Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-03 / 52. szám
Tervek a hústermelés fokozására lesz-e ezer férőhelyes szarvasmarha- hizlaló telep A gyulai Járás tenneíőszöv<et- kezetetfben 1966-hoz viszonyítva nem emelkedett állatállomány. A járasd tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya megvizsgálta érmék okait a megállapította, hogy 1905—66- han, majd 1968—69-ben a ragályos száj- és körömfájás tizedelte meg az állatállományt, 1967-ben pedig a takarmány- hiány gátolta a fejlődést. Az is nagyban hátráltatta a fejlődést, Sarkadon? zott Ha a tervezett nagy beruházáshoz az állami támogatást rövidesen sikerül megszerezni és az érdekelt termelőszövetkezeteik is igent mondanak, az osztály véleménye szerint 1971-ben megkezdődhetne az építkezés. 4 ran\f lakodalom Békésen Házasságuk ötvenedik évfordulója alkalmából vasárnap ünnepelték aranylakodalmukat Szálontai Gábor és neje Lukács Zsuzsanna Békésen. A nagyközség egyik legidősebb házaspárja makkegészségesen és teljes szellemi frissességgel fogadta a jubileum alkalmából a jókívánságokat. Békési szokás szerint most az anyakönyvezető ment ,.házhoz”, hogy fél évszázad múltán megismételjék a boldogító igent Az idős házaspárt széles körű rokonság sógorság, komaság köszöntötte. Hallgatni - nem hogy az istállók, ólak nagy része korszerűiden voít Az állatállomány fejlesztése, a műszaka színvonal és a termelés növelése a járás területén két úton halad jelenleg Egyrészt a szakosított telepek, másrészt a társulásos telepek létesítésével Még a 70 százalékos állami támogatással kezdte meg a dobozd Petőfi Termelőszövetkezet és az eleki Lenin Tsz a szakosított sertéstelepek építését A két közös gazdaság összesen 780 anyakocát és mintegy 14—15 ezer hízósertést nevei majd. Vágó- és exportmarha hizlalásra Sarkadon terveznék egy ezer férőhélyees szarvasmarha-telepet Ebben a társulásban részt verme a Sarfcadi Cukorgyár, a geszti, mezőgyáni, sarkadke- resztúrl, méhkeréki, kötegyáni, gyulavári és a sarkad! termelő- szövetkezet A járási tanács vb mezőgazdaság és élelmezésügyi osztálya a hízómarha-telep létrehozásáról az érdekelt termelőszövetkezetek vezetőivel már tanácskokényéTmefienné vált embert rabolt el, a nács dicsőség kétes glóriája övezi homlokát; útja hullákkal van kirakva. Csoportjával először az Odera menti Schwedtbe megy, hogy megsemmisítse a Vörös Hadsereg egyik főhadiszállását A vállalkozás meghiúsul Skorzeny a maga módján vesz elégtételt, hiszen minden áron „sikerrel” kell visszatérnie. A schwedtj katonai rögtönítélő bíróság elnökeként, felakasztatja a Königsbergből menekült Kurt Flöter polgár- mestert A következő napok során több tisztet és katonát végeznek ki az ö parancsára. Amikor Goebbels 1943. február 13-án a totális háborút meghirdette, a fasiszta rablóhadjárat sorsa már eldőlt 1945 március közepén azonban a háború még „totálisabbá” vált. 360 000 16—17 éves fiút hívtak be fegyveres szolgálatra, s nem egy 12 éves gyereket vetettek be a fronton. • •• A „totális háború” sok egykori fő uszítójának ma sem megy rosszul. Otto Skorzeny a nyugatnémet fegyveripar és a Schacht and CO. bankház „ősz szekötőjeként” Madridban tevékenykedik. Az amerikai titkos- szolgálat ügynökeként, továbbá mint fegyverkereskedő és emlékiratíró, milliókat keresett a háború