Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-19 / 66. szám

Irataink védelmében % Vállalataink, közigazgatási szerveink országos viszonylat­ban mázsányi papírt állítanak ki, írnak alá, intéznek el naponta. Ezek közül természetesen sok irat néhány év múlva az általuk képviselt ügyek jelentéktelensé­ge folytán selejtezni való sze­métté válik, még az intéző szerv sem veszi többé hasznát. Az irat­anyag másik része azonban je­lentős dokumentum, amely fej­lődésünk fontos lépcsőfokait rögzíti és hitelesíti az utókor számára. Mivel azonban e két, jelentőségükben alapvetően kü­lönböző okmányfajtát áltálában egy helyen, egymással összeke- verten tárolják, a döntő több­ségben történetileg értéktelen anyaggal együtt a megsemmisí­tés során az értékes iratok is eme mostoha sorsra jutnák. Engels mondotta, hogy csak egyetlen tudomány létezik tulaj­donképpen és ez a történettu­domány. Minden tudományágra jellemző ugyanis, hogy fejlett­ségét időbeli fejlődésének, azaz történetiségének köszönheti. Világos dolog, hogy ilyen szempontból is rendkívül fon­tos gazdasági életünk fejlődésé­nek nyomonköve tése. Ezt, ha csak nem egyidejű eredménye­ket akarunk propagálni, az el­múlt idők iratanyagának mellő­zésével megtenni nem lehet. Éneikül ugyanis nem tudjuk fel­mérni a fejlődést, másrészt a ki­indulópontok ismerete híján egy esetleges zsákutcáiból nehéz a helyes útra térni. Napjainkban gyakran hallha­tó a fokozott adminisztráció ki­fogásolása. Ebben van is némi igazság. Már tudniillik akkor, ha — ami sajnos gyakran elő­fordul — a szemétdombnak vagy a MÉH-nek gyártjuk a pa­pírokat. Igaz, hogy mielőtt a le­véltárnak átadnák, egy bizonyos ideig a szervek kötelesek meg­őrizni iratainkat, amit meg is tesznek. Sok helyen azonban hi­bás tetőzetű fészerekben vagy a padláson mennek tönkre méltán büszkességgel emlegetett fejlődé_ sünk hiteles dokumentumai, amikből a jövő történészei ko­runkról hű képet kaphatnának. A ma történettudósai még sze­rencsés helyzetben vannak. Az elmúlt karok embereinek ebből a szempontból hálásak lehetünk. No persze! Pár évtizeddel ez­előtt egy-egy hivatalban az egy­két tucat tisztviselő áltál ter­melt iratanyagot két-három irat­táros tartotta rendben. Ma meg­sokszorozódott az irodai dolgo­zók száma és — eltűntek az irat­tárosok. így természetesen kí­vánni sem lehet, hogy a foko­zott mennyiségű iratanyag rend­ben legyen. Pedig törvény mond­ja ki, hogy a történeti jelentő­ségű iratokat az illető szerv kö­teles gondosam megőrizni mi­előtt az a levéltárba kerül. Ezt kívánja elősegíteni az iratkeze­lési szabályzat is, ami részlete­sen taglalja az iratok kezelésé­nek valamennyi felmerülő kér­déseit, csak hát ki fogja ezt meg­valósítani, amikor intézménye­inknél valamelyik irodai dolgo­zót csak amúgy mellékesen bíz­nák meg az irattár kezelésével. Ez a helyzet más vonatkozás­ban is hátrányos. Sok dolgozó­nak volna szüksége régebbi munkaviszonyának, egyéb hiva­talos dolgainak igazolására stb. Miután azonban ezt az illető intézmény a fentiek miatt elha­nyagolt, rendezetten irattárában elvégezni ritkán lehet, jelentős munkaidőkiesés és fáradságos utánajárás után végül is a levél­táraknál próbálkoznak ügyüket elintézni — sokszor persze hiá­ba. A kor, amelyben élünk, az el­jövendő nemzedékek számára már történelem lest. Olyan kor­szak, amelynek fejlődésén mind­annyian munkálkodunk. Ered­ményeinkre büszkék