Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-19 / 66. szám
Ai egyenlőség nem egyenlősdi Módosították az 1969—1970-re kötött vállalati kollektív szerződéseket. És miután az igazgató aláírásával hitelesítette a mérleglet, megkezdték az év végi nyereségrészesedés kifizetését. Űj, helyileg szabályozott feltételek szerint, a dolgozók kategorizálása nélkül. Mit mutatnak az első tapasztalatok? Szükséges előrebocsátani, hogy nincs és nem lehet olyan pénzosztás, amellyel mindenki egyformán elégedett. S ha azt is figyelembe vesszük, hogy a nyereségrészesedés mostani fizetésétől sokan a vezetők és a munkások közötti felosztási arány lényeges megváltoztatását, a különbségek kiegyenlítését várták, akár még úgy is foglalkozhatunk: közvéleményünk nyugodtan, megértéssel fogadta a helyileg kialakított módszereket és arányokat. Már a kollektív szerződéseket módosító vitákban, szűk körű beszélgetéseken és szakszervezeti taggyűléseken legalábbis részben sikerült megértetni, hogy a kategóriák eltörlésével automatikusan egy fillérrel sem nőtt a nyereség. A jövőben pedig csak akkor növekedhet az egész kollektíva ésva lamennyi dolgozó jövedelme, ha nem csökkentik, hanem növelik a munkában szerzett érdemek szerinti különbségeket a nyereségrészesedés felosztásánál. E helyes elv megértését, gyakorlatias elfogadtatását segítette, hogy szinte mindenütt növelték a törzsgárda anyagi megbecsülését, a vállalatnál eltöltött évek után fizetik a nyereségrészesedést. (Van, ahol ezen kívül a szokásos évi bérfejlesztés egy részét is automatikusan, eleve meghatározott feltételek szerint a törzsgárda tagjainak juttatják). Ezzel egyrészt mérsékelhetik az utóbbi időben megélénkült munkaerővándorlást a törzsgárda soraiban. Másrészt ellensúlyozhatják a többnyire jól kereső új dolgozók és a vállalathoz hű törzsgárdatagok között támadt bérfeszültségeket A vezetők és a beosztottak közötti feszültség mérséklése szempontjából különösen fontos, hogy sikeirül-e szakítani a kategorizálás hibás gyakorlatával. Vagyis, hogy következetesen, a végzett munka szerint és nem pedig mechanikusan, csupán a beosztások arányában tegyenek különbségeket a nyereségrészesedés elosztásánál. Sokfelé bátran növelik a jövedelmi különbségeket az azonos beosztású vezetők között. Így a vezetők nem élveznek hivataluknál, beosztásuknál fogva anyagi előnyöket. A jól dolgozó vezetők meghatározott feladatok elvégzéséért és nem beosztásuknál fogva kapnak prémiumot, jutalmat, nagyobb év végi nyereségrészesedést. Ahol viszont nem értik, hogy a szocializmus csupán a lehetőségekben. a munkában teremt egyenlőséget és nem anyagi javak elosztásában, ott rendszerint a felvilágosításon kívül a gyakorlatban is baj van. Így például, ha tekintet nélkül a végzett munkára, a beosztást fetisizálják, frázisként hangzik a munka szerinti elosztás, a szocialista bérezés. Mert ez is egyenlősdi — a vezetők között. Helyenként azzal kívánják a sértődöttségnek, a vitáknak elejét venni, hogy a nyilvánosság teljes kizárásával többnyire szubjektív alapon osztják el a rendelkezésre álló összegeket. A dolgozókat közvetlenül érintő kérdések, a kollektív szerződés elkonspirálása nem csupán törvénytélen, hanem felettébb káros gyakorlat is. A titkolódzás az intrika és a pletyka melegágya. A nyilvánosság, az érvek, ellenérvek nyűt összecsapása, a vita, a meggyőzés nemcsak megvéd az ilyen hangulatkeltéssel szemben, fórumot teremt a téves nézetek elleni küzdelemben. De egyúttal a vezetőt is segíti az igazságos, a tömegek számára érthető és elfogadható megoldások kialakításában» 197«. MÁRCIUS 19., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM Húszezer Békés megyei fiatal képviseletében tanácskozott a diákparlament Ez év áprilisában harmadszor ült össze az országos diákparlament, az ország középiskolás és szakmunkás tanulóinak legmagasabb fóruma. A kétévenként rendezett diákparlamenten a tanulóifjúságot érintő leglényegesebb kérdéseket vitatják meg. Szerdán délelőtt a Békéscsabai Ifjúsági és Űttörőház