után. Dublin előtt, Cur- raghban pompás kastélya van. Az SS által gyártott hamis font és dollár bankjegyek nagy része az ö tulajdonába ment át. Kellő időben váltotta be valódiakra. Vagyonát 15 millió dollárra becsülik. Elome profesz- szornak sincsenek gondjai: Hitler pestis-szakértője zavartalanul él Dortumndban, orvos es várja az elévülést. A Budapesti Bútoripari Vál-1 lalat Gyulai Gyáregységének I vezetői néhány évvel ezelőtt vajmi kevés beleszólást engedtek az üzem irányításába, a különböző elhatározások, döntések meghozatalába. Olykor burkoltan megtorlást is alkalmaztak azokkal szemben, akik bírálni mertek. Szinte szállóigévé vált: hallgatni arany. A kommunisták álltak először sarkukra emiatt. A két éve megválasztott új pártvezetőség első. rendű célként tűzte maga elé hogy megváltoztassa a helyzetet. A taggyűléseken rendszeres vitát indított, melynek keretében ma is mindenki szabadon megmondhatja a véleményét. A pártvezetőség nemcsak elvárja a párttagoktól az őszinte szót, hanem arról is gondoskodik, hogy a jogos, a közös ügyet előrevivő bírálatokra, javaslatokra megfelelő intézkedés is történjék. — A pártalapszervezetnek ez a tevékenysége kihatott a gazdasági vezetésre is, bár a változás nem ment könnyen — állapítja meg Kertes István párt- titkár, majd hozzáfűzi: — Olykor egy-egy vezetőt figyelmeztetésiben részesített a pártvezetőség. Bérces! Pál. a munkaügyi csoport vezetője maga is pártvezetőségi tag, s emellett az emberek jó ismerője. Véleménye szem : s Otto Skorzeny, a hírhedt náci 1 háborús bűnös, aki 1943-ban { Mussolinit megszöktette a • szövetségesek fogságából. | A felső képen: SS-egyenruhá- £ ban, középen: mint elítélt > háborús bűnös. Lent: Skor- » zeny ma Franco Spanyolor- • szagában, ahol mezőgazda- • sági gépek importjával foglalkozik. • riret a törzsgárda tagjait, akik! hosszú évekig jóban, rosszban j osztozva kitartottak, különösen I érdekli a gyáregység sorsa, mert j egyéni létük szorosan összefügg : vele. Ok — ha szükséges — ál- ! dozatokra is képesek azért, hogy jobb legyen az eredmény. És ma már nyütan beszélhetnek, kimondhatják, ami a »szívüket nyomja. A vezetők ezt nemcsak megengedik, hanem él is várják. Lemaradt a listáról Domokos Károly asztalosnak azonban egészen más a véleménye az üzemi demokráciáról. — Nálunk ilyen nincs — jelenti ki kereken, s ezzel le is zárná az ügyet, ha nem kérdeznék még iőle egyet, s mást Először is: — Mit ért üzemi demokrácia alatt? Helyesen válaszol. Am — szerinte — őt nem kérdezi, és nem hallgatja meg senki. Pedig az anyagellátás például nem mindig folyamatos. — Mi akadályozza abban, hogy ezt megmondja a művezetőnek vagy akár az igazgatónak is? — kérdezem. — Ilyen dologban, éppenséggel talán senki. De ha a művezetőt megbírálja 'valaki-. — Akkor? — Nem kap az ember prémiumot. Kihúzzák a listáról. Ezt csinálta tavaly Szelezsán György művezető. Szelezsán György azonban megcáfolja az állítását: —- Azért maradt le a listáról, mert a normát nem teljesítette, sőt, másokat is igyekezett lebeszélni róla. Megmondtam neki. Domokos Károly még mindig bosszankodik és talán emiatt egy kissé elfogult. Bár a beszélgetésből kiderül, hogy nem is olyan nagyon kényszerítik itt a dolgozókat a hallgatásra, öt sem. Tasnádi József gyártásközi meós úgy véli, hogy aligha van még egy