Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-14 / 86. szám
Ötletek, újítások a Békéscsabai Konzervgyárban Vidó Lajos, Búzás László és Kiss Illés újítása az emelővillás traktor. Gépipari előadások a műszaki fejlesztési heteken Hétfőn délelőtt folytatódtak a Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hetek rendezvényei. Békéscsabán, a Technika Házában ezen a napon a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete bonyolította le több szakmai előadását. Délelőtt A műszaki fejlesztési tevékenység megszervezése a gazdaságossági elvek érvényesítésével rímmel Bu- csi László üzemszervezési főosztályvezető; Hegesztett vasszerkezetek tervezési és méretezési kérdései címmel pedig Gállik István okleveles gépészmérnök tartott előadást. Délután is gazdag volt a program. Ekkor hangzott el Bazsó Gyula okleveles gépészmérnöknek A hegesztett vasszerkezetek gyártási és szerelési technológiái; Bálint Lajos okleveles gépészmérnöknek Illesztések, tűrések a gépiparban, valamint Darida János okleveles gépészmérnöknek A felületérdesség — méréstechnika mai állása című szakmai előadása. Ezt követte Móga Győző okleveles üzemszervezőnek Minőség, megbízhatóság a japán gépiparban című előadása, amelyben beszámolt a hallgatóságnak egy hasonló témakörben rendezett tokiói konferenciáról. Bizonyos fokig ezzel is magyarázható, hogy az Almássy grófok 1137 holdat erdőnek, 425 holdat legelőnek, 448 holdat terméketlennek könyveltek el, csaknem 10 ezer holdas birtokukból. Ezek után érdemes szemügyre venni, hogyan oszlott meg a még fennmaradó 12 ezer hold föld. Nos. 4598 hold 2716 egyes ötholdas birtokosé volt, a többin 50—100 és 500 holdasok osztoztak. A „kaparj kurta, neked is lesz” szólás-mondás évszázadokig eleven, húsba vágó valóság volt ebben a községben is. Mert ugyan mit lehetett összekaparni a cselédkomenció- ból vagy a napszámból? A két egymást követő világháborúban sok cseléd és nincstelen még az életét sem tudta megtartani. Általában nagy számú volt a gyermek minden családban. Bálint Jánosék — a sarkadi Lenin Tsz neves, munkaérdem, rendes tehenészéről van szó — tizen voltak testvérek. Apja csaknem minden évben másmás uradalomban próbált több bérhez jutni, hogy ha szűkösen is, de felnevelje a családját Az sem sokat könnyített rajta, hogy gyermekei csak egy vagy két éven át jártak az iskolába, mert utána kénytelen volt kanásznak adni őket. Bálint János is pöttömnyi gyerekkorában kezdte milliónyi magyar „karrierjét”, analfabétán. A Békéscsabai Konzervgyárban a termelési feladatok lényegében évenként ismétlődnek. A gépek, berendezések adottak, a munkát ehhez igazítva szervezik meg. Az élet azonban követelményként írja elő a mind gazdaságosabb termelést, ami a versenyképesség megtartásának elengedhetetlen feltétele. A gépek, berendezések újaknak, korszerűeknek mondhatók. De vajon lehet-e azokon változtatni vagy egyes gépsorokba, munka- folyamatokba újakat iktatni? Molnár László, a műszaki fejlesztési osztály vezetője nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is választ ad a kérdésere. Ö ugyanis az újítók nyilvántartásában az élen szerepel. Nem szám-, hanem értékrendben. Mert az a kartondobozba rakó gép, ami az ő ötlete és terve alapján készül — ha beválik — sok tízezer forint megtakarítást jelent majd a vállalatnak. A HHiiiiiiiiiimniiiniiiiiiiiiiiiiiiiiniii a ■ ■ ■ ■ Ez a „karrier” eléggé ismert, j mégis megismételjük: előbb li- í bapásztor, aztáp borjús, majd [ tehenész és végül a cselédsors • csúcsaként, parádés kocsis lett ] a Magyar Alföld Rószvénytár- ! saságnál. Ez a hírhedtté vált i társaság az Almássy grófi csa- : Iádtól vett bérbe 7768 hold í földet még 1917-ben. Történél- j mi tény, hogy a Magyar Föld S Rt. urai jól értették, hogyan ; szedjék ki busás kamattal ■ együtt a