Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
T * A x <J> * K. m cé—(ZN A * R * K°c7Z Vérfagyasztó helységnevek nyomában „Vérfagyasztó” helységne-j vek múltja, eredete, kialaku-; lásának körülményei után nyomoztak — nem is eredménytelenül — a közelmúltban a nyelvtudomány szakemberei. Poros fóliánsokat, sárguló dokumentumokat, irattári anyagokat vallattak a nem mindennapi helységnevek születésének körülményeiről és a névváltozás lassú, sokszor évszázadokon átívelő folyamatáról. „VÉRCSOROG" BIHARBAN Legmeghökkentőbb neve minden bizonnyal annak a bihari községnek van, amely a térképeken, helységnévtárakban Vércsorog néven található (az egykori élesdi járásban). A hátborzongató titulus származásának felderítéséhez nem kellett túlságosan régi krónikákat fellapozniuk az etimológia művelőinek, a XIX. században ugyanis a falut Vir- csalognak hívták. Alighanem a környékbeliek szóhasználatában formálódott, „csiszolódott” azután az ártalmatlan — és sokak szerint értelmetlen — elnevezés Vércsoroggá. BÜDÖSFA ÉS A TÖBBIEK Egy másik „véres” helységnév Vérvölgy — az egykori Szilágy megyében található. Származása keletkezése arról tanúskodik, hogy itt is a köznyelv tréfálta meg az étim 3- ogusokat. akik eredetileg valami véres esemény helyszínét sejtették a községben, illetve környékén. A magyarázatot végül is az „üver” szó adta, amely ugyan ma már nem használatos, valamikor azonban a kiszáradt patakmedret jelölte. A szóban forgó községen ilyen patakmeder húzódott át, s ezért a századokkal korábbi névadók joggal keresztelték él a helységet Üvervölgynek. Ebből származott — az ü elhagyásával — a Vervölgy, majd a Vérvölgy elnevezés. Baranya egyik községének lakói hosszú évtizedeken át sérelmezték szülőfaluj uk enyhén szólva szokatlan nevét. A községet ugyanis Bü- dösfá-nak hívták, jóllehet sem közelben, sem távolban nem található rossz illatú növényzet, penetráns szagú fa. A nyelvészek hamarosan megfejtették a különös név eredetét. A községet ugyanis a XV. században Vidosfalvának hívták, valószínűleg azért, mert egy Vidos nevű birtokos alapította, feltehetően a XIII. században. A Vidosfalva azután Vi- desfalvára, majd Bidesfalvóvá, végül Büdösfává változott. A helybeliek apellálására azután az illetékes hatóságok hozzájárultak a „magyarosításhoz”: Büdösfa a keresztség- ben a Rózsafa nevet kapta. LEG... A világ legtöbb családneve a ko- vácsíoglalkozás nevéből ered. A Szovjetunióban a Kuznyecov (a kuznyec — kovács — szóból származik) csak harmadik ugyan — az Ivanov és Szmirnov után — de ha hozzávesszük a Kovalev, Koval- csukov, Kovalenko, Kovelej (ukránul kovái = kovács), akkor persze megváltozik a helyzet. Az angol nyelvterületeken annyira elterjedt Smith, német területeken a Schmidt is ilyen eredetű. De megfigyelhető ez például Lengyelországban is: Kowalewsky. Hazánkban is nagyon gyakori a Kovács név. Érdemes megemlíteni, hogy a vidékünkön eléggé elterjedt Kovalcsik, Kovar- esik szláv eredetű név is a Kovács szláv megfelelőjéből származik. *** A világ legnagyobb szőnyegét Ashabadban, Szovjet—Turkménia fővárosában készítették: 252 négyModern mű — Nagyon érdekes... De mielőtt tovább nézem, nem kaphatnék egy fájdalomcsillapítót? zetméter alapterületi!. Ekkora te- rületen egy lökhajtásos gép is landolhat. A szőnyeg 1 tonna súlyú. Boros karikatúrája Minden A sztratoszférában nesztelenül keringtek a bolygóközi utasszállító gépek. A Mars televíziós képeket sugárzott a Föld lakóinak. Kellemes meleget árasztott a mesterséges napfény a decemberi délelőttön. Vidám emberek csevegtek egymással és tiszta szívből nevetgéltek. Csupán egyetlen férfi bolyongott gondterhelt arccal a jókedvű sokaság között. Szerdai volt, a humorista. Bal csuklóján megnézte a Polygora nevű kis szerkezetet, ami hűségesen mutatta az évet, a hónapot, a napot, az órát, perceket, a másodperceket, a légáramlást, minden televíziós állomás műsorát, ezenkívül viselőjének vérképét, hőmérsékletét, szívműködését és modem magnetofon módjára megörökítette minden gondolatát az utókor számára. — Itt állok a 2070-es esztendő telén, mint a század