Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-12 / 60. szám
/ Eszperantó Egyetem Gyulán Ebben az évben nyolcadik alkalommal nyílik Gyulán a Nyári Eszperantó Egyetem. Az 1970. június 5—11-ig tartó és ma már világszerte ismert Nyári Eszperantó Egyetem előadásaira élénk érdeklődés nyilvánul meg a világ több országában. Gyula város tanácsa, a TIT a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Magyar Eszperantó Szövetség által megrendezett nyári kulturális rendezvény műsorfüzete programja elkészült, és elküldték az országon kívül több külföldi es zperantistának és szervezetnek. Július 5-én, vasárnap kerül sor az ünnepélyes megnyitóra, amelyen beszédet mondanak Berczeli Béla, a Magyar Eszperantó Szövetség főtitkára, dr. Vidó István, a Gyulai Városi Tanács V. B .elnöke és Kádár Imre, az egyetem titkára. Az első előadást Lesznai Lajos zeneesztéta tartja, a zene nagy mestereiről, és itt Bartók Béla munkásságát ismerteti. A többi napokon is sok és érdekes előadás lesz. Dr. Supka Magdolna művészettörténész, Kohán György festőművész életútját ismerteti, Asen Grigorov szerkesztő Bulgáriából, Leninről, az osztrák dr. Hans Josef Schober geofizikus A modem geofizika céljairól. Reto Rosetti angol akadémikus Shakespeareről, dr. Ivó Lapenna, az Eszperantó Világszövetség elnöke Az eszperantó mozgalom szerepe a modem világban címmel tart előadást. Az ünnepélyes zárás július lián lesz. Szobor Szeghalmon Most kaptunk hírt arról, hogy az újonnan épült szeghalmi járási tanácsháza elé szobrot állítanak. Az alkotást a Képzőművészeti és Ipar. művészeti Lektorátus megbízásából Konyor esik János szobrászművész készíti. A szobor 220 centiméter magas, s a tanácsháza előtti parkban helyezik eL Avatására 1970. augusztus 20-án kerül sor. Képünk Ko- nyorcsik János művét mutatja be. Ideiglenes címe: A bőség kosara. ♦ Brigád gyűlések a tavaszi munka előtt Javában folynak az előkészületek a tavaszi munkákra a murányi Lenin Tsz-ben. Bomdár Imre főagronómus tájékoztatta szerkesztőségünket arról, hogy a múlt év őszén elmaradt 110 hold szárvágást, 70 hold kévébe kötött kukoricaszár szállítását és 510 hold őszi szántást majdnem teljes egészében pótolták a munkára alkalmas téli naptokon. Mindössze 70 hold szántanivaló- juk maradt ez év tavaszára. A kalászosok jól teleltek. A mélyebb fekvésű részeken a belvízborítást azzal akadályozták meg, hogy csatornákat nyitottak, így a két-három évvel ezelőtti állapothoz képtest most lényegesen kedvezőbb a helyzetük. A gépek javításával a műszakiak elég jól előrehaladtak. A szövetkezet vezetősége számítást vetett a tavaszi vetés és a növényáptolás szervezésére. Cukorrépánál áttérnek a szemenként! vetésre, a kukoricatáblákon piedig fokozottan alkalmazzák a gyomirtó vegyszereket Szükségét látják ennek, mert több tsz-tag ez év tavaszán nyugdíjba vonul. Az időszerű munkákat küldöttgyűlés elé vitték, hogy a tagság foglaljon állást a termelési terv előírásainak teljesítésében. Ezt követően — és ez a mostani időszakra esik — a küldöttgyűlés határozatát brigádgyűléseken vitatják meg a szövetkezet tagjaival Megjelent a Jelenkor márciusi száma Gazdag tartalommal, sok érdekes olvasmánnyal jelentkezik a Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új száma. A versrovatban többek között Párbeszéd a munkásokkal Magyar napok a moszkvai rádióban A Lenin-centenárium alkalmából március 16-án Magyar Nap>ot rendez a szovjet rádió. Délelőtt 10 órától összesen 7 és fél órában sugározzák a Magyar Rádió nyolc műsorát a moszkvai 1-es adón. A magyar műsorszámok közé csak a Szovjet Rádió szokásos nap>i híradásait és krónikáit iktatjuk közbe. Nemrégiben az üzemi demokrácia