Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-21 / 68. szám
Tudomány — Technika Óriás aranyrögök A Szovjetunióiban a különféle lelőhelyeken talált színaranyrögök gazdag gyűjteményét őrzik. Tavaly Moszkvában az ország gyémán talapj áriak kiállításán 120 egyedi aranyrögöt mutattak be, összesen több mint 300 kilogramm súlyban. Látható volt a világ legnagyobb aranyröge — a 36 kilogrammos „Nagy Háromszög”, amelyre az Uraiban bukkantak 1842-ben, továbbá a 14 kilogrammos „Lófej” és a körülbelül egykilogrammos „Arany Terve”. Ezeket 1947-ben találták Kolimán. A Szovjetunió gyémántalapját 1922-ben hozták létre. A szovjet kormány létrejöttének első napjaiban a kormány máris utasítást adott az uralkodóház értékeinek számbavételére, felkutatására és 1 rendszerezésére. Megfelelő páratartalom — jobb közérzet Világszerte — így hazánkban is — nagymértékben terjed a A világ legdrágább autóútja 536 kilométer hosszúságii új „autobahn” köti össze Tokiót a Kyoto-Osaka-Kobe vá- rosháromszöggel. Japánnak ez a terület a save: itt él a lakosság fele és itt gyártják az ipari termékek 70 százalékát. Egykor hónapokig tartott az utazás a régi császári fővárosból, Kyotóból a mai Tokióba. Az autó korszakában később szerencsés esetben már 16 óra alatt meg lehetett tenni az utat a zsúfolt, szűk, rengeteg községen' át vezető országúton. Ma ez az út 7 óráig tart, nem is túlságosan gyorsan vezetve a kocsit. A Tóméi nevő autóút a legdrágább autóút a világon: 1 méter megépítése 1 millió yenbe (11 000 nyugatnémet márka) került. Számos hidat kellett folyók és mocsarak fölé építeni, hegyeket alagutakkal keresztülfúmi. Megépítése 5t évig tartott, de japán közgazdászok számítása szerint megépítésével az ipar 130 milliárd yent (1,45 milliárd márkát) takarít meg már az első évben, több mint egyharmadát annak a 343 milliárd yennek, amelybe az egész építés került. De már az első vasárnapokon olyan forgalmi dugók keletkeztek Fuji és Tokió között, hogy az autó utasai várakozás közben kiültek a szabadba, és ott eszegettek. Ezért sokak véleménye szerint az áldás átokká lesz, ha nem építenek a lehető legrövidebb időn belül gyorsforgalmi utakat, amelyek az egész országot behálózzák. Már most felemerül a kérdés, hogy a közlekedés lavinaszerű fokozódásával az új autóút valóban megfelel-e a követelményeknek. A tenger halálraítélt foglyai radiátoros fűtés, ami köztudomásúan „szárítja” a levegőt, s ezzel többféle kellemetlen tünetet okoz. A fűtőtestekre aggatott, vízzel töltött cserépedények nem sokat segítenek a helyzeten, mert nem eléggé intenzív a vízpárologtató képességük. Ez a hiányosság hívta életre az újabban forgalomba kerülő légnedvesítő készülékeket, melyek közül egy német gyártmányút most képünkön is bemutatunk. Tartályában 4—5 liter víz fér el, óránként — szabályozhatván — 2—7 dl vizet porlaszt szét a helyiségben. Áramfogyasztása minimális, beépített motorja mondössze 50 wattos. Téves azt hinni, hogy légnedvesítő készükre csak a téli fűtés idején van szükség, a többi évszakokban is hasznosan „besegíthet” a levegő páratartalmának szabályozásába. Kiét évvel ezelőtt súlyos veszteség érte a francia flottát: büszkesége, a Minerve búvár-naszád 52 főnyi legénységével — még ma is ismeretlen okból —> a hullámok martaléka lett. Most a Minerve testvérhajóját, az Eu- rydioet érte hasonló sors. Akkoriban a francia földtani szakértők víz alatti tektonikus jelenségékben keresték a katasztrófa okát, s ma sem zárj ék ki ezt a lehetőséget — való igaz, hogy a földrengésjelző intézetek műszered az adott időpontban kilengtek —, habár valószínűbbnek tartják, hogy összeütközés vagy túlságosan mélyre való merülés következtében pecsételődött meg a búvárnaszád sorsa. Hasonló tragédia érte 1963- ban a Threshert, 1968-ban pedig a Scorpiomt (értéke kb. 40 millió dollár), mindkettő amerikai atomtengeralattjáró volt. Az előbbdn 129, az utóbbin 99 főnyi személyzet tartózkodott. 