Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

Felszabadulási filmek a mozikban A felszabadulásunk évforduló­jára szervezetit megemlékezéseik­ből filmgyártásunk is kivette részét. Két filmalkotás foglalko­zik az évfordulót érintő problé­mákkal: a Szemtől szembe és az Arc. A Szemtől szembe a nemzeti önvizsgálat drámája, ilyen ér­telemben az így jöttem, A tize­des meg a többiek és a Hideg napok című filmek folytatásá­nak tekinthető. Dobozi Imre írá­sát Várkonyi Zoltán rendező M- mesítette meg. Már március vé­gén bemutatásra kerül a Békés megyei mozikban, többek között Békésen, Gyulán, Orosházán. Békéscsabán április 2—5-ig lát­hatjuk majd. Áprilisban még Szarvason, Szeghalmon, Déva- ványán és Füzesgyanmaiton mu­tatják be. A másik új film az Arc, ren­dezője Zolnay Pál. Cselekménye 1044-ben, közvetlen Budapest ostroma előtt játszódik, hőse egy fiatal kommunista. A filmet el­sőnek Békéscsabán láthatja a közönség, április 9—12-lg. Ápri­lisban még Békésen, Dobozon, Gyulán és Sarkadon vetítik le, de a megye többi helységeibe is eljut a két film egy-két hóna­pon belül. M ellékiizentág a halász-szovef kezeiben Ki gondolná, hogy ez az excenter prés, amelyen Lehoczki Jó- zsefné és Cserenyecz Éva dolgoznak, a Gyomai Halászati Szö­vetkezetben alumínium lemezből díszgombokat sajtol. Fotó; Márton László Mit olvassunk? Emlékezések, krónikák, szépirodalmi regények, tanulmányok Hazánk felszabadulásának 25., és Lenin születésének 100. évfor­dulója alkalmából a Kossuth Könyvkiadó számos új műve eleveníti fel a történelmet, derít fényt olyan eseményre is, amely­ről talán keveset tudnak az em­berek és feltár olyan tényeket, amelyek meggyőzően bizonyít­ják a lenini eszmék világot át­formáló erejének növekedését Az ideológiai munkáról című könyv szemelvényeket közöl Leninnek az ideológiai munká­val foglalkozó műveiből. A kommunista erkölcsről című 1 könyvben feltárul a kommunis­ta erkölcs mélyen humánus jel­lege. A kötet mellékletében kor- társak vallanak Lenin jellemé­ről, emberségéről, az erkölcs különféle kérdéseiben elfoglalt álláspontjáról. Lenin utolsó írásaiból címen miniatűr kiadás jelent meg, mely a forradalom nagy vezéré­nek utolsó írásaiból ad váloga­tást Moszkvában és Budapesten egyidőben jelent meg Nemes De­zső: A lenini eszmék ereje című könyve, amelyben a szerző a le­nini zmus néhány általános elvi tételét szembesíti korunk osz­tályharcának, a szocializmus építésének gyakorlatával, kimu­tatva a leninizmus érvényessé­gét, mai voltát. Réti László tanulmánya; Le­nin és a magyar munkásmozga­lom, amelyben hiteles okmá­nyok, dokumentumok alapján elemzi Lenin személyes kapcso­latait a magyar munkásmozga­lommal. Többek visszaemléke­zését idézi a Találkozások Le­ninnel című könyv. Közöttük katonai vezetők, munkások, vö­röskatonák, írók, Gorkij, H. G. Wéls, Szamuely Tiboraé, a ne­gyedszázadon át hűséges élet- és fegyvertárs, Krupszkaja asz- szony és még sokan mások. A felszabadulás krónikája cí­mű kötetet Karsai Elek és M. Somlyai Magda adta közre. E mű az 1944. szeptember 23-án Battonyánái magyar földre lé­pett Vörös Hadsereg felszabadí­tó harcait ismerteti. Követve az események rendjét, dokumentu­mok, hadijelentések, személyes élmények és visszaemlékezések alapján ábrázolja a régi rend bukását és az új Magyarország kibontakozását. Baktai Ferenc: Akik mertek című könyve a ne­gyedszázaddal ezelőtti esemé­nyek szereplőit mutatja be. Ré- nyi Péter és Sánta Ilona írta és állítatta össze A mi negyedszá­zadunk cimű fotóalbumot, amely hazánk két és fél évtizedének minden fontos belpolitikai ese­ményét mintegy 1800 képen mu. tatja be. Visszaemlékezéseket tartalmaz a Szabadság, te szülj nekem rendet című könyv, amely párt­munkás, állami vezető, minisz­ter, kormánybiztos, munkás­igazgató, tsz-élnök, stb. vissza­emlékezéseit tartalmazza a fel­szabadulás utáni hónapok, évek eseményeire. Huszonöt esztendő egy-egy jelentős eseményeit mutatja be a 25 én — 25 kép című füzet. Darvasi István szer­kesztésében jelent meg Ez tör­tént huszonöt év alatt című könyv, amely ismerteti, hogyan élt a hatalomra került dolgozó nép a munkásosztály vezetésé­vel, azzal a történelmi lehető­séggel, amelyet a Szovjetunió hadseregének a fasiszták felett aratott győzelme nyújtott számá­ra. A legértékesebb politikai pla­kátokat tartalmazza a Politikai plakátok 1945—1948 cimen meg­jelent gyűjtemény, melyhez a bevezető tanulmányt Végvári Lajos művészettörténész irta. Nyitrai Ferencné, Erdei Ferenc, Mód Aladámé, Molnár János önálló tanulmányokban foglal­ták össze az ország félszabadu­lása óta élért eredményeket, a fejlesztés, a fejlődés során je­lentkező problémákat, ellent­mondásokat a 25 év ipar, mező- gazdaság, életszínvonal, kultúra című műben, melyhez Nyers Rezső írt élőszót. ötven illusztráció teszi átte­kinthetőbbé dr. Kóródi József Változások Magyarország gazda­sági térképén című kötetét. Az Életünk tükörben című könyvet a hazai irodalmi publicisztika gyöngyszemeiből állította össze Nemes György. Szépirodalmi mű Csohány Gabriella: Kórház mécsvilágnál, Max Poljanovsz- kij: A felderítőlány és Lew Kvin: Idegen csillagok alatt cí­mű könyve. S hadd említsük meg a Vidám krónika című kö­tetet, amely a félszabadulás óta eltelt 25 esztendőt mutatja be korhű szatirikában olyan írók tollából, mint többek között Stel­la Adorján, Darvas Szilárd, Gá­dor Béla, Tabd László és Mikes György. Az Orosházi Húzott Síküveggyár villanyszerelési munkálataihoz villanyszerelőket, elektroműszerészeket; lakatosokat; kubikosokat és segédmunkásokat azonnal felvesz. Jelentkezés a Villanyszerelőipari Vállalat Húzott Síküveggyár Szerelési Kirendeltségén. OROSHÁZI üveggyár „Sz. L K. T. I." telefon: 264/12«. 94548 Negyedszázad az első vonalban A felszabadulás óta elért ** nagyszerű eredményeket, hazánk felvirágzását, népünk anyagi és kulturális jólétét nem lehet a munkások, parasz­tok és az értelmiségiek közül egy fejjel kiemelkedő kommu­nisták harcos helytállása, tevé­kenysége nélkül említeni, szám­ba venni. Nem azért, mintha el­sősorban csak az ő tetteik nyo­mán izmosodott volna gyors ütemben hazánk ipara, terebé­lyesedett volna ki szocialista mezőgazdaságunk a negyedszá­zad előttinél jóval bővebben gyümölcsöző fája. Nem mintha csak az ő tetteik nyomán vált volna közkdmccsé a tudás né­pünk széles rétegeiben. Egész népünk egységes erőfeszítése nyomán ért el hazánk az egész világ által elismert magaslatra, rövid negyedszázad alatt. Á kommunisták legfőbb és elévül­hetetlen érdeme, hogy a felszar bariul ás első percétől kezdve felismerték a legfontosabb teen­dőket, s azok megoldására nem­csak szervezni tudták a töme­get, hanem megteremtették az egyetértést és a cselekvő egysé­get. Ez volt a kommunisták leg­nagyobb történelmi tette a fel­szabadulás után. Az, hogy meg tudták nyerni a szocializmus építésének azt a magyar népet, amélyet nacionalista, soviniszta, vagyoni kaszt és vallási alapo­kon széthúzásra, gyűlöletre, testvérharcra nevelt a gyászos emlékű Horthy- fasi zmus. Honnan merítettek erőt, éles­látást, szervező- és mozgósító készséget a kommunisták me­gyénk minden községében, vá­rosában, s rögtön ahogyan, győz­tesen Berlin felé vonultak a fel­szabadító szovjet es szövetséges csapatok? Onnan, hogy a Ta­nácsköztársaság erőszakos leve­rése óta, s a Horthy-fasiznius által az országra zúdított elnyo­más és nyomor közepette szinte mindennap készültek az élőbb- utóbbi felszabadulásra, a mun­káshatalom kivívására. Ter­mészete®, hogy az adandó alka­lommal élve, s a felszabadító csapatok előrelátó parancsnokai­nak, harcosainak biztatására el­sősorban a kommunista párt alakult meg megyénk minden községében és városában. Még­hozzá 1944 őszén, amikor még szó siem lehetett a párt megyei és országos szerveinek megala­kulásáról. A legtöbb helyen azonban nyomban tudták mi a teendő, hiszen elevenen lángolt még a Tanácsköztársaság útmu­tatása, meg aztán a börtönnel bitófával dacolva gyakran meg­vitatták mi lesz az első teendő­jük, ha felvirrad a szabadság hajnala. 