Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-27 / 73. szám
BUM-akció A cukorrépa betakarításának Időszakáig húsz pótkocsi-ürítő szerkezetet helyeznek üzembe az országban. Megyénkben két gép fogadását es munkába állítását szervezi a sarkadi, illetve a Mc- zőhegyesi Cukorgyár. A Szovjet- nnióból importált pótkocsi-billentőkből egy-egyet már tavaly is üzemeltetett a két cukorgyár. Igénybevételükkel 30—35 mázsa cukorrépa-rakomány néhány másodperc (alatt gördült le ta pótkocsiról. A kereskedelemben BUM-nak nvezett pótkocsi-ürítő szerkezet hamar elnyerte a cukorrépatermesztéssel foglalkozók elismerését. Valószínű, innen ered a Cukoripari Tröszt bátorsága ahhoz. hogy ebben az esztendőben az előbb említett húsz gépet a meghirdetett BUM-akció keretében — karöltve a kereskedelemmel — áruba bocsássa, azaz elhelyezését segítse. Igen ám, de ez a BUM-akció egy olyan valami, amire tavaly az 1970. évi gépi beruházás tervezésnél egyik tsz sem számolt. Most azután kérdéses, hogy a különben nemcsak a cukorrépával rakott pótkocsi ürítésére alkalmas szerkezet megvásárlásra kerül-e? A cukorgyáriak gazdaságossági számítása azt mutatja, hogy a tsz-eknek anyagilag is előnyös egy-egy ilyen gép vásárlása. A tsz-ek vezetői viszont azt mondják: a gyáriak saját hatáskörükben valósítsák meg a BUM. akciót. Így, ezzel a gesztussal bizonyítsák be, mennyire fontosnak tartják a cukorrépaátvétel gyorsítását. Az ügyben valóságos kötélhúzás alakult ki. A cukoripar vezetői addig mentek, hogy az átvevőhelyen üzembe állított ürítőgép használatáért igénybevételi díjat hajlandók fizetni! Mire a tsz-ek vezetői azzal válaszoltak, hogy az év közben kifizetett igénybevételi díjak összegéből maga a gyár vállalkozzon a csaknem 1,7 millió forintos beruházásra. A gyáriak azzal dobták „játékba” ismét a BUM-akciót, ha a termelőszö. vetkezet veszi meg a gépet, akkor az állam 47 százalékos ár. engedményt biztosít s ugyanezt a gyár nem kapja meg. Ezzel máris helyben vagyunk. Ebben az egész BUM-akcióban pontosan ez a bum a poén. Nehezen érthető meg, hogy a cukoriparnak nincs beruházási lehetősége a nagyobb átvételi helyeken pótkocsi-ürítő gépek üzembe állítására, viszont módja van a gép értékének megfelelő, de inkább nagyobb összeg folyósítására bérleti díj címén. Vajon hol érvényesül ebben a szemléletben az állami érdek, az önköltség-csökkentést szolgáló műszaki fejlesztés koncepciója? A cukorgyáriak költségvetése szerint a tsz-eknek feltétlen kifizetődne egy-egy BUM üzembe helyezése. Ha ez így igaz, akkor fordítsuk meg: a cukorgyárnak vajon miért nem éri meg? Inkább arra vállalkoznak, hogy egy szezon alatt apránként fizetik ki a gép beszerzési árát és a következő években további bérleti díjat fizetnek, minthogy önmaguk hasznára kamatoztassák a kezdeményezést. Az értelemnek kissé furcsán hangzik, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumon belül azonos célok esetében miért tesznek különbséget a tsz- ek és állami vállalatok ártámogatása között? Mérlegre kellene tenni, hogy a BUM-akció végül is a szövetkezetek vagy pedig a cukoripar érdekét szolgálja, esetleg mind a kettőét. S ha ez utóbbi az igaz, akkor viszont azon kellene vitatkoznunk, hogy a beruházás ártámogatása miért nem terjed ki az iparra is. A húsprogram keretében épülő beruházások között — tsz-ek és állami vállalatok esetében — a kormány nem tesz különbséget. Vagyis az ártámogatás mindkét esetben azonos. Vajon mi indokolja a megkülönböztetés fenntartását a cukoripar és a tsz-ek esetében, amikor kölcsönös érdekről, a cukorrépa-termesztés és felvásárlás színvonalának nö. velőséről van szó? Dupsi Károly Kevesebb a gyermektelen család a Népességtudományí Kutató Intézet felmérése adat, hogy a családokon belül A gyermektelen' családok aránya mindinkább csökken hazánkban — állapította meg a Népességtudományi Kutató Intézet a legutóbbi felmérések alapján. A magyarországi család- nagyság alakulásának elemzése azt mutatja, hogy míg 1930-ban a termékeny sorban levő házas nők 18 százaléka volt gyermektelen, s még 1960-ban is több mint 15 százalék volt ez az arány, addig a legutóbbi vizsgálatnál 100 család közül átlagosan már csak 11 a gyermektelen. Érdekes, hogy az 1936 és 1960 között férjhez ment nők körében a gyermektelenek száma még ennél is kevesebb, csupán 6—8 százalék. E kedvező demográfiai jelenségek mellett figyelmeztető FELVESZÜNK: lakatosokat és betanuló szövőket Jelentkezés: a gyár üzemgazdasági osztályán. PAMUTTEXTILMÜVEK MEZÖBERÉNYI GYARA 118298 az átlagos gyermékszám — bár nem jelentékeny mértékben — szintén csökken. Ez főleg abból fakad, hogy egyre ritkább a négy- és többgyermekes család. Megállapították azt is. hogy a családon belül a nők foglalkozása szerint igen eltérő a gyermekek száma. Például a mező- gazdaságban. fizikai munkát, végző nők körében sokkal több az élve születés, mint az egyéb — különösképpen pedig a szellemi — foglalkozású nőknél. Érdekes tapasztalatokat hozott az a vizsgálat is, amely az úgynevezett nagy családról kialakított különféle véleményeket ösz- szegezte. Eszerint hazánkban a nők többsége — 58,2 százaléka — a kétgyermekes családot tartja ideálisnak: viszonylag sokan vannak — 29 százalék —, akik még a három gyermeket is elfogadják, ugyanakkor a négy vagy ennél is több gyermek vállalása nagyon ritka. Pedig a nők egy harmada csak a hat vagy ennél több gyermekes családot tartja igazán „nagy családnak”, további 30 százalék az ötgyermekes, 28 százalék pedig a négygyermekes családot is ide sorolja. Ugyanakkor a fővárosban — sokak véleménye szerint — már a háromgyermekes család is nagy családnak számít. (MTI) Előkelő helyen a békéscsabai hűtőipar termékei Országos zöldségtermesztő tanácskozás Szegeden Március 28-án balettkedvelők összejövetele Március 28-án, szombaton délután fél négykor a Megyei Művelődési Központban működő balettkedvelők klubja újabb foglalkozást tart. Merényi Zsuzsa, az Állami Operaház magántáncosnője, az Állami Balett Intézet tanára előadásában a balett kialakulását, fejlődését, változásait és stílusirányzatait ismerteti a klub tagjaival. A foglalkozás után a Galina Ulanova életét bemutató filmet nézik meg. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Gsong- rád megyei és Szeged megyei jogú városi tanácsának végrehajtó bizottsága, továbbá a Magyar Agrártudományi Egyesület kertészeti társasága március 25-én és 26-án országos zöldsógter- mesztósi tanácskozást rendezett a megyei tanács nagytermében Szegeden. A program első napján elhangzott dr. Gergely István miniszterhelyettes összegező előadása a zöldségtermesztésben elért országos és dél-alföldi eredményekről. Dr. Tompa Béla MÉM-osztályvezető vitaindító előadást tartott a zöldségtermesztés legfontosabb feladatai címmel. A vitában többen felszólaltak és javaslatot tettek olyan intézkedések megvalósítására, melyek a zöldségtermesztést a jelenlegi megrekedtség állapotából a fejlődés útjára vihetnék. A tanácskozás színhelyén a MÉM Kiállítási Iroda kamaratárlathoz hasonló, de a dél-alföldi zöldségtermesztést kiválóan reprezentáló termékbemutatót rendezett. Itt előkelő helyen mutatták be a Békéscsabai Hú- tőház termékeit. A kiállítást megtekintette dr. Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. A zöldségtermesztési tanácskozás résztvevői március 26-án, csütörtökön Szentesre látogattak. A Termál Termelőszövetkezet zöldséghaj tatása berendezéseivel ég módszerével ismerkedtek. Az 1969. évi jubileumi szocialista munkaversenv eredményei a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál 86 brigád nyerte el a szocialista cimet A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatot gazdálkodási eredményei alapján 1969- ben az „MT—SZOT Elnöksége Vörös Vándorzászló”-jával tüntették ki. Ez a megtiszteltetés kötelezővé tette a vállalat számára, hogy a Vörös Vándor zászlót továbbra is megtartva, a szocialista munkaverseny keretén belül előbbre lépjen s nyerje el a megtisztelő „Szocialista Munka Vállalata” címet is. A szocialista brigádok vállalásaira támaszkodva a vállalat minden gyáregységének dolgozó kollektívája egyöntetűen tett 1969-re munkaversen y-felaján_ last. A társadalmi szervek tevékeny segítségének eredményeként a szocialista brigádok a vállalásaikat becsülettel teljesítették is. A most mér 11 évvel ezelőtt kibontakozott szocialista brigádmozgalom, valamint a szociális, ta munkaverseny is tovább fejlődött: 1959-ben a vállalatnál mindössze 10 brigád versenyzett a szocialista címért, 1969-ben már 89 szocialista brigád tett felajánlást, s a megejtett értékelések alapján 86 brigád a megtisztelő címet él is nyerte. A szocialista brigádtagok létszáma ma már 1 ezer 405-öt tesz ki. A szocialista brigádok kimagasló eredményei alapján a vállalat öt gyáregysége az „Élüzem”, hat