Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-29 / 75. szám
Sző vetkezetünk 25 éves Negyvenen alapították 1945-ben — Tavaly 249-en dolgoztak — Export IO országba — Az idén további fejlesztésre kerül sor A Megye Kiváló Kisipari Szövetkezete címmel kitüntetett Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Szövetkezet önálló jubileumi oldalkiaványa EGYRE TÖBB AZ EXPORTMEGRENDELÉS Érdemes visszaemlékezni az ezt követő évek eredményedre. A szövetkezet 1965-ben 135 dolgozónak 90 ezer forint nyereségrészesedést fizetett ki, 1966-ha n pedig enek több mint kétszeresét, 187 ezer forintot. A következő évben 201-re nőtt az átlaglétszám és a kifizetett nyereségrészesedés 328 ezer forint volt. Az exporttermelésbe 1966- ban kapcsolódott be a szövetkezet. Bérmunkában 1 millió 226 ezer forint értékű termék készült, osztrák megrendelésre, szocialista relációban pedig csaknem 4 millió forint volt a termelési érték. Az osztrák bérmunka 1967-ben 2 és egyFt-ot tett ki. Említésre méltó, hogy a HUNGAROCOOP Külkereskedelmi Vállalat megbízottjával 1968-ban érkezett az első holland vevő Békéscsabára. Az egész tagság szívügyének tekintette, hogy a megrendelésnek kifogástalan minőségben és határidőre eleget tegyen. A jó hírnév teremtette meg az alapját a további holland és más nyugat-európai megrendeléseknek. Az OKISZ-Labor támogatásával jött létre 1968-ban a RUTABEX belföldi és exporttársulás, amelynek alelnöki tisztségét Tóth Gyula, szövetkezetünk elnöke immár másoA szövetkezet központja: iroda és gépihurkoló-üzem. Békés megyében ugyancsak 1945-ben alakult meg a Med- gyesegyházá BÖRTEX és a Békéscsabai Cipész Ktsz, amelyek a szakmunkások és kisiparosok legjobb erőit egyesítették. Elsőként ők tették magukévá a szövetkezés gondolatát, mert rájöttek arra, hogy az új világban egy nagyobb közösségben fejthetik ki legjobban képességeiket A szöA fejlődés további lehetőségét biztosítja majd a Délmagyarországi Textil Nagykereskedelmi Vállalattól megvásárolt emeletes raktárépület. Ezt a szövetkezet hamarosan központi üzemmé alakítja ki, amelyet a HUNGAROCOOP Külkereskedelmi Vállalattal, kötött szerződés alapján korszerű gépekkel rendez be. Még ebben az évben újabb épület Békéscsaba 1944. október 6-án. szabadult fel, s ezt köye- tőleg a Martincsek-féle szűcs- üzemben az addig is ott dolgozó munkások ~ szűcsök, szabók, tímárok — a szovjet hadsereg megbízására termeitek. Már kezdetben felvetődött a gondolat, hogy szövetkezeteit létesítenek, amire végül is 1945 tavaszán került sor. A jelenlegi úttörőház helyén állt annak idején a szakszervezetek székháza, ahol május 31-én negyvenen részjegyziéses aláírásukkal megalapították a Békéscsabai Szűcs- és Tímáripari Munkások Szakszervezetének Termelő és Értékesítő Szövetkezetét Az 1945-ben megvásárolt Gyulai út 21. számú ház. A részjegyet 200 pengőben állapították meg és ki-ká vitte a maga szerszámait is, hogy elkezdődjék a munka. Az alaptőke azonban kevésnek bizonyult. A város vezetőd — köztük is elsősorban Vizsnyiczai János — az erkölcsi támogatás mellett azzal is segítséget nyújtottak, hogy búzát adtak kölcsön. A szövetkezetei, mint céget, 1945. július 1-én jegyeztek be a gyulai cégbíróságon. A könyveléshez szükséges nyomtatványok beszerzésével és felfektetésével dr. Péterffy Károlyt, a kereskedelmi iskola akkori igazgatóját bízták meg. Hursán Jánosnak, a szövetkezet első elnökének és a vezetőség tagjainak rendkívül nagy gondot okozott a különböző, főként a bőrkikészítéshez szükséges zárolt anyagok beszerzése. A régi ismeretség alapján kellett házalni a fővárosban és az ország más vidékein. Akkor a határok még nyitva álltak, s így Nagyváradra és Aradra is átjártak bőrért .amiért cserébe bekecseket vagy élelmet vittek. Megrendelés volt bőven, de a műnvetkezetek alapítóit, úttörőit köszönet és hála illeti. A mi alapító tagjaink közül még ma is többen dolgoznak, így Andó Pálné, Zsíros János. Opauszíky Mihály, Opauszíky Mihályné, Lauikó Jánosné, Tóth György- né, Rataj János. A szövetkezet 1948-ban tagja lett az OKISZ-nak. A mozgalom fejlődése — mint másutt is — nagy lendülettel folytatódott, s 1951-ben már szükségessé vált a középirányító szerv, a KISZÖV