Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-10 / 34. szám

Mérlegen a labdarúgó Nß III. Szűcs Ferenc labdarúgó-edző afrikai naplójából : Ezt nyújtották az ellenfelek A 1969. évi labdarúgó NB III délkeleti csoportjában Békés megyéből 8, Szolnok, Bács-Kis- kun és Csongrád megyéből ugyancsak 8 csapat vett részt. Zöldi István szentesi, Török János hódmezővásárhelyi, Pálfi Tibor kiskunfélegyházi, Szalai 3. Szentesi Vízmű A bajnokság beindulása előtt maguk a szentesiek sem gondol, ták volna, hogy a város újonc NB III-as csapata, a Vízmű ilyen előkelő helyen fog végez­ni, hiszen a szakvezetés is csak a bennmaradást tűzte ki célul.. És aztán? A város történetében először került fel az NB III harmadik helyére labdarúgócsapat. A bajnoki rajt és az ezt kő­vető mérkőzések sikeresek vol­ta, annak ellenére, hogy a szen­tesi gárda számára addig isme­retlen ellenfelekkel találkozott A tavaszi hetedik hellyel nagyon elégedettek voltak a szakveze- tőkvés a szurkolók közöl is egy­re többen ismerték el az együt­tes képességeit A sikerek kovácsa Mikecx Sándor edző, kemény munkát és lelkiismeretes hozzáállást köve­telt meg mindenkitől. Az ered­mények őt igazolták: sikerült a tavasszal még „gólképes” védel. met megszilárdítani és a közép­pályáról gyors támadásindítá­sokkal veszélyes helyzeteket te­remteni. A 39 rúgott gólból Bobovka 13, Bige n és Szín 6— Virág pedig 5-öt szerzett. A leg­jobb egyéni teljesítményt az örökmozgó, beáll ós Szikora, a gólképes center Bobovka, a kö­zéppályás Molnár és Lengyel, 6. Hódmezővásárhely A Hódmezővásárhelyi ME- DOSZ 1969-re kitűzött célját a 3. hely elérését —, nem tudta megvalósítani. Baj volt a játé­kosok kollektív szellemével, hi­ányos volt az edzések látogatása. A csapaton belül különböző cso­portok keletkeztek, és többén nem érezték át a szakosztály iránti sportszeretet A vasárnapi mérkőzésekre való felkészülés többször szombat esti kimaradá­sokkal párosult Hiányosság volt hogy a szakosztályvezetés nem tudta megtalálni a játékosok — edző és- a vezetés közötti össz­hangot Év közben, többször is vezetőségcsere történt. A legjobb egyéni tetjesft­7. kun Béla SE A bajnokság kezdete előtt bé­tán távoztak el a csapattól. A szakvezetés felmérte a helyze­tet és az 1968-ashoz hasonló kö­zépcsapatot tervezett kialakíta­ni. Tavasszal az új fiúk; Korn­feld, Szável, Szarka, Tóth, Ha­rangi, Kovács, Kassai és Rigó épült be a gárdába — sikerrel. Később. Tóth és Harangi eltá­vozott. Tavasszal , különösen a hazai | teljesítményt lehet kiemelni. A csapat 8 mérkőzésen 12 pontot szerzett. A 7. fordulóban példá­ul legyőzték a későbbi bajnok Szarvast is. Otthoni gólarányuk 19:6 volt. Idegenben már kevés­László kiskunhalasi, Metzger Károly szegedi, Verbók Attila tiszaföldvári és dr. Mezei István kecskeméti tudósítónk értékelé­se alapján most a „vidéki”, te­hát a Szolnok, Bács-Kiskun és Csongrád megyei csapatok tava­lyi szerepléséről számolunk be. 30 14 8 8 39:34 36 valamint megbízható Taarr ka­pus nyújtotta. Az idény közben leállt Balta és Bige L továbbá a Mátészalkára távozott Bige n helyére saját nevelésű fiatalok. Zámbori, Orgovány és Héri ke­rültek, akik meghálálták a bizal­mat. ősszel Szikora bevonulásá­val érzékeny veszteség érte a csapatot. Az idén Boda, Karasz n az új játékosok. Tervezik a három megyei ifjúsági válogatott Sza­bó, Zámbori és