olyan gyár, ahol az üzemi demokrácia ennyire érvényre jutna. Aztán ő tesz fel egy kérdést: — Kinek van erkölcsileg jogcíme arra, hogy véleményt nyilvánítson? — Választ is ad rá: — Először is, aki becsülettel teljesíti a kötelességét, másodszor pedig, aki a közös érdekekért száll síkra. Az ember nem automata Szőcs Tivadar csoportvezető tizenegynéhány éve dolgozik a gyárban. Tapasztalata szerint azonban csak egy-két éve lehet a munkások hangját jobban hallani. — Itt van az én kis műhelyem — mutat körbe. — Ebben a munkát így is, úgy is meg lehet szervezni. Közben sok mindenre rájövünk. Arra is, hogy ha va- lamit megváltoztatunk, eredmé- 1 nyesebben tudunk dolgozni. Mi_ | ért hallgassunk róla? Ma már elvárják a vezetők is, hogy tegyünk javaslatot, segítsük élő a termelést. — Nem kívánják tehát, hogy „automaták” legyenek a dolgozók... — így van. És ha egy javas- I lat, egy jó „tipp” megvalósul, í az valahogy a szakmai hozzáér- I Uf üzemcsarnokot építenek Százötvennel növeli létszámát a Sarkadi Építőipari Ktsz A Sarkad! Építőipari Ktsz i 1969. évi termelése elérte a 32 és fél millió forintot, arm az 1968. évihez képest 5 millió forint növekedést jelent. Az egy főre jutó termelési érték 27 arany tés elismerése is. Az ember tudja, hogy ebből forintok gyűlnék a vállalat kasszájába, ami még jobb munkára sarkallja. A prémium elosztása miatt azelőtt nem egyszer vita támadt. Egyesek úgy érezték, hogy indokolatlan hátrányban részesülnek, mások pedig előnyt élveznek. Most a csoportvezető véleményét is megkérdezik. Ezzel persze a vita egy csapásra nem szűnik meg. Csakhogy a csoport- vezető, aki egy műhelyben dolgozik munkatársaival, a méltatlankodókat emlékezteti a mulasztásukra. Nyíltan, a többiek előtt, hogy mindenki vonja le a tanulságot. Szabó Imréné csiszoló a jó közhangulatot elsősorban annak tulajdonítja, hogy meghallgatják a dolgozókat. Főként a törzsgárdabelieket, mint amilyen ő is. Külön a vezetők javára írja, hogy kereseti lehetőség szempontjából egyenlőség van a férfiak és a nők között — Ki mit csilál... Én mint betanított munkás, megkapom havonta a 2300—2500 forintot. És hogy ez megmaradjon vagy még több is legyen, persze, magam sem hallgatom el a hibákat. Megmondom ón, kérem... Tudja jól, hogy ezzel a gyáregység javát is szolgálja, hiszen az egyéni érdeke elválaszthatatlan attól. Sok javaslat, ötlet mich József, a gyáregység igazgatója hangoztatja: — A vezetőknek nagy segítséget jelent a dolgozók bírálata, javaslata, aminek megvannak a fórumai. A termelési tanácskozások, a szakszervezeti taggyűlések, a törzsgárda megbeszélései egyre aktívabbak, mert a hozzászólásokat nem hagyjuk elmenni a fülünk mellett. Valamit teszünk vagy ha téves, megmagyarázzuk a helyes álláspontot Hogy még előbbre lépjünk, a középvezetőkből 20 fős komplex-brigádot hoztunk létre, amely — a dolgozók képviseletében — tartja időnként a Jó ötletek konferenciáját Véleménye szerint az elmúlt időszakban a sok javaslatnak, ötletnek, bírálatnak, ebből eredően a jó közhangulatok nem kis szerepe volt abban, hogy a gyáregység az 1968. évi 36 millió forint termelési értéket 1969- ben 11 millióval tudta növelni. A nyereség elérte a 3 millió forintot ami ugyan alig több az 1968. évinél, ám időközben olyan j bútornál történt árcsökkenés, amiből a legtöbb