Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-22 / 69. szám
Nélkülük Aligha akad mostanában taggyűlés vagy termelési tanácskozás, ahol — függetlenül a napirendtől — a legtöbb felszólaló a munkafegyelem hiányosságait ne tenné szóvá. Hogyan, a pártbizottságok és az alapszervezetek tagjai a tárgytól eltérően medlébeszélnek? Nem, akik a munkafegyelem egyre több gondot okozó lazulását teszik szóvá, nagyon is élő valóságra, gazdasági, társadalmi életünk egyik alapvető kérdésére hívják fel a figyelmet. Az üvegipar, a gépipar után az építőiparban is 44 órára csökkentették a munkaidőt, de több építésvezetőségen nem 44 órát, hanem 36-ot vagy ennél is kevesebbet dolgoznak. Nem hivatalosan, de a vezetőség tudtával és hallgatólagos beleegyezésével. Az emberek őszintén elmondják, hogy ma már nemcsak szabad szombatot, hanem „szabad pénteket” tartanak. Sőt, sokan odáig merészkednek, hogy több munkahelyen divast lett a „suszter- hétfő”. Nem törődhetünk bele a lógásba a fegyelmezetlenségbe, mert ma már nem kis műhelyben és egyedül dolgoznak az emberek, hanem nagyüzemekben és többnyire gépekkel. Ha a darukezelő, a kazánfűtő vagy a gépkocsivezető nem áll munkába, ajkkor az egész építkezésen, a műhely, az üzem minden részében zavar keletkezik, akik dolgozni és keresni akarnak, azokat is hátráltatják. Elég bajunk, gondunk akad nekünk a fegyelmezetlenségek és lógások nélkül is. Nincs elegendő cement, vas- és vagonhiánnyal küszködünk. Sok feladatunkhoz képest kevés a jól képzett szakember, a fontos beruházásokra késve érkeznek a gépek és a berendezések, ilyen körülmények mellett, ha jobban értenek hozzá, akkor is nehéz a munkaszervezés, „az objektív akadályok” miatt sokszor jelentős többletköltség merül fel. De ha a szabad péntekekre, a suszterhétfőkre és a sok lógásra gondol az ember, azt kell mondanunk, hogy gyakran saját pénzünk ellenségei vagyunk. Egy ideig a művezetők és a bérszámfejtők rugalmasan megoldották, hogy valamelyest kevés pénz legyen azok borítékjában is, akik éppen hogy csak dolgozgattak. De a kevéssel ma már senki se éri be, mindenki több forintot akar. Az acélárugyár, az építőipar és a cipőipar nem tud annyit termelni, mint amennyire szükség van. Miből, honnan adjanak több lakást, ruhát, cipőt, ha egyre kevesebbet dolgozunk. Lehetséges, hogy a nemzeti jövedelem, a termelékenység és gazdasági hatékonyság elvont fogalmak, sokan azt mondják, hogy ez nem érdekli a „melóst”. De azt mindenki értse meg, hogy elosztani csak azt és annyit lehet, amennyit megtermeltünk. Ebből következik, hogy nem magánügy, hanem mindnyájunk közös érdeke, hogy fegyelem és rend legyen a munkahelyeken, mindenki becsületesen dolgozzék. Mennyien lehetnek azok, akiknek nem használ sem az okos, sem a szép szó és biztatás? A bányákban, az építőiknél, a vasútnál. az autóközlekedésnél, az üveg- és vasiparban, valamint a termelőszövetkezetekben az emberek többsége szorgalmasan, rendesen dolgozik. Elenyésző, talán néhány százalék azok száma, akik fegyelmezetlenek, akik lógnak és akadályozzák a munkát. Nem lenne jobb, ha ezeket be sem engednék a munkahelyekre? A legtöbb vállalat igazgatója az üzemvezetőnek, építésvezetőknek és osztályvezetőknek adta le a fegyelmi jogkört. De sok munkahelyen hónapok, sőt talán évek óta egyetlen lógóst sem bocsátottak el. mert ez népszerűtlen, kellemetlen feladat. Ám a vezetőnek ezt is vállalni kell — a többség, a közösség érdekében! Ne tűrjék a fegyelmezetlenséget, a notórius lógósoktól szabaduljanak meg, mert nélkülük jobban boldogulnak. Dr. Fazekas László BÉKÉS HEí A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 197». MÁRCIUS 22., VASÁRNAP Ára: 1.20 Ft XXV. ÉVFOLYAM. 