lehetünk, eszméinkre, távlati céljainkra nemkülönben. Tiszteljük meg hát az utókort azzal, hogy ko­runk dokumentumait megőriz­zük számára! A letűnt idők eb­ben « vonatkozásban gazdag örökséget hagytak ránk. Köteles­ségünk, hogy továbbadjuk ezt az örökséget, és hozzátenni a mi életünk eredményeit is. Gsipes Antal .Miunuiai«i»i»i(iiiiiiiini»niii*Mi>«nawiuuM<i ben található írószereket és ír- tartósításán, kívül tartalmi kiér- • kákát lefoglaltatta az iskola- {lésekkel is foglalkoztak az isko- S A tüzelő hiányára azonban Iák. A testületek lassan kiegé- : szinte minden iskola panaszko- szülitek, bár jobbadán csak 1945 £ dott. Dicséretes viszont, hogy tavaszára érték él a megfelelő • keresték a megoldás módját^ és létszámot. Legelébb a tananyag : a legtöbb esetben ez sikerült is. megszűrését végezték él a testű- £ A gazdaságossági érdekek miatt letek, kivágatták a tankönyvek- £ persze arra kényszerültek, hogy bői a korezerűtlenné vált rész- ■ előbb csak összetartsák az isiko- leteket. Néhány iskolában az jj lásfcorú tanulókat. Mindössze addig tanított német nyelv he- £ néhány órán át foglalkoztak ve- lyébe az orosz oktatását vezet- £ lük. később osztályok összevo- ték be, voltak községek, ahol a 5 násával csökkentették a tüzelő- hittan tanítását is megszüntet- j anyag felhasználását, így Tót- ték. a gyulai gimnáziumban a ■ komlóson pl. délelőtt az also nagyváradi kát. főtanfelügyelő- £ osztályos tanulókkal foglalkoz- £ég a német helyett a román 5 tak, délután pedig a felsőbb nyelv tanítását rendelte el heti £ osztályosokat tanították. 2 órában, a felszabadult tantér- ! A középfokú Iskolák bejáró vi óraikat pedig a magyar esi a j tanulói találkoztak a legnagyobb latin nyelv óraszamának nőve- : nehézségekkel. A vidéki tanulók lesére irta élő. sem a polgári iskolák székhe- Később azonban, amikor a £ lyeit, sem a gimnáziumos váró- korábbi tanügyi hatóságok újra £ sokat nem tudták megközelíteni, működni kezdtek, megszüntették * De velük is törődtek. Békessam- a helyi fonákos kezdeményező- £ somiban pL összegyűjtötték a ^ket, és a régi tantervi köve- 2 polgára iskolás tanulókat, mert télmények teljesítését kívánták £ sem Tótkomlósra, sem Orosha- meg 33 iskoláktól. Közben azon- • zára nem mehettek, és egy erein- érlelődtek már az alapvető £ ségizett ifjú, valamint egy ott- változások az oktatás-nevelés te. £ hon rekedt gyogyszeraszhallgató rületén. A demokratikus kor- ■ tanította őket Az is általános mányzat megteremtette az álta- 5 volt. hogy a középfokú iskoláik iynos iskolát és megváltoztatta £ tanárai keresték fel azokat a he- & gimnázium szerepét közneve- £ Iveket., ahol nagyobb szambán lésünkben. A felszabadulással S laktak diákjaik, hogy tájékoz- időszerűvé az iskolarend- £ tassák őket a tanulni valók szer korszerűsítése, mert meg- £ dolgában. ^ változott a műveltség tartalma £ A tanulóifjúság 2öme az első is. Ezzel megszűnt az uralkodó ■ felhívásra szívesen jelentkezett, osztályok művelődési egyedural- £ Lelkesedéssel vett részt a fel- ma és nyitva állt az út a mun- £ tételek megteremtésében, igye- kás- és parasztifjúság tömeges £ kezelt megmenteni a kallódó képzése előtt, a magasabb mű- ! szertári tárgyakat, a széthur- veitség megszerzésének korábbi : colt könyveket. Gyulán jelentő- akadályai éltűntek. Méghozzá £ sen segítették a gimnáziumot nagyon rövid idő alatt, mert az £ abban, hogy a tanulók szüleik 1945/46. tanévben már az új, S támogatásával a legszüksége- korszerűbb iskolarendszer kere- s sebb felszereléseket biztosítsák, bei között kezdődhetett el a ta- : amikor visszakapott épületébe Tiltás iskoláinkban, költözött az iskola. Szerdahelyi István jj A szükséges tárgyi feltételek Gyula | elet oromé az eredményes alkotómunka Telefoninterjú Oláh Jánossal, a Mezőhegyest Állanti Gazdaság igazgatójával Békés megye és egyben az ország legnagyobb múlttal ren­delkező állami gazdaságában évek óta igen mozgalmas az élet. Hogy ez mennyire így van, tanúsítja a posta távbeszélő köz­pontja, hiszen e telefoninterjú­hoz is többszöri hívásra volt szükség, mivel Oláh János elv­társ, a gazdaság igazgatója a keresett napokon külföldön, majd Budapesten volt vagy ép­pen külföldi vendégeket foga­dott Végül is kedden délelőtt létrejött a beszélgetés. Ekkor a gazdaság vezetőinek értekezle­téről hívtuk el, ahol a következő témát tárgyalták. Milyen ered­ményt ért el a gazdaság 1969- ban és milyen feladatok megva­lósítására készül 1970-ben? A kérdés adott, s ezzel kapcsolat­ban Oláh elvtárs a következő­ket mondotta: — Tavaly 42 millió 300 ezer forint nyereséggel zártuk az esztendőt. Ügy érezzük, hogy szervezettaégíban, a termelés bővítésében, műszáki felkészült­ségben, a fejlett agro- és zoó- technikai módszerek alkalmazá­sában előrébb léptünk. A múlt évi gazdálkodás eredményéből olyan biztonsági alapokat tud­tunk képezni, melyekre bátran építhetjük a következő évek lakásos lakótelep kialakítását tűztük napirendre. Dolgozóinkat sokoldalúan támogatjuk a csa­ládi fészek rakásában. Bontott épületek anyagát és személyen­ként még 40 ezer forintot is adunk, hogy minél nagyobb ütemben oldódhasson meg év­százados gondunk. Ebben az esztendőiben egy kétezer szarvasmarha befogadá­sára alkalmas hízótetop építését kezdjük el. Ugyancsak most in­dul egy 1100 kocás szakosított sertéstelep és egy 1150 vagonos magtár építése is. Előkészítés alatt áll és valószínű, hogy a jövő év végén indítjuk útjára az 1500-as tehenészet és egy újabb 2 ezer kocás sertéstelep építését. Sokat foglalkozunk a sertéstenyésztéssel. Célul tűztük ugyanis, hogy évente 800 vagon hízott sertést adunk az állam­nak. Ezért bőven akad tenni­valója itt, Mezőhegyesen vala­mennyiünknek. — A termelés műszaki szín­vonalának növelésére mi­lyen intézkedéseket fogana­tosítottak? —■ Gépesítünk. Gépsori; vá­sárolunk a cukorrépai-termesztés minden munkafolyamatának au­tomatizálására. Keréken 53 mil­lió forintot költünk kétezer hold lucernásunk teljes gépesítésére. A kenyérgabona és a kukorica betakarítására új, nagy teljesít­ményű kombájnokat vásárolunk. Korszerűsítjük a szántó-traktor parkunkat is. Kétszáz lóerős szovjet gyártmányú traktorokat szerzünk be. Gondolunk lakás- és munka­környezetünk szebbé tételére. Parkosítunk a majorokban és az új szakosított állattenyésztő­telepeken. Megkaptuk az enge­délyt a régi ménesben levő mű­emléképület rekonstrukciójára is. Itt rendezzük be a gazdaság központi épületét. Mit is mond­jak még? Talán azt, hogy az épület-beruházások kivitelezé- sóhez kevés az iparosemberünlk. De közös összefogással az álla­mi, a tanácsi és a gazdaság épí­tőbrigádjaival áthidaljuk gond­jainkat, megvalósítjuk célkitű­zésünket: rangjához méltó, kor­szerű mezőgazdasági üzem ki­alakítását Mezőhegyesen. Ez az alkotómunka a mi életünk igazi öröme. Dupsi Károly Apadnak a megáradt folyók Továbbra is II. fokú belvízvédelmi készültség; a Köröttvölgyben tennivalóit. — Konkrétabban mit jelent a szervezettségben és a ter­melés-bővítésben történt előbbre lépés? — 1966-hoz képest a gazdaság termelési értéke 12,7 százalékkal növekedett. Az üzem árukibo- csátása 14 százalékkal haladta meg a bázisesztendőt Ezeket az eredményeket olyan körülmé­nyek között értük el, hogy át­tértünk a nyolcórás munkaidőre. 