Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-04 / 53. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! i NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTblZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 197«. MÁRCIUS 1s SZERDA Ara: 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM MA AZOK A SZÉP IDŐK (3. oldal) TÖMEGVEREKEDÉS BÉKÉSCSABÁN (4. oldal) EGÉSZSÉGET SZIMULÁLTÁK (6. oldal) A negyedik ötéves terv végére az egész megyére kiterjed az autószerviz-hálózat fl mező herényiek jutottak az országos döntőbe Bejáró dolgozók Jó negyedévszázaddal ezelőtt sok viharsarki kubikos — nemritkán gyalog — kerekedett útra Budapestre vagy az ország más vidékére, hogy munkát kapjon, kenyeret keressen magának és családjának. Mi mást tehettek volna, amikor helyben, lakóhelyük környékén nem akadt dolguk! Így hát mentek, mert a muszáj nagy úr. Akkoriban volt divatos az a bölcs mondás, hogy az van messze, ami nincs. Valóban így volt. Ma is sokan járnak el máshová dolgozni. Csakhogy összehasonlíthatatlanul más körülmények között. Ügy is fogalmazhatnánk: most, ha olykor még akad is jogos panasz, vasúton és autóbuszokon kulturáltabban jutnak el munkahelyükre és vissza családjukhoz. Jelentős számukat, tekintve, mégis több figyelmet és gondoskodást érdemelnek a bejáró dolgozók. Ezt tették az SZMT elnökségének legutóbbi ülésén is, amikor az ő helyzetüket vitatták meg A kérdés napirendre tűzését indokolta. hogy zömében a megye városaiba bejáró dolgozók száma meghaladja a 16 ezret. Építőmunkásokat, ipari és mezőgaz. dasági üzemek dolgozóit, pedagógusokat és tisztviselőket kora reggel figyelmezteti az ébresztőóra, hogy ideje felkelni s elindulni mivel a vonat, az autóbusz nem vár. Ám valamennyien vállalják a napi két-három óra többletidőt, mert szeretik munkájukat és tudják, hogy szükség van rájuk. Azzal is tisztában vannak, hogyha egyre több is a helyi munkaalkalom, mindenki számára egyhamar mégsem lesz elegendő. Üveggyárat, hűtőházat, konzervgyárat és más nagy üzemet nem építhetnek minden községben. Éppen ezért a bejáró dolgozókra szüksége van a nagyobb ipari és mezőgazdasági üzemeknek, de még a különböző intézményeknek és hivataloknak is. S ha már így van, márpedig ez az igazság, akkor ez okvetlenül megérdemli a törődést. Ennek alapja mi más lehet. mint helyzetük rendszeres javítása, az utazás körülményeinek és kulturáltságának fejlesztése. Egyszóval: többet kell számolni velük. Sok minden tartozik ehhez. Legfontosabb mégis, hogy a munkahelyek gazdasági és társadalmi vezetői gyakrabban tar lálkozzanak a bejárói dolgozókkal. I.egyen idejük arra, hogy sajátos helyzetükhöz alkalmazkodva őket is részletesen tájékoztassák a gyár, az intézmény terveiről, gondjairól, s eközben segítsék őket a munkásöntudat fejlesztésében. Azért is szükség van erre, mert a tapasztalatok szerint a bejárók most még eléggé kiszakadnak a vállalat vérkeringéséből és mozgalmi életéből. A különböző tanácskozásokról és előadásokról ugyanis azzal mentik ki magukat, hogy indul a buszom, a vonatom. Ez sem lehet ok azonban a tájéko- zatalanságra. Ezért helyes és jó lenne megfogadni a bejáró dolgozóknak azt a javaslatát, hogy a vezetők rendszeres időközönként tartsanak részükre fogadónapot. Sok mindent lehetne tisztázni és elintézni ezeken. Ez azzal az előnnyel is járna, hogv a bejáró dolgozók