Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-24 / 70. szám

A zöldségtermesztő szakmára IT etefe őta foflyik az agitáció ** a szülők és gyermekek között a mezőgazdasági szak­munkástanulók szervezésére. Is­kolánknak továbbra is gondot okoz ,a kertész szakma” bené­pesítése. Egyelőre nem találunk magyarázatot arra, hogy a kon­zerv- ás a sütőipari szakmun­kában mlárt 230 százalékos a Je­lentkezés, a kertész szakmára miért csak 17 kérte felvételét? Ugyanakkor megyénk termelő- szövetkezetei 104 kertész szak­munkás-igényt jelentettek be. Ügy gondolom, hogy Ismételten szólnunk kell a zöldségtermesz­tés jelentőségéről. Ezért Is ír­tunk ki pótjelemtkezés*. Békés megyében a zöldség- haitatásnak és szántóföldi zöld­ségtermesztésnek történelmi ha. gyománya van. A nagyüzemi termesztés mellett Gyulán, újab­ban Méhkeréken és Medgyee- egyházán jelentős a háztáji zöldséghajtatás. Ez a gazdasá­gosságot kellően bizonyltja A házi kertek területe me­gyénkben meghaladja a 30 ezer katasztrális holdat. Termelési, növényvédelmi és egyéb szem­pontból itt is sok a tennivaló. A korszerű táplálkozás, étrend kialakításánál nem nélkülözhet­jük a bőségles és a rendszeres zöldség-, gyümölcsfogyasztást. A feldolglozó ipar alapanyag­igénye minden évben fo­kozódik A Békéscsabai Kon­zervgyár, az ezer vagon kapaci­tással tovább bővülő hűtőház megyén belül igényli a korsze­rűen termelő nagyüzemek ter­mékeit. A korai és a Jó minősé­gű zöldségből az export hosszú­távra kínál lehetőséget. A Tisza II. Vízlépcső megépítésével több állami gazdaság, termelőszövet­kezet kap bőséges öntözővizet megyénkben. Az öntözést a zöldségfélék egészein jól haszno­sítják. A Békés megyei Népújság március 12-én megjelent szá­mában olvastam a „Hogyan te­hetnénk társadalmi üggyé a me­zőgazdasági szakmunkásképzés szervezését?” című cikket. Hatá­rozottan többet kellene tenniük a mezőgazdasági üzemek veze­tőinek, mint eddig a tanulók megnyerésére, kiválasztására. Az általános iskola vezetősége, a helybeli mezőgazdasági nagy­üzem vezetői beszéljék meg az üzem távlati fejlesztését, közö­sen határozzák meg, hogy egy- egy szakmában mennyi szak­munkástanuló iskolára küldése lenne indokolt. Határozzák meg közösen azt is, hogy ki, mit fog tenni az eredményes pályavá­lasztásért. 1? éleményem szerint nagyon ' fontos, hogy elsősorban a termelőszövetkezet tagjait ba- rá tkoztassuk meg a kertész és a többi mezőgazdasági szakmával mert csak így vehetjük elejét anjrtak, hogy a szülők többsége ne ipari pályára szánja gyerme­két! Csakis úgy érhetünk el fej­lődést a kertész szakmán belül is, ha a mezőgazdasági üzem vezetői egy kicsit többet törőd­nének a zöldségtermesztő és hajtató szakmával. Érezzék a ta­nulók, hogy őket az üzem küldi és visszavárja. Jobban kellene törődni a szerződő üzemben a gyakorlaton levő harmadik évfolyamos tanú. lókkal. A fiatalok csak így sze­rezhetnek üzemi adottságaikra alapozott gyakorlatot, a szak­munkásvizsga letétele után csak így tudnak bekapcsolódni nyom­ban a közös munkába. A zöldségtermesztő szakmun­kások számára továbbtanulási lehetőséget biztosít a társada­lom. Két év beszámítással, kü­lönbözeti vizsga letételével a szakközépiskola levelező tagoza­tának harmadik évfolyamán folytathatják tovább tanulmá­nyaikat. Jó tanulmányi ered­mény esetén szakmunkásvizsga letétele után két év alatt, lehát a szakközépiskola levelező tago­zatán érettségi vizsgát tehetnek. K érem a szülőket, a mező- gazdasági nagyüzemek és általános iskolák vezetőit, peda­gógusait, a helyi szervek veze­tőit, hogy a most meghirdetett pót Jelentkezést a zöldségter­mesztő szakmára közös összefo­gással oldjuk meg. Timkó Béla igazgató Készülődés április 4-re a felvonulási téren Fegyveres erőink — mint er­ről már beszámoltunk — min­den eddiginél nagyobb arányú, színpompás díszszemlével kö­szöntik hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulóját. A pará­déra alaposan megváltozik a felvonulási tér arca: már „tel­jes gőzzel” folynak a műszáki- technikai előkészületek, ké­szülnek