'T1 örténelmi tény, hogy az elnyomás sötét korszaká­ban is sokan vallották magu­kat kommunistáknak, s a kín- haláltól sem tartva igyekeztek felvilágosítani, kommunistává nevelni minél többeket a mun­kások és a nincstelenek közül. Ezért alakulhatott meg népes számmal a kommunista párt alapszervezete 1944 őszén Batto- nyán, Sarkadon, Gyulán. Békés­csabán, Orosházán, Szarvason és a megye többi helységeiben. A kommunisták és az általuk szervezett erők, tudatosan lát­tak hozzá nyomban a helyi ál­lamhatalmi szervek átvételéhez, a rend és a fegyelem kialakítá­sához, megszilárdításához, az élelmiszer-készletekkel való gazdálkodáshoz és a beteg tes­tek, lelkek gyógyításához. Még e néhány visszaemlékező szó is érzékelteti, hogy milyen sokré­tű, óriási feladatot vállaltak magukra a párt régi, és a fel- szabadulás után hozzájuk csat­lakozó új harcosai. Az is tény, hogy szinte egyik napról a má­sikra váltak képessé a sokrétű teendők ellátására. Otthonosan mozogtak az igazságszolgáltatás­ban. a háborús bűnösök felelős­ségre vonásában, a községházán is, ahova addig csak görnyedő alázatossággal léphettek be a nincstelenek és a kisvagyonú- ak. Magas fokú hozzáértéssel és igazságérzettel osztották fel me­gyénkben is a nagybirtokot, s az államosítás után merészem vállalták az üzemek, a gyárak, intézmények és közhivatalok irányítását. Mindemellett sikert sikerre halmoztak a termelőszö­vetkezetek és az állami gazda­ságok szervezésében, megszilár­dításában. * párt tagjai tekintélyt és megbecsülést vívtak ki maguknak a munka- és a lakó­helyeinken* idősek és fialtatok kö­zött egyaránt. Munkahelyeiken és lakóhelyeiken az emberek a jól végzett munka elismerése­ként tekintettek a kommunis­ták első és további kitüntetései­re. Büszke örömmel veszik tu­domásul, hogy most hazánk fel- szabadulásának 25. évfordulója alkalmával magas kitüntetéssel fejezi ki elismerését a haza, a párt mindazoknak a kommunis­táknak és pártomkívüli harcos­társaiknak, akik közvetlen a fel- szabadulás óta az élvonalban küzdöttek hazánk és népünk felvirágoztatásáért, a dolgozó rétegek növekvő igényét mind magasabb fokon kielégítő szo­cialista társadalom megvalósítá­sáért. Negyedszázados harci é® munkacselekedeteik hősies tetté és helytállássá nemesedett. Ért­hető, hogy kitüntetésük alkal­mával büszke örömmel tekint rájuk minden idős és fiatal. Olyan érzéssel, mint azokra a nagyszerűbbnél nagyszerűbb vívmányokra, amelyek rövid negyedszázad alatt gazdaggá, tekintélyessé tették honunkat a világ országainak sorában. Kukk Imre Hanglemesek a* évfordulóra Felszabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére a Hanglemezgyártó Vállalat számos olyan hangle­mezt jelentetett meg, amelyek a a két évforduló dokumentumait rögzítik. A békéscsabai hangszerbolt­ban napok alatt elfogyott az így láttuk Lenint című hangle­mez, amely többek között "ész- leteket tartalmaz Gyurkó Lász­ló nagy sikerű dokumentumregé­nyéből, Képes Géza verseiből. A próza- és versreszleteket Kálmán György és Básti Lajos színművész mondja el. Ugyan­csak ezen a lemezen találhatók a Moszkvai Állami Szimfonikus Zenekar és a Magyar Néphad­sereg Művészegyüttesének férfi­kara által előadott kórusművek is. „1945—1970”, két évszám a címe annak a lemeznek, amely eredeti sajtó- és rádióközlemé­nyek felhasználáséval a szovjet hadsereg második világháborús magyarországi harcainak így es szakaszait ideái.

Next

/
Thumbnails
Contents