az eddiginél jobban éreznék a velük való törődést és a megbecsülést. S ez nem is kévés. P. P. Tavaly október 12-én hozott határozatot a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány a lakosság, az ipar és a kereskedelem áruszállítási szolgáltatásainak fejlesztésére. A határozat végrehajtásából adódó autószerviz-hálózat fejlesztését a KPM megkezdte. Elő- tervet készített és azt megküldte a megyei tanácsok ipari osztályainak. Az elő terv megyei vonatkozásán dolgoznak jelen-! leg az illetékesek. Bár a tervezetben még jócskán lehetnek változások, a felmérés szerint 1975-re a szervizhálózat egész megyénkre kiterjedne. A KPM az előzetes felmérés alkalmával számításba vette a szükségleteket, ezen belül a megye gépkocsiállományát és a karbantartó-javító kapacitást. Az ellátandó személygépkocsik a lakossági, a közületi, valamint a külfödi gépkocsikból tevődnek össze és a két tonnán aluli kis-tehergépkocsik 50 százalékát is ide sorolták. A teherkocsik besorolása azért célszerű, mivel ezeknek az üzemeltetői általában nem rendelkeznek saját karbantartó műhellyel. Nem feledkeztek meg arról sem az illetékesek, hogy a gépkocsiállomány vár hatóan hogyan növekszik az elkövetkezendő években. A felmérés szerint 1969-ben megyénkben egy személygépkocsira 83 lakos jutott. A negyedik ötéves terv végére a számítások szerint 28 lesz. A javítási órakapacitás, ugyancsak a múlt évi adatok szerint 265 000 óra volt. 1975-re ez a szám 747 000- re emelkedik. A növekedéshez, i vagyis a fejlesztéshez számítások szerint 6 millió 700 ezer forinttal járulna hozzá a megyei tanács. Ez az összeg természetesen csak egy része lenne annak, amibe az átfogó fejlesztés kerülne. Terv szerint a békési járásban Mezőberényben az OKISZ kíván 30 000 óra évi kapacitású üzemet építeni. A megye egyik legnépesebb területén, a gyulai járásban és Békéscsabán 1 az AFIT, az INTERAG, a sar- kadi járásban pedig az OKISZ épít üzemeket. Szó van arról, hogy az Autó- közlekedési Tröszt is bekapcsolódna Békéscsabán, valamint Gyulán a szolgáltatásokba. Ezenkívül még 1970-ben nagyarányú fejlesztést tervez a Gyulai Gépjavító. A terv készítői meggondolandónak tartják azt, hogy mivel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz tartozó üzemek állnak a legjobban szervizhálózat tekintetében, ezeket lehetne leggyorsabban bekapcsolni a szolgáltatásba, ezért az új üzemek felépítéséig ennek az ágazatnak kellene nagyobb segítséget nyújtania. Arról Is szó van, hogy az AKÖV-műhelyek javító kapacitását jobban ki lehetne használni, tekintve, hogy a fuvarigényesebb időszakban általában 9 órától 15 óráig ezeket a műhelyeket csak 50 százalékban használták ki. Ha tehát az AKÖV javítóműhelyei megnyíL j nanak a lakosság, illetve egyéb j vállalatok előtt, jól járna mindkét fél. A felsoroltakon túl valamennyi járás érdekelve van a szervizhálózat-fejlesztésben. Orosházán, a jelenlegi szerviz bővülne 30 000 óra kapacitással, Szeghalomban, Mezőkovács., házán épülnének a terv szerint új állomások. Szarvason a felmérés szerint a jelenlegi javítószolgáltatás elegendő, sőt a szervizműhely a szomszédos járásoknak is segíteni tud. Végűig a fejlesztési elképzelés szerint az Autóklub Békéscsabán műszaki felülvizsgáló állomást és „Csináld magad" barkács- műhelyt létesítene. Szó van arról is, hogy a klub megszervezné az országúti segélyszolgálatot. A megyei tanács ipari osztályán elmondták, hogy a tervezetet jónak tartják. Ha azok a vállalatok, amelyek a fejlesztésben érdekeltek, rendelkezni fognak a szükséges anyagi fedezettel és az egyeztető tárgyalás — amelyre március 9- én kerül sor a KPM-ben — eredményes lesz, úgy a negyedik ötéves terv végén, 1975-ben nem kell hetekig várni egy-egy elromlott gépkocsi javítására. B. J. Szellemi vetélkedőt hirdetett | hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére a MEDOSZ Először az e szakszervezethez tartozó vállalatok, üzemek, gazdaságok bonyolították le a házi versenyeket, majd a legjobbak megyei vetélkedőn mérték össze tudásukat. Innen a Békés megyei Gépjavító Vállalat mezőbe- rénvi és orosházi állomásának egy-egy brigádja jutott tovább a területi elődöntőre. Ezt február A Gépipari Tudományos Egyesület a múlt hét végén tartotta meg Budapesten, a Technika Házában ünnepi kibővített országos választmányi ülését. A tanácskozáson dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter tartott tájékoztató előadást a gépipar időszerű kérdéseiről. Többek közt szólt arról, hogy egyik legfontosabb cél az olcsó és jó minőségű közfogyasztási cikkek gyártása. Előadásában ismertette a ne28-án Szolnokon rendezték Bacs- Kiskun. Csongrád, Szolnok és Békés megye összesen nyolc brigádja részvételével. A területi elődöntőn az első helyet és a továbbjutás jogát a gépjavító vállalat mezőberényi brigádja szerezte meg, teháit Békés megye jutott a döntőbe, melyet a fővárosban rendeznek. A mezőbe- rényiek mellett igen jól szerepeltek az elődöntőn az orosháziak is. éves távlati tervben a gépiparra háruló feladatokat. A választmányi ülésen Kúti Lajos, a GTE főtitkára számolt be ezután az egyesület múlt évi munkájáról. Elismeréssel nyilatkozott eközben a GTE Békés megyei szervezetének 1969. évi tevékenységéről is. Ezután kiosztották a Pattantyús Ábrahám Géza emlékérem I., n. és III. fokozatát, valamint a KGM-kitüntetéseket. Az utóbbiban a GTE Békés megyei szervezetének három társadalmi aktívája részesült. Wagner Dusán, a MEO-szakosztály elnöke, a Békéscsabai Forgácsoló- és Szerszámgyár osztályvezetője a Gépipar Kiváló Dolgozója, Kiss Sándor, a szervezet társelnöke, a Békés megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója és Michelsz László, az oktatási bizottság titkára, a Békéscsabai Forgácsoló és Szerszámgyár művezetője a Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetést kapta. Megkezdődtek a Nemzetközi Nőnap ünnepségei Kedden a SZOT titkársága baráti összejövetelre hívta meg a szakszervezeti nőmozgalom veterán harcosait, akik a fel- szabadulást követően az üzemekben és a munkahelyeken elsőként hívták életre az üzemi nőbizottságokat. A SZOT-szál- lóban rendezett ünnepségen Somoskői Gábor, a SZOT titkára üdvözölte a szakszervezeti nőmozgalom úttörőit és a fiatalabb generáció tagjait, napjaink aktív harcosait. Ezután baráti beszélgetés következett, amelyben a szaksZSr- vezeti nőmozgalom régi harcosai, aktivistái fölelevenítették az elmúlt negyedszázad emlékeit (MTI) gyedik ötéves tervben és a 15 Hangverseny a színházban Hétfőn este Bétvi,csabán, a Jókai Színházbail| Hangversenyezett a szegedi szimfonikus zenekar. A zenekart Vaszy Viktor vezényelte. A hangverseny emlékezetes sikert aratott. (Fotó: Barnácz) Hárman kaptak megyénkből KGM-kitüntetést
