Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-10 / 34. szám
\ Okolo nas - és a többiek Feketehimlő-pánik ns IXSZK-b Eddig két halálos áldozat FILMMŰVÉSZET A fehér apácák titka Bonn A nyugatnémet hatóságoknak egyre nagyabb gandat okoz az a tömeghisztériával határos pszichózis, amely a lakosság körében tapasztalható egy westíá- liai körzetben fellépett fekete- himló-megbetegedésökikel kapcsolatban. Bár nemcsak a bonni egészségügyi minisztérium, hanem a genfi Egészségügyi Világszervezet képviselői is ki jelen - tették, hogy a j árván yveszélyí sikerült leküzdeni, a veszélytől való félelem továbbra is komoly zavarokat okoz. A betegséget egy Bér end Klem nevű férfi hurcolta be néhány héttel ezelőtt Pakisztánból, egy Meschede nevű kisvárosba. Klein a lappangási idő alatt több ismerősét megfertőzte. Käthe Strobel egészségügyi miniszter olyan jelentésekről számolt be, amelyek szerint a kórházak megtagadják a kisváros körzetéből való beteg felvételét. Az észak-rajna-westfálbai belügyminisztérium kénytelen volt szigorú utasítást küldeni a körzeti és járási hatóságoknak: gondoskodjanak róla, hogy a balesetet szenvedett és életveszélyesen beteg személyeket haladéktalanul felvegyék a kórházakba. A közegészségügyi intézetekben rengetegen jelentkeznek új- raoltásna. Számos ország kormánya közölte ugyanis, hogy csak olyan nyugat-németországiak beutazását engedélyezi, akik újraoltásá bizonyítványt tudnak felmutatni. A békéscsabai gyermek- könyvtárban mintegy 40 szlovák nyelvű kötet között válogathatnak a szlovák anyanyelvű gyerekek. A kötetek szakonként szétszórtan, a magyar nyelvűek között találhatók. Elsősorban a meséket viszik a gyerekek, az ismeret- terjesztő műveket kevésbé. A sok képet, kevés szöveget tartalmazó könyveket sokan keresik, az Okolo nas, és a többiek kedvenc olvasmányok nemcsak a szlovák, hanem a magyar anyanyelvű gyerekek körében is. Idén a gyermekkönyvtár továbbfejleszti szlovák nyelvű anyagát. Ebben a szlovák nemzetiségi szövetség megértő támogatására is számítanak. Hogy a színes nylonkomtoiné- viseletnek milyen hátrányai vannak, az köznapi ésszel elkép. zelhetelen. Minthogy nem szeretnénk, ha állításunk felelőtlennek tűnne, íme a bizonyíték: A fehér apácák titka című angol filmben például egy Mr. Cooper-Smith nevű nyomozó azon foglalatossága közben, hogy az angol főnemesi család birtokán létesült apácarend titkait kifürkéssze, meglepő jelenséget vesz észre. Az apácák kombinét viselnek. Sőt, színes nylon kombinét. Ez pedig súlyos dolog. Különösen akkor-az, te egy ál-apácarend amolyan melléküzemágként bankrablással is foglalkozik. Erre a kiegészítő tevékenységre talán sosem derülne fény, ha az apácák nem viselnének nylonkombinét. De, azt viselnek, s az ártalmatlannak tűnő ledérkedés eredménye: lebukás. Ahhoz persze a Scotland Yard nyomozójának kell lenni, hogy az ember tudja: fehérnemű viselet terén éppen mi a módi apácáiknál. Nyomozónk azonban (azt előre leírjuk, hogy megfúrni mer nem fogja az Angyalt vagy Bors Mátét, a Klossról nem is beszélve) apáca-fehérnemű szak. értőnek bizonyul és szörnyűséges dolgokat derít ki a Vigilia elnevezésű apácaegyesületröl. Hogy mit? Hát.