Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-14 / 62. szám
Valahogy így kell ezt csináló! Kialahulóhnn egy gépgyár A szükség térvényt bontott A fennálló rendelkezésekkel ellentétben nemcsak magánosok, dg. közületek számára is végeztek tervezési munkát a magán- tervezők megyénkben — összegezték a NEB széles körű vizsgálata alapján. — Termelőszövetkezetek, kisipari szövetkezetek, tanácsi szervek és egyéb intézmények adlak szabálytalanul tervezői megbízatást magántervezőknek. Egyetlen év alatt 400 ezer forintot fizettek ki a megyében szabálytalan tervezésért s ennek az adóztatása is rendezetlen. Egyedül a mezőkovácsházi járásban 44 jogtalan engedélyt kaptak a tervezők. Beigazolódott azonban az is, hogy sok esetben a szükség bontott törvényt. Az állami beruházási, tervezési irodák főként kiemelten nagy beruházások tervezését vállalják, azt is igen hosszú időre. Ha egy szerv elhatározza a beruházást s az anyagi fedezete megvan, szeretné minél hamarabb átvenni az új épületet. A „konjunktúra lovagjai” aztán gyakran élnek a lehetőségekkel és szabálytalan tervezéseket vállalnak. Igaz. hogy a magántervezők jó része becsülettel végzi munkáját, de akadnak ellenkező példák is. Nem egyedüli a kunágoiai Bercsényi Tsz példája, amely hiába fordult annak idején tervezési gondjaival a MEZÖBER- hez. Az intézmény hivatalosan nem vállalta a tervezést, az akkor még ott dolgozó mérnök, Király János — magánszemélyként — igen. Csővázas színt, lóistállót, gépműhelyt tervezett tetemes összegért a szövetkezetnek. Puskás Zoltán építészmérnök a mezőkovácsházi, az orosházi járás több kollektív gazdaságában vállalt tervezést, vagy épp adoptálást, szabálytalanul. Csepreghy Elemér a mezőkovácsházi járási tanács csoport- vezetője szintén vállalt jogtalan tervezési munkát. Az adófizetés alól különböző módon vonják ki magukat a magántervezők. Számos esetben társadalmi munkában vállalják a tervezést s a honoráriumot prémium, tiszteletdíj vagy jutalom fejében veszik fel, s ebből nem vonják le a jövedelem- adót. Találkoztak a népi ellenőrök olyan esettel is, amikor a közület levonta a jövedelem- adót, át is utalta az illetékes adóhivatalnak „sürgősségi” indokkal mégis teljes összeget kapott a tervező. A megyei NEB javasolta többek között a megyei tanács vb- mek: szabályozzák a magántervezők tevékenységét, szerezzenek érvényt az adóztatásnak, s vonják felelősségre a mulasztókat. Töröljék az Országos Tervezői névjegyzékből azokat, akik ismételten visszaélnek jogaikkal. Szakmailag vizsgáltassák felül a közületeknél azokat az épületeket, amelyeket 1968—69-ben hoztak tető alá magántervezők tervei alapján. Végül vonják felelősségre tanácsi apparátusban is azokat, akik elnézik, vagy elősegítik a szabálytalan tervezési engedélyek kiadását. BÉKÉSCSABAI HÜTÖHÄZ gyakorlattal rendelkező géplakatosokat felvesz. Jelentkezés a munkaügyi vezetőnél. 625 A Békés megyei Tégla- és 1 Cserép!pari Vállalat igazgatója 2 évvel ezelőtt bízta meg a gép- üzem vezetésével Nemes Lászlót, aki abban az időben fejezte be a felsőfokú gépipari technikumot. Többeknek talán furcsának tűnt, hogy egy fiatalemberre egyszeriben ilyen nagy felelősséget hárítanak. Érdemes azonban tudni, hogy Nemes László már előbb is a gépüsem- ben dolgozott és mint érettségizett szakmunkás becsülettel megállta a helyét. Szorgalmával, hozzáértésével, az idősebbek iránti tisztelettudó magatartásával kiérdemelte társai megbecsülését, s így azok szívesen fogadták vissza maguk közé, vezetőnők is. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a békéscsabai 1-es számú téglagyár égnek meredő kémé- j nyeinek árnyékában egy gép- í gyár van kialakulóban. Abban a : műhelyben, amelyben néhány j éve csak a gyárak gépeit, berendezéseit javították, ma már forgácsol ógépek sorakoznak. E köré csoportosul a daraboló, az automatakészítő-műhely, az új szerelőcsarnok, s az üzemhez tartozik a vasöntöde és egy külső lakatosműhely is. A gyárak gépeinek, berendezéseinek javítása, karbantartása persze továbbra sem mellékes dolog. De, amint látható, nagyrészt új gépek, szerkezetek készülnek. És nemcsak a megye, hanem az egész ország téglaiparának. Olyanok, amelyek korszerűek, némelyek még az ismert külföldiekkel is félveszik a versenyt. Nemes László különösen, az automatikusan vezérelt gázégőberendezést tartja kiváló konts- rukdónak. — Nem keli többé valutát fizetni érte, mert jobb, mint amit eddig nyugati cégtől vásároltunk — mondja, miközben el is magyarázza a működését. Itt készül a tatai, a szentesi, az egri új téglagyárak gépi berendezéseinek nagyrésze, a mohácsi gyárnak 2 láncos tolómü a szári tókocsdk mozgatásához, a mályi gyárnak 50 égetőkocsi, a Budapesti Épületkerámiai Vállalatnak gázégő-berendezés és egy sor más megrendelésnek kell még eleget tenni. Az idén a termelési tervértékben mintegy 3 és fél millió forinttal magasabb a tavalyinál és már meghaladja a 28 milliót. Ezt pedig a munkáslétszám mindössze 5 fős növelésével kell elérni. Kicsit elgondolkozik az ember: vajon sikerült-e ilyen nagy feladatot megoldani? A fiatal üzemvezetőnek azonban nincsenek aggályai. Bízik a kitűnő szakmunkásgárdában. Hogy milyenek Itt az emberek, arra mindjárt egy példát is elmond: — A békéscsabai I-es számú téglagyár 1-es kemencéjét a múlt év decemberében alakítottuk át gáztüzelésűre. Akkor már kevés szenünk volt, sietni kellett, nehogy leálljon a termelés. Mindenki tudta, hogy miről van szó. Munkához láttunk. Három nap és három éjszaka tartott. Alvásra nemigen maradt idő. És karácsony este meggyújtottuk a gázt Ez volt az igazi ünneplés. Ledzényi János művezető, aki egyúttal a pártalapszervezet titkára is, úgy tartja, hogy ebben az üzemben nem csupán a pénz dominál. —■ Ha csak annyit mondunk, hogy ezt meg kell csinálni.. . Legyetek szívesek... Akkor csinálják. A fiatalok követik a törzsgárda példáját. Senki sem keres kibúvói Így alakult a dolog. S ezt talán az is elősegítette, hogy a műszakiak Nemes Lászlóval az élen mind az üzem szakmunkás- gárdájából valók. Pribolyszki Mátyás a technológus, a négy művezető pedig Kulcsár Sándor, Kiss János, Ledzényi János és Weber István. Tanultak, előléptek, de nem szakadtak el társaiktól. — Barátok, elvtársak maradtunk. Nincs közöttünk három lépés távolság, éppen ezért stabil a munkafegyelem — állapítja meg Ledzényi János. És hogy ez így igaz, azt Mikló Pál lakatos is megerősíti mindjárt: — Én magam vagyok a 'Bizonyíték. Ha másképp lenne, nem volnék i tt Széles látókörű, a vasas szakmában pedig elismert ember Mikló Pál. Túl van már az ötvenen, de még mindig fiatalos. Azelőtt hosszabb ideig karbantartó lakatosként dolgozott, amit azonban már semmi pénzért nem vállalna. Nagy örömmel tölti el az a tudat, hogy az üzem országos hírnévre tett szert, sőt külföldön is kezdik megismerni a termékeit Jónak tartja a munka szervezettségét — Valahogy így kell ezt «1* nálni — vélekedik. —- Igaz, néha kifakadok: „Laci főnök, hozzátok az anyagot, mert máskülönben lemaradunk.” Vagy ha késik valaki a munkából, bizony nagyon elkap a méreg. Harmincnégy éve dolgozom a szakmában, de mindig pontos voltam. Engem erre neveltek és arra is, hogy csak kifogástalan j munka kerülhet ki a kezem alól. j Hát ezt itt egyeseknek még meg 1 keil szokniuk. Hatvani István esztergályos a 1 legfiatalabb korosztályhoz tartörik. Éppenséggel nincs valami jó hangulatban, mert reggel j másfél órát késett, és emiatt ala- j posan megkapta a magáét. A művezető írásbeli figyelmeztetésben részesítette és persze munkatársainak is akadt néhány keresetlen szavuk. Nem zúgolódik. Az endrődi Lenin Termelőszövetkezet 1970-es jelentős beruházásokat tervez. Tímár Imre, a tsz főkönyvelője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a nagyla- posi üzemegységbe a belső közlekedési utat 600 ezer forintos költséggel még ebben az évben megépítik. Ezenkívül, a pere&i üzemegységben 180 ezer forintos költséggél fürdőt és öltözőt építenék a tehenészet dolgozóinak. Az öltöző és mosdó kielégíti majd a szociális igényeket és egyben annak az