sarkadi határba fék- ! tetett bérletük többszörösét. : Szitkokkal és suhogó lovagló- | pálcával tartottak szigorú rendet í és fegyelmet. Ha valakik kö- { vetelőztek, egy-kettőre zendü- jj lőnek nyilvánították, s a csen- I dőrök dolga volt kiverni be- ; lőltik az elégedetlenséget. Csak ! egy szavukba került és a szol- j gabíró visszatoloncoltatott a { csendőrökkel Csáki szigetére ] 23 napszámost a környékből. • Többek között Méhes Sándort, j Kocziha Györgyöt, Domucza ; Máriát, Bugyuri Veronikát és ■ Kriszte Ilonát. Ezzel együtt • eggyel több okuk volt Sarkad • felszabadulása előtt arra, hogy j elhordják az irhájukat. Ugyan- • is, 1944. szeptember végén meg. pakolták a legjobb szekereket, s eléjük fogták a legjobb lovakat. Még bivalyokat is vittek magukkal tartalékként, hogy azok húzzák ki a nehéz szekereket, ha netalán elakadnak, menekülés közben. tröszt viszonylatában pedig az összeg százezer forintokra rúg majd. Pénz és erkölcsi elismerés Molnár László a tervezéssel több mint három hónapot foglalkozott. Persze csak munkaidő után. Néha a hajnal is a munkaasztalnál köszöntött rá. Hogy mi sarkallta? Nem vitás, hogy elsősorban az újítási díj, amit azonban egy mondattal még kiegészít: — A pénz mellett az erkölcsi elismerés is. Ám az üveggel tele kartondobozt a szállításhoz le is keli zárni és ragasztani. Legyen gépesít, ve az egész folyamat, ötletes megoldással ennék a terve is elkészült Egyes részfeladatokat Hrabovszki Pál, fiatal technikus oldott meg A két gép április 14-én szakmai bizottság előtt mutatja be, hogy mit tud. A vizsgát nem kis izgalom előzi meg, Molnár László azonban bízik a sikerben. Legfeljebb kisebb változtatásra lehet szükség. Hrabovszld Pálnak is támaut egy ötlete és megoldotta a rakodólapról való üvegleszedést. Egyelőre ugyan még csak elméletben és rajzban, aminek alapján készül a szerkezet Bevallja, különös érzés alkotónak lenni. Állandó feszültséget okoz benne, szinte nem is tud másra gondolni. A pénz és az elismerés utáni vágy ez? Egyelőre sem az egyik, sem a másik. Most csak az a lényeg, hogy működjön az a szerkezet és jó legyen. A szállítási osztálynak régi gondja a rakodólapok gépkocsira való fel. és lerakása. Az emelővillás targoncák meg is oldják ezt a feladatot a gyáron belül, ahoi betonutak vannak. De mit csináljanak a tsz-ekben, ahol nincs út és a nyersáru óriási mennyiségét kézi erővel rakják fel? Mi lesz a rakodómunkásokkal? Ma már tudják. Vidó Lajos osztályvezető ötlete nyomán Búzás László és Kiss Illés traktorra szerelte a? emelővülát. A kísérlet nem is került sokba. — A Hatvani Konzervgyártól megvettük egy kiselejtezett targonca emelőoszlopát 2500 forintért. — Ennyit fizettünk — mondja Vidó Lajos. Evés közben jön meg az étvágj’ — tartja a közmondás. Így valósult meg egy újabb ötlet: a szállítótartályos megoldás. A raklapok rekeszekre kerülnek, amelyekről a tartály billentésé- vei öntik a nyersanyagot a feldolgozó szalagra. Újítók: Maur József, Szik óra János, Bene Lajos és Vidó Lajos. Abrahám András a szárító és félkészáru üzem vezetője így számolt: Egy vagon szárított hagyma- szelet ára 370 ezer forint. Ebből feldolgozás után morzsolt hagyma és por alapanyag lesz. Az előbbiből 1 vagon 470 ezer, az utóbbiból 290 ezer forintba kerül. Kérdés: hogyan lehetne a morzsolt hagyma mennyiségét a por alapanyag rovására növelni ? A lehetőségek korlátlanok A régitől egészen eltérő, két összeforgó hengerű gépet konstruált. Nagy László lakatos segítségével. — Mennyi volt a költség? — Minimális. Előszedtünk egy kiselejtezett gépet, amelyen régen fűszerpaprikát szeleteltek. Kitűnően megfelelt. Két nap alatt már üzembe is helyeztük — válaszol Ábrahám András. A nem „szabványos” és külsőleg éppenséggel nem is valami mutatós szerkezet az adott viszonyok között előzetes