Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-16 / 88. szám
Új színfolt Sarkadon Átadták rendeltetésének a kétszintes ruházati A kétszintes áruház kívülről. Tegnap, szerdán délelőtt fél tízkor ünnepi aktus színhelye volt Sarkadon, a művelődési ház színházterme. Itt tartotta ünnepi igazgatósági ülését a fogyasztási szövetkezet a kétszintes ruházati áruház megnyitása alkalmából. Az ünnepi küldöttgyűlés elnökségében helyet foglalt Arany Tóth Lajosi, a járási pártbizottság első titkára, Boros Gergely, a MÉSZÖV elnöke, Sarkadi István, a MÉSZÖV elnökhelyettese, Kdozsi Gyula, a megyei tanács vb osztályvezetőhelyettese, Kesztyűs Lajos, Sarkad község Irodalmi színpad Csorváson A csorvásd művelődési házban Stúdió 70 címmel irodalmi színpad tevékenykedik. Szabadságra születtünk című zenés, verses összeállításukkal a megye különböző faüvait járják: április 10-én Gádoroson léptek fel, 17- én pedig Csanádapácán vendégszerepeinek. A nyolc tagú csoport vezetője a művelődési ház igazgatója, tagjai ipari tanulók, szakmunkások. áruházat Fotó: Barnácz párttitkára, Szegedi Lajos, a községi tanács vb-elnöke. Részt vett az ünnepi megnyitón több fogyasztási szövetkezet elnöke, kereskedelmi szakembere és számos nagykereskedelmi vállalat vezetője Az áruház megnyitása alkalmából rendezett ünnepséget Vá- radi Lajos, a fogyasztási szövetkezet elnöke nyitotta meg majd Juhász Károly főkönyvelő adott tájékoztatást az áruház építéséről, annak rendeltetéséről. Többek között elmondotta, hogy. a kétszintes ruházati áruház alapterülete 610 négyzetméter. Az építés költsége mintegy 3,5 millió forintba került. Az áruház mintegy 7 millió forint árukészlettel várja Sarkad és a környékbeli községek lakosságát. Éves szántén a 20 eladóval működő áruház 25 milliós forgalmat bonyolít le. Juhász Károly tájékoztatója után a vendégek megtekintették az új ruházati áruházát, valamint az ABC-áruházat. Ezt követően a vendégek szakmai tanácskozást tartottak: Délután 2 órakor került sor a ruházati áruház megnyitására. A szövetkezet vezetőitől és az építőktől Szegedi Lajos, a községi tanács vb-elnöke vette át az impozáns kereskedelmi létesítményt és adta át az áruház előtt várakozó vásárlók szolgálatába. Balkus újrainduláskor. A vezetőségi volt a szarvasmarha állomány ! ülésen már azt latolgatták, hogy és ezen belül 113 a tehenek szá- ■ a régebbi egy tehergépkocsijuk ma Csupán hízott marhából 323 \ mellé vásárolnak még egyet, darabot értékesítettek. Jól ki- ■ Petra Lajos néhány nappal ko- használták a hizlaláshoz a cu- ■ rábban beadott kilépési nyilat- korgyár közelségét, vagyis ; kozatát visszavonta. Annyira nagy mennyiségű répaszelettel ■ magáénak vallotta most már a és melasszal dúsították a szálas- £ szövetkezetét, hogy vitába is takarmányt. A sertésállomány £ szállt a jövőt illetően. Azt java- 666-ra rövekedett. Ebből 206 £ solta, hogy teherautó helyett volt a tény észkoca. Ezek szapo- : inkább két Zetort vásároljanak, rulatából nagyobb mennyiségű j A többség mégis az autó melleit tenyészsüldőt értékesítettek úgy- » döntött. Később azonban Petra annyira, hogy törzstenyésztő ■ Lajosnak lett iglaza. A két te- gazdaság hírébe került a szövet- ■ herautót ugyanis nem tudták jól kezet. A juhállományt ő00-na, a 5 kihasználni az akkori gazdáiké- lóállományt 102-re növelték év- ■ dási körülmények közepette, végéig. Csupán az állattenyész- : mint ahogyan a vásárlás előtt tés több mint egymillió forint : latolgatták. Eladták hát az tiszta jövedelmet hozott 1959- j újabb teherautót a gépállomás- ben, \ föld is „megemberelte” j nak az év novemberében. Még- magát vagyis meghálálta a rreg- í pedig igen jól, mert egy Zeton. javult szakirányítást ,a növekvő • egy pótkocsit, egy kultivátoiS, műtrágyát és a tagok ; egy gyűrűs hengert, egy szivaty- szorgalmas munkáját. Cukorré- • tyúmotort és egy motorkerék- pátjól ugyanis 211, kukoricából £ párt kaptak érte. 23 mázsa marzsoitat, őszi árpá- : Egyre jobban beindult a régi, bal 22,4, tavaszi árpából 17,2 £ nagy hírű szövetkezet vérkerin- mázsát takarítottak be holdan- £ gése. Szeptember végén már ként. A munkaegység-érték a £ 198 szarvasmarhát, 289 sertést tagók legnagyobb örömére 41 fo- j tartottak nyilván. Ebbői 44 volt