Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

Tudomány — Technika Óriás aranyrögök A Szovjetunióiban a különféle lelőhelyeken talált színarany­rögök gazdag gyűjteményét őr­zik. Tavaly Moszkvában az or­szág gyémán talapj áriak kiállítá­sán 120 egyedi aranyrögöt mu­tattak be, összesen több mint 300 kilogramm súlyban. Látható volt a világ legnagyobb arany­röge — a 36 kilogrammos „Nagy Háromszög”, amelyre az Urai­ban bukkantak 1842-ben, továb­bá a 14 kilogrammos „Lófej” és a körülbelül egykilogrammos „Arany Terve”. Ezeket 1947-ben találták Kolimán. A Szovjet­unió gyémántalapját 1922-ben hozták létre. A szovjet kormány létrejöttének első napjaiban a kormány máris utasítást adott az uralkodóház értékeinek számbavételére, felkutatására és 1 rendszerezésére. Megfelelő páratartalom — jobb közérzet Világszerte — így hazánkban is — nagymértékben terjed a A világ legdrágább autóútja 536 kilométer hosszúságii új „autobahn” köti össze To­kiót a Kyoto-Osaka-Kobe vá- rosháromszöggel. Japánnak ez a terület a save: itt él a la­kosság fele és itt gyártják az ipari termékek 70 százalékát. Egykor hónapokig tartott az utazás a régi császári főváros­ból, Kyotóból a mai Tokióba. Az autó korszakában később szerencsés esetben már 16 óra alatt meg lehetett tenni az utat a zsúfolt, szűk, rengeteg községen' át vezető ország­úton. Ma ez az út 7 óráig tart, nem is túlságosan gyor­san vezetve a kocsit. A Tóméi nevő autóút a leg­drágább autóút a világon: 1 méter megépítése 1 millió yenbe (11 000 nyugatnémet márka) került. Számos hidat kellett folyók és mocsarak fölé építeni, hegyeket alag­utakkal keresztülfúmi. Meg­építése 5t évig tartott, de ja­pán közgazdászok számítása szerint megépítésével az ipar 130 milliárd yent (1,45 mil­liárd márkát) takarít meg már az első évben, több mint egyharmadát annak a 343 milliárd yennek, amelybe az egész építés került. De már az első vasárna­pokon olyan forgalmi dugók keletkeztek Fuji és Tokió kö­zött, hogy az autó utasai vá­rakozás közben kiültek a szabadba, és ott eszegettek. Ezért sokak véleménye sze­rint az áldás átokká lesz, ha nem építenek a lehető legrö­videbb időn belül gyorsfor­galmi utakat, amelyek az egész országot behálózzák. Már most felemerül a kér­dés, hogy a közlekedés lavi­naszerű fokozódásával az új autóút valóban megfelel-e a követelményeknek. A tenger halálraítélt foglyai radiátoros fűtés, ami köztudo­másúan „szárítja” a levegőt, s ezzel többféle kellemetlen tüne­tet okoz. A fűtőtestekre agga­tott, vízzel töltött cserépedények nem sokat segítenek a helyze­ten, mert nem eléggé intenzív a vízpárologtató képességük. Ez a hiányosság hívta életre az újab­ban forgalomba kerülő légned­vesítő készülékeket, melyek kö­zül egy német gyártmányút most képünkön is bemutatunk. Tartályában 4—5 liter víz fér el, óránként — szabályozhatv­án — 2—7 dl vizet porlaszt szét a helyiségben. Áramfogyasztása minimális, beépített motorja mondössze 50 wattos. Téves azt hinni, hogy légned­vesítő készükre csak a téli fű­tés idején van szükség, a többi évszakokban is hasznosan „be­segíthet” a levegő páratartal­mának szabályozásába. Kiét évvel ezelőtt súlyos vesz­teség érte a francia flottát: büszkesége, a Minerve búvár-na­szád 52 főnyi legénységével — még ma is ismeretlen okból —> a hullámok martaléka lett. Most a Minerve testvérhajóját, az Eu- rydioet érte hasonló sors. Akko­riban a francia földtani szakér­tők víz alatti tektonikus jelen­ségékben keresték a katasztrófa okát, s ma sem zárj ék ki ezt a lehetőséget — való igaz, hogy a földrengésjelző intézetek műsze­red az adott időpontban kileng­tek —, habár valószínűbbnek tartják, hogy összeütközés vagy túlságosan mélyre való merü­lés következtében pecsételő­dött meg a búvárnaszád sorsa. Hasonló tragédia érte 1963- ban a Threshert, 1968-ban pedig a Scorpiomt (értéke kb. 40 mil­lió dollár), mindkettő amerikai atomtengeralattjáró volt. Az előbbdn 129, az utóbbin 99 főnyi személyzet tartózkodott. 