nagytermében ünnepélyes külsőségek között Dankó Pál, a KISZ Békés megyei bizottságának középiskolai felelőse nyitotta meg a megyei diákparlamentet. A Viharsarok 20 ezres tanulóifjúságának képviseletében 104 küldött vitatta meg a középiskolásokat leginkább érintő és érdeklő problémákat, különös tekintettel a mozgalmi és az iskolai élet demokratizmusára. Dékány Klára, a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium KlSZ-alap- szervezetónék tagja tartott vitaindító előadást. A szónok röviden ismertette a II dáákparlament óta eltelt időszak lényegesebb szervezeti változásait Rámutatott azokra az eredményekre, amelyekben kétségtelenül része van á korábbi diákparlamentek képviselőinek. Foglalkozott a megyei találkozót megelőző iskolai parlamentek né. hány negatív vonásával. „A most lezajlott iskolai parlamentek azt bizonyítják, hogy mind a KISZ-, mind az iskolai vezetők leszűkítik a demokratizmus témakörét a diákélet kevésbé lényeges területeire. Az előadó hangsúlyozta, hogy a KISZ-en belüli demokrácia legfontosabb fokmérője a rendszeres szervezeti élet. Éppen ezért hívta fel a diákparlament tagjainak figyelmét a KISZ-, szervezeti életének olyan felépítésére, amely lehetőséget és teret nyit a fiataloknak arra, hogy érdeklődési körüknek megfelelően, önként és az eddiginél aktívabban kapcsolódjanak be a mozgalomba és saját ügyeik intézésébe A középiskolákban és szakmunkástanuló-intézetekben, ahol a tanárok felelősséget éreznek tanítványaikért, nemcsak az órarendben előírt foglalkozásokon nevelik az ifjúságot. A fiatalok politikai, erkölcsi, világnézeti magatartásában és gondolkodásában a kor sajátosan összetett ellentmondásai tükröződnek. A KISZ-alapszervezetnek és az iskolának éppen az a feladata, hogy rendet teremtsen a diákok fejében, s az energiát és lelkesedést a helyes mederbe terelje. A nagy tetszéssel fogadott vitaindító előadást a diákküldötteken kívül meghallgatta Hosszú Pál, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Mlzó Mihály, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, Mi- halik György és Várai Mihály- né, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára, illetve titkára, dr. Sánta Pál, a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályának helyettes vezetője, Sebestyén József, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője és Szak Bálint, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója. A vitaindító előadás anyagát a diákküldöttek három csoportban, szekcióülésen vitatták meg. Délután a szekcióvezetők ismertették az üléseken elhangzott véleményeket. Mihály István, a gimnazisták véleményének adott hangot, amikor a plenáris ülés előtt ismertette a KISZ-oktátás néhány fogyatékosságát, a mozgalmi munkát gátló tényezőket, valamint az új szervezeti felépítésre vonatkozó javaslatokat. A szakközépiskolások szekcióvezetője a diákok érdekvédelmének helyzetével foglalkozott, valamint kérte a parlament segítségét a szakközépiskolás diákok jogainak eddiginél szélesebb körű biztosításához. Ágota László a szakmunkástanuló fiatalok szekció-ülésén elhangzó kérdésekkel és problémákkal ismertette meg a parlament résztvevőit Véleménye szerint a diákok nagy többsége nem ismeri kielégítően az új szakmunkástörvényt következésképpen így sokan nincsenek tisztában mind. azokkal a jogokkal, amelyek őket megilletik. A diákparlament vendégei, a megyei szervek képviselői válaszoltak az interpéllációs kérdésekre. Ezután Dékány Klára ismertette a III. Békés megyei Diákparlament felhívását. A felhívás összegezte mindazokat a véleményeket és javaslatokat, amelyek az egész napos tanácskozáson elhangzottak. Végezetül megválasztották azt a 12 tagú küldöttséget amely Békés megye húszezres tanulóifjúságát képviseli majd az országos diákparlamenten. B. I. MA Az élet öröme az eredményes alkotómunka (3. oldal) Irataink védelmében (3. oldal) Szerkesszen velünk! (4. oldal) Színházi kritika (4. oldal) Ismét Kiváló Kisipari Szövetkezet az Orosházi Vas, Műanyag Ksz Szombaton