létrehozása. Ugyanebben az évben új név került a cégtáblára: Szűcs és Szabó Szövetkezet, amit az indokolt, hogy szabó szakmunkások és kisiparosok is beléptek a szövetkezetbe. Ettől kezdve a szűcsök mellett helyet kapott a szolgáltató és a konfekcióipari termelés is. A központot a Gyulai útról a Tanácsköztársaság útja 8. számú házba helyezték át, ahol férfi és női méretes részleget nyitottak és 1952-ben létrehoztak egy maradékboltot is. A Gépihurkolók SzövetkezeUrszinyi Dezsőné utca sarkán. A Luther utca 17. szám alatti 1-es számú konfekciós üzem. hegyed millió forintra nőtt. míg a szocialista országoknak 9 millió 318 ezer forint értékű terméket készített. Sak gondot okozott 1968. első negyedévében a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése idején, hogy a belkereskedelem megrendelése elmaradt A szövetkezet vezetősége ezért más munkalehetőség után nézett. Sikerült további bérmunkára és árucsere exporttermelésre szerződést kötnie. Az év végül is eredményesen zárult. A létszám 238-ra emelkedett és a kifizetett nyereségrészesedés csaknem 430000 dik éve tölti be. A társulásnak, továbbá a HUNGAROCOOP, valamint, a KONSU- MEX Külkereskedelmi Vállalatnak köszönhető az export- termelés növekedése. Tavaly a konfekciós és a gépihurkoló szakmában egyaránt további fejlődés történt. A termelési érték 25 millió 800 ezer forintot ért el, a nyereség pedig meghaladta a 3 millió 700 ezer forintot, ami a szövetkezet 25 évi fennállása ót.a a legkimagaslóbb eredmény. Ennek alapján 249 dolgozó között 647 ezer forint került kiosztásra. ÜJ KÖZPONTI ÜZEM LÉTESÜL megvásárlásával a gépihurkoló részleg fejlesztésére is sor kerül. Az idén már 5 ' holland, 1 nyugatnémet, 1 libanoni, 1 nyugat-berlini céggel áll kapcsolatban a szövetkezet és a külkereskedelem útján tárgyalás folyik francia, iraki és ku- waiti megrendelésről is. Eljutnak a szövetkezet temékei a Szovjetunióba, Lengyelországba, Csehszlovákiába, Romániába és az NDK-ba. Nőtt a belkereskedelem megrendelése' is. Férfi-, női, lányka- és gyermekkabátból több tízezer készül az idén, kötöttáruból csak az első negyedévben 1 millió 300 ezer forint értékű terméket kell előállítani, melynek egy része a Szovjetunióba kerül. A szövetkezet megalakulása 25 éves évfordulójának ünnepélyességét növeli, hogy az egybeesik hazánk felszabaduld, sának negyedszázados jubileumával. S ez alkalommal a tavalyi eredmény alapján a szövetkezet — a vezetők és a dolgozók jó munkájának elismeréseképpen — elnyerte a Megye Kiváló Kisipari Szövetkezete kitüntető címet, a vándor- zászlót és az oklevelet, egyúttal pedig 13 ezer forint pénzjutalomban részesült. X kához megfelelő helyis kellett. Ezért a szövetkezet megvásárolta a Gyulai út 21. számú házat, amit a tagok hoztak rendbe. Az inflációs időben a munkabért természetben kapták, búzában, sertéshúsban és más- beszerezhető terményben. KÖSZÖNET AZ ALAPÍTÓ TAGOKNAK tőnél 1953-ban történt meg a fúzió és akikor a szövetkezet a Békéscsabai Textilfeldolgozó Ktsz elnevezést vette fel. Üjabb változásra 1962-ben került sor, amikor fuzionált a Békési Férfi- és Női Szabó Ktsz-szel, valamint a Mezőbe- rényi Textilipari Ktsz szabó- részlegével. a Gyulai Szabó Ktsz-ből a méretes szabósággal és a Medg.vesegyházi BÖRTEX- től ugyancsak a szabó részleggel. Végül 1963. január 1-én az Orosházi Férfi- és Női Ruházati Ktsz fúziója következett, s ettől kezdve a szövetkezetünk Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Ktsz néven működik. Igaz, még egy változás történt: 1965 .október 1- én a méretes szabók és szűcsök kiváltak, de a szövetkezet — mint jogutód — megtartotta előbbi elnevezését, mígnem 1970. január 1-től ez került a cégtáblájára: Békéscsaba és Vidéke Textil-feldolgozó- Szövetkezet. A többszöri átszerveződé« rendkívül sóik gondot jelentett és megnehezítette a gazdasági helyzet megszilárdítását. Bizonyos azonban, hogy az 1965. október 14 diffúzió, amely a KISZÖV elgondolása alapján valósult meg. igen kedvező hatást gyakorolt a Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök és a Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Ktsz fejlődésére egyaránt. Az előbbi méretes szabósággá, az utóbbi árutermelő szövetkezetté vált.