1968- ban egy izraeli tengeralattjáró — a Dakar — is szerencsétle­nül járt. 69 áldozatot víve a hullámsírba. A mentés — reménytelen A szakértők csak akkov tudhat­nának — a feltételezések helyett — pontos magyarázatot adni a tragédiák okára, ha az elsüllyedt tengeralattjárók nyomára buk­kannának és felszínre hoznák őket Ez eddig egy esetiben sem sikerült, ami nem is csoda, hi­szen a Scorpion például az At­lanti-óceán 5000 méteres víz­mélységű részén tűnt el, de a legújabb áldozat, az Eurydice is legalább 1500 méter mélységben fekszik a víz színe alatt A tu­domány mai állása szerint az így elsüllyedt tengeralattjárók személyzetének semmi lehetősé­ge sincs a túlélésre, a megmene­külésre. E búvárhajók legfel­jebb 3—400 méter mélyre képe­sek lemerülni az összeroppanás veszélye nélkül (a második vi­lágháborúban még csak 120—130 méter volt a maximális merülési mélység). Ha néhány száz méter mélységben sértetlenül is érne talajt a tengeralattjáró, még mindig csaknem reménytelen a legénység kimentése (feltételez­ve, hogy rövid időn belül felfe­dezik a felszínről), hiszen kér­déses, hogy van-e olyan mentő­jármű, amellyel le tudnak száll­ni, s ha igen, rendelkezik-e meg­felelő oxigéntartalékkal a bú­várhajó, hogy kitartson. Az utóbbi évek tengeralattjá­ró-tragédiái egyre jobban fel­hívták a figyelmet a megfelelő mentő-búvárhajók kialakításá­nak a szükségességére is. Ennek egyik eredménye a Deep Quest nevű amerikai mélytengeri jár­mű, mely 1800—2700 méter mélységre képes lemerülni. A két személy befogadására alkal­mas búvárhajó pillanatnyilag csak arra jó, hogy felkutassa, megközelítse a szerencsétlenül járt társát, s segítséget nyújt­son az esetleges kiemeléshez. A személyzet mentését közvetlenül nem tudja végrehajtani. Békés célú tengeralattjárók A tengeri közlekedés — fő­ként a tengeri szállítás — jövő­jét körvonalazó szakemberek úgy vélik, hogy a századforduló idején már igen sok atomhajtá­sú teher-tengeralaítjáró fog közlekedni a világ-tengereken. Előnyét abban látják, hogy nyu­godt, egyenletes sebességgel ha­ladhatna a célja felé a vízfel­szín alatt, ahoi már nincs hul­lám, s jelentős útmegtaikarítást érhetne el, hiszen jéggel borí­tott vízfelszín, például az Észa­ki-sark jege alatt is közleked­hetne. Ehhez természetesen a hírközlő és navigációs berende­zések további nagymértékű tö­kéletesítésére van szükség. E teherszállító búvárhajóik megál­modód az első megoldásoknál még emberi irányítást feltéte­leznek, de nem titkolják, hogy távolabbi céljuk a teljesen au­tomatizált, robothajók megte­remtése. A gazdasági számítások azt bizonyítják, hogy minden­képpen életre való ötletről van szó, mivel Amerika, Európa és Ázsia északi kikötői között a legrövidebb út valóban a jég alatt vezet! Bárcsak eljönne már az idő, amikor a konstruktőrök teljes energiájukkal kizárólag békés célok érdekében tervezhetnének búvárhajókat. Arról ugyanis egy percig sem szabad élfelejt­kezni, hogy az említett kataszt­rófák áldozatai mind a túlfeszí­tett fegyverkezési verseny kere­tében vesztették életüket... Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres KÖZPONTI TELEPHELYÉRE TM K -csoportvezetőt, TMK-lakatos, vízvezetékszerelő, bádogos, esztergályos, marós, lemezlakatos, ív-láng­hegesztő, motorszerelő és kazánfűtő szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat Szállítási osztályunkra pedig traktorvezetőket Műszer­es technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Száz­halombatta) KÜLSZOLGALATOS MUNKAKÖRBE csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos és hegesztő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyen 44 órás munkahét, minden szombat szabad. (Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak). Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás ingyenes. A béren kívül még 500 Ft külszolgálati átalányt, az Alföldön pedig még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatt kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Buda­pest, XVIII., Gyömőri út 79/83, vagy a vidéki munka­helyek vezetőinél. x A Deep Quesi nevű meiyiengerkutató és mentő tengeralattjáró —• építés közben.

Next

/
Thumbnails
Contents