Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-12 / 85. szám
ÁGNES Süt a nap, meleg van, tegnap esett, vasárnap havazott..., az április, ez most már nem vitás, bolond. A körteikből kihajló, zöld rügyeket döfködő bokrokat szél rázza, a Pepikert felől jön, víz-, hínárillatot hoz magával. Por kavarog, egy teherautó súlyától remegnék az ablakok. Nyikkan a vaskeretes, dróthálós kiskapu; a betonjárda megkerüli az épületet, néhány lépcsőt emelkedik. A lakásajtó nem nyílik és egy szabályos riport frappáns indításaként nem a hősnő áll az ajtó. nyilásban. Az a helyzet, hogy Ágnesről nem is lehet szabályos riportot írni. A következők miatt: Ági nem Ági, hanem Ágnes, öntudatos, kamasz, illetve teenager. Tizenévesről pedig riportot írni ..; Továbbá, Ágnest e sorok írójánál valószínűleg mindenki jobban ismeri, márpedig ekkora kontroll mellett újságírói önbizalom legyen a talpán, amely megáll. Aztán nem lehet azért sem... e „Keres... valakit keres?” A lány néhány pléddel álcázta magát és most a kert közepéből emelkedik fel. Némi nehézség árán kigabalyítja végtagjait, hóna alá kapja a tankönyvet és megismétli. „Kit keres?” Én már tudom, hogy ő, a Lip- ták Ágnes, de az bosszant, hogy lelkiismeretes tv-néző létemre nem ismer. Amikor csaknem minden Repülj páva adás alatt végig ott ültem az ablaktól számított harmadik fotelben. Mondom, hogy a Lip. ták Ágit keresem. „Én vagyok”, közli és fenyegetően hozzáteszi „az Ágnes”. Hogy arról lenne szó, ugye, a televízió miatt, főleg... Nevet. „Hát, akkor menjünk be, bár apu most jött haza Debrecenből, még alszik, de azért csak menjünk.” Kis előszoba, aztán rögtön a nappali sok fénnyel, öreg, barátságos bútorokkal. Egyből a Sokol-rádióhoz robog, bekapcsolja és már visong is a beat- énekes. „Ez klassz, nem? Szeretem ám a tánczenét.” Leülünk egy apró asztalkához, ingatja a fejét a zene ütemére, aztán felpattan és egy halom Békéscsabán, április 12-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel az Ifjúsági Házban rendezik meg az országos C-kate- góriájú társastánc-versenyt. A versenyen a területi döntőkbe jutottak indulnak. A 17 párból álló mezőnyben megyénket egy csabai és egy orosházi pár képviseli. A táncosok Palotai Miklós népi zenekara és a Sig-; levelet hoz. „A gratulációk?” „Igen..., de hogy tudók én mindegyikre válaszolni? Amikor ennyi van? És mind olyan kedves... ezeket Jugoszláviából küldték, a virágos képeslapokat, a levelet Romániából, ezt pedig egy katonasrác.” Levéltitok ide, levéltitok oda: idézünk. „Figyelemmel kísértem a Repülj páva műsorát és nagyon szurkoltam neked és a szereplésed közben nagyon megtetszettél,. összesepri kezével a jókora halom levelet, arrébb tolja. A rádió változatlan erősséggel bömböl és Ágnes arról beszél, hogy most elsős gimnazista, a Repülj páva elvett vagy másfél hónapot a tanulásból, még szerencse, hogy rendesek voltak a tanárok. Énekelj Ágnes, ez most előbbre való, mondták ... Szép, szép, de most mindent pótolni?! Az előzményekről még annyit, hogy a nyolcadik befejezése után jutalomtáborba vitték, Csopakra, klassz nyár volt, aztán hazajött és a szülei azzal fogadták; nem lenne-e kedve a népdalversenyhez? „Csabán volt a selejtező. 125-em jelentkeztek, 65 megjelent és ebből négyen jutottunk tovább. A tv elődöntőjén a bekerült és első helyen végzett harminc versenyző között a huszadik helyet értem el. A többi... szóval a többi jobban sikerült.” Közben felébred a papa, bejön a nappaliba, szemrehányóan ránéz Ágnesre, s ez az atyai pillantás csodákat művel. A Sokol lehalkul és néhány perc múlva illatos kávé csörgedezik ... „A debreceni ma-együttes zenéjére mutatják be versenyprogramjukat. A táncversenyen a csabai úttörőház társastánc-szakköre, valamint budapesti és békéscsabai első osztályú táncosok bemutatót tartanak. A versenyt a Megyei Művelődési Központ és a KISZ Békés me- ! gyei Bizottsága rendezi, bórusfesztiválról jöttem haza az éjjel, nagyon tanulságos utazás volt. Elmondhatom, hogy a lányom révén híres lettem. Sokan gratuláltak Debrecenben is... neki.” A Szarvasi Óvónőképző ónektanára, kórusokat szervez és közben Ágnest menedzseli. Mert ez a Repülj páva nem olyan egyszerű ügy, mint első pillanatban hinné az ember. A Televízió útiköltséget nem fizetett, se Pesten se, Sopronban, Kecskeméten sem, étkezést sem, ez pedig önmagában is csinos summa. Fellépésért pénz nem jár, szóval ... De nem panaszkodik. Mindössze rendbe teszi a dolgokat, nehogy hamis illúziói legyenek az embernek. „Más kérdés, hogy mindegyik megye jóval többet tett a versenyzőiért, mint a miénk. Nem ünneprontás, csak... például a nógrádiak, a verseny kezdete előtt négy autót szereltek fel magnóval és tehetségkutató szakemberekkel, hogy keressék meg az énekelni tudókat. A kartali asszonyokat kis híjján száztagú „megfigyelő” kísérte, másokat előre lefoglalt és kifizetett szállás várt... Minket meg, szóval a megyei tanács egyetlen munkatársa kísért el, ahova tudott és tett, amit megtehetett. De egy ember nem művelhet csodákat Ebből az a tanulság... nem is tudom. Gondolom a megye, a szűkebb pátria szíwel-lélekkel szurkolt Ágnesnek, de ilyen apróságok már senkinek nem jutottak eszébe. Konkrét segítséget csak a Szarvasi Háziipari és Ruházati Ktsz adott.” Rokomszenv, hír. Vadidegen emberek állították meg őket a pesti utcákon és a Keleti pályaudvaron miskolci, győri, hegyeshalmi utasok sereglettek össze, kérdezgették, gratuláltak és integettek még a mozgó vonatról is. Táviratok a Hazafias Népfronttól, a megyei KISZ-bizottságtól, a csabai Tizek Klubjától és persze a „maszek” szurkolók tömegétől. Siker. Ha egy tizenéves lányt egyszerre megismer az ország, akkor... .:. akkor ki tudja mi történik? Jó, nem mindig. De Ágnes más. Ágnes híres, dehát akkor mi van?... Jók ezek a levelek annyit nevethet az ember, amennyit akar, és az is jólesik, hogy annyian ismerik, megfordulnak utána. Szóval, nem hiába bizonygattuk írásunk kezdetén, Ágnesről szabályos riportot írni nem lehet. Ágnes nem „a befutott”, a „beképzelt” kamaszlány ... Ágnes olyan . . ., ugyanúgy utálja, ha Ágit mondanak Ágnes helyett, mint korábban, és... kiszökdécsel a lakásból, közben azt a dalt fütyüli, dúdolja, amit az előbb hallott a rádióban, aztán hirtelen nagyon fontosat kér. „Van nekem egy barátnőm. A legjobb, de tényleg. Kónya Mártának hívják, Csopakon ismerkedtünk meg, az úttörőtáborban. Hozzá megyek nyaralni majd a nyáron, nem lehetne beírni a nevét a cikkbe? Csak a nevét. Egészen picit, csakhogy ő is benne legyen?... Lehet? Hát ez, klassz, úgy meglepődik majd, hogy.. ” Kuncog egy sort. A másnak I szerzett öröm, számára a leg- I szebb öröm. B. Máté Országos társastánc-verseny Csabán Megértett gondolatok I£ét hónap óta