rintra kerekedett. Olyan nagy- ! a fejős tehén és 30 a tenyészkc- szerű számok bizonyítják a Le- : oa. nim Tsz jó gazdálkodását, hogy • A sok vívódás után az 1959- a második kategóriába tartozó > esztendő reményen felül sike- szövetkezetek között az országos • rült. Lényegesen gyarapodott termelési versenyben első helye- • ac állatállomány is. Már. 486 zést ért él. £ Pályaválasztási munka társadalompolitikai konzekvenciákkal Interjú Szabó Miklóssal, a KISZ megyei bizottságának titkárával A múlt hét második félébem egy szűkebb körű, de országos méretű tanácskozás színhelye volt Békéscsaba és Kétegyháza. A KISZ Központi Bizottságnak, az Országos Úttörő Szövetségnek, az Országos Pedagógiai Intézetnek, a különböző pedagógiai főiskoláknak vezetői, szakfelügyelői és munkatársai, a MÉM megbízottai találkotzak a párt és a KISZ megyei bizottságának, továbbá a megyei tanács vb vezetőivél, a megyében működő szakmunkásképző iskolák igazgatóival, hogy megismerjék a fiatalság körében folytatott me. zőgazdasági pályára irányítás és oktatás helyi módszereit A kétnapos tanácskozás tapasztalatainak összegezésére felkértük Szabó Miklóst, a KISZ megyei bizottságának titkárát. Kérdéseinkre a következőket válaszolta: — Tulajdonképpen milyen Indítékok hozták Békés megyébe a kétnapos országos értekezletet? — A KISZ Központi Bizottsága fontos feladatának tartja a fiatalok körében folytatott pályaválasztással összefüggő politikai munkát. A párt Központi Bizottsága 1966-ban megvizsgálta a falusi munka helyzetét, s a munka továbbjavítósát meghatározó irányelvekben a KISZ- esek konkrét feladatnak kapták fiatalságunk jelentős részének felkészítését a mezőgazdasági pályára. A kérdésnek arra a részére, hogy tulajdonképpen milyen indítékok hozták megyénkbe az országos tanácskozást, szerénytelenség nélkül mondhatom — hiszen ezt a megbeszélésen többen is kifejtették —, a fiatalok mezőgazdasági pályára irányításában megyénk országosan a legjobb helyen áll. Szakmunkás- tanuló-iskoláinkbain évről-évre rendszeresen megtelnek az osztályok, több esetben túljelentkezés is előfordul. Hogyan csináljuk ezt? Hát ennek megismerése hozta megyénkbe kedves vendégeinket, akik között nagyrészt pedagógusok voltak. — Az utóbbi hónapokban — januárban, februárban és márciusban — ismét sikerült társadalmi üggyé tenni az általános iskolákban folyó pálya- választási munkát. A kétnapos eszmecsere résztvevői vajon hogyan ítélték meg a pá- j lyaválasztással összefüggő szülői, pedagógiai és üzemve- j zetői tevékenységet? — Az eredmények mellett itt- ott hibák tapasztalhatók. Viszont egyetértés alakult ki abban, hogy ma már nem elegendő csupán a tanulótoborzás idején folytatott személyes agitáció. Meggyőződésem, hogy a mezőgazda- sági pályát meg kell szerettetni általános iskoláinkban. De hogyan? Pálfi György, a Kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkástanuló Iskola igazgatóhelyettese vitaindító előadásában rámutatott arra, hogy az általános iskolákban folyó pályaválasztási tanácsadó munka a mezőgazda- sági szakma irányában igen sze. j gényes. Az ipari szakmák meg szerettetésére modern gépeket | vonultatnak fel a politechnikai műhelyekbe. A mezőgazdasági szakma megkedveltetésére viszont nincsen gép. Az ásó és a kapa az egyetlen munkaeszköz, de ebből sem jut mindegyik gyereknek egy-egy a gyakorlati foglalkozásra. Meg kellene tehát teremteni a mezőgazdasági szakma iskolai, technikai bázisát. Szó volt a szakköri munkáról is, amely sok esetben azért fut zátonyra, mert a szakkört vezető pedagógus nem ismeri kellően a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. Kissé furcsa, amit mondtam, de így igaz. Azután az úgynevezett gyakorló kertek sem hatnak ági táti van minden esetben. A magam részéről csak helyeselni tudom, hogy ebben a kérdésben mind erőteljesebben tesszük szóvá az üzemi vezetők felelősségét. Megyénkben megvan minden lehetőség arra, hogy a szülők, pedagógusok és üzemi vezetők pályaválasztási munka, jáfoan előrébb lépjünk. A tsz- ekben és állami gazdaságokban kiváló felkészültséggel rendelkező politikai és szakmai vezetők dolgoznak. Az a baj, hogy közülük talán egyet sem kértek fel az általános iskolák igazgatói a szakköri munka vezetésére, segítésére. Nagy