69. SZÁM Koszorúzás! ünnepség a 19-esek terén A Tanácsköztársaság kikiáltása 51. évfordulója tiszteletére szombaton délelőtt koszorúzás! ünnepséget tartottak Békéscsabán. a 19-esek terén. A hála és a megemlékezés virágait helyezték el megyénk párt, tanácsi és tötnegszervezeti vezetői és az ifjúság képviselői. Az MSZMP Békés megyei Bizottságának koszorúját Petrovszki István és Végh Andor helyezte el. A városi pártbizottság nevében Such János és Kaza- mér Károly, a megyei tanács képviseletében dr. Kertész Márton és Hangyái Albert, a városi tanács képviseletében pedig TJhljár Mihály és Vantara János koszorúzta meg a vöröskatona szobrát. Ezután a fegyveres testületek tisztelegtek az emlékmű előtt, majd a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának, a Hazafias Népfront megyei és városi nőtanácsnak, a városi úttörőelnökségnek és KISZ-bizottságnak koszorúi következetek. A békéscsabai nagyüzemek dolgozóinak nevében a gazdasági és szakszervezeti vezetők koszorúztak. A nagyszámú érdeklődő előtt lezajló, Tanácsköztársaságot idéző ünnep, ség az Intemacionálé hangjaival fejeződött be A tavaszt, nevezetes történelmi évfordulóinkat felidéző ünnepségsorozat az ifjúsági és út. törőházban folytatódott. A KISZ Békéscsabai Városi Bizottsága a Tanácsköztársaság kikiáltásának és a KISZ újjászervezésének évfordulója alkalmából ünnepi KlSZ-bizott- sági ülést rendezett Az ünnep, ségen részt vett dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés megyei ! bizottságának titkára, Such Já- j nos, a városi pártbizottság első; titkára, Baukó Mihály, a váró- I sí pártbizottság titkára, dr. Pankotai István, a városi pártbizottság osztályvezetője. Fekete Jánosné, a városi pártbizottság munkatársa. Mihalik Kiállítás nyílt a Békéscsabai Konzervgyárban Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója és a Len in-centenárium alkalmából a Békéscsabai Konzervgyár szállítási osztálya és a gyár KISZ-szeirvezete kiáL Utast rendezett. A megnyitót március 20-án Oláh József né, a gyár párttitkára tartotta. A kiállításon képek, újságcikkek, dokumentumok indulatai mutatják be a 25 év történetét a felszabadító harcoktól napjainkig, valamint Lenin életének fontosabb mozzanatait. Érdekes az a jelvény gyűjtemény is, amelynek minden darabja Lenint ábrázolja. Az igen gondos előkészítő munkáért dicséret illeti a szállítási osztály szocialista brigádjait, a gyár KISZ-eseit, nagy szorgalmáért pedig Szabó József és Pecker Imre szállító- munkást, Huszár Endréné gépkocsielőadót és Varga István munkavédelmi előadót. A kiállítás ápriUs 30-ig tekinthető meg. , MADISZ—KISZ-találkozó György, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára és Uhljár Mihály, a Békéscsabai Városi Tanács V. B. elnöke. A meghívott vendégeken kívül ott voltak a negyedszázaddal ezelőtti fiatalok, a MADISZ egykori vezetői. A találkozóra 50 ] elvtársat hívtak meg az ország különböző városaiból, hogy a régi emlékeket felidézve adózzanak a demokratikus ifjúsági mozgalom megindulásának 25 éves jubileumán. Az ünnepi KISZ-bizottsági ülés szónoka Richweisz Ferenc, a KISZ városi bizottságánaik I titkára méltatta a MADISZ érdemeit, majd többek között j ezeket mondotta: „Ml, KISZ-e- sek büszkék vagyunk arra, hogy elődeink, az egykori MADISZ- tagok a kommunista párt hívó szavára városunkban is elsőként láttak hozzá az ország újjáépítéséhez, az új társadalom formálásához.” Az előadó hangsúlyozna, hogy az egykori MA- DlSZ-tagok lelkesedésével és energiájával a mostai KISZ-es- fiatalokra vár a szocializmus célkitűzéseinek megvalósítása. A vendégek végül megtekintették az ifjúsági és úttörőházat és kedves hangulatú találkozón beszélgettek el a mai fiatalokkal. B. I. MA Interjú Klaukó Mátyással (3. oldal) Tudjanak többet rólunk (4. oldal) Összhangban játszani... (5. oldal) Az ápolónő az orvos munkatársa (8. oldal Befejezte munkáját a fogyasztási szövetkezetek kétnapos megyei küldöttgyűlése Megválasztották a megyei szövetség tisztségviselőit Lapunk tegnapi számában közöltük Boros Gergelynek, a ! Fogyasztási, a Takarék- es a j Lakásszövetkezetek Megyei Vá. j lasztmánya elnökének pénteken : elmondott küldöttgyűlési vita- [ indító beszédét. A beszámoló j elhangzása után a földművesszövetkezeti mozgalom Békés J megyei veteránjának, Kiss Máté Békés, Kalcsó András Kétegy- háza, Vrbán István Békéscsaba, Petrovics János Szarvas, | Vári András Békés és Nagy Károly békéscsabai küldöttek- j nek értékes ajándéktárgyakkal kedveskedtek. Ezután Bakos János és Sávolt Mihályné elnökletével folytatta munkáját a küldöttgyűlés. A vitában 13 küldött