gyáregysége pedig a „Szocialista Mtunka Gyáregysége” megtisztelő címet is elnyerte. A két legnagyobb békéscsabai téglagyárban pedig 14 „Szocialista Munka Üzemrésze” címmel kitüntetett munkahely van. Az „Elüzem” címet elnyert j gyáregységek élenjáró dolgozóinak jutalmazására 105 ezer forint pénzjutalmat adott a vállalat, míg a Szocialista Munka Üzemrésze címet elnyert munkahelyek dolgozói 60 ezer forint jutalmat kaptak. Hogy a szocialista munkaverseny sikeres teljesítése milyen eredményeket hozott a vállalat gazdálkodásában, arról röviden az alábbiak adnak tájékoztatót. Az egy órára eső termelékenység 8,7 százalékkal haladja meg az előző évet — biztosítva az eredmény- romlás elkerülését — és a vállalati összes állományi létszámra számított termelékenységi mutató is 1 százalékkal haladja meg az egy évvel azelőttit. Ez az eredmény annál is inkább jelentős, mert egy olyan — 1968 — évhez képest ért él a vállalat termelékenység mutatójában emelkedést, amely 5,9 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. Növekedett a vállalat árbevétele, mi által eredménye is javult. A vállalat a kollektív szerződésben 1969-re 2 százalékos bérfejlesztést tervezett, ezzel szemben a tényleges bérfejlesztés aránya 4,7 százalékos volt, ami csaknem kétmillió forint többletbér kifizetését jelentette a dolgozók részére. A tervezettnél nagyobb bérfejlesztés ellenére a vállalat így is majdnem 17 napos nyereségrészesedést fizethetett ki. A szocialista munkaverseny eredményeképpen a gépek s termelő berendezések kihasználásának javulása terméktöbblet előállítását tette lehetővé, ami a cseréptermelés növekedésében csaknem 3 millió tetőfedőanyag- tobbletet jelenített. A termékek selejtjét a sok, különféle téglatermékeknél 0,1 százalékkal csökkentették a dolgozók, míg a cseréptermelés növekedése ellenére a selejt nem növekedett. A selejtcsökkentés mellett a termékek minősége az előző évhez képest, különösen a falazó- anyagoknál, jelentősen javult. A dolgozókról való fokozottabb gondoskodás eredményeképpen csökkent a balesetek és az ezek miatt kiesett táppénzes napok száma. A szocialista brigádok tagjai közül minden munkahelyen megszervezték a munkavédelmi őröket, s ezek tevékenyen, eredményesen működtek is. Tavaly a vállalat négy téglagyárában baleset egyáltalán elő sem fordult. A vállalat nagy gondot fordít törzsgárdatagjai- nak megbecsülésére. Kollektív szerződésében megfelelő anyagi lehetőséget biztosított arra, hogy dolgozóinak lakásépítését támogassa és évenként mintegy 20- nak adjon lakásépítésre kamatmentes, hosszú lejáratú kölcsönt. A csökkentett munkaidő bevezetése óta a dolgozóknak több idejük van a pihenésre, a kulturált módon való szórakozásra. Ezt segítette elő a vállalat egy 35 személyes autóbusz beszerzésével, amely a szocialista brigádok tapasztalatcseréjéhez, jutalomkirándulásaihoz egész évben lehetőséget teremtett. Az autóbusz 1969-ben 20 ezer kilométert futott, s a dolgozók az egész ország területét megismerhették. A vállalat üdülőt is létesített a Balatonnál, ahol tíznaponkénti váltással, csekély térítéssel tíz család üdülhet egyszerre. A vállalat jelentős anyagi áldozattal támogatja a sport és kulturális tevékenységet is: a művelődési ház, melynek korszerűsítésére az elmúlt évben 300 ezer forintot fordítottak, nemcsak a vállalatnak, hanem Békéscsaba munkásnegyedének is kulturális központjává vált. A vállalat, a megyei testnevelési tanács, az Építők Szakszervezete Elnökségének anyagi támogatásával, valamint a szocialista brigádok társadalmi munkája révén ma már több mint egymillió forintot érő sportteleppel is rendelkeznek. Az NB Ill-ban sikerrel szerepel a vállalat futballcsapata is. A vállalatvezetés mindenben támaszkodott a dolgozók kezdeményezésére, meghallgatta véleményüket. Megtartották a jogszabályokban, a rendeletekben, a kollektív szerződésben foglalt elveket, minden intézkedésükre jellemző volt a dolgozók munkájának megbecsülése, a róluk való fokozottabb gondoskodás. A gazdasági vezetők és szakszervezeti szervek között a gyakorlati irányítás és munka az elvtársi együttműködésen alapszik s kialakult egymás tevékenységének segítése. Szigeti Lajos tervcsoportvezető Kellemes ünnepeket kívánnak kedves vendégeiknek a Gyulai Vár fürdő dolgozói A Várfürdő a húsvéti és felszabadulási ünnepek alatt is mindennap reggel 8-tól este 8-ig várja kedves vendégeit. 162621