állategészségügyi előírásnak is eleget tesz. amely az állatgondozóknak előírja a személyi higiéniát. Az 1969-ben felépitett vasvázas szín kibetonozására 88 ezer forintot fordítanak. Ezzel a munkával kialakítják az üzemegység szérű-központját. A szérű gépesítése 140 ezer forintba kerül. Tervezik egy gépszín» illetve garázs építését is, Mikié Pál lakatos 34 éve dolgozik a szakmában. — Csak magamra haragudhatok. Fegyelem nélkül nem lehet eredményesen dolgozni. Mi magunk is fegyelmet akarunk. Szereti az üzemet, amely élet- pályájának a kiindulópontja. — Nemes élvtárssal együtt jártunk iskolába... Lacival ma is baráti a kapcsolatunk — néz a főnökére, mintha szavainak megerősítését várná. Talán erre a késés miatt is szükség volna. S a válasz csupán egy mosoly, amelyben az is benne van: ugyan, ne csinálj már abból olyan nagy ügyet Hiszen te rendes ember vagy, nem szoktál késni. Az egykori műhely üzemmé fejlődött és talán az sem nagy- zolás, ha téglaipari gépgyárat mondunk. Ahogy termékeinek jó híre terjedt, úgy lett egyre több a megrendelés. Emiatt ugyan már szűk á hely és — ahogy mondják — kevés a forgácsológép, kellene lemezvágó és lemezhengerlő gép is. De ez már megoldható gond, csak az üzem hírnevét féltse, óvja továbbra Is mindenki. Az építő jellegű beruházásokon túl, tervbe vették az élavult géppark felújítását. Erre a célra összesen 2,4 millió forintot irányoztak elő. Az építésekhez igénybe veszik az 50 százalékos állami támogatást, a gépesítésre szánt összeget viszont saját erőből fedezik. A 2,4 millió forintFejtődik a gyomai üslethálóxat Korszerűsítési« és bővítésre 1 millió 200 ezer forintot fordít 1970-ben a Gyomai ÁFÉSZ. C*. Nagy Gábor, a Gyomai ÁFÉSZ elnöke tájékoztatása szerint a község lakosságának jobb áruellátása mellett, 1970-ben célul tűzte ki az ÁFÉSZ az áruválaszték bővítését. Ez a meggondolás vezette őket, amikor ae ez évi fejlesztési tervüket összeállították. A gyomai élelmiszer- boltokban 100 ezer forintos költséggel hűtőpultokat, mák- éa diódarálókat, valamint kávédarálókat helyeznek el. bővítve a kereskedelem szolgáltatási tevékenységét. Fenntartási és felújítási célokra 800 ezer forintot fordítanak. Ebből az összegből fejezik be. az úgynevezett be- senszegi részen, a tavaly megkezdett új élelmiszerbolt és bisztró építését Az élelmiszerbolt mór megnyílt. Előre láthatólag áprilisban a vendéglátó, illetve a bisztró is megnyílik. Takarmánytáp önköltségi áron Fellendült a háztáji állattartás Kertészszigeten. Földi László, a kertésEszigeti Győzelem Termelőszövetkezet elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy » község lakossága elsősorban a sertéstenyésztésben ért el jó eredményt. A közös gazdaság a gabonafelvásárió és feldolgozó vállalattól megvásárolt takar- mánytápot tagjainak bármilyen mennyiségben önköltségi áron adja át Ez az intézkedésük is hozzájárult ahhoz, hogy az erre az évre tervezett 60 anyakocát ki tudták helyezni a háztáji gazdaságokba. Lakásépítési akció a népfrontbizottság elölt A Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő város és közsegpoli tikad bizottság március 18-án, délelőtt 9 órai kezdettel tanácskozik Békéscsabán, a Népfront megyei titkárságán. Napirenden szerepel az OTP-társasIakóházak építési akciójának ismertetése. Előadó: Martincsek László, az OTP megyei igazgatója. ból 632 ezret szánnák jármű vásárlására. Ezen belül, egy gépkocsit, két MTZ-traktort, egy UE vontatót és négy pótkocsit vesznek. Beruházási tervük a két főágazatban, az építésben és a géppark felújításában együttesen 5 és fél millió forintot tesz ki. Békés és Vidéke ÁFÉSZ „Nagyház”pinceborozójának nyitvatartási rendjét 1970. március 1-el az alábbiak szerint változtattuk meg: Hétfő, szerda, csütörtök, péntek du. 16—02-ig Szombat du. 14—02-ig Vasárnap du. 14—03-ig SZÜNNAP: Kedd Ha jól akar szórakozni, keresse fél borozónkat; hidegkonyhai termékek, minőségi egri borok, hangulatos cigányzene. Pásztor Béla Öt és fél millió forint of fordítanak beruházásra az endrődi Lenin Tsz-ben
