Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

Fegyver nélküli háború? Okoskodás külföldi i9klubokkal** Á péntekről szombatra virra­dó éjszaka partizánok nyolc he­lyen hajtottak végre zavaró tá­madásokat Dói-Vietnamban az amerikai és a saigoni kormány- csapatok katonai objektumai ellen, B—52-es amerikai óriáa- bombázók két szőnyegbombá­zást hajtottak végre a laoszi és a kambodzsai határ közelében. Pénteken Dél-Vietnam terü­letén a szárazföldi csatározások némi élénkülése volt tapasztal­ható. Egy amerikai szóvivő sze­rint helikopterekkel, sugárhaj­tásos vadászbombázókkal és tüzérséggel támogatott amerikai csapatok a Saigonba vezető egyik út mentén megütköztek egy nagyobb partizánegyaéggel. A saigoni kormányzat — mint a dél-vietnami főváros­ban hivatalosan bejelentették — „tájékoztató központokat” állított fel Indonéziában, Svéd­országban és Tunéziában és nem hivatalos ilyen központo­kat szándékozik létesíteni Fran­ciaországban számos vietnami étteremben. A saigoni kor­mányzat belgiumi, angliai, bur- mal, olaszországi, laoszi, Fülöp- szlgeti, svédországi, tajvani, törökországi és NSZK-beli dip­lomáciai képviseletei a közel­múltban „baráti társaságokat” hoztak létre a saigoni kormány­zat és a szóban forgó országok „Nem bocsátkozhatom jóslá­sokba. Megértést kérek, ha ki­derülne, hogy még további idő. re van szükségem” — jelentette ki Aldo Moro, akit Rumor visz- szalépése után Saragat olasz köztársasági elnök az új kor­mány megalakításával bízott meg. Moro a kijelentést pénte­ken este tette, miután harma­dik napja folytatta tanácsko­zásait vezető politikusokkal. Giacomo Mancim, a szocia­listák egyik vezetője pénteken közölte, hogy Moro hétfőre újabb megbeszélést tűzött ki a szocialista vezetőkkel Moro, aki kedden kapott kor­mányalakítási megbízást, pén­teken a szocialista vezetőkön kívül Colombo kinestárügyi mi­niszterrel és az olasz bank kor. Hiányzójával folytatott megbe­szélést, az utóbbi tényből arra következtetnek, hogy a pénteki tárgyalások homlokterében gaz. d'asági kérdések álltak. A Reu­ter római tudósítója rámutat Szputnyikok — új feladattal Új feladatot kapnak a szovjet mesterséges holdak, a szputnyi­kok. Segítségükkel ezentúl ta­nulmányozni lehet majd a fel­sőbb légrétegek sűrűségének In­gadozását A szovjet csillagászok javasol­ta módszer tervbe veszi azt is, hogy több állomásról egyidejű vizuális megfigyeléseket végez­zenek a szputriylkok mozgására vonatkozólag A légkör sűrűségének ingado­zását, amelyet a naptevékenység idéz elő, az „INTEROBSZ”- program keretében vizsgálják. A program megvalósításában Bul­gária, Magyarország az NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió több mint 20 megfi­gyelő állomása vesz részt. A programot a szocialista országok tudományos akadémiái közösen dolgozták ki. lakossága közötti kapcsolatok ápolására. A japán kormány szónkba ion bejelentette, hogy Thieu dél- vietnami elnök felesége társa­ságában az osakai világkiállítás alkalmából hivatalos látogatás­ra Japánba utazik. Thieu látogatásának időpont­ját még nem állapították meg de arra valószínűleg augusztus, ban kerül sor, amikor a világ- kiállításon dél-vietnami napot tartanak. (MTI) Kairóban szombaton megnyílt az Arab Liga S3, ülésszaka. Sa- merraei iraki delegátus beszé­dében áttekintette a legutóbbi közel-keleti fejleményeket én az Egyesült Államok magatartását. A plenáris Ülés megnyitása előtt beszédet mondott a lekö­szönő szudáni elnök ia, aki di-! csért« a Szovjetunió álláspont­ját, majd rámutatott, hogy a legutóbbi arab él iszlám csúcs­értekezlet csupán mérsékelt si­kert hozott Hasazuna, as