készül. — Szárnyakat ad a dolgozóknak a jó közhangulat amilyen azelőtt soha sem volt a gyárban — állapítja meg Papp László s ennék tulajdonítja többek között a januári 1981 forint kiemelkedő átlagkeresetet A vezetők azelőtt személyes jogkörüket féltették a beleszólástól, mondván, amikor tanácsot kell adni, mindenki jobban tudja, mit kell tenni, mindenki okosabb akar lenni náluk, a felelősség viszont mégiscsak az övék. Ma már látják, hogy felesleges az ilyen aggály. A párt- és a szakszervezet arra is gondot fordít, hogy az üzemi demokrácia öntudatos fegyelemmel párosuljon. A kettő csak e««n‘itt vezet sikerre. Pásztor Béla ezer 400 forinttal emelkedett, s ezt főleg a munka jobb megszervezése és a dolgozók szorgalma, fegyelmezettsége segítette elő. A szövetkezet nyeresége csaknem 1 millió 400 ezer forint A nyereségrészesedés 16 napi keresetnek megfejelő összeget tesz ki. A termelési érték idei terve 46 millió forint, melyből 29 millió árutermelésre, 16 és fél millió az építőipari, félmillió forint pedig lakossági szolgáltató munkákra jut. Az árutermelési terv megvalósításának feltételeit egy most épülő ezer négyzetméter alap- területű üzemcsarnok biztosítja majd, amelyben április végén kezdik mag a termelést Itt állítják elő azt a 15 ezer különböző méretű ajtót, ablakot, amelyet a TÜZÉP rendelt meg, a Gyulai Fa-, Fémbútoripari Ktsz-nek székvázakat gyártanak. Készül még bolti bevásárlókosár, fürdőkádállvány, néhány hűtőipari és áruházi berendezés. Az új üzemcsarnok gépi berendezésére csaknem 1 millió forintot fordít a szövetkezet A létszámot 150 asztalossal és segédmunkással — jelentős részben nők alkalmazásával — növeli, s ezzel az elhelyezkedési gond nagyrészt megoldódik Sarkadon. A jelenlegi műhelyt tanműhellyé alakítják majd át, ahol 50—60 szakmunkástanuló részesül gyakorlati képzésben. Az építőipari részleg augusztusban fejezi be Szeghalmon a három 42 lakásos OTP-tár- sasház építését. Sarkadon megkezdd a két évre tervezett egészségház építését, a József Attila Szanatóriumban pedig átalakítási, tatarozóéi munkákra kerül sor. Sarkadon gabona- tároló épül. A szövetkezet a központi telep mellett vásárolt egy épületet, melyben háztartási gépjavító, rádió- és tv-műszerész, üveges- és képkeretező részeget hozott létre. Veteránok találkozója (Tudósítónktól) Családias hangulatú ünnepség zajlott le az elmúlt héten Füzes gyarmaton, az MSZMP székházában. Félszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére a nőtanács megtartotta a veterán nő- mozgalmi aktívák találkozóját, többek között részt vett dr. Budai Jánosné, Olasz Lajosné és Bállá Erzsébet, akik az elsők között alakították meg annak idején az MNDSZ-t a községben. Az ünnepeiteket az általános iskola gyermekkórusa szavalatokkal és énekszámokkal köszöntötte, majd Szőke István tanácselnök ünnepi beszédében megemlékezett az elmúlt 25 év jelentős állomásairól s elismerését fejezte ki a nő tanács fáradhatatlan aktíváinak. Ezt követően sokan elmondták élményeiket, régi mozgalmi tapasztalataikat. Az ünnepségen részt vett Bálint Istvánná országgyűlési képviselő, a járód nő tanács titkára is, aki szintén köszöntötte a részvevőket, majd a további feladatokról szólt. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet pádig vendégül látta a találkozó részvevőit. 3, L.