Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-20 / 67. szám
Született 1945-ben Neve: Pusztaottlaka Rendőrségi hírek Nagyszénásról megdöbbentő gyermektragédiáról érkezett hír. A Szabadság út 63 sz. alatt lakó Huszár Jánosok a nagyszülőkre bízták a két és fél éves János nevű gyermeküket. A kisfiút a délutáni órákban kiengedték a házból a külső udvarban dolgozó anyjához. A gyerek azonban nem a szülőhöz ment, hanem az udvar első részében levő rozzant és alacsony kávájú kúthoz és beleesett. A keresésére indult nagyszülők már csak a gyermek holttestét emelték ki a több mint két méter mélységű vízből. A felelősség megállapítására a rendőrség nyomozást rendelt elSzerencsés kimenetelű öngyilkossági kísérlet Az elmúlt napokban bejelentés érkezett a gyulai rendőr- kapitányságra, hogy a sínek mellett, Gyula és Jánoszug között egy eszméletlen férfi fekszik. Vasúti balesetre gyanakodtak s rendőri bizottság szállt ki a helyszínre. Ott megállapították, hogy a Sarkadról induló személyvonatból ugrott ki Kovács Sándor 23 éves sarkadi lakos, öngyilkossági szándékból. Szerencsére „a halálugrás”-! könnyebb sérüléssel megúszta. Az öngyilkossági kísérlet okának felderítésére nyomozás folyik. Jelentkezet! a belörö Hajdú János 18 éves rácalmása lakos, foglalkozásnélküli már több hete lakik Békésen, a nagyszüleinél. A békési kiruccanást arra használta fel, hogy március 16-án az éjszakai órákban betört a kisker. vállalat békési vegyesboltjába és onnan ellopta a kasszában talált 166 forintot és közel két kilogramm szalámit a hűtőszekrényből. A betörés után hazament nagyanyja lakására, aki kifaggatta az unokát, a lopott értékek eredetéről. Ezután nagy. anyja rábeszélésére önként jelentkezett a békési rendőrkapitányságon. Nem volt babonás a betörő Tizenharmadikára virradó éjszaka ismeretlen tettes kifeszítette a nagyszénás! Üj puszta 7-es számú vegyesbolt ablakát és a rácsot, és ellopta az üzletben hagyott 500 forint váltópénzt, és több más élelmiszer mellett két üveg szovjet pezsgőt is. Az ismeretlen tettes kéz. rekerítésére megindult a nyomozás; Eqy jegyzőkönyvet lapozgattam, amely tollfogásra kész- j tetett. A dokumentumot Puszta- ! ottlaka községi tanács vezetői küldték szerkesztőségünkhöz. A legutóbbi tanácsülés munkájáról számolnak be; eredményeiket, gondjaikat akarják tudatni lapunk olvasóival. Ahogy forgattam, olvasgattam ennek a kis községnek munkájáról szóló feljegyzéseket, sok minden eszembe jutott. És mielőtt a jegyzőkönyv tartalmáról szólnék, hadd mondjam el mindazt, ami egyben jubileumot is jelent ennek a településnek. Kiállítottam röviden az anyakönyvét: 1800-ban Habsburg József főherceg birtoka. Ekkor még lakatlan ouszta. Száz év múlva kisebb téleoülés. ekkor éoítefték a templomukat is. 1928-ban községházát érvífettek. Ettől kezdve egészen 19Z5-ÍS Medgveseevhá- záről igazgatták Ottlaka-ouszta néven. Egyetlen boltja van. így élt az isten háta mögött eldugva űgv. hoev még központja (belterülete) sem volt. Csaknem 1300 ember a ..k'áltási távolságon túli” szomszédságban élt és rótta a 3000 holdas határt. A napfény sem lopakodhatott be a tanyák keskeny ablakain, a villany fénye sem sugárzott a földes szobák mennyezetén. F!ev új korszaknak kellett jönni ahhoz, hogy Ottlaka-pusz- ta születési fájdalmai egészséges gyermeknek adjon életet. A fel- szabadulás éltető ereie ringatta az újszülött bölcsőjét. Anva- könyvében tehát ez áll: született 1945-ben. neve: Pusztaottlaka önálló község. Ott él, lélegzik Újkígyós, Kétegyháza, Nagykamarás. Medaveseavháza és Med- gyesbodzás közvetlen szomszéd, ságában. a mezőkovácsházi járásban. Említettem, hogy él és lélegzik. Igen. ezt teszi már a születése első percétől kezdve, amikor 1944-ben megalakították a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetét. Várták a teljes fordulatot. Elküldték képviselőjüket a Debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésre Szabó András személyében, aki hallatta is hangját e talpalatnyi föld _ lakosai szívének megfelelően. Ö volt a helyi kommunista párt titkára. A párt politikájának igenlése felszárította az uradalmi földeken robotoló, nincstelen parasztok verejtékét. Földet osztottak 1945. március 16-án. Elsőként Brezovszki Pál hatgyermekes volt cseléd ütötte le a mezsgyekarót. Minden bizonnyal oly gondolattal, mintha azt az uraság színébe döfné. És őt követte még 152 család. Igaz, azóta már felszedték a parcellák karóit és önelhatározásukból szélesítették a határt, az „enyém” helyett a „miénket” választották; szövetkezetei alakították. Hogy mire képes a felszabadult erő, melyet béklyók már nem akadályoznak önálló cselekedetben, legyen tanúnk a tanácsülésről készült jegyzőkönyv egyes