Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-15 / 87. szám

Kinopresszó Békéscsabán Vetítés minden szerdán — Amikor a mozi házhoz jön Az ötlet tulajdonképpen nem új, nem Csabán, és nem is Ma­gyarországon született, de hát nem is ezen van a hangsúly. Fontosabb ennél, hogy lesz ki­nopresszó Békéscsabán, fontos, mert azt a felismerést tükrözi, amely számol a konkurrens tö­megkommunikációs eszköz, a televízió megjelenésével és hó­dító hatásával. Azt, hogy me­gyénk és városunk moziüzemi szakemberi is részesei akarnak lenni a filmszínházak megúju­lási folyamatának: felmérték a város fejlődéséből adódó prob­lémákat, azt, hogy a periférikus részek, az újonnan épült vagy most épülő lakótelepek mind távol esnek a centrum két film. színházától, a Szabadság és a Brigád mozitól, illetve az erzsé- bethelyi Terv-tői. A közismert mondás alapján, „Ha a hegy nem jön Mohamedhez akkor Moha­med megy a hegyhez”, filmszín­házat hoznak létre a Kulich Gyula Lakótelepen. Tegyük hoz­zá: időszakosan működő film­színházat, heti egyszeri vetítés­sel a lakótelep egyetlen kisven­déglője, a Fehér Galamb étter­mében, a szerdai szünnapon. A cél tehát nyilvánvaló: el­jutni a közönséghez. Aki nehe­zen szánja rá magát, hogy be­gyalogoljon a városközpontba, az a jövőben a helyszínen, la­kásához igen közel nézheti meg a közelmúlt legsikeresebb film­alkotásait. A kinopresszó keskenyfllme- ken mutatja be a legnagyobb sikereket. A keskeny méret azonban nem hátrány, hiszen egyrészt a kópiák, másrészt a leg­újabb típusú vetítőgépek minő­sége a normál minőségével azo­nos hatást biztosítanak. Egyszó­val: a Fatomas-sorozat vagy a Cartouche, a Vörös rózsák An­gol icának ugyanúgy élvezhető, mint korábban a normál méretű filmeket vetít* filmszínházak­ban. Még válaszolnunk keli ar­ra, hogy mennyiben presszó a kinopresszó? Nos, pillanatnyilag csak a vetítés színhelye adhatja ezt a jelleget, az egyébként vele járó* szolgáltatások még nem. A vetítés közbeni kávé- és italfo­gyasztás lehetősége többek kö­zött attól függ, hogy a közönség megkedveli-e az új létesítményt. Ha beválik, akkor semmi akadá­lya, hogy á város negyedik nyil­vános mozijából valóban kino­presszó legyen. Ennyit tehát a kinopresszó premierje elé, amely egyébként április 15-én este 7 árakor kezdi el működését a Fantomas-film- sorozat első tagjával, a „Fanto- mas”-szal. B. M. Tanács- és vb-ülések programja Április 15: Gyoma Nagyközség Tanácsé-1 nak Végrehajtó Bizottsága dél­után 2 órai kezdettel ülésezik Gyomén. Napirenden: 1. A köz­ség munkaerő-helyzete, a foglal­koztatottság alakulása, a csök­kent munkaképességűek mun­kalehetőségeinek biztosítása. Előadó: Megyeri Sándor vb-el- nök. 2. Beszámoló a Ligetfür­dő nyári előkészítéséről. Előadó: Hainfart József gondnok. válik. Lehalkított hangon foly- j latja: — Nos, maga szerint a sok : milliónyi munkás, muzsik nem ■ fenyegeti a kultúrát, mi? Azt ! hiszi, az alkotmányozó gyűlés : megbirkózott volna az anarchia- ■ jukkái? Maga, aki annyit lár- • mázik a falu anarchiájáról, rná- • soknál jobban meg kellene ért- : se a mi munkánkat. Az orosz tő- ■ megeknek nagyon egyszerű, na- ■ gyón könnyen felfogható dolgot ■ kell mutatnunk. A szovjetek és : a kommunizmus pedig egyszerű • dolog. — A munkások és az értelmi- : ség szövetsége, ugye? Nem rossz ; dolog, nem bizony. Mondja meg • az értelmiségnek, hogy jöjjön : hozzánk. Hiszen maga szerint • őszintén szolgálják az igazság j érdekeit. Hát akkor mi a baj? ; Fáradjanak hozzánk: hiszen mi ■ magunkra vállaljuk a nép talp- ! ra állításának kolosszális mun- j káját. azt, hogy a világnak meg- : mondjuk az élet teljes igazságát, ■ a népeknek megmutassuk a rab- j Ságból, a nyomorból, a megaláz- : tatásból az emberi élethez ve- • zető egyenes utat. Elnevette magát, és minden ■ harag nélkül jegyezte meg: — Hát ezért kaptam én golyót ! HZ értelmiségtől. Amikor pedig a beszélgetés ; hőfoka a szokásosra mérséklő- ■ dött, elkeseredetten és szomo- jj rúan mondta: — Hát azt vitatom én, hogy S szükségünk van az értelmiségre? ; Hiszen maga látja, milyen el- ■ lenségesek velem szemben, mi- • lyen rosszul értelmezik a pilla- : nat követeimén veit. És nem lát- i ják be, hogy nélkülünk erőtlenek, ■ nem jutnak el a tömeghez. Az ő • 'űnük lesz. ha túl sok edényt S írünk össze. (Folytatjuk) 5 Kondoroson a helyi tanács végrehajtó bizottsága ugyancsak 2 órai kezdettel öt napirendi pontot tárgyal. Makrán János vb-titkár a női munkaerők fog­lalkoztatottságáról, Mtártha Jó- zsefné a község idegenforgalmá­ról, Harsányi Dezső tsz-elnök a tavaszi vetés és növényápolási munkákról ad jelentést. Ezen az ülésen tárgyalják meg a soron- következő tanácsülés idejét és napirendi pontjait. Szarvason a városi tanács vb megvitatja Pjevara György be­számolóját a mezőőri tevékeny­ségről. Majd Szarka Gyula. a posta vezetője ad tájékoztatót a postai szolgáltatásokról, az ide­genforgalom fejlesztésével kap­csolatos dolgokat Kugyela Mi­hály vb elnökhelyettes ismerteti. Litavecz István osztályvezető az elmúlt évi költségvetés zárszám­adását terjeszti elő. Április 16: Dombegyházán, este 6 órakor a községi tanács ülésére kerül sor. ahol Endre Gábor, az ideig­lenes bizottság elnöke ad tájé­koztatást a tanácstagi beszámo­lókon. a válaLSztónolgárok által tett bejelentésekről. Vésztőn, a tanács végrehajtó bizottsága délután 2 órakor ülé­sezik. A TIT-rendezvények sze­redéről Nagy Szabolcs, a műve­lődési ház igazgatói a ad jelen­tést. Az Állami Biztosító mun­káiéról Láda Bálint fiókvezető számol be. Megkezdték az idei lialastavi peesenvekacsa értékesítést Szarvason A Szarvasi Haltenvésztési Kí­sérleti Állomáson hétfőn szed­ték a tavakból és szállították Orosházára, a BOV gvárába fel­dolgozásra az idei első neesenve- kacsa-fatkát. A rendkívül hű­vös. szeszélves tavaszi időjárás ellenére az 52 nanos víziszárnya- sok átlaPsúlva 248 deka volt. A szarvasi halastavakon egvébként jelenleg- több tízezer különböző korú kiskacsa él. Ebben a sze­zonban összesen 160 ezer pecse­nyekacsát nevelnek a tavakon s mintegy 40 vagon príma zsenge húst adnak feldolgozásra Szarvasról. a világ első gépjárműveinek egyike, amellyel 200 évvel ezelőtt Nik. Joseph Cugnot, a jár­mű gazdája és alkotója 4 km/óra rekordsebességgel utazott. Furcsa bálvány ez. Kiutalásra adják, várakozni kell rá, s fi­zetni érte. Valamennyi négy ke­réken gurul, döcög, suhan, szá­guld. Ahogy éppen motorja, tí­pusának évjárata, tulajdonosá­nak vezetési készsége vagy fe­lelőtlensége engedi, s hajtja. Valamennyi négy keréken fut, de mégsem egyformák. Fürge kicsik, méltóságteljes nagyok, s a kettő közötti átmenetek köve­tik, előzik egymást az ország betonból vagy csupán zúzott kő­ből formált érhálózatán. A hu­szadik században gépkocsira ült, illetve ül a világ. Majd’ nyolc évtizede, 1892-ben nyolcezer gépkocsi pöfögött a világon, gyalogost, fiákeresit rémítve, lo­vat vadítva. 1907-ben „már” 125 ezer géperejű jármű futott a kontinenseken, 1921-ben 12,6 millió. A gyors térhódítást még ikább igazolják a további ada­tok. 1939-ben 46, 1950-ben 63,2, 1960-ban 117,7 millió gépkocsi gurult, vágtatott, tülekedett a világon. Számuk 1968-ban meg­haladta a 220 milliót... Tülkölni kötelezd Hazánkban 1900-ban jelent meg az első, a géperejű jármű­vek közlekedését szabályozó rendelet, mely kimondta: a jár­mű vezetőjének menet közben állandóan tülkölnie kell, hogy idejében figvelmeztessen min­denkit a közelgő veszélyre. A következő esztendőben, 1901-ben már 38 kocsinak adtak ki rend­számtáblát, s még ennél is töb-; ben, negyvenkilencen szerez-! tek hajtási bizonylatot, azaz jo­gosítványt... 1914-ben ezer ma­gánautót „vonultattak be” — a fővárosi Vérmezőn volt a gyüle­kezőhely — a hadseregbe... 1969 januárja és szeptembere között 18 729 személygépkocsit hoztak be az országba... Múlt és jelen. Múlt: moso— lyogtató, ködbe vesző emlék. Je­len: igények, lehetőségek, adott­ságok csatája. 