igen gyakori téma lapunkban a fiatalok pályaválasztása. Februárban és márciusban több ízben szóvá tettük: hányadán áll és merre tart a mezőgazda- sági szakmunkásképzés szervezése megyénkben. A szakmunkástanuló iskolák igazgatói ebben az időszakban igen kilátástalan helyzetről beszéltek. Az általános iskolák 8. osztályosai közül ugyanis szakmunkástanulónak a negyede sem jelentkezett az üzemi igényeknek. — A fiatalok nagy része ipari pályájára készül, nem akar senki sem „parasztizálni!” — így fogalmazta meg Timkó Béla, a szabadkígyósi Mező- gazdasági Szakmunkástanuló Iskola igazgatója az akkori állapotokat. Emlékszem, sokat beszéltünk, vitáztunk arról, hogy mezőgazdaságunk dolgozói miért nem adják fiaikat, lányaikat mezőgazdasági tanulónak. E vitában egymást győztük meg arról, amiben különben egyformán biztosak voltunk: történetesen abban, hogy milyen nagyszerű jövő előtt áll szocialista mezőgazdaságunk. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán ugyanúgy cseréltük ki a szakmunkásképzés szervezésében szerzett tapasztalatainkat, mint Szabadkígyóson, Kétegyházán és máshol. Azután a szülőkhöz, pedagógusokhoz fordultunk, hogy segítsenek társadalmi üggyé tenni mezőgazdasági szakmunkás- képzésünket. ákapcsoltak az iskolák, segítettek a KISZ-esek, s előrébb vitte az ügyet több szövetkezeti vezető egyértelmű állásfoglalása, mely szerint igenis kellenek a jól képzett szakmunkások a mezőgazdaságban! ‘-r- Okosan, jól érvelt az újságíró és a pedagógusok is meggyőzően bizonyítottak személyes beszélgetéseik során. Az eredmény: szót értettünk a szülőkkel, gyerekekkel — így összegezte a hatvan nap munkáját Szító József megyei szakfelügyelő. IYI a elmondhatjuk, hogy az iskolák befogadó képességének megfelelően minden helyre jutott jelentkező.A zöldségtermesztő és hajtató szakmában is előbbrelépés tapasztalható. Lehet, amikor e sorok nyomtatásban megjelennek, Szabadkígyóson, a zöldséghajtató szakmában szintén táblás ház lesz. Dupsi Károly Kiállítás a múzeumban Pénteken délután 5 órakor nyitotta meg Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára Békéscsabán, a múzeumban a „Lenin, az ember és a politikus” című kiállítást, mely érdekes és szemléletes képet ad a forradalom lángelméjének tevékenységéről. A kiállítás rendezésében részt vett a Hazafias Népfront, megyei bizottsága, a múzeum, a Békés megyei Moziüzemi Vallalat és a békéscsabai Le- Nyári Sándor megnyitó bellin Temelőszövetkezet is. szódét mondja. Sok látogatót vonz a kiállítás. ■•■■■••■■»»■■■■■•■■•■■■■■■■■■■■•■■■aitaaaMaaaaaaaaa«aaaBaMBaaaakaaaaaaa«aaaaaaaM Az NDK kiállítása az idei BNV-n A HUNGEXPO-hoz megérkezett a Német Demokratikus Köz. társaság kiállítóinak részletes jelentkezési jegyzéke: a BNV-n idén hat külkereskedelmi vállalat összesen hatvanöt NDK-beli iparvállalat termékeit sorakoztatja fel. A BNV 23-as számú pavilonjában tanulmányozhatják az érdeklődök a Német Demokratikus Köztársaság iparának legújabb géptípusait. Egy nagy teljesítményű nyomdagép a helyszínen állítja majd elő a pavilon prospektusát. A szakemberek megtekinthetik az ugyancsak működő műanyag fröccsöntő automatát és az új televíziós készülékeket. 15 NDK-beli cég szerepel különféle elektromos háztartási berendezésekkel, egyebek között automata mosógépekkel, vízmelegítőkkel. Az első gépszállítmány már megérkezett a vásárvárosba.