az ünnepi dekorációk, hogy méltó keretet adjanak a jubileum egyik központi ese­ményének. A dísztribün ezúttal kétszer olyan méretű lesz, mint az elő­ző díszszemlék alkalmával. In­nen nézik majd végig a fegy­veres erők, valamint a buda­pesti fiatalok felvonulását a párt. és állami- vezetők, s a testvéri országokból az évfor­dulóra hazánkba érkező kül­döttségek. Szemközt a Gorkij- fasor bejáratánál jelmondatok, feliratok idézik majd az el­múlt negyedszázad kiemelkedő állomásait, s itt helyezik el Marx, Engels és Lenin nagy­méretű képeit. A MÉMOSZ-széfcház felőli ol­dalon a lelátók a Hősök terétől az Ajtósi Dürer sorig húzódnak majd. A hatalmas tér „hangosítá­sán” a híradó alakulatok kato­nái dolgoznak: több kilométer hosszúságú vezetéket építenek ki és a tér különböző pontjain összesen több mint száz hang­szórót szerelnek fel. Mivel a felvonulásra készülő csapatok éjszaka is gyakorla­toznak, a díszszemle-rendező parancsnokság 65—70 ezer watt teljesítménynek megfelelő fény. árral biztosítja a látási lehető­ségeket az éjszakai gyakorlatok sikeres végrehajtásához. (MTI) Hetvennyolcmilliós bolti forgalom — 35 napi nyereség Jól dolgozott a Dévaványai ÁFÉSZ A Dévaványa és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1969. évi munkáját, tevékenységét rész- és küldött- gyűlés értékelte, ahol a szövet­kezet tagjai elismerő szavakkal nyilatkoztak a dolgozók munká­járól. Köszönetét mondtak a vá­lasztott vezetőségi tagoknak, a gazdaságvezetésnek az élért eredményekért. A taglétszám évről évre növe­kedik. ami bizonyítja, hogy a község lakóinak bizalmát élvezi a szövetkezet. 1969. december 31-én a taglétszám 4328 fő volt, vagyis minden család képvisel­teti magát a község egyik legna­gyobb tömegszervezetében. A részjegy alapösszege 447 800 fo­rint. A község lakói életszínvonalá­nak növekedése, valamint a ked­vező áruellátás következtében a kiskereskedelmi üzemág árufor­galma 78 049 000 forint volt, ami 10,8 százalékkal magasabb az 1968. évinél. A vendéglátóipari üzemág 1968. évhez viszonyítva 7 százalékos forgalomnövekedést ért el, az 1969. évi összes for­galom 13 864 000 forint. Az áruválaszték és az áruellá­tás biztosításának érdekében megyén kívül is beszereztek Arat, mintegy 12 000 000 forint értékben. A javuló áruellátás és áruválasztók ellenére sem tud­ták azonban maradéktalanul kielégíteni vásárlóik igényeit az ismert hiánycikkekből. Kedvezően alakult felvásárlási tevékenységük is, hiszen burgo­nyából 2460, almából 1720, vö­röshagymából 400, zöldségből és répából 200, káposztából 560 mázsát vásároltak fel. Ezzel a mennyiséggel zavartalanul tud­ták kielégíteni a vásárlók igé­nyeit. Jelentős volt az egyéb cik­kek felvásárlása is. Vadon termő gyógynövényekből például 1135 mázsát vásároltak fel, 558 000 fo­rint értékben. Az áruellátás biztosítása mel­lett nagy gondot fordítanak a fogyasztói árak helyes kialakítá­sára, annak érdekében, hogy más szövetkezettel és kereske­delmi vállalattal az ármegálla­pításoknál versenyképesek le­gyenek. Ezáltal is biztosítani kí­vánják, hogy a vásárlók kedve­ző árak mellett szerezhessék be áruszükségletüket. Az 1969-es évben 6 alkalom­mal rendeztek kedvezményes áruvásárt, s összesen mintegy 450 000 forint engedményt ad­tak a teljes értékű és minőségű árukból. Egységeik fejlesztésére igen nagy gondot fordítanak, kiske­reskedelmi boltjaik a városi színvonalat is elérik. Kedvezőt­lenebb a helyzet a vendéglátó- ipar területén: a vendéglátóipari egységek elmaradnak a követel­ményektől. Ezen a gondon azon­ban segítenek. Hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulója tisz­teletére nyitják meg a Kultúr- büfét, még ez évben reprezenta­tív presszót adnak át a község lakóinak. A két egységre mint­egy 2 millió forintot fordítanak. Az elmúlt évi szorgalmas munka meghozta eredményét, s az 1969. évi összes nyereség 3 116 000 forint, ami 832 000 fo­rinttal nagyobb az előző évinél. Az összes részesedési alapot te­kintve átlagosan 35 napi munka­bérnek megfelelő összeg jutott egy-egy