1968-hoz képest az átlag mun­kaidő 11,4 százalékkal csökkent, ugyanakkor az átlagkereset 4,7 százalékkal növekedett. Megépí­tettünk egy 560 kocás sertéste­lepet, egy 500-as tehenészetet és a gazdaság állandó dolgozóinak elhelyezésére 58 új lakást. Ezek a beruházások jól beleillenek abba a gazdaságfejlesztő mun­kába. melyet a gazdaság vezető­sége kollektív elhatározás alap­ján folytat. — Milyen nagyobb beruhá­zásokat készítettek elő 1970­re és a további évekre? — Elsőnek említem: lakásgond­jaink könnyítésére egy többszáz A tél végi árhullámok lassan levonulnak a Körösökön. A Hor­tobágy—Berettyón, a Hármasr Körösön és a Sebes-Körös alsó szakaszán továbbra is I. fokú ár- vízvédelmi készültség figyeli a megáradt folyót. A Körötsvidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki egységei hozzáláttak, azaz ismét folytatják az árvédelmi töltések mentén felfakadó vizek lecsa­poló hálózatiba vezetését. A Körösvölgy belvízvédelmi helyzete a márc. 174 állapotokat figyelembe véve, nem mondható kedvezőnek. Bár az elöntött te­rület nagysága nem éri el a 9500 holdat, a vízborítás mégis jelentős, különösen a gabona­vetéseken. Hetek óta 2650 hold őszi kalászost borít belvíz. A mezőgazdasági üzemek — úgy látszik — nem tudnak megbir­kózni a vízelvezetés feladatával. Jóllehet, ez a 2650 hold nem összefüggő terület, hanem a táblákat átszelő ősmedrek és erek elöntései. Innen a víz le­vezetésére nyilvánvaló csak ak­kor lehet számítani, ha a Kö­rösök visszatérnek medrükbe. Értnek ellenére a vízügyi igaz­gatóság 46 szivattyútelepet, 13 szivattyúállást és 13 hordozható szivattyút üzemeltetett, másod­percenként 73,66 köbméter víz­továbbítási teljesítménnyel. Ismét előtérbe került a bel­sőségek, lakott területek vízte­lenítése. A lakosság társadalmi munkájával és a vízügyi igaz­gatóság technikai berendezései­vel ez is eredményesnek mond­ható. Februárban: Szenlandráson 500 kölcsönzés a mezőgazdasági irodalomból Békésszentandráson az össz­lakosság 20,7 százaléka olvasója a községi könyvtárnak. Az öt fi­ókkönyvtár olvasóival együtt több mint esen kölcsönöznek könyvet rendszeresen Szentand- ráson. A majd hétezres állománynak több mint az egyharmada szak­irodalmi, ismeretterjesztő mun­ka. Ebből 271 a mezőgazdaság­gal foglalkozó szakkönyv. Ta­valy 30 ezret költöttek a könyv­tár berendezésére, s könyvvásár­lásra. Az 1969-es forgalom: 36 és fél ezer kötetet kölcsönöztek az olvasók. művezetők ép %ő 8 hónapos tanfolyamra jelentkezhetnek szobafestő-másoló és épületburkoló szakmunkások, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal. A tanfolyam helye: Kecskemét, kezdete 1970. április 13. A tanfolyam ideje alatt munkásszállást és ebédet, jó kereseti lehetőséget biztosítunk. Különélést, idénypótlékot és utazási hozzájárulást fizetünk. Érdeklődők levelezőlapon kérjenek tájékoztatót: BÄCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, Keetkemét, Klapka utca 34.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents