Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-04 / 53. szám
Szobrok a TIT-ben Hétfőn este, a TIT Művészeti Klubjában Mladonyiczky Béla szobrászművész mutatta be szobrait és érmeit. A tárlatot Ga- burek Károly nyitotta meg, és vázolta a művész eddigi tevékenységét, művészi munkáját. (Fotó: Bamácz) 1200 millió té^la a lakosság építkezéseihez A Tégla, és Cserépipari Egyesülés 180 gyára az idén a népgazdasági tervben előirányzottnál gyorsabb ütemben növeli termelését. A tavalyinál mintegy 250 millióval több téglát j gyártanak, hogy elegendő falazóanyaggal lássák el a családi ésj társasház-építkezéseket Így már; nemcsak országos átlagban, ha-i nem a tavaly még időnként hiányosan ellátott körzetekben is lényegében megszűnik a téglahiány: végeredményben 1200 millió tégla áll majd rendelkezésre a lakosság építkezéseihez. Ebben az évben kezdi meg a termelést a törökbálinti, a fehérgyarmati, a székesfehérvári és a balatonszentgyörgyi téglagyár korszerű alagútkemencéje, befejezik a rekonstrukciót a csillaghegyi, a bakonyszentlász- lói, a kisbéri és a keresztespusztai gyárakban, A modernizált üzemekben a korábbinál jóval több üreges téglát állítanak elő. Ezzel a hagyományosnál eresebb, nagyobb és jobban hőszigetelő termékkel a lakosság is jobban Jár, mert gyorsabb az építkezés, a szállítási költség pedig kevesebb. Növelik a tetőanyagok gyártását is, hogy az idén a múlt évi 153 helyett 160 millió tetőcserepet szállítsanak a lakosság építkezéseihez. seget alkotunk”. Kérkedésük aljas hazugság. Azok, akiknek lelki ismeretét a háború és a menekültek nyomorúsága terhelte, neon menetoszlopókban, hanem „rangjukhoz illően” menekültek. **« Az IG-Farben konszern igazgatói az auschwitz—monovitzi Bunawerkben 370 000 koncentrációs tábori foglyot gyilkoltak meg. Amikor a Vörös Hadsereg már közeledett bűneik színhelyéihez, az urak különvonaton indultak nyugat felé. Stílbútoraikat, szőnyegeiket, képgyűjteményeiket és ékszereiket szakszerűen becsomagolva, magukkal vitték. Friedrich Flick például magántitkárával, Robert Till- mannal együtt (később szövetségi miniszter Adenauer kormányában és a CDU elnökhelyettese) nyugati birtokára vonult vissza. Göring „birodalmi marsall” is „úton volt”. Sok mindent nem tudott magával vinni az Alpokba, ami nagyon a szívéhez nőtt lakhelyén, Karinhallban halmozta fél az egész Euróbában összerabolt műkincseket. Nagyrészüket ott kellett hagynia. Arról azonban gondoskodott, hogy elég enni. és innivalót vigyen magával. Személyes munkatársa, Eitel Lange, aki az utolsó négy évet Göring közvetlen közelében töltötte, így emlékezik: „Tudomásom van arról, hogy a Gerch, jószágigazgató által a birodalmi marsall és családja személyes használatára még 1945 tavaszán felhalmozott készlet elegendő • lett volna egy tízezer lakosú vá- : ros ellátására”. Nehéz útra vállalkozott j Karmenberg, a Führer „házi in- • tendánsa” is. Hitler borpincéjé- • nek maradék készletét, több • ezer palack italt Drezdában tá- : rolták. Kannenberget Bormann • látta el a szükséges szállítóesz- j közökkel és írásokkal, hogy há- : bontatlanul haladhasson a * túlzsúfolt országutakon. Erich Kochnak sokféle címe s volt: „Kelet-Poroszország gau- ■ leitere, „birodalmi védelmi biz- S tos”, stb. Legszívesebben vette, : ha a „Kelet urának” szólítják. ■ Magánvagyonát 331,7 millió • márkára becsülték, amit mint • „Ukrajna birodalmi biztosa” és : 121 üzem „tulajdonosa” rabolt ; össze. A háborúnak a nácik szá- • mára végzetes kimenetele páni í félelemmel töltötte el és fana- jj tizmusában elrendelte, nogy a : nőknek és a gyermekeknek el j kell hagyniuk a harci cselekmé- j nyék színhelyét. Kijelentette: • „Kelet-Poroszországban egy mé- * ternyi földet sem engedünk át í az ellenségnek, kitartunk állá- ■ sainkban!” A magas rangú úr termesze- i tesen egy pillanatig sem gondolt • arra, hogy maga is részt vegyen ! e terület „védelmében” Saját : élete sokkal kedvesebb volt szá. ■ mára. mint a másoké. A külön