és meghívott vendég szólalt fel. A szövetkezetek küldöttei szinte kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy ezután is igénylik a megyei szövetség sokoldalú segítségét a legkülönbözőbb szakterületeken. Erről beszélt Tanai Ferenc, az Endrődi ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke. Barna Pál, a Gyulai Járási Tanács V. B. elnöke az állami felügyeletből adódó tanácsi feladatokat méltatta. Maláta Mihály, a megyei rendőr-főkapitányság osztályvezetője a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmét tette szóvá. Zalai György, a párt Békés megyei bizottságának titkára elismerően szólt a fogyasztási szövetkezetek hároméves munkájáról, majd sürgetően vetette fel a gazdaságirányítás nyújtotta lehetőségek jobb kihasználását a lakosság sokoldalúbb ellátásának növelésében. Kovács Józsefné Gyulavári, Sávolt Mihályné tót- komlósi és Fedorják Pál a szarvasi takarékszövetkezet ügyvezető elnöke az OTP és a takarékszövetkezetek korszerű kapcsolatának erősítése mellett foglalt állásT. Bakos János, a békéscsabai lakásszövetkezet elnöke hiányolta a lakásszövetkezetek működésének jogi szabályozását. Erre vonatkozóan ugyanis még nincs törvény. Ku- rucz Pál, a Bucsai ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke, valamint Bíró István, a Mezőberényi ÁFÉSZ elnöke a viszonylag kis szövetkezetek beruházási, hálózatfejlesztési gondjait tolmácsolta. Felszólalt Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is. A vitában elhangzottakra Boros Gergely, a megyei választmány elnöke adott választ. Szombaton., délelőtt a fogyasztási és takarékszövetkezetek küldöttei szekcióüléseken folytatták munkájukat, majd megválasztották a megyei szövetség tisztségviselőit. A szekcióülések megválasztották a fogyasztási szövetkezetek megyei választmányának 70 tagját, amelynek elnöke Barna I Sándor, a Mezőkovácsházi | ÁFÉSZ elnöke, valamint a ta-1 karékszövetkezetek megyei választmányának 40 tagját, melynek elnöke Fedorják Pál, a .szarvasi takarékszövetkezet ügyvezető elnöke. A közgyűlés megválasztotta a megyei szövetség elnökségének 11 tagját, melynek elnöke Boros Gergely, elnökhelyettes Sarkadi István, a megyei szövetség 5 tagú felügyelőbizottságát, melynek elnöke Bíró István, a küldött- gyűlés különbizottságát, melynek elnöke Jemei Sándor. A küldöttgyűlés bizottságaként közgazdasági, szövetkezetpolitikai, valamint nőbizottságot is választottak, A megyei szövetség e tisztségviselőinek megválasztásával befejeződött a fogyasztási szövetkezetek kétnapos megyei küldöttgyűlése. Március 23-tól április 4-igl Jubileumi termelési műszakokat tartanak a békéscsabai Il-es téglagyár dolgozói A Békés megyei Tégla- és j Cserépipari Vállalatnál a fel- j szabadulás 25. évfordulójának tiszteletére, 1970-re — amint a tervosztálytól megtudtuk —; egész éves munkaversenyt kéz- j deményeztek és vállalást tét- 1 tek. Elhatározták, hogv az idén ! a múlt évinél égetett cserépből; 3 millióval, égetett téglából 5 j millióval többet adnak a nép- \ gazdaságnak. Felajánlásuk kö- , zött szerepel az is, hogy a tavalyihoz képest a termelékenységet 3 és fél százalékkal,, a nve. I reségtömeget pedig 3 millió tő- | rinttal növelik. Elhatározásuk szerint már április 4-re 1 millió égetett téglával több készül, mint a múlt év azonos időszakában. Amint a vállalatnál megtudtuk, a Szocialista munka gyáregysége címet viselő békéscsabai Il-es téglagyár kollektívája az idei szocialista munkaversenyben a tavalyihoz képest 1 millió 200 ezer forint eredményjavulást és a termelékenység 3 százalékos növelését határozta el. A gyár dolgozói, mint a Sárközi Zoltán gyárvezető, Huszár Pál párttitkár és Zahorán György üb-titkár által aláírt felhívásból is értesültünk, most újabb kezdeményezést tettek. Elhatározták, hogy március 23-tól április 4-ig jubileumi termelési műszakokat tartanak, mivél kimagasló termelési eredményekkel kívánják köszönteni hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját. A kezdeményezők felhívást intéztek a vállalat gyáregységeihez. Ebben arra kérik azok dolgozóit, hogy kövessék jukat: szervezzenek ők is jubileumi termelési műszakokat.