Arab Liga főtit­kára a megnyitó ülésen elemez­te a legújabb közel-keleti fejle­ményeket méltatta a baráti Húsúk Lipcsében Gustáv Husák, a CSKP KB el- titkára és Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök szom­baton nem hivatalos látogatásra Lipcsébe érkezett. Husákot és Strougalt. akik felkeresik a lip­csei nemzetközi vásárt, elkísérte Vasil Bilak, a CSKP KB titkára, a kb elnökségének tagja és Vac­lav Hula miniszterélnökhelyet- tes, a CSKP KB elnökségének póttagja, tervezésügyi miniszter. A csehszlovák vendégeket a lipcsei repülőtéren Günter Mit­tag, az NS2EP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja fogad­ta. (MTI) országok támogatását és hangoz., tattá, hogy s gerilla-akciók nap- ról-napra erősödnek. Elismerés­sel szólt Pompidou francia el­nökről, aki szembe helyezkedett a cionista kihívással legutóbbi amerikai látogatása idején. A megnyitó ülés után az Arab Liga Tanácsa öt bizottságot ala­kított, amelyek nyomban hozzá­láttak az ülésszak napirendjén levő feladatok megtárgyalásá­hoz. Az AI Ahram szerint a ta­nács a többi között megvizsgál­ja az Izraelt támogató orszá­gok, mindenekelőtt az Egyesült Államok szerepét és felelősségét a közel-keleti válságban, egyes nyugat-európai államok, Így Svájc és Ausztria arabellenes magatartását, továbbá azt a tényt, hogy amerikai, angliai, olasz és svájci cionista elemek szivárognak be Málta szigetére. Az ülésszak alkalmából az Al Ahram elemzi az Arab Liga fo­gyatékosságait és hatékonyabb, cselekvőbb tevékenységet sürget. | Negyedszázad múltán tarthatat­lannak véli a Jelenlegi állapo­tot, amikor a liga csupán a puszta létével Jelképezi az arab egységet. (MTI) dósokhoz. Már ezeken a heti előkészítő üléseken és azoknak a szokásos nyugatnémet sajtó- tálalásában jelentkeztek mind­azok az ellentmondások is, amelyek eddig is Jellemzőek voltak a Brandt-kormány vona­lára. Megoldatlan még magá­nak a Brandt—Stoph-találkozó- nak több politikai jelentőségű részlete, így a kancellár „nyu­gat-berlini kitérője”, ami ter­mészetesen barátságtalan. NDK- éllenes gesztus (lévén Nyugat- Berlin önálló politikai egység, s nem az NSZK része). A Hét elején, a lipcsei vá­sáron nagy Jelentőségű eszme­csere zajlott le az NDK vezetői és a nyugatnémet nagyipar képviselői között. Ezeken ki­tűnt, hogy az NDK kész mind­azoknak a mindkét fél részére elfogadható formuláknak a megkeresésére, amelyek ered­ményükben a demokratikus né­met államot sújtó megkülön­böztetések felszámolásához ve; zetnek. Erről tanúskodott Wal­ter Ulbricht lipcsei megnyilat­kozása; amennyiben az NDK lóindulatot és hajlandóságot ta­pasztal a másik fél részéről, úgy kész erre a rugalmas meg­közelítésre. Sajnos, nem éppen biztató az a közvetett válasz, amely Londonból érkezett, az A magyar külügyminiszter ta­vaszi utazási és tárgyalási prog­ram-sorozatában kiemelkedő he­lyet tőit be mostani lengyelor­szági látogatása. A Lengyel Nép­köztársaság hazánk külkapcso- latainak szempontjából rendkí­vül fontos ország. Fontos min­denekelőtt azért, mert társunk, szövetségesünk a Varsói Szerző­désben, s mert szorosan együtt­működünk vele — akárcsak a többi európai szocialista or­szággal — a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsában. Szo­cialista testvérországunk, amely- lyei viszonyunkat barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés la szabá­lyozza. Fontos ország azért, mert kon­tinensünk biztonsága megterem­tésének egyik legfontosabb álla­ma a Lengyel Népköztársaság. A magyar külügyminiszter olyan Időpontban utazik Len­gyelországba, amikor már meg­kezdődött a hivatalos vélemény- csere Varsó és Bonn kormány- képviselői között. Természetesen ez a véleménycsere nem az Odera—Neisse határról folyik mint ahogy azt az NSZK egyes lapjai vulgárisán megfogalmaz­zák. Az Odera—Neisse folyók ma már a végleges lengyel— német határt jelenti. Ezt már rögzítette as NDK és Lengyelor­szág — a két közvetlen érdekelt fél — as 1950-es görlltzi egyez­ményben. Ezt a határt a nagy­hatalmak potsdami megállapo­dása Is szavatolja és a Varsói Szerződés katonai ereje biztosít­ja. A tárgyalások arról folynak, hogy az Odera—Neisse államha­tárt nyugatnémet részről is is­merjék eL A Varsó—Bonn eszmecserét a lengyel fél nem azárt kezde­ményezte, mintha féltené a ha­tárvonal tartósságát, hanem ab­ból a nyilvánvaló meggyőződés­ből, hogy a jelenlegi rendezetlen helyzet nem tarthat a végtelen­ott időző Brandttól, aki egyéb­ként magához kérette megbí­zottját a berlini előkészítő meg. beszélésekről. A nyugatnémet kancellár londoni sajtóértekez­letén kitérő válaszokat adott a szocialista tudósítóknak a bon­ni keleti politika következetes­ségét firtató kérdéseire. S hoz­zá kell tennünk, hogy a brit- nyugatnémet tárgyalások témá­ja sem éppen kedvező az eu­rópai biztonság szemszögéből: bár első helyen Anglia közös­piaci ügye szerepelt, alapiéban London és Bonn együttműködé­se, és annak is főleg katonai vonatkozásai domináltak. A* európai események sokaságából — az olasz kor­mányválság újabb szakasza, a szocialisták sikere az osztrák választásokon — ezúttal Pom­pidou francia elnök majdnem fiaskót eredményező amerikai körútjáról kívánunk szólni. A cionista körök olyan tüntetés- és inzultuskampányt rendeztek Pompidou kőrútjának vala­mennyi állomásán, hogy csak az egyszer már hivatalosan el­búcsúzott Nixon New York-ba sietése mentette meg a látsza­tot és vette eleiét annak, hogy a francia delegáció megszakít­sa útját A tüntetések Jelezték, hogy a közel-keleti és általában a Földközi-tengeri kérdésekben változatlanok a francia—ame­ségig: az európai béke és biz­tonság érdekében Bonnak la a tartó« békén együttélésre kell törekednie minden néppel, köz­tük a lengyel néppel is. Ez az európai biztonság egyik feltéte­le. Ismeretes, hogy Péter János külügyminiszter tavaszi tárgya» !ás-sorozatának éppen ez a kér» dés a központi témája. Pártunk és kormányunk azt vallja, hogy Magyarország — amely annyit szenvedett a második világhábo­rúban — mélységesen érdekelt a tartós európai biztonsági rend­szer kialakításában. Ennek elő­mozdítása tehát sajátos nemzeti érdekünk. Az a körülmény, hogy az európai biztonsági érte­kezlet összehívását szolgáló kez­deményezés Budapestről, a Var­sói Szerződés politikai tanács­kozó testületének Itt megtartott értekezletéről indult el, egyben jelképes többlet-kötelezettséget jelent a számunkra. A magyar külpolitika egyik központi fel­adata előmozdítani ennek az értekezletnek a megtartását Péter János lengyelországi lá­togatása mindezen túl a gyümöl­csözően fejlődő magyar—len­gyel kapcsolatok ápolását kí­vánja szolgálni. E kapcsolatok fejlődésének egyik kiemelkedő állomása volt 1968 májusában Gomulka és Czyrankiewicz elv­társak magyarországi látogatása, amelynek során a két ország ve­zetői új barátsági szerződést ír­tak alá. Ugyancsak fontos állo­más volt kapcsolatainkban Fock Jenő elvtárs tavaly januári len­gyelországi látogatása is. Bizton számíthatunk rá, hogy a magyar külügyminiszter mostani tárgya­lásai Varsóban még jobban el­mélyítik a magyar—lengyel együttműködést, előmozdítják mindkét ország diplomáciájának aktivitását az egész kontinen­sünket életbevágóan érdeklő kér­désekben. rfltai a vetélkedésből