helyzetét vizsgálta a Békéscsabai Kötöttárugyár pártbizottsága. Ilyen vizsgálatot korábban kevés üzemben folytattak. ez úttörő munkának számít. Mivel a módszerek ezen a téren nem kidolgozottak, ezért azt kérdeztük a Békéscsabai Kötöttárugyár pártbizottságának titkárától, Kulcsár Ferencnétöl, Bogyón, milyen módszerrel kérték a munkások véleményét? — Az értekezlet anyagának összeszedését több mint negyedévi munka előzte meg — kezdte a tájékoztatást Kulcsár elvtársnő. — Egy öttagú bizottságot MKuHiisfiMMiBUHBaMimiiimutmMlMmtHmHfiiimaMnHHMiHmifamn nálnia katonák nagy részének rossz hangulatát. Rábeszéltük őket, hogy tegyék le a fegyvert és menjenek haza. Már torkig voltak a háborúval és eleget tettek felhívásunknak. Gondoskodtunk számukra civil ruháról, élelmiszerekről és szállásról, ahol nyugodtan bevárhatták a háború végét. A város keleti része már az amerikaiak bevonulása előtt tele volt fehér zászlókkal. Mi hívtuk fel a lakosság figyelmét, hogy ily módon mentse életét” Az ellenállási harcosok a Leipzig—Schönefeld városnegyedben is komoly eredményeket értek el, számtalan német katona életét mentették meg. Miközben az amerikai csapatok még a külső kerületekben harcoltak, az antifasiszta ellenállási harcosok nyíltan léptek fel a város vezető nácijai ellen. Sokat elfogtak közülük. Az első amerikai páncélosok április 18-án délután érkeztek a városba, erős gyalogos egységektől követve Komoly ellenállásra sehol sem találtak már. A „Freies Deutschland” nemzeti bizottság erejétől telhetőén járult hozzá a Hitler-klikk hatalmának megtöréséhez, a lipcsei polgárok életének és a nagy város sok anyagi értékének megmentéséhez. *** Alig három napja tartózkodtak az amerikaiak Lipcsében, amikor különös dolgok történtek. Senki sem hitte volna, hogy így lesz. Churchill és Truman vetése kezdett kikelni. Az amerikai városparancsnokság elrendelte az antifasiszták által lefogott náci vezetők szabadon bocsátását. A megszálló hatalom nem sokkal később betiltotta a „Freies Deutschland” nemzeti bizottság lipcsei ágának működését. Az antifasiszta ellenállási harcosokat, akik közül sokan hosszú éveket töltöttek börtönben, a „felszabadítók” most súlyos büntetéssel fenyegették meg, ha továbbra is politikai tevékenységet folytatnak! Az erről és hasonló eseményekről szóló hírek természetesen eljutottak a „hősök bunkerében” tartózkodó Hitlerhez is és megerősítették a fasiszták „csodába” vetett reménységét. A csoda számukra a Hitler-el- lenes koalíció összeomlása lett volna. E reménység azonban csalókának bizonyult, csak félresikerült spekuláció maradt A fasiszta „csodavárás” után a Vörös Hadsereg tett pontot. Megkezdte Berlin bekerítését, azután teljes erővel csapott le. A fasiszták megérték a „csodát”. természetesen másfajtát, mint amiben reménykedtek. (Folytatjuk) hoztunk létre, amellyel apró részletekig megbeszéltük ezt a munkát. A bizottság tagjai mintegy 120 munkással beszélgettek el Ez azonban jóval több ember véleményét jelenti, mivel a kérdezették részben párt-, részben szakszervezeti bizalmiak, így nemcsak a saját, hanem a műhely, a brigád, a munkacsapat véleményét is elmondták. Mik voltak a kérdések? Hogyan látják a munkások saját helyzetüket az üzemi demokráciában? Magyarul az üzem sorsába beleszólhatnak-e és hogyan? Mennyiben tudnak segíteni és részt venni az üzem vezetésében? A párt- és gazdasági vezetés szerepe az üzemi demokráciában? Hogyan segítsék elő az üzemi demokrácia érvényesülését a párt-, a szak- szervezet és a társadalmi szervek? Mi az egyén érdeke, mi az üzemé? Mennyire jut érvényre az üzem életében a munkások véleménye és állásfoglalása? A kérdésekre adott válaszok