j számára fenntartott jégtörőn me- • nekült, először Koppenhága felé, : onnan pedig Schleswig-Holste- s inbe. (Folytatjuk) Miniszteri rendelet az egészségügyi igazgatás további decentralizálásáról Az egészségügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben t rendeletet adott ki az egészségügyi szakigazgatás további decentralizációjáról. Eszerint a jövőben az Egészség- ügyi Minisztérium helyett a já- , rási. városi, illetve városi kerületi tanácsok egészségügyi szakigazgatási szervei döntenek a központi szociális segélyek ügyében és adnak engedélyt indokolt esetben arra, hogy a haddrokkantak fogpótlásukat, műfogsorukat magánorvossal készíttethessék el. A megyei, valamint a fővárosi és a megyei jogú városi tanácsok egészségügyi osztályai helyett a jövőben a járási, városi, illetőleg kerületi tanácsok egészség- ügyi szervei engedélyezik a közgyógyellátásra jogosultak számára az ortopéd cipót, illetve tolókocsit. ök döntenek a hadirokkantak soron kívüli orvosi felülvizsgálata ügyében is. Hozzájuk tartozik a kivételes méltányosság alapján megállapítható hadigondozási pénzellátás is. A községi tanácsok szakigazgatási szervei a megfelelő járási szervektől átveszik a szociális indokok alapján juttatható ingyenes csecsemőkelengye-utal- ványozás, valamint a kórházi ápolási díjak szociális szempontból történő elbírálásának jogát. Másfélmillió adat a A Békés megyei tanács művelődésügyi osztályának felkérésére a Viharsarokban végzett szociológiai felmérést a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutató csoportja. Az adatgyűjtésre kijelölt kétezer családnál egyenként 817, általában az életmódra, a kulturális ellátottságra, az igényekre vonatkozó kérdésre adtak választ a megkérdezettek. A kapott inforszámítógépekben mációk közül 80 olyan tényezőt emeltek ki az adatfeldolgozók, amelyekből már általános érvényű következetetések vonhatók le a Viharsarok jelenlegi művelődésügyi és kulturális Helyzetéről. A felmérés során a szód ló~ gusok mintegy másfélmillió információs adathoz jutottak, amelyek feldolgozása ez év nyarára fejeződik be. Növekszik a vetőmagexport — Import kényszerhelyzetben Megtakaríthatnánk-e a kiadott milliókat? A mezőgazdasági termelésben — elsősorban a növénytermelés területén — 1969-ben figyelemreméltó eredményeket értek el termelőüzemei nk. A legfontosabb mezőgazdasági termékek, a búza, a kukorica termésátlagainak állandó növekedése mellett javult az egyéb gazdasági és kertészeti magvak termelési színvonala, növekedtek a termésátlagok és ezzel egyidejűleg javult a minőség is. Az elért eredményekhez j nagymértékben hozzájárult az ! a körülmény, hogy az üzemek évről évre nagyobb gondot for- ' dítanak a nemesített vetőmag- j felújításra, mindinkább keresik ' Dankasirály „felhők“ a Körösök vidékén A fagyos, hideg idő ellenére megelevenedtek a Körös vidéki vadrezervátumok. A biharugrai í „vadvizországban” a nyári ludak j után százas csoportokban érkéz- j nek a dankasirályok, az északi ; récék és a vadlibák. Valóságos „sirályfelhő” sötétlik reggelenként a tavak felett. A sirályok, vadlibák, récék a gyorsfolyású, légmentes Körösökön keresnek i táplálékot, a hullámterek fűz- bdkrad alatt pedig szélvédett helyet A hullámtereken egyébként sorra látnak napvilágot a tapsifüles újszülöttek. A mezeinyúl- családokban általában 2—3 a szaporulat. Az erdészek, vadászok véleménye szerint az idén több mint ötvenezer újszülött j nyúl várható a Körös völgyében. FELVESZÜNK jó kereseti lehetőséggel, szabad szombattal AUTÓSZERELŐ ésLAKATOS szakmunkásokat, továbbá: 1 fő gépírni tudó adminisztrátort AFIT autószerviz, Békéscsaba (Szarvasi út). és szívesen megvásárolják a magasabb szaporulati fokú, nemesített vetőmagvakat. Ma már a termelőszövetkezetek többsége világosan látja, hogy a nemesített vetőmag használata a termésátlagok növekedésének egyik elengedhetetlen feltétele. A termelőüzemek vetőmagellátását ezen belül a nemesített vetőmag felújítását a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalat szervezi és irányítja. Vállalatunk gondoskodik arról, hogy évente elegendő mennyiségű nemesített vetőmag álljon rendelkezésre ahhoz, hogy a vetőmagfelújítást az üzemek a kívánt szinten l végre tudják hajtani. Gondoskodik a vállalat arról is. hogy a termelők által keresett, de hazai körülmények között előállításra nem kerülő, korszerű fajták vetőmagvai behozatalra kerüljenek. Ezzel is bővül a fajtaválaszték, illetőleg minden vonatkozásban megfelelő fajtájú ©s minőségű vetőmag áll az üzemek rendelkezésére. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalat kalászos, hibridkukorica-, gazdasági és kertészeti magvakból, valamint vetőgumóból mintegy 5 millió katasztrális holdra biztosít vetőmagot évente. A belföldi vetőmagellátáson túlmenően, fontos feladata a vállalatnak a vetőmagexport piacigényeinek kielégítése is. A vállalati összes forgalomhoz j viszonyítva az exportforgalom mintegy 30 százalékot tesz ki. Rubel relációba főleg gazdasági vetőmagvakat szállítunk, tőkés exportra pedig — célter- méltetés keretében — az export legnagyobb részét fajtaborsó, étkezési borsó, kisebb mértékben zöldség- és virágmagvak képezik. A vállalat vetőmagiexportja az elmúlt három évben folyamatosan növekedett: 1969-ben elérte az 5 millió 465 ezer dollárt, illetve a 3 millió 620 ezer rubelt. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági üzemek, de elsősorban a feldolgozó, tartósító ipar (konzervipar, hűtőipar) és az exportra zöldárut termeltető vállalatok korszerű és a külföld által keresett fajták vetőmagjaival legyenek ellátva, évről évre a hazai körülmények között meg nem termeltethető vetőmagvakból importra szorulunk. Az import mértéke az elmúlt három évben szintén növekvő s 1969-ben már meghaladta a 70 millió forint értéket. A dollár relációs importnál a legnagyobb volument a SajtavetŐ- borsó, a vetőbab, a fű- és a káposztafélék vetőmagvai, kisebb mértékben a fajtaválaszték bővítése érdekéljen néhány zöldségvetőmag tette ki. Az elmúlt évben fajtavetőborsóból tőkésállamokból 152 vagont importált a vállalat! Felvetődik a kérdés, hogy az említett vetőmagvak importjára miért van szükség? A tőkés vetőmagvak importja majdnem minden esetben kényszerítő körülmények miatt szükséges. Az említett fajtaborsó-vetőmagimport többsége tőkés cégek által előállított, bejegyzett, védett fajta s így azok hazai elszaporítására nincs lehetőség. De meg kell említeni az uborka vetőmagból importált fajtákat is, melyeket ugyanilyen oknál fogva hazai körülmények között nem lehet elszaporítani. A hazai feldolgozd ipar és az exportra zöldárut termeltető SZÖVÉRT vállalatok vetőmag- igényei meghatározott fajtákra vonatkoznak, miután a tőkés piaci vevők a konzervipar és a hűtőipar által előállított készítményekét — mivel nem rendelkezünk versenyképes hazai fajtákkal — az általuk meghatározott fajtákból történt előállítás esetén veszik csak át. A Békés megyében működő tartósító ipar vezetői is jól Ismerik ezt a kényszerhelyzetet. A tőkés piacról származó vetőmagimport mérsékelhető lesz, mihelyt a hazai nemesítésből megfelelő tulajdonságokkal rendelkező, versenyképes fai- ták állanak rendelkezésünk r Az export-import forgalomban a világpiaci árakat szem előtt tartva, a vállalat erőfeszítéseket tett, hogy a termelőüzemeket még jobban érdekeltté tegye az exportforgalom növelésében. A termékértékesítési szerződésekben rögzített termelői alapáron felül az exportra kerülő vetőmagvak többségénél különböző összegeket (betakarítási költségtérítés exportfelár, biztosít a vállalat a termelőüzemek részére. Az elmondottakat figyelem- bevéve, a vetőmagtermesztés és ezen belül az export-gazdaságosság alapvetően azonban csak akkor növelhető, ha az üzemi termelési költségek csők. kennek, a termésátlagok növekednek és a minőség tovább javul. Vállalatunk orosházi központja 1970-ben ilyen irány, ban szervezi a vetőmagtermesztés Blascsók Gyula vezérigazgató