1950-ben összesen annyi személygépkocsi volt az j országban, amennyit tizenöt esz­tendő múlva, 1965-ben, egyet­len év alatt importáltak. Mégis kevés a kocsi. Ezért annyira áhított, már-már önálló „szemé, lyiséggé” avatott holmi, bál­vány. 1950-ben összesen 13 054 sze­mélygépkocsi volt hazánkban. Közülük csupán néhány tucat — művészek, csodacsatárok, pro­fesszorok — magánszemélyek kezében. 1960-ban 31 258-ra gya­rapodott a személygépkocsik száma, s közülük már 18 499 vi­selt C, azaz „maszek” rendszá­mot. A növekvő behozatal ered­ményeként 1968-ban 163 636 személykocsi futott az ország­ban, míg a közületi gépkocsik száma alig, a magánosok tulaj­donában levőké egyre gyorsab­ban nőtt, s 140 974-re gyarapo­dott. Vezet a vidék Az utakat megtöltő, benzin­kutak előtt türelmetlenkedő, s sajnos, nem egyszer egymásnak rontó kocsiáradatból a vidék mondhat magáénak többet: 106,5 ezer személygépkocsit, eb­ből 95,4 ezret C-vel kezdődő: rendszámmal. A fővárosban 56 ezerből 45,5 ezer a magánkocsi. Nem vigasz azoknak, akik csak 1970-ben vagy 1971-ben várhat­ják áhított Trabantjukra a ki­utalást, de ebből a típusból fut a legtöbb: 34 ezer. Az ország­utak kissé lenézett, de közked-! veit vándorát a legelterjedtebb kocsitípusok sorrendjében a Moszkvics követi, 28 ezer van belőlük. Őket a Skoda, majd a Wartburg, de található néhány! tucat ritkaság is a kocsifolyam-' ben negyvenesztendős, faka­rosszériás Mercedes — a műsza­ki vizsgán is simán átment —, háború előtti Austin, s a leg­újabb japán Toyota... Ha egyik oldalról nézzük: tí­pusok, köbcentik, pénztárcák vetélkedője. A másik oldalról: hasznosan szolgáló eszköz so­kak munkájában, utazásit, hazát és világot megismerni könnyítő négy kerék. Bálvány? Nem az, csak vannak, akik azzá avatják.; Ma már eltűnőben a legújabb; típusú, külföldi rendszámú „csa­tahajók’’ csodálóinak csoportja, s mind több mosolyt arat a ko­csiját szent áhítattal emlegető, azzal minduntalan büszkélkedő ember is. Mert ahogy egyre A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter rendelete a kenyérgabona és a liszt cseréjéről. A rendeletre azért volt szükség, mert a hazai szabványok már az árak szerint is különféle gabonát különböz­tetnek meg, például étkezési vagy takarmánygabonát. A ren­delet szerint a malmok és a lisztcseretelepek ezentúl kizáró­lag étkezési fajtájúnak minősülő több lesz a négykerekű vándor­ból — márpedig egyre több lesz, hiszen éppen a közelmúltban került nyilvánosságra, hogy a negyedik ötéves tervben 340 ezer kocsit importálnak — úgy oszlik el a ritkaságával kiérde­melt misztikussagámak köde is. Ami utána jön A gépkocsi piac 1972—73-ra vár­ható viszonylagos telítettsége leemeli majd a négykerekű bál­ványt végkép talapzatáról Le­teszi a — földre. Pontosabban: az utakra. S ez az, ami már a több gépkocsi után következik. Az utak állapota, kiépítettsége, a töltőállomások, szervizek há­lózata, a javítás, alkatrészután­pótlás megszervezése, a parko­lási, garazsirozási lehetőségiek­ről már nem is beszélve. Nehéz, mert bonyolult, s nagy anyagi áldozatokat követelő gondok ezek. A Minisztertanács közel­múltban hozott — a szolgáltatá­sok egészére vonatkozó — hatá­rozata kezdete lehet egy átfogó, s megnyugtató rendezésnek, • a gyorsan gyarapodó gépkocsiál­lomány célszerű, zökkenőmentes üzemeltetésének. Mészáros Ottó relisztet. A rendelkezés tovább­ra is fenntartja a régebbi élő- írásokat, így például azt, hogy a cserére átadott búza 20 szá­zaléknál nem tartalmazhat több rozsot, ilyenkor ugyanis az át­váltásánál a teljes mennyiiéget rozsként számolják el. Egészség­re ártalmas anyaggal kezelt ke. nyél-gabonát a malmokban és a cseretelepeken a liszt ellenérté­kéül nem fogadnak el. Ez pedig a japán autóipar egyik 1970-re tervezett újdonsága, a Datsun 2000-res, amelynek utazósebessége alkalmas útviszo­nyok között elérheti az óránkénti 180 km-t is. Miniszteri rendelet a kenyérgabona és a liszt cseréjéről búzáért és rozsért adhatnak est-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents