Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

Fejlesztési juttatás a helyi árualap növelésére ját, ama nemcsak a költségeket Ózok a szép idők A Békés megyei Tanács V. B. megállapította, hogy a megyé­ben levő üzemek nem a szük­ségesség szerint járulnak hozzá a lakosság ellátását szolgáló he­lyi árualap növeléséhez. Ter­mékeiket máshol értékesítik, i bár a gazdasági ösztönzők ked-' vezőbbé tennék számukra, ha: közelebbi piacot keresnének.! így lerövidítenék a szállítás út­Népfrontrendezvény A Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő me- zőgazadsági bizottság március 5-én tanácskozik Békéscsabán, a népfront megyei titkárságán. Napirenden szerepel megyénk agrárértelmiségének helyzete. Előadó: dr. Keliger Bajos ál­Tavaly szeptemberben meg­gyorsult a Békéscsabát délkeleti irányban ölelő nádas lecsapo- lási munkája. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság termelési üzeme nagy erővel látott hozzá a hűtőház mögötti nádasokban egy lecsapoló csatorna készíté­séhez. Megépült a szivattyútelep is, amely a nádas és a városi csapadékvizet továbbítja az Élő­Február utolsó napján új lé­tesítménnyel gazdagodott Bé­késcsaba. A Békéscsabai ÁFÉSZ vezetőd nagyszámú érdeklődő előtt adták át a közönségnek az új virág- és vetőmag-üzletet. A Tanácsköztársaság útja 34 szám alatti reprezentatív helyiség rö­viddel a megnyitóünnepség után sok virágkedvelőt fogadott. A hangulatos üzlet értékét emeli, a kirakati virágkompozí- ciós' megoldás, és az ízlésesen elrendezett sok vágott és cse­repes növény. A Békéscsabai ÁFÉSZ veze­tőit dicsérd az új virág- és ve- tcmagüzlet kialakítása, annál is inkább, mivél — a közmondás) csökkenti, hanem a termékek szállítással járó károsodását is. A vb a kereskedelmi és ipari szakosztályának a javaslata alapján olyan határozatot ho­zott, hogy a hiánycikként je­lentkező termékek gyártásának elősegítésére alapot létesít. Eb­éül— a piaci igények alapján — fejlesztési juttatásban részesíti azokat az üzemeket, kisipari ter­melőszövetkezeteket, amelyek részt vállalnak a helyi árualap növelésében. A hiánycikkek lis­táját a közeljövőben az érdekel­tek rendelkezésére bocsátja. A megyei tanács vb ipari és kereskedelmi osztályának veze­tői hamarosan meghívják a he­lyi ellátás szempontjából jelen­tősebb termelőegységek, vala­mint a kereskedelem vezetőit, hogy megvitassák ezt a kérdést. víz-csatornába. Az elvégzett munka értéke beleértve az épí­téselőkészítő, víztelenítési mun­kálatokat és a beépített szivaty- tyukat meghajtó motorokat is —, meghaladja a 4 millió forin­tot. Rövidesen sor kerül a lecsa­poló rendszer műszaki átadására és a végleges üzembehelyezés­re, ! szerint is — aki a virágot sze- j réti, rossz ember nem lehet. A tavaszi veteményezés előtt kü­lönben is biztosan sokan felke­resik majd az új boltot. Éppen 25 éve, de olyan friss az emlék, mintha tegnap tör­tént volna. Ilyenkor, tavaszvá- rás idején kezdték. Hozzájuk már megérkezett a felszabadu­lás, az új szebb élet tavasza. Sze­retett városa: Szarvas, még 1944 őszén szabadult fel, s ők — né. hány asszony és lány — a téli | hónapokat az ú;j élettel kapcso- j latos feladatok szervezésére ] használták fel. A nők első kö­zösségét, az MNDSZ-t alapítot­ták meg 1945 márciusában. Ki­lencen voltak Kornidesz Jó- zsefnéval együtt, aki a régi em­lékeket eleveníti fel most. — Azok voltak a szép idők, de egyben nagyon nehezek is. Szép idők voltak, mert fiatalok voltunk, egy negyedszázaddal fiatalabbak, mint most, s telve lelkesedéssel, az új élet. jövőnk iránti bizakodással, és nehezek, mert kevesen indultunk. Abban a szétzilált világban pedig jó­formán azt sem tudtuk, mit csi­náljunk. Mit is tehettünk vol­na még akkor, amikor az or­szág egyik részében dúlt a há­ború? Gyógyítgattuik hát a se­beket. Megszerveztük a hazatérő hadifoglyok fogadását. Az állo­máson meleg étellel, jó taná­csokkal, kedves szóval, szere­tettél vártuk őket. Rendszeres ügyeletet tartottunk, s később, amikor tmár a kilenctagú cso­port megnőtt, újabb feladato­kat is vállaltunk. Sok-sok emlék gyűlik össze 1 ilyenkor egy-egy beszélgetésen. ) A legszebb talán az, amikor a ) bölcsőde létrehozását határoz­ták el. Persze nem volt kömy- nyű, hiszen a semmiről indul­tak. Megkezdték hát a gyűj­tést, kis ágyakat, takarókat, matracokat és minden berende­zést maguk szedtek össze. A nemzetközi gyermeknapok is emlékezetesek, hiszen akkor még múlt egy segélyezési nő­egylet kellett, hogy működje­nek. A szükség ezt hozta. VI- 1 szont a maguk sütötte kaláccsal, süteménnyel, és egyéb ajándék­kal sok-sok örömet szereztek a gyermekeknek. Ma már egé­szen más a feladatuk a nemzet, közi gyermeknapon és nevetsé­gesnek is hatna, ha nekiállná- nak kakaót főzni, 'kalácsot süt­ni. Később — munkájúkat látva —, tömegesen jelentkeztek, ajánlották fel segítségüket a lá­nyok és asszonyok. Megalakí­tották a kul túrgárdát, Korni- deszné erre az időre nagyon szívesen emlékezik vissza, hi­szen mint mondja: felemelő érzés volt, a saját tánc- és színjátszó csoporttal járni a fal­vakat, a tanyavilágot, terjesz­teni a kultúrát. Felejthetetlen estéket töltöttek így együtt. S mivel nem volt táncruhájuk, vállalta azok megvarrását, a szakmájához tartozott; varrónő. Éjjel-nappal készültek a ruhák, ebben a munkában is fáradha­tatlan volt, mint mindenben, amivel megbízták, amit vál­lalt. A visszaemlékezés képei ide- oda csapongnak, hol ezt, hol azt eleventh fel, majd minden át­menet nélkül visszatér a je­lenre. — Ma egészen más a mun­kánk. A művészeti csoportok szétoszlottak, tagjaik felett el­szállt az idő, nincs is rájuk szükség, hiszen az embereknek i ott van a televízió, és egyéb kulturálódási lehetőség. Az ér- j üeklődésd kör megváltozott, az igények pedig nőttek. A mos­tani nőnapon például a felső­fokú óvónőképző intézet irodal­mi színpada ad műsort. Bizo­nyára nagyon színvonalas lesz. Csak azért aggódom, hogy el­jönnek-e azr asszonyok mind, akiket megfövünk. Ügy, mint régen. Mert akkoriban egy-egy nőnapi gyűlésen a járási tanács díszterme kicsinek bizonyult. Most is ott tartjuk. Az izgalom nem indokolat­lan. Komideszné ma is aktív szervezője, tagja a nőtanácsnak, a helyi kisiparosok nőbizottsá­gának pedig az elnöke. Jó ösz- szehasonlítási alapja van te­hát, s mint mondja, ma már mások az asszonyok, talán fá­radtak a termelés rohanó tem­pójától vagy más gondoktól, s a rendezvényekre sokszor bi­zony nagyon kis létszámmal jönnek él. — Lehet, hogy van ebben valami közömbösség is? Nem tudom. De az az érzésem, hogy nincs meg az a lelkesedés, mint annak idején bennünk volt — mondja. Bizonyára jó néhány régi mozgalmi aktíva gondolkozik hasonlóképpen, de ehhez hozzá kell tennünk azt is, hogy ma már nemcsak az az egy városi nőbizottság működik, hanem a A kondoü'osi községi tanács j költségvetési üzeme több mint| három és fél millió forint bevé­telt tervezett az 1970-és évre. A költségvetési terv szerint eb­ből az összegből az épületkar­bantartó részleg 1 millió 637 ezer forintot, az útjavító rész­leg pedig 1 millió 970 ezer fo­Egy jelentésben olvastam né­hány olyan gondolatot, amely — ahogy mondani szokás — szö­get ütött a fejembe. Mindenek­előtt annyit, hogy a termelőszö­vetkezeti gazdaságok melléküze­mi tevékenységéről van szó ben­ne. Készítője többek között fel­veti, hogy a melléküzemi tevé­kenységek eredményei helyen­ként szépek, de jócskán vannak hibák. Miről is van szó? Arról, hogy a kiegészítő tevékenységek körében kialakult és alkalmazott termelői árak és ebből adódóan a fogyasztói árak esetenként ala­csonyabbak, mint a szövetkezeti iparban és kereskedelemben. Hát baj ez? Igen, és elsősorban azoknak a közös gazdaságoknak, amelyeknek vezetői keveset tö­rődnek a kiegészítő üzemágak­kal. Megemlíti a jelentéskészí­tő, hogy az egyik tsz a tagok részére épített lakóházak költ­ségeit az 1964-ben kiadott FM- egységnormák szerint számolta el. Ez a norma több mint 50 szá­zalékkal alacsonyabb az érvény­ben levő állami áraknál. Az ilyen kiegészítő tevékenység ter­mészetesen ráfizetéses és az is. Természetes, hogy az ilyen mód­szerrel dolgozó üzemágazat ka­pacitását teljesen leköti a lakos­sági építkezés akkor, amikor a tsz, amely fenntartja ezt az üzemágat, saját építkezéseit az 50 százalékkal magasabb — tör­vényes — bérnormákkal számoló állami vagy szövetkezeti iparral csináltatja meg. Jogos a kérdés, mi ebben az ésszerű? munkahelyeiken külön-külön is tevékenykednek ilyen csopor­tok. Megoszlott tehát a munka, viszont így tartalmasabbá, ha­tékonyabbá válhat. Természe­tesen csak akkor, ha olyan asszonyok viszik a prímet, se­gítik a fiatalokat, mdut Komi- desz Józsefné, aki ma is korát meghazudtólóan, fiatalos lelke­sedéssel. aktivitással vesz részt a mozgalomban. Sokan vehet­nének példát róla. Kasnyik Judit rintot teljesít. Ha a tervek, ame_ lyeket a tanácsülés jóváhagyott, megvalósulnak, úgy a költség- vetési üzem dolgozóit 33 ezer 480 forint prémium is megilleti. A feladatterv teljesítése esetén az év végi nyereségrészesedési alap 72 ezer forint lesz. A másik dolog, ami figyelmei érdemel, a termelőszövetkezetek értékesítési tevékenysége. A je­lentés készítője elmondja, hogy a tsz-ek választékos és minőség­ben igen jó árut vittek a heti­piacokra. A piaci árképzéssel azonban — szabadáras termé­keknél — a tsz-ek vezetői nem törődnek. Ezt általában rábízzák az eladókra vagy a kertészetek vezetőire. És ez miért hiba? Azért, mert az esetenként nem kielégítő piaci kínálat mellett nem érvényesül a tsz-ek ársza­bályzó szerepe. A harmadik dolog az, amiért nem ok nélkül teszi fel a jelen­tés készítője a kérdést: Hogyan fejlődjön m termelőszövetkeze­tek élelmiszeripari feldolgozó tevékenysége, ha iparunk nem gyárt olyan kis- és középnagy­ságú élelmiszerfeldolgozó gépe­ket, amelyeket a tsz-ekben gaz­daságosan lehetne üzemeltetni? Hogy elejét vegyem az esetle­ges ellentmondásoknak, meg kell említeni, nem azoknak a mezőgazdasági termékeknek a feldolgozásáról van szó, ame­lyek alapanyagul szolgálnak az élelmiszeriparnak, hanem azok­ról, amelyeket ez az iparág a termék kis mennyisége vagy gyengébb minősége miatt nem tud és nem is dolgozhat fel. Így sok anyag kárbavész. Ügy hiszem, érdemes lenne keresni a lehetőségeket, érde­mes lenne változtatni ezen. Hát­ha nyernénk rafia jó néhány milliót. B, 3. B. Gy. I Takarmányértékesités KISFOGYASZTÓK RÉSZÉRE a SZEGHALMI járás területén. KIOSZTÓHELYEINK: Biharugra, Dévaványa, Füzesgyarmat, Körös- nagyharsány, Körösújfalu, Okány, Szeghalom, Vésztő, Zsadány. BÖ VÁLASZTÉK, KEDVEZŐ FELTÉTELEK. Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Szeghalmi Körzeti Üzeme x latorvos. Befejeződött a nádas lecsapolásának előkészítése Több mint három és félmillió forint bevételt terveznek Gazda nélküli gazdálkodás

Next

/
Thumbnails
Contents