Bordács csapat­ba való beépítését. Az idei esélyekről az edző mértéktartóan nyilatkozott: _ L ényegesen meggyengült a csa­pat, ezért a félforduióban in­kább az ütőképes gárda kialakí­tása a cél — mondotta. Mikecz Sándor edző egyébként több csa­pattól kapott előnyös ajánlatot, de — marad, és az idén is ő lesz a szakvezető. A felkészülés ja­nuár 10-én, heti három edzéssel kezdődött meg. Kétszer szabad­ban, egy alkalommal pedig tor­nateremben gyakorolnak a játé­kosok. A húszas keretet a kö­vetkezők alkotják: Tarr, Jelen­ti, Danicska, Garal, Bállá, Szabó, Lengyel, Molnár, Boda, Szín, Héri, Bobovka, Bordács, Zámbo­ri, Orgovány, Karasz, Virág, Török, Horváth, Tihanyi. 30 13 8 9 33:29 34 ményt Szatmári, Szilágyi, Boros, és Rárósi n nyújtotta. A góllö­vőlista így fest: Szabó 11, Boros «, Nagy 5, Maczkó 4, Szilágyi, Olasz, Hozó 2—2, Kntnyák egy gól. A* idén a szakosztályvezető­ség célja, megszilárdítani a fe­gyelmet, jó kollektív szellemet és ütőképes csapatot „összehoz­ni”. Kecskés! István személyé­ben új edzőt szerződtettek. Erő­sítésként leigazolták Kelement, Nagyot és Patócsot és a továb­biakban számítanak a katonai szolgálatát töltő Heeskóra. A hódmezővásárhelyiek jövőre • 3. hely megszerzését tervezik. 30 12 7 11 37:30 31 bé ment jőL Mindössze három pontot szereztek, gólarányuk 4: 11 volt. ősszel Takács István helyett Kanyó János lett az edző. Az új edző különösen a kondíció­javítás terén végzett kitűnő munkát Tavaly a legjobb telje­sítményt (bár csak fél szezont játszott) Tóth nyújtotta, aki rá­adásul 6 gólt is lőtt — közép­pályás létére. Rajta kívül Hluc- hány, Kornfeld, Szável, Kovács, és Kókai teljesítménye emelke­dett ki. Az idei felkészülést a Kun Béla SE január 13-án kezd­te meg. Azóta a csapat tornate­remben és a szabadban készül. 8. Kiskunhalasi MEDOSZ 30 14 3 13 40:41 31 A Kiskunhalasi MEDOSZ-t értékelve a legszembetűnőbb, hogy az együttes míg tavasszal 13 pontot szerzett, s a 13. he­lyen kötött ki —, addig ősszel 18 pontot szerzett, és végered­ményben a 8. helyet szerezte meg. Ez végül is' megfelelt a szakosztály célkitűzésének. Különösen a jó hajrá biztosí­totta a 8. helyet. Ehhez hozzá­járult a csapat összetételében beállt szerencsés változás. Nagy erőssége lett. a MEDOSZ-nak a katonai szolgálatból leszerelt Tüske László (a Pécsi Dózsás Tüske öccse) és a gólerős Oláh. Nagyrészt kettőjüknek köszön­hető, iiogy az utol; 5 öt mérkő­zésen 9 pontot gyűjtött a gárda. Az idén Csemák. Bujdosó és Tóth III személyében újabb, jó képességű játékosok kerültek a csapathoz. Ez azt jelenti, hogy a Békés megyei csapatok az idén egy, lényegesen erősebb Kiskun- halasi MEDOSZ-szal találkoz­nak majd. Az idei célkitűzés is ezt tükrözi, mely szerint a ME­DOSZ előbb szeretne végezni, mint tavaly. Az idősebbek he­lyére (Csányi I, Tóth I, Tóth n, Nagy) új „szerzemények” kerül­tek és mellettük több fiatal, sa­ját nevelésű játékos, valamint a rutinos Rádi, Juhász, Vass és Mészáros II alkotja a bajnoki A Tiszaföldvári TSZSK, a | Kossuth SE és a Kecskeméti Fémmunkás értékelését lapunk 1 holnapi számában közöljük. ECV ÉV ETIÓPIÁBAN Nemrégiben érkezett haza Ad­dis Abebából Szűcs Ferenc lab­darúgó-edző, aki egy évet töltött Etiópiában. Egy héttel ezelőtt megjelent cikkünkben az oros­házi testnevelő sportpályafutá­sáról, afrikai meghívásáról ír­tunk. Most az utazásról, Addis