dolgozónak, amire a szövetkezet életében még nem volt példa. A szocialista munkaverseny­ben is javulás tapasztalható. Az elért eredmények alapján há­rom szocialista brigád, egy ki­váló bolt nyerte el a megtiszte­lő címet és 6 munkatárs a Kivá­ló Dolgozó kitüntetést Az ered­ményes munka elismeréseként 73 dolgozó jutalmat kapott. T. L Átadták a díjakat a tanácsköztársasági pályásat győzteseinek Első helyezett: Pcrsek Mária, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság mezőgazdasági mérnöke A Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójának tiszteletére a múlt esztendőben pályázatot írt ki a fiatal műszaki szakembe­reknek a KISZ megyei bizott­sága és a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szö­vetségének megyei elnöksége. A pályázat célja mindenek­előtt az volt, hogy a részvevők tanulmányaikban munkaterü­MTESZ megyei szervezetének alelnöke, Berényi Mátyás, a KISZ megyei bizottságának if­júmunkás-felelőse, László An­tal, a MTESZ oktatási bizottsá­gának vezetője, Körösfalvi Pál, a MTESZ megyei titkára kö­szöntötte a nyerteseket, majd méltatta azt a fáradozásukat, amelyet tanulmányuk megalko­Körösfalvl Pál átadja az első dijat Pasek Mária mezőgazdasági mérnöknek. (Fotó: Barnácz István) létükön hasznosítható elméleti j és gyakorlati tételeket és mód- | szereket dolgozzanak ki, ami egyúttal természetszerűleg szak­mai fejlődésüket is elősegíti. A pályamunkák díjazására ösz­tönző összegeket helyeztek ki­látásba. Az első helyezett ju­talmazására 3000, a két máso­dik 2—2 ezer és a két harma­dik helyezett jutalmazására 1— 1 ezer forintot határoztak eL (A pályázatot — mint hallottuk — a fiatal műszakiak tehetségé­nek kibontakozására ezután is minden esztendőben kiírják.) A bíráló bizottság a szakvé­lemények meghallgatása után a minap a több tanulmány közül kiválasztotta a jutalmazásra ér­demeseket. Ennek megfele­lően március 21-én délelőtt Bé­késcsabán, a Technika Házában rendezték meg az eredményhir­detést és a pályadíjak átadá­sát. Az ünnepségen, amelyen részt vett Gyulavári Pál, a Tavasz az Arborétumban A rendkívül szeszélyes időjá­rás ellenére a növény- és a ma­dárvilág a naptárt igazolja a Szarvasi Arborétumban, s a ta­vasz beköszöntését hirdeti. Tel­jes pompával kivirágzott a hóvirág, a fák, bokrok alján fehér szőnyegként virít. Virág­zik a téltemető, remélhetőleg végképp eltemeti a hosszúra nyúlt telet. A farkasboroszlán hússzínű virága a kert egyik legszebb tavaszi ékessége, de talpig virágdíszbe öltöztek a korai somfák, a mogyoróbok­rok pedig a barkáktól roska­doznak. tására fordítottak. Ezután a szakvéleményezők: Deák Antal, a MAE Állattenyésztési Társa­ság elnöke, dr. Hídvégi Imréné, a MÉTE megyei titkára és Por­koláb Károly, a MAE megyei titkára mondták el ismertető­jüket. A pályázat első helyezettje Pasek Mária, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság mezőgazdasá­gi mérnöke lett a Növendék üszők tenyésztésbe vétele és előkészítése az első laktációra című tanulmányával, melyről elmondták: olyan színvonalas, hogy doktori disszertációval is felér. Ezért javasolták: juttas­sák el az illetékes tudományos szervezethez publikálás, vala­mint országos szakmai és üze­mi gyakorlati hasznosítás cél­jából. A második díjat Benke Imre mezőgazdasági mérnök, a Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség főfelügyelője nyerte az Itatásos borjúnevelési módok összehasonlítása című munkájával. Megosztott máso­dik díjat kapott a Baromfiipari Országos Vállalat orosházi kon­zervüzemének két dolgozója: Papy Béla laboratóriumvezető és Csizmadia Sándor üzemveze­tő a Konzervdobozok korró­ziós vizsgálata című közös pá­lyázatáért. G. Kiss János, a BOV orosházi üzemének kémiai laboratóriumvezetője A zsírok kémiai szerkezete; Palotai Pé­ter, a Nagylaki Kendergyár fa­ipari mérnöke Optimális prése­lési paraméterek meghatározá­sának lehetősége című tanul­mányáért III.—XII. díjban ré­szesült. A pályadíjak ünnepélyes ki­osztása után fogadást adtak a nyerteseknek. P. P.

Next

/
Thumbnails
Contents