1968- ban egy izraeli tengeralattjáró — a Dakar — is szerencsétlenül járt. 69 áldozatot víve a hullámsírba. A mentés — reménytelen A szakértők csak akkov tudhatnának — a feltételezések helyett — pontos magyarázatot adni a tragédiák okára, ha az elsüllyedt tengeralattjárók nyomára bukkannának és felszínre hoznák őket Ez eddig egy esetiben sem sikerült, ami nem is csoda, hiszen a Scorpion például az Atlanti-óceán 5000 méteres vízmélységű részén tűnt el, de a legújabb áldozat, az Eurydice is legalább 1500 méter mélységben fekszik a víz színe alatt A tudomány mai állása szerint az így elsüllyedt tengeralattjárók személyzetének semmi lehetősége sincs a túlélésre, a megmenekülésre. E búvárhajók legfeljebb 3—400 méter mélyre képesek lemerülni az összeroppanás veszélye nélkül (a második világháborúban még csak 120—130 méter volt a maximális merülési mélység). Ha néhány száz méter mélységben sértetlenül is érne talajt a tengeralattjáró, még mindig csaknem reménytelen a legénység kimentése (feltételezve, hogy rövid időn belül felfedezik a felszínről), hiszen kérdéses, hogy van-e olyan mentőjármű, amellyel le tudnak szállni, s ha igen, rendelkezik-e megfelelő oxigéntartalékkal a búvárhajó, hogy kitartson. Az utóbbi évek tengeralattjáró-tragédiái egyre jobban felhívták a figyelmet a megfelelő mentő-búvárhajók kialakításának a szükségességére is. Ennek egyik eredménye a Deep Quest nevű amerikai mélytengeri jármű, mely 1800—2700 méter mélységre képes lemerülni. A két személy befogadására alkalmas búvárhajó pillanatnyilag csak arra jó, hogy felkutassa, megközelítse a szerencsétlenül járt társát, s segítséget nyújtson az esetleges kiemeléshez. A személyzet mentését közvetlenül nem tudja végrehajtani. Békés célú tengeralattjárók A tengeri közlekedés — főként a tengeri szállítás — jövőjét körvonalazó szakemberek úgy vélik, hogy a századforduló idején már igen sok atomhajtású teher-tengeralaítjáró fog közlekedni a világ-tengereken. Előnyét abban látják, hogy nyugodt, egyenletes sebességgel haladhatna a célja felé a vízfelszín alatt, ahoi már nincs hullám, s jelentős útmegtaikarítást érhetne el, hiszen jéggel borított vízfelszín, például az Északi-sark jege alatt is közlekedhetne. Ehhez természetesen a hírközlő és navigációs berendezések további nagymértékű tökéletesítésére van szükség. E teherszállító búvárhajóik megálmodód az első megoldásoknál még emberi irányítást feltételeznek, de nem titkolják, hogy távolabbi céljuk a teljesen automatizált, robothajók megteremtése. A gazdasági számítások azt bizonyítják, hogy mindenképpen életre való ötletről van szó, mivel Amerika, Európa és Ázsia északi kikötői között a legrövidebb út valóban a jég alatt vezet! Bárcsak eljönne már az idő, amikor a konstruktőrök teljes energiájukkal kizárólag békés célok érdekében tervezhetnének búvárhajókat. Arról ugyanis egy percig sem szabad élfelejtkezni, hogy az említett katasztrófák áldozatai mind a túlfeszített fegyverkezési verseny keretében vesztették életüket... Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres KÖZPONTI TELEPHELYÉRE TM K -csoportvezetőt, TMK-lakatos, vízvezetékszerelő, bádogos, esztergályos, marós, lemezlakatos, ív-lánghegesztő, motorszerelő és kazánfűtő szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat Szállítási osztályunkra pedig traktorvezetőket Műszeres technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) KÜLSZOLGALATOS MUNKAKÖRBE csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos és hegesztő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyen 44 órás munkahét, minden szombat szabad. (Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak). Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás ingyenes. A béren kívül még 500 Ft külszolgálati átalányt, az Alföldön pedig még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatt kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest, XVIII., Gyömőri út 79/83, vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. x A Deep Quesi nevű meiyiengerkutató és mentő tengeralattjáró —• építés közben.
