a faluból, mert még megölik. Ügy látszik, ott nem szeretik. Tanácsolja neki. Táviratban. Gyakran nagyon elámultam, hogy Lenin milyen készségesen segít olyanoknak, akiket ellen­ségeinek tart, és nemcsak segít, hanem a jövőjükre is gondol. Így például egy tábornokot — tudós volt, vegyész — halál fe­nyegetett. — Hm, hm — mondta Lenin, miután figyelmesen végighallga­tott. — Tehát maga szerint ez az ember nem tudta, hogy labora­tóriumában fegyvert rejtegetnek a fiai? Van ebben valami ro­mantika. Hadd bogozza ki ezt az ügyet Dzerzsinszkij, neki finom érzéke van az igazsághoz. Néhány nap múlva telefonált nekem Petrográdba: — Azt a maga tábornokát ki­engedjük, talán már ki is en­gedték. Mit akar csinálni az az ember? — Homoemulziót... — Ügy, úgy, az valami kar­bolsav! Nos, hát főzzön karbol­savat. Maga pedig mondja meg nekem, mire van szüksége... Néhány nap múlva megint megkérdezte: — Mi van a tábornokkal? El­helyezkedett? 1919-ben a pétervári kony­hákban felbukkant egy nagyon szép nő, és szigorúan követel­te: — Én Cs. hercegnő vagyok, adjanak csontot a kutyáimnak! Mesélték, hogy nem bírta a megaláztatást és éhezést, s a Névába akarta ölni magát, de négy kutyája megérezte úr­nője végzetes szándékát, utána futottak és vonításukkal, iz­galmukkal visszatartották az öngyilkosságtól. Elmeséltem ezt a legendát Leninnek. Ferdén, felülről le­felé nézett rám, egyre csak hunyorgott, s végül egészen behunyta szemét, haragosan megjegyezte: — Kitalálásnak sem rossz. A forradalom tréfája. Elhallgatott. Felállt és az asztalán fekvő papírokban la­pozgatva, elgondolkodva foly­tatta: — Hát igen, ezeknek az em­bereknek nehéz a sorsuk: a történelem rideg édesanya, s ha megtorlásról van szó, sem­mitől sem riad vissza. Mit mondjak? Ezeknek rossz a so­ruk. Az okosabbja persze tud­ja, hogy tövestül tépték ki, és nem fog megint gyökeret eresz­teni. Az átpalántáiás pedig, hogy Nyugat-Európában eresz­szenek új gyökeret, az okosa­kat nem elégíti ki. Nem igen tudnak ők ott meggyökerezni. Maga mit gondol? — Ügy vélem, hogy nem. — Tehát vagy velünk tarta­nak, vagy megint intervenciót akarnak majd kieszközölni. Megkérdeztem, valóban saj­nálja-e ezeket az embereket, vagy csak én látom így. — Az okosakat sajnálom. Nálunk kevés az okos ember. Mi, nagyobb részt tehetséges nép vagyunk, de az eszünk lustán forog. És megemlített néhány olyan elvtársat, aki felülemelked­ve osztálya „zoopszichológiáján”, együtt dolgozik a „bolsevikok­kal”. Bámulatos szeretettel be­szélt róluk. (Folytatjuk) tanácsainknak a jövőben is gon­dot fog okozni ez a probléma. Sokat javítana a szolgáltatások helyzetén ha a költségvetési üzemeink tevékenységét ki le­hetne terjeszteni a szolgáltatá­sokra is. Ennek azonban nem egészen érthető módon jogilag szabályozott akadályai vannak. Talán javítaná a helyzetünket az is, ha az illetékes felsőbb szervek olyan szabályozóikat dolgoznának ki, melyek jelentő­sen használnak a különböző szolgáltatások körében való fog­lalkozásra. Mi már ebben az év­ben sort kerítünk Sarkadon, mintegy 100 főt foglalkoztató munkahely biztosítására, 2 mil­liós, Dobozom pedig további 120 főt fogalkoztató 1,5 milliós be­ruházásra. A csökkent munka­képességűek elhelyezése céljá­ból Sarkadon a Gyulai Háziipa­ri Szövetkezet bővíti ottani részlegét és ezzel újabb 80 csök­kent munkaképességű ember jut munkaalkalomhoz. Terveink vannak más területen történő iparfejlesztésre is. Itt említem meg, hogy járásunk kiskereske­delmi forgalma — viszonylag — kiegyensúlyozott és jó. —A párt és a tanács együttmű­ködése miben mutatkozik meg? — A tanácsok eddigi munká­ját pártunk IX. kongresszusa úgy értékelte .hogy „A tanács- rendszer alapján jól teljesítette funkcióját, a tanácsok működé­se eredményes, a nép alapvető érdekeit szolgálja”. A tanácsok helyi önállóságát mindenütt se­gítik a pártbizottságok. Folya­matban van járásunkban is a nagyközség kategóriájába való sorolás, így Doboz, Elek, Sar­kad és Újkígyós. Az első ütem­ben Sarkad már nagyközséggé vált. Tehát a járási tanács fo­lyamatba tette azokat a szerve­zeti intézkedéseket a pártbizott­sággal együtt .amelyek szüksé­gesek a tanácsi önkormányzat kialakításához. Későbbi feladat a szervezeti keretek tartalom­mal való megtöltése. Máris he­lyes hozzáfogni a szükséges fel­tételek kialakításához. A tanács területein a pártirá- nyításban érvényesül a párt ká­derpolitikái elve. Ennek megfe­lelően járásunk területén veze­tő munkakörben megbízható, a szocialista célkitűzéseket meg­győződéssel szolgáló, poflítikat- lag. szakmailag képzett, illetve kellő jártassággal rendelkező személyek dolgoznak. A járás eredményei is ezt tükrözik. Befejezésképpen Barna Pál elvtárs a következőket mondot­ta: Jól szolgálja a pártirányí­tást és ellenőrzést a kölcsönös tájékoztatás. Pártszerveink egy­re nagyobb gondot fordítanak, hogy rendszeresen tájékoztassák a községi tanácsok elnökeit, a testület választott tagjait. Ugyan­akkor a pártbizottságok a ta­nácsvezetőktől hasonlóan rend­szeres tájékoztatást kapnak. Megfelelően alakult a párttagok aránya a tanácstagok választott testületéiben is. Ez is biztosíté­ka annak, hogy pártunk politi­kája lehetőleg minden községi testületben érvényesüljön. Rocskár János Társadalmi rendezvények Az első névadó ünnepélyre Okányban 1962-ben került sor s azóta egyre népszerűbbek ezek a társadalmi rendezvé­nyek. Az elmúlt évben már 13 ilyen ünnepséget tartottak, s az idén eddig 4 hasonló ese­mény volt a községben. A házasságkötések társadalmi úton történő megrendezése is egyre nagyobb számú, 4

Next

/
Thumbnails
Contents