tartotta mérlegzáró közgyűlését az Orosházi Vas, Műanyag Ksz. Az eseményen részt vett Goldberger János, a Békés megyei KlSZÖV elnöke, Czédula Imre, a városi tanács vb-ti tikára és a társszövetkezetek több képviselője. Csömör Ferenc, a szövetkezet elnöke beszámolójában ismertette a múlt évi eredményeket, amelyek fémElőkészületek a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulójára Koszorúzás! ünnepség Békéscsabán Találkoznak megyénk egykori MADISZ• és mostani KISZ-vezetői Csupán néhány nappal ezelőtt emlékeztünk meg ünnepélyes keretek között az 1848. március 15-i forradalom elindítóiról, hőseiről, kiemelkedő vezetőiről. Most március 21-én újabb nagyszerű forradalmi eseményekre, az 1919-ben kikiáltott Tanácsköztársaság eseményeire, hős harcosaira emlékezik hazánk és megyénk valamennyi időse, fiatalja A megemlékezés jelentőségét növeli, hogy néhány nappal később, április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulóját, az egykori 19-es harcosok álmának végleges valóra válását. Békéscsabán március 21-én délelőtt 10 órakor a vasútállomás előtti 19-esek terén kezdődik a megemlékezési ünnepség- sorozat. Az egykori vöröskatonák és a nyomdokain haladó ifjak koszorút helyeznek a 19- esek dicsőségét, harcát hirdető szoborra. Onnan az Ifjúsági Házba vonul a veteránok és a fiatalok jó része, ahol két generáció találkozását rendezik meg a MADISZ megalakulásának 25. évfordulója alkalmával. A találkozóra 50 elvtársat hívtak meg a megye városainak, községeinek volt MADISZ-veze- tői közül, akik 1844-ben, 1946- ban szervezői, elindítói voltak a demokratikus ifjúsági mozgalomnak. A találkozóra meghívót kapott Fock Jenő elvtárs, a forradalmi munkás-paraszt kor-1 mány elnöke, a politikai bízott-1 ság tagja, dr. Terpitkó András, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka, Győri János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Dér Endre író. Az ünnepség a délutáni órákban tovább folytatódik. Az MSZMP városi bizottsága az V., és IV. kerületbe hívta meg a Békéscsabán élő 1919-es veteránokat Mindkét helyen bensőségesen ünnepelve emlékeznek vissza a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulójára, az első magyar proletárhatalom elévülhetetlen dicső tetteire. jelzik, hogy az utóbbi esztendők kiemelkedő teljesítménye nem a szerencsés körülményeknek, hanem a színvonalasabb. jobb munkának tulajdonítható. A szövetkező teljes termelési értéke M,6 millió forint volt; négymillió forinttá] magasabb, mint a tavalyelőtti. Fokozódott a műanyaggyártás, amelynek értéke meghaladta a két és egynegyed millió forintot Az értékesítési árbevétel több mint felét az exportértékesítés teszi ki, változatlanul keresettek a szocialista és a tőkés országokban az Orosházán gyártott műanyagformázó gépek. A múlt évben jelentős beruházás is történt, elkészült az új termelőüzem, ahol a műanyagcsomagoló eszközöket gyártják. Az idén a raktárépület és a szociális létesítmény befejezése tartozik a beruházási programhoz. Az eredményes gazdálkodás leginkább a nyereségben mérhető le, amely meghaladta a 15,5 millió forintot. Ennek alapján a részesedési alap összege másfél millió forint, amelyből 3 havi átlagkeresetnek megfelelő részesedést és osztalékot fizethettek a dolgozóknak. A nyereségelosztásnál az volt a cél, hogy minden dolgozó az évi keresete után egyforma százalékban részesüljön az osztalékból és a nyereségből. A kiemelkedő munkát végzőket külön jutalomban részesítették. Mint a szövetkezet elnöke ‘elmondotta, az eredmények köteleznek, s az erre az esztendőre előirányzott 48 millió forint termelési érték elérése az eddiginél is nagyobb erőfeszítést követel. Különösen a műanyaggyártás fokozása biztosíthatja a tavalyinál is magasabb árbevételt Ez az ágazat a következő tíz évben a szövetkezet fő bázisává fejlődik. Goldberger János hozzászólásában elismerését fejezte ki a Vas, Műanyag Ksz dolgozóinak és vezetőinek abból az alkalomból is, hogy eredményeik alapján ismét elérték a Kiváló Ki- ipari Szövetkezet címet.