- szóval, hogy az apácák bankrablással foglalkoznak. Igen, ezt már leírtuk. Erről szól ugyanis a film. Másról? Másról nem szól. Akad néhány apróbb esemény, amely a cselekmény bonyolítását szolgálja. úgymint: több gyilkosság, rendhagyó kasszafúrás, álhulla - csempészés stb. Összesen tizenhatan beteged■ * tek meg, köztük ketten, egy : idős lelkész és egy 11 éves ápolónő-gyakornok megtelt. A többi beteg — egy kivételével — a javulás útján van. Mintegy 250 személy van még karanténállomáson. Azóta Meschede és környéke egész lakosságát beoltották himlő ellen. A környező várösok és falvak lakossága mégis úgy kerüli az oda valósiakat, mint a bélpoklosokat. Számos benzinkútnál megtagadták olyan autósak kiszolgálását, akinek kocsiján mescheded rendszám van. Hogy a két nép jobban megismerje egymást \ Nino JNikolov, a Bolgár Kulturális Központ igazgatójának leveléből A Magyar Természetbarát Szövetség „Turista” című lapja februárban ismét több izgalmas úti beszámolót, ismertetőt közöl hazánk és a külhon változatos tájairól. A visegrádi hegyek, a Bakony, Kőszeg, a Nyírség, Put- nok, Zala-völgye történelmi nevezetességeiről, műemlékeiről, természeti szépségeiről olvashatunk, külföldi anyagában mexikói, erdélyi, felvidéki élménybeszámolókat találunk. A poro- nyini szép napok című írás Lengyelországba viszi el az olvasót: Lenin 1913 és 1914 nyarán a Lengyel Tátrában élt és tevékenykedett. Izgalmas olvasmány egy új Robinsonról szóló írás: 58 nap egyedül a jégsivatagban címmel. Budapesti kiemelt munkára keresünk kőműveseket, segédmunkásokat (15 éves kortól is), kubikosokat, ácsokat, komplett brigádokat is felveszünk. Állandó budapesti munka, teljesítménybér, szállás, étkezés, munkaruha. „Április 4” Hisz Budapest, VIII., Auróra u. 23., Munkaügy. 103 Mint ismeretes, a felszabadulás utáni években a népi demokratikus országokban reális igények jelen tkeztek egymás kölcsönös, jobb megismerésére. Bulgária és Magyarország az elsők között 1947. október 27-én kötött kulturális csereegyezményt. A két ország közötti kulturális információs feladatok el. látására kulturális intézeteket hoztak létre mindkét ország fővárosában. Erről ad tájékoztatást lapunknak Nino Nikolov, a Bolgár Kulturális Központ igazgatója, melyből szemelvényeket I közöltünk. Mint írja: „A Bolgár | művelődési Intézet Budapesten, a Népköztársaság útja 7 szám alatti földszintjén kapott helyiséget és itt kezdte meg működését. 1961-től kezdve tevékeny, ségét Bolgár Kultúra elnevezés alatt folytatta. Ettől kezdve szélesebb kapcsolatot épített ki a Hazafias Népfronttal és tevékenysége egyre jobban átfogta Magyarország egész tevékenységét. A népfronttal közösen megrendezett barátsági estek és egyéb rendezvények nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a két nép jobban megismerje egymást, a másik kulturális értékeit. Különösen Békés, Veszprém, Vas, Baranya, Komárom és Somogy megyei nép- frontbizottságokikal alakult ki gyümölcsöző kapcsolat. Az utóbbi években a magyar közönség sok jeles bolgár képzőművész alkotásait ismerhette meg a Bolgár Kultúra kiállításain. Decsko Uzunov, Zlatju Bo- jadzsiev, Canko Lavrenov, Da- nail Decsev, Marko Beter, Szvetlin Ruszev neve szerepel a kiállító művészek között Fotódokumentációs kiállításaink mind a fővárosban, mind pedig vidéken a művelődési otthonokban, klubokban és iskolákban is bemutatásra kerültek. Tevékenységünk egyik újabb formája a barátsági és kulturális hetek szervezése. Ezt a széles körű tevékenységét a Bolgár Kultúra eddig meglehetősen rossz körülmények között végezte a régi helyiségében. Ennek alapterülete 130—140 négyzetméter volt. A kulturális központok tevékenysége tárgyában kötött bolgár—magyar megállapodás értelmében 1968-ban kezdték el intézetünk új helyisége terveinek kidolgozását. A kivitelezéssel a Középületépítö Vállalatot bízták meg, mint főNwm bolgár művészek kiállítása as új központban. vállalkozót, amely 1969. január 21-én kezdte el az átépítést. Most a Népköztársaság útja 14 szám alatti új helyiségben a Bolgár Kulturális Központ sokkal jobb feltételek között végezheti majd tevékenységét Az új központ alafrterülete — két szinten — 500 négyzetméter. Az emeleti részen kerül elhelyezésre intézetünk könyvtára és így a csaknem 2500 kötetes könyvtár a jövőben jobban betöltheti majd hivatását. Az elmondottakból is kitűnik, hogy eddigi tevékenységünk jelentős részét elsősorban vidéken folytattuk. A jövőben nagyobb hangsúlyt fektetünk a központi helyiségben tartandó különböző rendezvényekre. Kiállító termeinkben rendszeresen kívánunk tárlatokat rendezni bolgár képzőművészek alkotásaiból. Ry<=7 tevékenységünkkel azt kívánjuk elérni, hogy változatos program kialakításával központunk Bul. gária minden barátjának é minden hazánk és népünk iránt érdeklődő magyarnak ismert és kedvelt otthona legyen. Természetesen a jövőben is együtt fogunk működni a Hazafias Népfronttal, a tanácsokkal, a szak- szervezetekkel, az ifjúsági szövetséggel, a TIT-tel, a művelődési központokkal és minden más magyar intézménnyel, a többi szocialista kultúrközpont- tal, hogy még eredményesebben szolgálhassuk a bolgár—magyar barátság és együttműködés, a népek barátságának ügyét.” Ehhez mi Békés megyeiek is sok sikert kívánunk. Ezektől azonban nem lesz izgalmasabb a történet. Sőt, furcsa módon, unalmasabb. Mindez persze természetes. Szó sincs róla, a rendezőtől (Cyril Frankel) nem vártunk Godard, Bergman, Fellini vagy éppen Antonioni szintű produkciót, és hiába is várnánk, de hát azért a kriminalisztikai történeteknek bizonyos alapszabályai vannak. Például: a puszta fizikai mozgás, a mozgalmasság arányban kell legyen a „szellemi mozgalmassággal”. Vagyis, a krimi elveszti vérbeli krimi jellegét. ha a savát-borsát adó kombinálási lehetőség hiányzik belőle. A nézó ugyanúgy unatkozik majd, te megfosztják a társnyomozó szereptől, a bűnügyi rébusz megfejtésében való részvételtől, mint a most látott angol ál-krimi esetében. A fehér apácák titka tehát gyenge film, s te leszámítjuk azt, hogy Chesterton, Conan Doyle forog a sírjában, s ha Simenon vagy Aagatha Christie végigülte ezt a nyolcvan percet, akkor meglehetősen rossz szájízzel távozott a moziból; szóval mindezt leszámítva, némi kárörömmel ugyan azt állapítjuk meg, sanit az elsőadás után távozó egyik néző: „...hja, rossz filmeket nemcsak nálunk csinálnak.” B. Máté Irodalmi Klub Orosházán Az orosházi Irodalmi Klubnak hatvan tagja van, vezetője Koszorús Oszkár, könyvtáros. Ebben az évadban eddig hat foglalkozást rendeztek. Három programot a megye biztosított, neves előadóművészek irodalmi estjeit; önállóan szervezték meg Gordon Zsuzsa előadóestjét, Mezei András költő, olvasótalálkozóját, s a régebben Orosházán élt írókkal foglalkozó összeállítást. Az Irodalmi Klub nem műkedvelő színjátszás céljából alakult: klubrendezvények formájában művelődnék, vitatkoznak az irodalomkedvelők. GYAKORLOTT GYORS-, GÉPÍRÓT, valamint változó munkahelyre MÉLYÉPÍTŐ TECHNIKUSOKAT FELVESZ a Keletmagyarországi Vízügyi Építő Vállalat Békési Főépítésvezetősége, Békés, Petőfi u. 2. 95010