bebizonyították, hogy a dolgozók igénylik véleményük meghallgatását. Az emberek több, részletesebb, igényesebb tájékoztatást kérnek azokról a dolgokról, ami őket közvetlenül érinti. De úgy, hogy lássák saját feladatukat az egész üzem életén belül. A pontos tájékoztatást. mind a párt-, mind a szak- szervezettől elvárják. Elhangzott olyan vélemény, hogy a felelős vezetők jól tájékoztatják a dolgozókat, csak ritkán. Középvezetői szinten a művezetőknél és osztályvezetőknél már elsikkad a tájékoztatás. A munkások következetesebb vezetést várnak. Magyarul ez azt jelenti, hogy vegyék észre a jót is, ne csak a rosszat. Pontosabban határolják el egymástól a kettőt. Az erkölcsi jutalmazást és a felelősségrevonást következetesebben és bátrabban alkalmazzák. A vezetőség véleménye? Általában egyetértenek a munkásokkal. A munkások jól érzik a problémát, de észrevételünk is vem. A kérdezettek közül kevesen beszéltek a kötelességtudatról. Pedig ha a minőség és a munkafegyelem romlására gondolunk, akkor itt van tennivalónk. A pártbizottsági értekezleten a fent említett anyag birtokában az volt a kérdés: hogyan tovább? Első lépésünk, hogy ezután az üzem dolgairól jobban tájékoztatjuk a dolgozókat. Az osztály- vezetők és művezetők értekezletein kézzelfoghatóbb tájékoz- tások lesznek. A fontosabb tájékoztatást jobb felkészültségű vezetők tartják. Tehát egy-egy termelési tanácskozásra főművezetőt kérünk meg A pártbizottság például a munkaügyi osztály- vezetőt kérte fel. hogy a novemberi határozatokat a párt- esoportvezetőkkel beszélje meg. Továbbá a KISZ- és szakszervezet aktíváival is megbeszéljük a közös dolgokat. Ez a „mini” közvéleménykutatás csak az első lép>és. Bebizonyosodott, hogy állandóan kérdezni kell a dolgozókat, párbeszédben kell velük lenni. így biztosabban és jobban értjük meg egymást és ez az üzemi demokrácia egyik fontos alapja — mondotta végezetül a Kötöttárugyár párttitkára. Rózsavölgyi Mátyás Tanári hangverseny Gyulán A Gyulai Erkel Ferenc AUa-| mi Zeneiskola ma este fél 3-ker j an ári hangversenyt rendez. Azj skola zeneoktatói többek között előadják Haydn Trombita-j versenyét, Chopin és Liszt Hár-) fa etűdjét, Weber f-modl klará-i nétversenyét, Mozart Esz-dúr kürtversenvét, Beethoven c- moll vonósnégyesét. A színvonalasnak ígérkezí hangversenyt a zeneiskola nagytermében tartják meg. Csorba Győző, Gyurkovics Tibor és Simonyi Imre új költeményeit olvashatjuk. Bertha Bulcsú nagysikerű interjú-sorozatában ezúttal Gyurkovics Tiborhoz látogatott A szépprózai írások sarában Bertha Bulcsú díjnyertes regényének harmadik részét, Végh Antal riportdrámájának folytatását és Simon Emil elbeszélését közli a folyóirat. A művészeti írások közül figyelmet érdemel Várkonyi Nándor tanulmánya a sp>anyol barokk festészetről és Bodri Ferenc krónikája a közelmúltban megjelent építészeti könyvekről. Figyelemre méltó tanulmányt olvashatunk Ady és Kodály címen Gömöry József tollából, s érdeklődésre tarthat számot Benkő Ákos portréja Szirmay Károly jugoszláviai magyar prózaíróról. A jelenkor új számát Bocz Gyula rajzai díszítik. TIT-előadás A Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz-ben ma este Munkalélektan a termelésben címmel Bencéik Endre, az óvónőképző intézet pszichológia tanára tart előadást a TIT rendezésében. Néhány hónap múlva elkészül a szövetkezeti fiatalok pinceklubja is, ahol gazdag programot terveznek megvalósítani. SZAKKÉPZETT Gsecsemőé$ gyermekgondozóiról KERES felvételre a FÉRFIFEHÉRNFMÜGYÁR BÉKÉSCSABAI GYÁRA Átvennénk könyvjóváírással üzemképes T—100-as lánctalpas erőgépet Ajánlatokat; a Derekegyházi Állami Gazdaság központjába. Ügyintéző: Juhász János főmérnök.