Abebába érkezéséről szólunk. A szükséges ruhaneműnk, a Az etióp gép késett, hajnali i két órakor indultunk, tovább. I Addig az időt a tranzit-váróban 1 töltöttük el, ahol pihenésiről szó sem lehetett... Az ÉTÉ—707-es gép várt bennünket. Ez egy amerikai Boening 707-es volt, kényelmes ülésekkel. A startnál óriási a zaj, a búgás, fülünk a felemelkedéskor bedugult, de búinkat, egy kicsit pihentünk, aztán igazítottuk óráinkat* ugyanis Orosháza és Addis Abe­ba közt két óra az időkülönb­ség. Követségünkön az Etiópián Herald riportere várt bennün­ket és rövid bemutatkozásra ke­rült sor. A másnapi újságban nyilatkozatunk, fényképünkkel Addis Abeba-i panoráma. A képen az Africa! Hall és a St. Joseph templom. jó magyar paprika, a szalámi, a i barackpálinka már be volt cso­magol va,elbúcsúztunk bará tai tik­tól, ismerőseinktől, a játékosok­tól, s vártuk augusztus 19-et, az indulás napját. A TESCO azon­ban táviratilag közölte, hogy az utat bizonytalan időre elhalasz­tották. Telefonáltam Budapest­re, ahonnan azt a választ kap­tam, hogy körülbelül egy hó­nap múlva utazunk! Mit volt1 mit tenni: kipakoltunk, én műm- kába álltam, s vártuk — bdza^ | kodva — az idő múlását. Végre megérkezett az új távirat, amely hírül adta, hogy szeptember 19- én a Ferihegyi repülőtérről el­indulunk Afrika felé. Tehát is­mét csomagoltunk, és izgultunk: vajon kapunk-e újabb táviratot? Kissé eiérzékenyülve vettünk búcsút az itthoniaktól, Oroshá­zától. A repülőtéren találkoztunk edzőkollégámmal, Fekete Mi­hállyal, aki családjától búcsú­zott. ö ugyanis egyedül vágott neki a nagy útnak. Az indulás előtti pillanatok, percek nehezen telték. A búcsúzkodásnak a han- goebemondó szavai vetettek vé­get Minket kértek az IL—18- ashoz. A gép feljárójáról, majd ajtajából intettünk búcsút szülé­inknek. Aztán néhány perc múl­va a gép nekilendült, lassan emelkedni kezdett. S ml elin­dultunk Bejrút felé... ÚTRA KELTÜNK Délután öt órakor startoltunk Ferihegyről. A gép parancsnoka közölte velünk, az IL—18-as adatait, sebességét, repülési ma- [ gasságát, majd megjelentek a lé­gikisasszonyok, s hozták az i u2sonnát. Itt jegyzem meg: több repülőtársaság gépén utaztam, de a MALÉV-járaton kaptuk a legjobb és legbőségesebb enni­valót. Lassan telteik az órák, s körül­belül kilenc órakor Bejrutban landoltunk. Versenybírói tanlolyam Gyulán A gyulai járási és városi TS szakszövetségei a fiatal káder- 1 képzés céljából versenybírói és 1 játékvezetői tanfolyamot indíta­nak atlétikai, kézilabda, és lab­darúgás sportágakban. A tan­folyam kezdete február 20-án. 17.00 óra. A jelentkezéseket az érdeklődőknek február 16-ig | írásban kell beküldeni az MTS j járási, városi tanácsa címére, Gyula. Petőfi tér Z. szám alá. I fenn a magasban, 5—6 ezer mé­teren már úgy éreztük magun­kat. mintha csak a földön len­nénk. Az utasok összetétele igen változatos volt. Sok nemzetisé­gű ember utazott Etiópiába. Nemsokára megjelent az első etióp stewardess, akit nem kis érdeklődéssel vártunk, mert kí­váncsiak voltunk arra: milyen is egy etióp hölgy? Már az első látásra is szimpatikusak, csino­sak voltak. Rögtön megkedvel­tük őket, udvariasságuk és elő­zékenységük miatt. Zöld kis­kosztümöt viseltek, kis sapkát a fejükön, amelyen látható volt Júda oroszlán jelképe. Egyet szundítottunk, majd felébresz­tettek bennünket, s a többi utas­sal együtt mi is a VÖRÖS-TENGERT néztük, ami hatezer méter ma­gasságból — vékony kis csíknak látszott A hajnali órákban pe­dig tanúi lehettünk a napfelkel­tének, amely olyan csodálatos látvány volt, hogy azt leírni, el­mondani egyszerűen nem lehet Röviddel ezután ereszkedni kez­dett a gép, s máris Asmarában, Etiópia második legnagyobb vá­rosában voltunk. Érdeklődve lestünk ki a7 ablakokon, de csak a repülőtér épületét láttuk, ugyanis a város tíz kilométerrel „odébb volt”. Később persze al­kalmunk volt megismerni As- marát. Még ezer kilométer hátra volt utunk végcéljáig. A magasból jól lehetett látni az Etióp magas­föld hegyeit, a kis falvakat, a jellegzetes házakat. Addis Abe­ba légterében voltunk, amikor izgatottan találgattuk; vajon kik fognak várni bennünket? 1968. szeptember 20-a, reggel 9 óra volt, amikor megtettük el­ső lépéseinket az afrikai földré­szen. A reptéren a magyar nagy- követség ügyvezetője és a keres­kedelmi kirendeltség vezetői vártak bennünket, majd segítet­tek a hivatalos formaságok gyors elintézésében. Itt volt az etióp sportszövetség titkára, Mr. Kassa is, akivel egy év alatt igen jó, baráti kapcsolatom ala­kult ki. A követség kocsiján a Ras Hotelba hajtottunk. Útközben már ismerkedtünk az etióp fő­várossal. Az út mellett követség! épületek, villák húzódtak egé­szen a város központjáig. Lassí­tottunk a stadion mellett. Jól megnéztem magamnak falait, végtére is — egy évig e stadion volt a munkahelyem. Tehát megérkeztünk Addis Abebába. Amint elfoglaltuk szó. együtt jelent meg. A cikk olva­sásakor nagyot kacagtam, mert nevünk így szerepelt: MR. FERENC ÉS BÍR. MIHÁLY Ugyanis itt mindenkit a ke­resztnevén szólítanak és ismer­nek. A követségen sok hasznos tanácsot kaptunk. A magyar kolónia tagjai ismertették a he­lyi viszonyokat, és óva intettek attól, hogy este kilenc óra után az utcán — különösen a mellék­utcákon — sétálgassunk. Csodál­kozó arcunkat látva elmondta Bende elvtárs, a követség ügy­vezetője: itt a közbiztonság igen gyenge és este a szegény embe­rek leütik, kirabolják, esetleg meg is ölik a gazdagnak vélt fehér vagy fekete embert, hogy ruhához, pénzhez jussanak. Ezeknek ez erbbereknek nincs állásuk, s ezt a „megélhetési” formát választották... Ilyen tanácsok után indultunk vissza a Ras Hotelba — vacso­rázni. Mondanom sem kell — ebből nem lett semmi. Olyan különleges fűszerezéssel elkészí­tett ételeket tálaltak fél, amiből mi nem tudtunk egy falatot sem lenyelni. Így kénytelenek vol­tunk szobánkban elfogyasztani — a jó hazai szalámit. Másnap későn ébredtünk, viszont előző este a7 elalvás okozott problé­mát. Hiába, megindult az akii­ma tizálódási folyamat! (Sorozatunk folytatására február 12-i, csütörtöki számunkban k' rül sor). Tolótippjeink 1. Bari—Bologna 1 x 2. Fiorentina—Lazio 1 3. Internäzionale—Cagliari I x 4. Juventus—Lanerossi 1 5. Napoli—Sampdoria 1 6. Palermo—Torino 1 x 7. Róma—Milan 1 x 8. Verona—Brescia 1 9. Catanzaro—Catanir 1 x 10. Livorno—Modena 1 x 11. Piacenza—Atalanta 1 x 12. AC Reggiana—Arezzo 1 13. Ternana—Mantova 1 x Pótmérkőzések 14. AS Reggina—Pisa 1 15. Monza—Perugia 1 16. Foggia—Genoa 1 A totó 6. heti eredményei a következők: x, x, x, 1, 1, 2, 2, 1, x, 1, 1, x, x, X. Telitalálat egy akadt, nyereménye 680 918 forint. A 12-esekre 6518, a 11-esekre 446, a 10-esekre 89 forint nyere- imwwr jut.

Next

/
Thumbnails
Contents