részlete. Még nem emeletes házak építését tervezik, de sorra épülnek a kis kertes házak úgy a központ környékén is. Büszkélkednek a községi könyv, tárral, a postával, saját iskolájukkal, az egészségügyi ellátás javításával. Első lépésük a fel- szabadulást követő évben is a közös összefogás volt. 1946-ban a földművesszövetkezet üzlethelyiségét társadalmi munkával építették fel. A további előrehaladásuk meggyorsítását most is a társadalmi munka hozzáadásában látják. Ha egy nagy városban a tanácsülésen arról vitatkoznak, hogy hova helyezzenek ipari üzemet, itt Pusztaottlakán legalább olyan gonddal tárgyalják meg a járdaépítés befejezését, a központi település vízellátását. lórda a pusztán. Aligha, álmodtak erről is huszonöt évvel ezelőtt. És most a járdásítás befejezése érdekében a Kossuth utcában, az új kiosztásnál a kö- vesút mellett, az orvosi lakás, a Táncsics utca északi oldalán, a Petőfi utca végén, a Hunyadi utcában 50 ezer forint értékű járdalapot raknak le. A lakasiság társadalmi munkája nélkül ez csak 20 ezer forint értékű lehetne. A központi település vízellátásának biztosítására két kutat fúrnak ez év december 31- ig, a Kossuth utca végén, a Hunyadi utcában. A Felszabadulási utcának mindkét oldalán vízvezető árkokat készítenek. Olyan határozat is született, hogy a Tanya 118 számig vezetik el a villanyt. Apróságnak tűnhet, amit leírtam, de egy huszonöt éve született község életében nagy dolgok ezek. Több mint 1800-tól 1945-ig összesen. Mondhatjuk úgy is, hogy kis községben is történhetnek nagy dolgok. Gondjaik? Vannak. Több törődést érdemelnének. Ha csak arról szólunk, amit a tanácsülés jegyzőkönyve így rögzít: „Azt Szerdán délután 5 órakor nyílt meg Békéscsabán, a Megyei Művelődési Ház emeleti termében a „Szlovák grafikai kiállítás”. A közel negyven alkotást bemutató tárlatot a Budapesti Csehszlovák Kultúra és a Megyei Művelődési Központ rendezte. A nagy érdeklődéssel várt megnyitóra Békéscsabára érkezett Ján Gothe, a Csehszlovák Kultúra igazgatóhelyettese is és rövid áttekintést adott a szlovák képzőművészet jelenlegi törekvéseiről, szerepéről. A kiállított képeket ezután Ezüst György festőművész ismertette, beszélt a grafika műfajáról, több évszázados múltjáról, történetéről. A megnyitón közel százan vet. tek részt és nyilatkoztak elismeréssel a kiállító művészek alkotásairól. Ján Gothe igazgató- helyettest, dr. Joó Kálmánt, a Csehszlovák Kultúra információs osztályának vezetőjét, kérjük, hogy hetenként legalább egy napon lehessen húst vásárolni”. Vagy, hogy az orosházi kenyérüzem idejében szállítsa ki a kenyeret frissein és jó minőségben. Az eperjesiek igénylik egy bolt megnyitását, amire az ÁFÉSZ igazgatóságától várnak érdembeli választ. Egyáltalán nem állapot az, hogy a lakosok 5—10 kilométerre járjanak sóért, paprikáért, petróleumért. Itt a gazdaságosság élé az emberséget kellene helyezni. Az elmondottak egy kisközség panaszai, mely község mindenképp észrevétetni akarja magát. Vegyük hát észre úgy is, hogy ha saját jubileumáról nem is beszél, de ők is készülnek hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára. A tanácsülés úgy határozott, hogy a község szülöttjének, Lakatos Péter emlékezésére — aki az 1956-os ellen- forradalom idején a budapesti pártszékház védelmében vesztette életét — emléktáblát helyeznek el az általános iskola falán, a Lakatos Péter utcában. E gondolatokkal kívántuk köszöntetni megyénk egyetlen olyan önálló községét, amely a felszabadulásunkkal csaknem egy napon született. Kocskár János Bencskó Klára művészeti referenst és a meghívottakat a megnyitó után a művelődési ház JÓI s gazdálkodtak a tsz-ek A Hazafias Népfront Mezőkovácsházi Járási Bizottsága mellett hat éve működik takarékossági társadalmi bizottság. Legutóbbi ülésükön — mondotta Teklesz János járási népfronttitkár — megállapították, hogy 1969-ben jól gazdálkodtak a termelőszövetkezetek, sikeresek voltak a zárszámadások, amit az is tanúsít, hogy a lakosság három hónap alatt 15 millió forinttal növelte a takarékbetét-állományát. A járás területén négy OTP-fiók működik. A mezökovácsházdban meghaladta a hatmilliót, a bat- tonyaiban elérte az ötmilliót, Medgyesegyházán a két és fél milliót, Mezőhegyesen pedig a másfél millió forint növekedést az eddig betétben tartott összeg. A» takarékszövetkezetekben elhelyezett betétek is jelentősen növekedtek. Erről azonban a takarékossági társadalmi bizottság ülésén még csak tájékoztató adat állt rendelkezésre. kiállítás igazgatósága földszinti klubhelyiségében fogadáson látta vendégül. Megnyílt a szlovák grafikai Ezüst György, Ján Gothe és Szeraenkár Mátyás a megnyitón. Sok vendég látta a szlovák grafikusok új lapjait. (Fotó: Demémyj