legnagyobb humoristája — jegyezte fel az elmés gépezet —, itt állok én, a zseni, aki hosszú életem alatt a szatíra fegyverével küzdöttem a selejt ellen és ime, vége a karrieremnek, mert kifogyott a témám. Minden tökéletes, nincs mit ostorozni. Így morfondírozott Szerdai, aztán eszébejutott, hogy régi barátja, a Belforgalmi Ellenőrző Bizottság igazgatója valamikor sok anyaggal látta el a hozzá beérkező panaszokból. Felugrott hozzá, hátha befutott mégis valami panasz, hátha kitelik belőle egy karcolatra való. Hosszas csengetés után maga az igazgató nyitott ajtót. — Bocsáss meg, öregem — mentegetődzött —, egyedül vagyok. Nyolcszáz főnyi személyzetünket beutaltuk a Satumusra nyaralni. Nincs itt semmi dolog, én is csak azért jöttem be, mert várom a pénzes postást. Mit parancsolsz? — Nincs témám! — zihálta a humorista. — Kivesztek a régi jó célpontok. Kihaltak a humoristák, már csak ketten vagyunk az egész országban. Én és az a tehetségtelen Szombati, de már ő is csak tengődik. Segíts rajtam, adj valami témát! Megesett a szíve az igazgatónak a jóbaráton, kutatni kezdett a pókhálós fiókban és kihalászott egy aktát. — Megvan! Itt a panasz! Egy fogyasztó siránkozik, hogy „Pacal’’ címkéjű konzervet vásárolt, és amikor kibontotta, kiderült, hogy töltöttkáposzta van benne. Jegyezd! Selejt, panasz, ostorozd! Szerdai arca felragyogott. — Szombatit meg fogja ütni a nukleáris guta! — mondotta és elrohant. házas mohósággal látott neki a témának. Gyorsan írt egy karcolatot, aztán egy kis szatirikus operettet a kabarénak, majd egy televíziós darabot és egy panoráma-filmecskét. Amikor ezzel elkészült, eszébe jutott, hogy kupiét is kellene írni erről a hatalmas visszaélésről és már rótta is a sorokat: Azt hittem, hogy papai. pacal, hát oszt a Felbontásnál kiderült, hogy káposzta Bumsztadráré, bumsztadrá! Óriási sláger lett belőle. Az emberek már szomjaztak egy kis leleplezés után. Szerdai fürdőit a népszerűségben és a tatiémben, amikor egyszerre kiderült, hogy az igazgató nem volt eléggé éber: felületességből egy több évtizedes aktát nyújtott át Szerdainak ostorozás céljából. Az ügyet már annak idején elintézték és azóta, ha egy kon- zervre rá van írva, hogy pacal, arra mérget lehet venni, hogy pacai van benne. A botrányt felkavarták, a leleplező Szerdait megbélyegezték és akkor a már csaknem agonizáló Szombati, a másik élő humorista egyszerre életre kelt és gyorsan megtámadta a bűnösöket a szatíra fegyverével. Gyorsan karcolatot írt az esetről, aztán villámtréfát, televíziós darabot, panorá- más-burleszket és végül egy pazar sláger-kupiét, amelynek refrénjét még a cipész ipari tanulók is fütyürészték a Tej-úton. Tardos Péter Vidámságok ATYAI JÖ TANÄCS — Sohase feledd el, fiam, hogy az életben a becsületesség és a bölcsesség a legfontosabb. — Mit értesz becsületességen, papa? — Azt, hogyha valakinek megígérsz valamit, akkor azt minden körülmények között teljesítsed. — S mit értesz bölcsességen? — Azt, hogy soha senkinek semmit ne ígérj! ÜTRAVALÓ Az ifjú pár nászúira indul a Tátrába. Beülnek az új kocsijukba és szívélyes búcsút vesznek a szülőktől, a mama könnyező szemmel int nekik búcsút és utánuk kiáltja: — Térjetek haza egészségesen, s — együtt! A RENDELŐBEN Lucia kisasszony ismét felkereste rendelőjében a csinos fiatal orvost. — Még mindig nagyon sápadt, — jegyzi meg az orvos. — Ó, doktor úr, legalább mondjon valamit, amitől elpirulhatnék. JÓ ORVOS — Doktor úr — mondja a beteg —, ma sokkal jobban érzem magam. Azt hiszem, eljött az a pillanat, amikor kiegyenlíthetném a számlámat. — Türelem barátom — válaszolja az orvos —, nem hiszem, hogy ahhoz már elég erős! NEM AZ ÉN ASZTALOM Az egyik kávéház pincére heves fájdalmakat érez és mentőkkel a kórházba viteti magát Egyenesen beviszik a műtőbe; leteszik az asztalra és magára hagyják. A műtőn átmegy egy sebész, akiben a pincér felismeri a kávéház egyik vendégét. Megszólítja: — Ugye megismer doktor úr? Kérem tegyen valamit, mert nagyon szenvedek. — Sajnálom — válaszolja fagyosan az orvos, — ez nem az én asztalom. Az ész a fontos ...nem a haj. (Horváth László rajza)