számítások szerint egy év alatt több mint félmillió forinttal növeli a vállalat gazdasági eredményét. Ezzel az üzem talán egy lépéssel közelebb jutott a szocialista üzemrész elnyeréséhez. Jól járt a vállalat és a két újító is megkapja majd a jutalmát, ami nem is lesz csekélység. Tavaly 27 kisebb-nagyobb újítást fogadott el a vállalat, köztük azokat is, amelyekről szó esett. Most pedig készül egy gépsor, amely a hagymapucolást lesz hivatva megoldani. Ha beválik, 250 ember helyett dolgozik majd és előzetes számítás szerint a gyárnak évenként 2 millió 600 ezer forint megtakarítást eredményez. Az újítás kereteit már túllépi. Alkotója Kardos Ernő főmérnök, aki a gépet — mint szolgálati találmányt — szabadalmaztatni akarja. Az újításokról, a nagyszerű ötleteikről, ésszerűsítésekről csak elismeréssel lgjiet beszélni. Arról is, hogy a vállalat biztosítja az anyagi és a szakmai segítséget azok megvalósításához. Ám az újító tevékenység népszerűsítésére mintha kevesebb gondot fordítanának. Az Újítási híradótáblán például csupán néhány régebbi újságból kivágott felhívás látható. És máshol sincs semmi. Pedig érdemes lenne büszkélkedni az újítókkal. És serkenteni másokat is. hogy szélesedjen azoknak a köre, akik szűkebb vagy tágabb munkaterületükön megvalósítják a Többet ésszel, mint erővel elvet, szellemi termékkel járulnak hozzá a vállalat, a? egész ipar gazdasági eredményének növeléséhez. A lehetőségek szinte korlátlanok. Pásztor Béla ASZÓT elnökségének ülése 1970. április 13 A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen a többi között az 1969. évi munkaügyi helyzetről és a szabályozók módosításának idei első tapasztalatairól tárgyalt. A Munkaügyi Minisztérium előterjesztése megállapítja, hogy a módosított szabályozók ösztönző hatására a vállalatok egy- része a tervezettnél nagyobb mértékben növeli a béralapot, s csökkenti létszámfejlesztési tervét. Egyes vállalatoknál továbbra is csupán a bérszínvonalai akarják növelni és elmulasztják létszámnövelási terveik felülvizsgálását — e törekvéseknek azonban anyagi konzekvenciái lehetnek. összességében kedvezőek a vállalati gazdálkodás tendenciái, ezt alátámasztják a gazdaság- kutató intézet előrejelzései ist Az Iparban és az építőiparban csökken azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek 5 szár zaléknál nagyobb létszámnövelést irányoznak elő. Ugyanakkor egész sor vállalat a létszám szinten tartását, sőt csökkentését tervezi. A SZOT elnöksége a munikar helyi testnevelés fejlesztésével is foglalkozott. Az előterjesztés utal arra, hogy a gépesítés, az automatizálás nyomán a munka egyre inkább monotonná válik, s mindinkább egyoldalú lesz a dolgozók fizikai megterhelése. Ezért az egészségvédelem bevált módszerein kívül célszerű felhasználni a munkahelyi testnevelés különböző változatait. Ez elvileg valamennyi munkahelyen kívánatos, gyakorlatilag azonban csak ott vezessék be a testnevelést, ahol arra a dolgozók önként vállalkoznak. Információszolgáltatás a _________| rr _ ii_____(fl m m v ezetőknek üj szolgáltatással segíti a termelőszövetkezeti vezetőket a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola termelésfejlesztési intézete. Üzemi döntésekhez elengedhetetlen mezőgazdasági és közgazdasági információkat juttatnak él részükre. Erre a célra információs hálózatot hoztak létre, amelynek szakemberei állandó kapcsolatot tartanak a tudományos intézményekkel és a legújabb kutatási eredményekről tájékoztatják a közös gazdaságok irányítóit. Vállalkoznak az új eljárások, mezőgazdasági technológiák részletes leírására, ismertetésére is. Gépek, i í i szerszámok keieMséné! fontol a síi körtéiéi». A szakértelem és at »Mvlgyäzat sok bájtéi megóvja at embert. Emellett minijén dolgozónak anyagi biztonságot nyújt a CSÉR 02010131180101