faka­dó — ellentétek. A franciák alapjában a rendezés hívei, el­lentétben az amerikaiakkal, akik érdekeik csorbítását fél­tik az igazságos rendezéstől és ezért annak szabó tál ására bá­torítják Izraelt. Mindamellett nem szabad megfeledkezni ar­ról, hogy Pompidou útjára és Nlxonnal folytatott tárgyalásai, ra nemcsak az ellentétek voltak jellemzők, sőt: az utazás való­jában a De Gaulle utáni francia korszak nyugtázása, a két szö­vetséges viszonyának helyreál­lítási aktusa. A kőzet-kel«*! izraeli— amerikai politikai szabotázs változatlanul megnyilvánult a héten a maga komor jelentke­zési formájában: Tel-Aviv ez­úttal Libanonra fordított „meg­különböztetett” figyelmet, s olyan nyíltan fenyegetőző han­got engedett meg magának, ami komoly riadalmat okozott ENSZ-körökben is. Talán a ye. szély érzete Járult hozzá, hogy a négy nagyhatalom e heti meg­beszélése állítólag a korábbinál valamivel kedvezőbb volt a rendezés előbbvltele szemszö­géből. Formális politikai esemény­nyel fejezzük is be: valójában csak a vílágközvélemény fi­gyelmének felhívása tekinteté­ben számít fontosnak a Smith- rezsim e heti lépése, Rhodesia elszakítása a brit koronától. Smith joggal dicsekedett azzal, hogy hatástalanok maradtak 4 brit szankciók, s ma rezsimje Jobb helyzetben van, mint volt... Ezzel Salisbury nagy gólt lőtt a brit politikának, amely mindeddig kitért a nemzetközi közvélemény és főleg az afri­kai országok nyomatékos köve­telése elől és nem hajlandó Igazi eszközöket alkalmazni a fajüldöző fehér telepesek meg­törésére. Moro még mindig „birkózik" arra, hogy gazdaságpolitikai kérdésekben la jelentős ellen­tétek vannak a középbal kor­mányban esetleg rését vevő négy párt álláspontja között. (MTI) Egy hét a világpolitikában Leeresztett atonsorompó — Bonn reflektorfényben — Pompidou amerikai úton — Izraeli fenyegetőzés — Salisbury „gólja" Londonnak közi jogi értékű — megállapo­Vitalhatatlonul * hét legfontosabb politikai eseménye az immár formális aktus, amelyre csütörtökön került sor Moszkvában, Washingtonban és Londonban: az amerikai ás a szovjet ratifikációé okmány le­tétbe helyezésével (a britre már korábban sor került) hatályba lépett a majd száz ország által aláírt, s már fél száz által rati­fikált atomsorompó-szerződée. Amint arra Koszigin, a moszk­vai ünnepélyes aktus során rá­mutatott, az atomsorompó lé­nyeges lépés a nukleáris lesze­relés útján, hiszen határozott korlátot szab a legveszélyesebb tömegpusztító fegyver terjedé­sének útjába. Kétségtelen, hogy — bármily fontos is — csupán lépés a leszerelés Útján ez a szerződés, vagyis méginkáöb ösztönző a továbbiakra. Éppen a nagyhatalmaknak más terüle­teket, így a rakétafegyverkezés korlátozását is érintő, és egyál­talán: a leszerelés egész problé­makörének megvitatására való törekvése a megfelelő válasz azokra az atomsorompóellenes bírálatokra, amelyek egyes or­szágokban az aláírás és ratifi­kálás halogatását eredményez­ték. Közismert, hogy történetesen az atomsorompó ratifikálása Nyugat-Németországban az eu­rópai biztonság egyik fontos kö­vetelménye, s az új bonni kor­mány szándékainak — és bel­politikai érejének! — egyik próbaköve. A héten különben megkezdődtek azok a berlini megbeszélések, «melyeknek elő kell készíteniük az ugyancsak az NDK fővárosában esedékes kormányfői találkozót a két né­met állam között. A bonni „ke­leti politika” érdemi realizáló­dásának új állomása lesz ez a találkozó, amely természetesen legfeljebb kedvező feltételeket teremthet érdemi — és nemzet­Az Egyesfiit Államokat vádolja az Arab Liga

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents