Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
Festik a húsvéti tojást Kitüntetett vasútállomások, szolgálati he Ivek A MÄV Szegedi Igazgatóság területén az 1969. évi eredmény alapján több szolgálati hely részesült kitüntetésben, elismerésben. Békés megyében Élüzem címmel tüntették ki az orosházi és a Lökösházi Állomásfőnökséget, a vésztői, valamint a Békéscsabai A. K. Vontatási Főnökséget. Igazgatói elismerést kapott a gyulai, a szarvasi, a muronyi, a Dévaványai Állomásfőnökség, a Mezőhegy esi G. V. Üzemfőnökség, a mező- h egy esi és az Orosházi Szertárfőnökség. A Szocialista szolgálati hely címet adományozták a Muronyi Állomás- főnökségnek és a Békéscsabai Vontatási Főnökségnek. Nagy beruházások a kőolaj- és gáziparban __ Üj olajvezeték és olajfinomító __ 70-80 új benzinkút épül évente k utatások 30—40 százalékát a Dunántúlra, 60—70 százalékát az Alföldre összpontosítják. A magyar kőolaj- és gázipar az elkövetkező öt esztendő alatt 22—24 milliárd forint összegű beruházást valósít meg. Befejeződik a százhalombattai nagy beruházás, megkezdik a lemnvárosi (Ti- szaszederkény) új, évi 3 millió tonna kőolaj feldolgozására alkalmas olajfinomító építését, melyből egy desztillációs egység 1975-re a finomítást is megkezdi. Az idő alatt épül meg a 2-es számú barátság olajvezeték is. Évenként mintegy 70—80 benzintöltő állomás építését tervezik. A program szerint öt év alatt megháromszorozódik a lakosság és a közületek részére biztosított földgáz mennyiségeA kőolaj- és gázipari beruházások a leggyorsabban visz- szatérülő beruházások közé tartoznak. Az iparág eddigi tapasztalatai alapján minden beruházásra fordított egy forint 11 forintot hozott a népgazdaságnak. (MTI) Hárommillió forint a közalkalmazottak üdültetésére, művelődésére A magyar kőolaj- és gázipari vezetők tájékoztatása szerint a következő öt évben mintegy 8 milliárd forintot fodítanak a szénhidrogén-kutatásokra, újabb kőolaj- és földgáztelepek feltárására. A A szolgáltatás és a közlekedés helyzetéről tárgyalt a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A megyeszékhely lakóit köz-1 vétlenül érintő két témáról tárgyalt pénteki ülésén a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A lakossági szolgáltatások fej. lesztésének lehetőségeiről és jelenlegi helyzetéről készített írásos beszámoló bőséges információs anyaggal szolgált a Békéscsabán is közös gondot jelentő téma tárgyalásához. A kormány határozatának szellemében készült felmérés jól jellemzi a békéscsabai ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások mostani, fejlődésben levő állapotát A «harmadik szektor” napjainkban bontogatja szárnyait, s ezt a jogos lakossági igényeken túl a kormány pénzügyi intézkedései is siettetik. Békéscsaba mesziről indult ezen a téren, s nagy hiányt pótolt be az utóbbi egy-két évben, de a megfelelő lakossági ellátás a szolgáltatási színvonal további és sürgős emelését követeli) Különösen sok a tennivaló a híradástechnikai cikkék, valamint az építőipari jellegű javítások terén. A gépjárművek számának rohamos növekedése, továbbá a május 1-én megnyüó határátkelőhely egy új autókarbantartási j és javítóműhely létesítését sür- | geti. A tervek szerint ahhoz, hogy a gépjármű-tulajdonosok igényeit megközelítően ki tudják elégíteni, 1975-ig az 1969-es évhez viszonyítva, több mint kétszeresére kell bővíteni a kapacitást A szolgáltatói tevékenységben Békéscsabán 1971-től várható lényeges javulás. Csaknem valamennyi szolgáltatói tevékenységet végző vállalat, ktsz bővíti kapacitását. Gondot jelent vi-, szont az ilyen irányú bővítést szolgáló beruházások elhúzódása. A végrehajtó bizottsági ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy a kereskedelmi jellegű szolgáltatások (tartós fogyasztási cikkek, gázpalack, fűtőolaj házhoz szállítása stb.) megnyugtatóan fejlődtek, de szükségesnek látszik — többek között — egy harmadik kölcsönzőbolt létesítése, a Bizományi Áruház új helyiségbe való költöztetése, valamint egy zálogház kialakítása. Uhljár Mihály, a végrehajtó bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a végrehajtó bizottsági ülés írásos és szóbeli anyagai jó alapot szolgáltathatnak arra, hogy a szolgáltatások fejlesztésének a társszervekkel, vállalatokkal, szövetkezetekkel összehangolt részletes intézkedési terve elkészüljön. A másik, minden békéscsabai polgárt érdeklő és érintő téma, a város közlekedésének helyzetéről készült feljegyzés értékelése volt. A végrehajtó bizottság tagjai megvitatták az útépítés és korszerűsítés terveit, valamint a városi közlekedés várható módosulását, különös tekintettel a városfejlesztési célkitűzésékre és a gépjárműforgalom növekedésére. A város közlekedésében jelentős változást hoz majd a Tanácsköztársaság útjának május végére tervezett teljes átadása és az a tény, hogy május 31-én lép életbe az új autóbusz-menetrend. B. t. i Hazaérkezett a Balassi-együttes mosási, ruhatisztítási lehetőségek szélesítésében. Mosást, kelmefestést és vegytísztitást — jelenleg — a négy felvevő hellyel működő Patyolat Vállalat a Békés megyei Szolgáltató Ktsz Hattyú Szalonja és hat magán- kisiparos végez. A túlzsúfoltság azonban, adott esetben nemcsak a minőség rovására megy, hanem a vállalási időt is nagyon megnyújtja. Hasonló a helyzet az elektromos háztartási gépek, Pénteken hajnalban hazaérkezett tíznapos szovjetunióbeli turnéjáról a Balassi Népi-együttes. A 35 tagú békéscsabai kulturális küldöttség a Békés megyei Békevonattal utazott a Lenin születésének 100. évfordulóját ünneplő Szovjetunióba. A táncosok, a zenekar és a szólisták három fellépésükön Lenin- grádban, Dubnában és Moszkvában nagy sikert arattak a szovjet közönség előtt. A Közalkalmazottak Szakszervezete az idén hárommillió forintot költ szociális, kulturális és üdülési célokra. A művelődési intézmények, klubok, művészeti csoportok támogatására több mint 600 ezer forintot irányoztak elő, üdültetésre és az idős szakszervezeti tagok segélyezésére másfél millió forintot szánnak; a sportköröket félmillió forinttal támogatják, ezenkívül a szak- szervezet félmillió forinttal járul hozzá a SZOT-üdülók építéséhez. (MTI) Testvéri egyenlőségben Történelmi tények: Battonya határában egy szovjet, egy magyar, egy német és egy szerb anyanyelvű felderítő kúszott előre 1944 őszén, hogy a felszabadító hadseregcsoportok rohar ma előtt kifürkésszék a községiben megbúvó fasiszták harci erejét Méhkerékét és még több határmenti községünket a szovjet csapatok oldalán harcoló román és bolgár egységek szabadították fel. A felszabadulás pillanatát megélt emberek akkori kusza gondolatait nehéz volna most már csokorba szedni. Az tény, hogy a szabadság hajnalának derengésében nem láthattak még tisztán előre. Gondolataikat összekuszálta a fasiszta propaganda. Az életkedvet a „vörös rémnek” lefestett felszabadítók „mindent elsöprő bosszú- állásától” való rettegés foglalta el átmenetileg Bénítólag hatott egy ideig az égbe kiáltó nyomor is, amely végigkísérte a Horthy- fasizmus egész létét, s amely szinte elviselhetetlenné tetéző- dött a háború végéig S ha hazánkban koldusként élt a magyar anyanyelvűek jó része, még koldusabb sors jutott azoknak, akik ellen uszították őket, vagyis a hazánkban élő nemzetiségieknek. Nem ritkán hallani nálunk, különösen a fiataloktól; hagyjuk a múltat, mert csak a jelen és a jövő érdekes. Vannak, akik ezt így kijelentik, de nem tudják megállni, hogy oda ne figyeljenek, amikor szüleik elkezdik emlékeiket mesélni. S nekik, különösein a kettős elnyomásból szabadult nemzetiségieknek, az elmúlt 25 év valameny- nyi alkotása a múlt nyomorát juttatja eszünkbe. Az alkotmány paragrafusai azt, hogy az utcán nem beszélhettek megtorlás nélkül anyanyelvükön, nem hogy tanulhattak, dalolhattak volna, mint most. Saját kultúrnáz, könyvtár, tánc- és színjátszócsoport eszükbe se juthatott a felszabadulás előtt. Az sem, hogy gyermekeikből egyszer tanárok, orvosok, mérnökök, rendőr- és katonatisztek lehelnek. Most már vannak százával, ezrével széles e hazában. „Alacsonyrendű fajok” — mondták a nyomor, s aztán a háborús pusztítás legfőbb előidézői s az itt élő szlovákok, románok, délszlávok többségének csak panaszt, jajt jelentő napszámos és sommás-sors jutott. Gyermekeiknek iskola, tanulás helyett korán kezdett kanász- élet, szűkös étel, kevés alvás s alig kibírható embertelen bánásmód. Mennyit változott az emberek, köztük a nemzetiségiek élete hazánkban? Többek között, a jognak asztalánál is mind egyformán foglalnak már helyet. Saját soraikból kerülnek ki községeik párt-, tanácsi és társadalmi vezetői. S ez olyan fontos, mint jólétük növekedése, mert hiába lenne korszerűen berendezett lakásuk, jó táplálékuk és ruházatuk, ha olyan gúnyolódás, megvetés és háttérbe szorítás bántaná lelki és érzelmi világukat. mint amilyen negyedszázaddal ezelőtt bántotta. Most nem csorbítja, nem sérti senki és semmi egyenjogúságukat Az elmúlt 25 év alatt édes gyermekeivé váltak hazánknak. Annyira, hogy megyénk vezető testületéi is a lehetőségekhez mérten mindig előnyben részesítik a nemzetiségiek lakta községek fejlesztését. Ez nem is lehet másként, hiszen hazánk s megyénk irányítói internacionalizmustól áthatott kommunisták. Miközben a lehető legjobban igyekeznek növelni a hazánkban élő nemzetiségiek anyagi biztonságát, anyanyelvűk és nemzeti kultúrájuk ápolását, úgy erősítik. táplálják azokat a testvéri, baráti szálakat nemzetiségi dolgozóink anyaországaival, amelyek negyedszázada kötnek ősz- sze bennünket. Most már cáfol- hatatlanul beteljesedett Ady előrelátása: Dunának, Oltnak egy a hangja! Kukk Imre