lehetőség ez, melyet kihasználatlanul hagyunk. Általános iskoláinkban az eddigieknél jobban kellene élni az állami gazdaságok és a tsz-ek közelségével. A szakköri foglalkozások is hatékonyabbak lennének, ha a tanulók látnák, sőt magúk is részt vállalhatnának, hacsak néhány órára is a közösségi munkából. — Arról van tehát szó, hogy a pályaválasztást egy igen alapos és több évre szóló előkészítő munka előzze meg. így több idő jutna a szülő és a gyerek befolyásolására, felkészítésére, az üzemek, a pedagógusok és a szakmunkástanuló-iskolák (következetes mind sokoldalúbb munkájának kiteljesedésére. Vajon jelenleg milyen felkészültségű gyerekek kerülnek a mezőgazdasági pályára? — Pedagógusokkal folytatott beszélgetéseimből azt a követ- ketetést vontam le, hogy a tehetséges gyermek megítélése egyoldalú. Amelyik gyerek betéve tudja a magyar irodalmat, a matematikát, a történelmet, arra eleve rámondják, jó fejű. Az a gyerek pedig, amelyik ezekből a tárgyakból csak közepes eredményt ér el, tehetségtelen még akor is, ha ügyes kezű. Az általános műveltség megszerzése ma nagyon fontos, de ebbe az eddigieknél jobban bele kellene vinni és a bizonyítványban is kifejezésre kellene juttatni a gyerek munkakészségét, kézügyességét, a szakköri gyakorlati munkában elért érdemét. Különben őszintén meg kell mondjam, hogy a mezőgazdasági pályára többségükben olyan ta- naulók kerülnek — ez országos megfigyelésen alapul —, akiket máshová nem vettek fel. Megyénkben mind kedvezőbb a helyzet, különösen az utóbbi években, mert egyre több jórem- dűt találunk a mezőgazdasági pályára jelentkezők között. A tanácskozás után mi, Békés megyeiek azt éreztük, hogy amit a mezőgazdasági szakmára irányításban és nevelésben elértünk, jó eredmény, módszerünk országos érdeklődést váltott ki. Felelősséggel nyúltunk e témához. Most újabb erőpróba előtt állunk. A viszonylagos országos jó helyünkről tovább kell lépnünk. Egy-két éven belül nyugdíjba megy tsz-parasztságunk egyharmada. Az utánpótlás kérdésének megoldása most már igazán sürgős feladat. A mezőgazdasági pálya nagy munkaalkalmat kínál fiatalságunknak. Az a sok beruházás, ami ezekben az években valósul meg, újabb munkalehetőséget jelent s ugyanakkor műszakilag jobban felkészített embereket követel, mint eddig. Mi. KISZ-esek, azt szeretnénk és ezért is dolgozunk, hogy a tsz-be lépő fiatalokat a szülők, a pedagógusok és az üzemek vezetőinek együttes erőfeszítésével készítsük fel az életre, a mezőgazdasági szakma nép- gazdasági. rangjához méltóan — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Szabó elvtárs. Dupsi Károly Szentlőrinci módszer 25 Békés megyei tsz-lien A MTESZ az idei műszaki fejlesztési hetek programjában figyelemremélt» téma napirendre tűzését javasolta a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei szervezetének állattenyésztési szakosztálya. Amikor a zöld lucerna tartósítása a nagyüzemekben című előadás megtartására felkérték Pallér Gáspárt, a szentlőrinci (Baranya megyei) tangazdaság főagronó- musát, akkor arra gondoltak, hogy ennek az új módszernek az elterjesztése a legméltóbb helyet kaphatja a műszaki fejlesztési hetek programjában. Pallér Gáspár módszere ugyanis országosan egyike a legjobbaknak, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által is támogatott eljárás a zöldlucerna belső tápértékének megőrzésében. Sőt, a MAE olyan előkészítő munkát folytatott, melynek eredményeként megyénk 25 termelőszövetkezete vállalta a zöuldlucema korszerű tartósításának bevezetését. Ezek között van a gyomai Győzelem és a ! gyulavári Lenin Tsz is. Ez utóbbi közös gazdaság ebben az esztendőben csaknem 250 hold lucerna- és vöröshere-termést tar- j tósít ja zölden. Pallér Gáspár I referátumából kitűnt, hogy a I lucerna zöld tartósításával — a l száraz tartósítási eljáráshoz ké- I pest — 50 százalékkal növelhető a fehérjetartalom. Az értékesebb takarmányból így több állati termék állítható elő. Lényegében ezért került a műszaki fejlesztési hetek tegnapi, szerdai programjába ez az új módszer. Délután Mezőberényben a villamossági ktsz-nél Sióréti Csaba hegesztő szakmérnök a védőgázas hegesztés technológiáját és gazdaságosságát ismertette előadásában a résztvevőkkel.
